Magyar Péter: Jövő héten beterjesztjük a Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló jogszabályokat
A miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány beterjeszti a már sokat emlegetett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalról szóló törvényjavaslatait az Országgyűlésnek. A szervezet az elmúlt két évtized korrupciós ügyeit vizsgálná.
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán jelentette be, hogy a kormány a jövő héten az Országgyűlés elé terjeszti a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról (NVVH) szóló törvényjavaslatokat. Azt írta,
„a hivatal elsődleges feladata az elmúlt húsz év közvagyont érintő visszaéléseinek feltárása, a korrupciós és vagyonkimentési konstrukciók kivizsgálása, valamint a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzésének jogi támogatása lesz”.
Végül annyit fűzött még hozzá: „a közpénz visszanyeri közpénz jellegét”.
A kormányfő május végén arról beszélt, hogy az új hivatalt úgy kell felépíteni, hogy ne legyen átfedésben az Integritás Hatóság és az ügyészség feladataival.
Ruff Bálint, a leendő Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt ígérte, hogy az új kormány első intézkedései közt lesz a hivatal felállítása, hogy az ország „ne legyen többet következmények nélküli ország.
A tervek szerint az NVVH széles jogköröket kapna, és a Tisza Párt gazdasági szakértői már egy olyan törvénymódosítást is bejelentettek, amely a magántőkealapok átláthatóságát célozza.
A kormány a személyi állomány felépítését is megkezdte, Magyar például pozíciót ajánlott Szabó Bence századosnak, akivel a rendvédelem kihívásairól egyeztetett.
Közben Győr önkormányzata hivatalosan is bejelentette, hogy szívesen adna otthont az új szervezetnek.
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán jelentette be, hogy a kormány a jövő héten az Országgyűlés elé terjeszti a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról (NVVH) szóló törvényjavaslatokat. Azt írta,
„a hivatal elsődleges feladata az elmúlt húsz év közvagyont érintő visszaéléseinek feltárása, a korrupciós és vagyonkimentési konstrukciók kivizsgálása, valamint a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzésének jogi támogatása lesz”.
Végül annyit fűzött még hozzá: „a közpénz visszanyeri közpénz jellegét”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hiába a rengeteg üres hely, nem adnak jegyet az InterCityre a Budapest-Pécs vonalon
A MÁV a szakaszos vonatpótlások miatt korlátozza a jegyeladást a Budapest–Pécs vonalon, még akkor is, ha a szerelvényen van szabad hely. A vasúttársaság a rendelkezésre álló pótlóbuszok szűkös kapacitásához igazítja az eladható jegyek számát.
Egyre több utas számol be arról, hogy a MÁV jegypénztárainál „telt házra” hivatkozva nem tud jegyet venni a Budapest és Pécs között közlekedő InterCity-járatokra, miközben a vonatok szinte üresek – írja a Blikk.
Egyikük a múlt csütörtökön Kelenföldön próbált jegyet venni a 13 óra 32 perckor Pécsre induló InterCityre. A pénztárhoz érve azonban váratlan elutasításban volt része.
„A pénztáros bele sem nézett a termináljába, kapásból rávágta, hogy nincs hely, sem az első, sem a másodosztályra” – emlékezett vissza az esetre, ami miatt végül a következő vonatra volt kénytelen jegyet váltani.
A visszajelzések alapján a jelenség nem egyedi, hanem mindennapos gyakorlat a dél-dunántúli fővonalon.
A vasúttársaság egy korábbi megkeresésre lényegében elismerte, hogy a vonatjegyek értékesítését szándékosan a rendelkezésre álló pótlóbuszok kapacitásához igazítják.
Ezzel a módszerrel elkerülik, hogy a csatlakozásnál az utasok az állomáson rekedjenek, mert nem férnek fel a buszokra. Az InterCity-k így akár üres helyekkel is elindulhatnak, ha a pótlásra szánt buszokon már nincs elég hely.
