HÍREK
A Rovatból

Magyarország az európai tesztelési rangsor legvégén van

A régiónkban mindenhol jóval több vizsgálatot végeznek, ráadásul a tesztek száma nem azonos a vizsgált emberek számával.


A kornavírusjárvány kezelésének egyik eszközeként a WHO és más szakemberek is a minél nagyobb számú tesztelést javasolják. Ugyanakkor lakosságarányosan Magyarországon tesztelnek a második legkevesebbet az uniós országok közül - írja az Euronews.

Csak Horvátországban alacsonyabb az ezer főre jutó tesztek aránya, de ott egy adatközlési eltérés miatt kisebbek a számok (ott a tesztelt emberek számát adják meg, azaz szinte biztos, hogy több mintavételt végeznek lakosságarányosan, mint a magyarok). Azaz

Magyarország az utolsó a listán,

bár van pár ország, ahonnan nincs hivatalos adat a tesztelésről - áll az Euronews cikkében.

Magasabb viszont 5 százaléknál a pozitív tesztek aránya, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azt jelenti, hogy már nincs ellenőrzés alatt tartva a járvány - írják.

A legtöbb tesztet az Európai Unióban nyár eleje óta Luxemburgban végzik el, itt 650 mintavétel jut ezer lakosra. Nálunk 55 ez az arány. Az adatok megadása is eltérő, Luxemburgban azt közlik, hány embert teszteltek, Dániában az elvégzett teszteket számolják - Magyarországon is ezt az adatot közlik, tehát nem tudni, hány embert érint valójában a tesztelés. A régióban például Romániában ezer főre 108 teszt jut, ez majdnem a kétszerese a magyar arányszámnak.

Fontos mutató a pozitív tesztek aránya, a WHO májusban közölt kritériuma alapján ha egy országban a pozitív tesztek aránya 5 százalék, vagy az alatt van, azt jelzi, hogy a járványt ellenőrzés alatt tartják. Most Európában két országnál van 10 felett, Spanyolországban és Ukrajnában. A régiónkban 5 százalék felett van Csehország (7%), Románia (6%) és Magyarország, míg Nyugat-Európában Franciaország (5,4%). Ausztriában és Horvátországban kicsivel a határ alatt (4,9%).

Ugyanakkor - tesztelés hiányában - nagyon valószínű, hogy számos koronavírusos esetet nem regisztrálnak. Ahol nő az arány azt jelenti, hogy a fertőzés gyorsabban terjed, mint amit a regisztrált új esetek számának emelkedése mutat.

Magyarország esetében a hivatalosan közölt adatokból kiolvasottnál gyorsabban terjed most a járvány.

A G7 arról ír, hogy azért van több teszt, mert több az új regisztrált fertőzött. A külföldről hazatérők - karanténba kerülők - szintén növelik a számot, mert az ő két tesztelésük is hozzáadódik.

Eközben Nyugat-Európában megint megugrott a tesztelések száma. Egy hónap alatt az Egyesült Királyságban, Németországban, majd Franciaországban több mint egymillió tesztet csináltak egy hét alatt. Ez azt jelenti, hogy a francia adatok alapján Magyarországon heti százötvenezer tesztnek felelne meg az ottani mennyiség. Ausztriában az elmúlt négy hétben 80 ezer körül volt már a heti mintavételek száma. Belgiumban a múlt héten átlépte a kétszázezret a heti tesztek száma. A kilencmilliós Svédországban az elmúlt két hétben több mint százezer tesztet végeztek, múlt héten már a százötvenezerhez közelített a szám - írja a lap.

A G7 írása szerint a jelenlegi összes mintavétel nagyjából negyedét szervezhetik központilag, a mentőszolgálaton keresztül. A többit kórházakban, egyetemeken vagy magánszolgáltatóknál végzik. A magánszolgáltatóknál megugrott az elmúlt hetekben a mintavételek száma, mikor idehaza pirosra minősítették a világ összes országát és csak karantén vagy két teszt esetén szabadult, aki külföldről érkezett haza. "Magyarul nagyon úgy tűnik, hogy az állam sikerrel szervezte ki a tesztelés költségeit, és hárította azokat a lakosságra" - írják. Hozzáteszik, hogy a fizetős tesztelésre csak tünetmenteseket fogadnak, így azokat találhatják meg, akik elvileg be sem kerülnek a "hivatalos" tesztelésbe.

Ugyanakkor van egy ellentmondás is, mert

azok a betegek, akik tüneteket produkálnak, és szeretnék tudni, hogy koronavírus-fertőzöttek-e, jelenleg az esetek nagy részében egyszerűen nem tudják leteszteltetni magukat.

A háziorvosok is legtöbbször azt kérik a betegekről, ha nem súlyosak a tüneteik, maradjanak otthon, és időnként jelezzék, milyen az állapotuk.

A statisztikát az is árnyalja, hogy egy embertől több mintát is levesznek és ezek mindannyiszor bekerülnek a rendszerbe, így a tesztelési szám nem ennyi megvizsgált embert jelent.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk