HÍREK
A Rovatból

Magyar Péter üzent a március 15-i zászlóbontása után: Folytatjuk és visszavesszük a hazánkat

Szerinte a megmozdulása a nap legnagyobb és bizonyosan legreménytelibb rendezvénye volt.


Magyar Péter a Facebook-oldalán üzent a március 15-i rendezvénye után, ahol hatalmas tömeg előtt jelentette be, hogy pártot fog alapítani.

Magyar péntek este a közösségi oldalán azt írta a délutáni rendezvény kapcsán:

„A nap legnagyobb és bizonyosan legreménytelibb rendezvénye szeretettel és összefogással, fizetett buszok és többszáz millió forint közpénz elégetése nélkül. Folytatjuk és visszavesszük a hazánkat”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor üzent a DPK-soknak: A Fidesz meggyengült, a megújulás máshonnan jön
Orbán Viktor a DPK tagjainak írt üezentben értékelte a választási vereséget. Azt írta, a Fidesz ellenzékből már nem képes a teljes jobboldal megújítására, a változásnak alulról kell jönnie.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Orbán Viktor egy, a DPK tagjainak címzett üzenetben értékelte a választási eredményeket, és vázolta fel a jobboldal előtt álló feladatokat. Bejegyzése elején a vereség súlyosságát hangsúlyozta: „Április 12-én földrengésszerű vereséget szenvedtünk. Nincs ezen mit szépíteni.” Elismerte, hogy a hatalmas kampánymunka ellenére sem sikerült győzni, majd köszönetet mondott a támogatóinak.

Szerinte az ő és a „Harcosok Klubjának” köszönhető, hogy „a nemzeti oldal nem térdelt le a globalista erők előtt a digitális térben sem.”

A leköszönő miniszterelnök szerint a vereség után egy új politikai korszak kezdődik, amelyet a hamarosan hivatalba lépő kormány jelleme fog meghatározni. Úgy látja, egy liberális berendezkedésű, az Európai Parlamentben tapasztalthoz hasonló „nagykoalíció jön létre, azzal a különbséggel, hogy ez nem pártok között, hanem egyetlen párton belül működik.” Emiatt az elkövetkező évek legfontosabb feladatának a „nemzeti korszak vívmányainak” megvédését tartja.

Ehhez azonban megújulásra van szükség. Orbán Viktor szerint „a Fidesz, mint nagy kormányzópárt meggyengült”, és ellenzékből már nem képes a teljes jobboldal megújítására. Állítja, a változásnak nem a pártból, hanem alulról kell érkeznie. „A megújulásnak nem a pártból, hanem olyan kisebb-nagyobb klubokból, körökből kell jönnie, ahol hisznek a nemzeti gondolatban” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a DPK egy ilyen platform, így kulcsszerepe van a folyamatban.

A kampányt úgy értékelte, hogy a választók két ajánlat közül választhattak. Míg „a Tisza azt ígérte, hogy jobb lesz az emberek élete, ha a változásra szavaznak”, addig az ő oldaluk a biztonságra helyezte a hangsúlyt: „a veszélyek korában élünk, a járt utat járatlanért el ne hagyd!”

„A szavazók… az elsőt választották. Kívánjuk, hogy igazuk legyen. Még akkor is, ha kitartunk amellett, hogy mi döntöttünk jól” – írta.

A jövővel kapcsolatban borús képet festett, szerinte „az önkény és az akarnokság korszakába lépünk”. Úgy véli, az új hatalom az alkotmányos garanciák eltörlésére törekszik, „lefekszenek Brüsszelnek, támogatni fogják a háborút és a migrációs paktumot”, és meg akarják szüntetni a védett energiaárakat. „Aggasztó jelek ezek, mégis azt kívánjuk, hogy ne legyen igazunk” – tette hozzá.

Levele végén összefogásra, közös gondolkodásra és újjáépítésre szólított fel, hangsúlyozva, hogy a DPK hálózata a megújulás egyik fontos pillére, és számít a tagok javaslataira.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
92,5 milliárd forint osztalékot fizettek Balásy Gyula államnak felajánlott cégei 2017 óta
A G7 elemzése szerint a kormányzati kommunikációs guru cégcsoportjának négy fő vállalatából vették ki ezt a hatalmas összeget. A tulajdonosoknak 2017 óta fizettek jókora osztalékot, miután a cégek elkezdték sorra nyerni a milliárdos állami megbízásokat.


Ahogy arról beszámoltunk, Balásy Gyula hétfőn a Kontrollnak adott interjújában bejelentette, hogy ingyen az államnak adná a kormányzati kommunikációs megbízásokkal kitömött cégcsoportját. válaszolni arra a kérdésre, hogy mennyi nyereséget termeltek a cégei, a G7 utánanézett ennek a vállalatok beszámolói alapján. Kiderült, hogy

a négy fő érdekeltségéből 2017 óta összesen közel 92,5 milliárd forint osztalékot vettek ki a tulajdonosok.

A lap szerint a New Land Media, a Lounge Design, a Lounge Event és a Visual Europe Zrt. 2017 előtt nem fizetett érdemi osztalékot, azóta viszont hatalmas összegeket utaltak a tulajdonosoknak.