A kellemetlenségek a pótlóbuszos szakaszon folytatódtak. Az utasoknak a korábbi években megszokott, nagy csomagterű turistabuszok helyett ezúttal helyi, városi közlekedésre tervezett járművekkel kellett utazniuk.
„Ezeken a buszokon nincs hova tenni a csomagokat” – mutatott rá a logisztikai hibára az egyik utas.
Szerinte emiatt a közlekedőfolyosó is teljesen megtelik a felcipelt bőröndökkel, vagy az utas melletti ülésre kerülnek a csomagok, ami miatt amúgy is jóval kevesebb az ülőhely, miközben az emberek nyomorognak.
A MÁV egy 1,15 milliárd forintos beruházás keretében végzi a Rétszilas és Dombóvár közötti szakasz karbantartását, a munkák idején több InterCity-szakaszt pótlóbusz fed le. A MÁV hivatalos közleménye szerint a kapacitásokat az átlagos kereslethez igazítják, és szükség esetén bővítenek, a vágányzár idejére pedig napi három pár új Volán-expresszbuszt is beállítottak a két város között.
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium az elmúlt hetekben több, átláthatóságot érintő lépést is kommunikált: visszakapcsolták a késéseket mutató élő vonatkövető rendszert, miközben a vasúttársaság korlátozott járműkapacitással küzd, amit az is jelez, hogy népszerű járatokon, például az Adria InterCityn is bérelt kocsikat kell bevetni.
Egyre több utas számol be arról, hogy a MÁV jegypénztárainál „telt házra” hivatkozva nem tud jegyet venni a Budapest és Pécs között közlekedő InterCity-járatokra, miközben a vonatok szinte üresek – írja a Blikk.
Egyikük a múlt csütörtökön Kelenföldön próbált jegyet venni a 13 óra 32 perckor Pécsre induló InterCityre. A pénztárhoz érve azonban váratlan elutasításban volt része.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
HVG: Palotaforradalom tört ki az ügyészségen, miután az aranykonvoj-ügy miatt lemondott a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője
Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője az aranykonvoj-ügy miatt távozott posztjáról, ami után több főügyész is szembefordult a vezetéssel. A konfliktus hátterében a titkosszolgálatok jogellenesnek vélt beavatkozása áll, ami a legfőbb ügyész pozícióját is megrengetheti.
„Palotaforradalom” tört ki az ügyészségen, miután a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, Fürcht Pál múlt hétfőn lemondott. Ez egy olyan dominót dönthet el, amely a legfőbb ügyész székét és a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját is magával ránthatja az ukrán aranykonvoj-ügyben, ahol a szálak egészen a korábbi kormányig vezethetnek – írja a HVG.
A Legfőbb Ügyészség hivatalosan „nyomozástaktikai” vitával magyarázta a távozást, de a háttérben ennél jóval súlyosabb konfliktusok húzódnak.
A lemondás valódi oka a HVG információi szerint az, hogy
a főügyész nehezményezte a titkosszolgálatok, különösen az Alkotmányvédelmi Hivatal jogalap nélküli beavatkozását a büntetőeljárásba.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőinek tanúvallomásai megerősítik, hogy az ukrán pénzszállítókat csak azután hallgathatták ki, hogy a titkosszolgálat munkatársai már végeztek a bilincsben és csuklyában tartott tanúkkal.
A pénzügyőrök számára az is gondot okozott, hogy a feljelentés nem tartalmazta, milyen bűncselekményből származik a pénz, ami a pénzmosás megállapításának alapfeltétele. Egy NAV főosztályvezető a meghallgatásán arról beszélt, hogy komoly kétségei voltak az eljárás megalapozottságával kapcsolatban.
„Mivel a magyar jogszabályok szerint az autonóm pénzmosás nincsen büntetve, ezért kérdések voltak bennem, hogy ezzel mit fogok tudni kezdeni” – mondta.
Hozzátette, abban bízott, hogy a titkosszolgálatoknak biztosan vannak adataik. „Engem igazából az nyugtatott meg, hogy a feljelentésben szerepelt, hogy az Információs Hivatal adatai alapozzák meg a feljelentést, amelyet az AH tesz meg a legfőbb ügyésznek címezve. Számomra ezen szervek jelenléte alapján egyfajta megnyugvás volt, hogy valamilyen adatuk biztos, hogy van.”
A jogi aggályok mellett az ügyészségen belüli intézményi harc is kiéleződött.
Miután Fürcht Pál akadékoskodni kezdett, a Legfőbb Ügyészség a feje fölött átnyúlva instruálta a Fővárosi Nyomozó Ügyészség vezetőjét, hogy az ügyet úgy kezelje, mintha a titkosszolgálatoknak nem lett volna közük az ukránok jogellenes fogva tartásához.
Mivel ez nem formális utasítás, hanem „iránymutatás” volt, az érintett ügyész nem jelenthetett be elfogultságot, miközben a karrierjét kockáztatta volna, ha nem hajtja végre.
Fürcht lemondása után több főügyész is mögé sorakozott fel, amit a HVG-nek belső források „palotaforradalomként” jellemeztek. A felelősségi kérdések így már nem kerülhetik meg a végrehajtó szervek vezetőit.
Ha a nyomozás során sem a titkosszolgálatok, sem az ügyészség, sem a NAV felelőssége nem állapítható meg, a gyanúsítotti kör középpontjába a Terrorelhárítási Központ és annak leváltott főigazgatója, Hajdu János kerülhet.
A volt Orbán-kormány tagjaihoz – például Farkas Örs államtitkárhoz, Rogán Antal miniszterhez vagy Orbán Viktor volt kormányfőhöz – csak abban az esetben lehetne eljutni, ha Hajdu János vallomást tenne arról, hogy tőlük kapta az utasítást a rajtaütésre.
A személyi következmények a rendszer csúcsát is érinthetik.
Amennyiben a belső feszültségek Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész lemondásához vezetnek, az utódját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg kétharmados többséggel.
Egy 2024-es törvénymódosítás óta a posztra már nem kizárólag ügyészek közül lehet jelöltet állítani, így a merítés jóval tágabb lehet.
Mint ismert, március 5-én a TEK és a NAV látványos akcióban csapott le az ukrán aranykonvojra, és mintegy 27 milliárd forint értékű vagyont foglalt le. Május elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Magyarország visszaadta a pénzt és az aranyat az ukrán állami Oscsadbanknak.
„Palotaforradalom” tört ki az ügyészségen, miután a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, Fürcht Pál múlt hétfőn lemondott. Ez egy olyan dominót dönthet el, amely a legfőbb ügyész székét és a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját is magával ránthatja az ukrán aranykonvoj-ügyben, ahol a szálak egészen a korábbi kormányig vezethetnek – írja a HVG.
A Legfőbb Ügyészség hivatalosan „nyomozástaktikai” vitával magyarázta a távozást, de a háttérben ennél jóval súlyosabb konfliktusok húzódnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás a fizetéscsökkentéséről szóló törvényt már aláírta, a „lex Orbánt” még nem
A Magyar Közlönyben már megjelent a képviselői tiszteletdíjak, juttatások és a frakcióknak járó állami pénzek csökkentéséről szóló törvény. A hétfőn megszavazott Alaptörvény-módosítást viszont még nem írta alá a köztársasági elnök.
Nyolc évnél húzza meg a plafont a parlament a miniszterelnöki mandátumoknál, miközben júliustól a képviselői juttatásokat is megvágják, a köztársasági elnök bére is nagyot esik, de az alkotmánymódosítás még államfői aláírásra vár.
A Magyar Közlönyben már megjelent a képviselői tiszteletdíjak, juttatások és a frakcióknak járó állami pénzek csökkentéséről szóló törvény, amelyet Sulyok Tamás államfő aláírt.
Júliustól a tiszteletdíj-kalkuláció alapja a bruttó átlagkereset 1,8-szorosa lesz.
A lakhatási támogatás 31 százalékkal, az irodabérletre fordítható keret 52 százalékkal, az alkalmazottakra fordítható pedig 30 százalékkal csökken.
Magyar Péter miniszterelnök számításai szerint az új szabályozással az Országgyűlés működése a következő négy évben 50 milliárd forinttal kerül majd kevesebbe. A képviselői tiszteletdíj csökkentése kihat Sulyok Tamás fizetésére is.
Az államfő illetménye a mindenkori házelnök fizetéséhez kötött, így júliustól 6 millió 482 ezer forint helyett 4 millió 192 ezer forintra lesz jogosult
az Országgyűlés elfogadta a Tisza Párt Alaptörvény-módosítási javaslatát is, amelynek legfontosabb eleme, hogy nyolc évre korlátozták a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát.
Ez a módosítás a kihirdetését követő napon léphet hatályba, ám az államfő egyelőre nem írta alá.
A Fidesz, illetve újraválasztott elnöke, Orbán Viktor az Alaptörvény-módosítását elutasította, mert álláspontjuk szerint az „szembemegy a demokratikus verseny szellemiségével”.
Nyolc évnél húzza meg a plafont a parlament a miniszterelnöki mandátumoknál, miközben júliustól a képviselői juttatásokat is megvágják, a köztársasági elnök bére is nagyot esik, de az alkotmánymódosítás még államfői aláírásra vár.
A Magyar Közlönyben már megjelent a képviselői tiszteletdíjak, juttatások és a frakcióknak járó állami pénzek csökkentéséről szóló törvény, amelyet Sulyok Tamás államfő aláírt.
Júliustól a tiszteletdíj-kalkuláció alapja a bruttó átlagkereset 1,8-szorosa lesz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Arnold Schwarzenegger és Sharon Stone akciójelenetei miatt ezen a hétvégén két napra leáll az M2-es metró a Deák Ferenc tér és az Örs vezér tere között.
A BKK közlése szerint a korlátozás szombat üzemkezdettől vasárnap üzemzárásig tart, a lezárt szakaszon pótlóbusz közlekedik.
Az Örs vezér terénél a Fehér úti autóbusz-végállomáson, valamint a Kerepesi út befelé vezető oldalán, a metrómegálló után lehet felszállni a pótlásra. A járat a Deák Ferenc térről a 9-es autóbusz Kőbánya irányú megállóhelyéről indul vissza.
Aki a belváros felé tartana, a BKK javaslata szerint az 1-es és 3-as villamosokról a 7-es, a 7E, a 8E, a 110-es, a 112-es és a 133E autóbuszokra is átszállhat. Az 1-es villamosról Zugló vasútállomásnál, a 3-as villamosról pedig a Bosnyák térnél érdemes ezt megtenni.
A döntés naponta körülbelül százezer utast érinthet.
A lezárás oka egy amerikai akciófilm forgatása. A Telex információi szerint a stáb a Stadionok állomás alagúti részében dolgozik Arnold Schwarzenegger és Sharon Stone részvételével. A forgatást nem tudják a forgalomtól elszeparáltan intézni, ezért van szükség a metróvonal egy részének teljes leállítására.
A Metróért Egyesület szerint a beavatkozás mértéke aránytalan. Bíró Endre, az egyesület vezetője a forgalom leállítását túlzásnak tartja az M2-es vonal legforgalmasabb részén.
„egy ilyen forgatást meg lehet valósítani bármelyik metróvonalon, de, hogy két teljes napra leálljon a forgalom az M2-es vonal legforgalmasabb részén, azt túlzásnak tartjuk.”
Arnold Schwarzenegger és Sharon Stone akciójelenetei miatt ezen a hétvégén két napra leáll az M2-es metró a Deák Ferenc tér és az Örs vezér tere között.
A BKK közlése szerint a korlátozás szombat üzemkezdettől vasárnap üzemzárásig tart, a lezárt szakaszon pótlóbusz közlekedik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