A New Land Media és a Lounge Design közel 55 milliárd forintos osztaléka teljes egészében Balásy Gyulához került, a Lounge Event 30,5 milliárdjából pedig csak néhány százmillió forint jutott egy 2021-ig résztulajdonos üzlettársnak.

A sorból a Visual Europe Zrt. lóg ki némileg, az innen kivett bő 7 milliárd forint nem közvetlenül a milliárdost gazdagította, mivel a céget a New Land Medián keresztül, több tulajdonossal birtokolta.

Balásy a nagy port kavart Kontroll-interjújában azt mondta, közjegyzői okiratban felajánlja „a médiavásárló, a kommunikációs, a rendezvényszervező és a rendezvénytechnikai” vállalatait a magyar államnak. A lépést azzal indokolta, hogy a cégek állami-kormányzati feladatai túlmutatnak a piaci kommunikáción, és szeretné bebiztosítani a közel 500 munkavállaló és a mintegy 3000 alvállalkozó jövőjét. A döntés hátterében állhat az is, hogy állítása szerint múlt hétfőn több cégének bankszámláját előzetes jelzés nélkül, „technikai hibára” hivatkozva befagyasztották, ami megbénította a kifizetéseket.

Hogy a most felajánlott cégek milyen szerepet játszottak, azt jól mutatja, hogy a Transparency International egy korábbi jelentése szerint

Balásy Gyula egyike volt annak a négy kormányközeli üzletembernek, akiknek cégei a közbeszerzési megbízások negyedét nyerték el 2021 és 2023 között.

Az érdekeltségeihez kötődtek a kék plakátos kampányok, de a Külgazdasági és Külügyminisztérium is rendelt tőlük közel egymilliárdért protokolleszközöket, a MÁV pedig szintén egymilliárdos szerződést kötött velük a vasúttársaság megítélésének javítására. A cégcsoport ellen 2024 áprilisa óta hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt nyomozás is zajlik egyes, túlárazottnak tűnő szerződések miatt.

Balásy felajánlása nemcsak a cégekre, hanem három magántőkealapban lévő, több tízmilliárd forint értékű befektetési jegyre is kiterjed.

A vállalkozó saját becslése szerint a négy cég értéke legalább 80 milliárd forint, ezen felül körülbelül 100 milliárd forintnyi szerződésállományuk, közel 30 milliárd forint eredménytartalékuk és 15 milliárd forint követelésállományuk van.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Falusi focicsapatok és viharjelző a matekérettségin, megjöttek a megoldások
A középszintű matekérettségi második részének szöveges feladatai között a falusi focicsapatok számának csökkenésével és egy viharjelzővel is számolni kellett. A nem hivatalos megoldásokat már közzétette az Eduline.


Nem kell megvárni a szerda reggeli hivatalos javítókulcsot: az Eduline már elkezdte közzétenni a keddi matekérettségi nem hivatalos megoldásait, köztük az első rész és a II.A rész megoldásait.

A vizsgán egyebek mellett exponenciális függvény és gráfos példa volt az első, falusi focicsapatok és másodfokú egyenlet a második feladatrészben – írja a 24.hu.

Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium igazgatója a lapnak azt mondta, a feladatsor a korábbi évekhez hasonló szerkezetű és nehézségű volt. A matematika–fizika szakos tanár szerint a feladatok jól lefedték a középszintű tananyagot, és az első rész főleg a fogalmak ismeretét kérte számon.

„Gyakorlatilag minden, a középiskolás tananyagban érintett témakörrel találkozhattak a diákok” – fogalmazott.

Hozzátette, a legtöbb pontot a kombinatorikai és a valószínűségszámítási feladatokkal lehetett szerezni.

Az Eduline által megkérdezett szakértők szerint a második rész korrekt volt, de több feladat szokatlanul hosszú szövegezést kapott, ami elsőre ijesztő lehetett. A diákok közül többen is ezt emelték ki.

„Vagy tízszer el kellett olvasnom a 16-os feladatot, hogy megértsem, mit kell csinálni” – mondta egyikük a portálnak.

A középszintű matematikaérettségi írásbeli része összesen 180 perces volt. Az első, 12 feladatból álló részre 45 perc jutott, és 30 pontot ért. A második, összetettebb feladatokra 135 perc állt rendelkezésre, ezzel 70 pontot lehetett szerezni.

Ebben a részben három kötelező feladat után három, egyenként 17 pontos feladatból kellett kettőt kiválasztani. Ha a vizsgázó nem jelölte egyértelműen, melyik feladatot hagyja ki, a javító tanár automatikusan az utolsó feladatot nem vette figyelembe.

Az Oktatási Hivatal a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat a vizsga másnapján, szerda reggel teszi közzé. Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint matematikából középszinten 71 559-en, emelt szinten 8264-en vizsgáztak kedden.

Az érettségi időszak a szóbeli vizsgákkal folytatódik: az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, a középszintűeket június 15. és július 1. között tartják.

A javításnál a hivatalos javítási-értékelési útmutató az irányadó.

Via Eduline


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tettek a 17 milliárdos NKA-ügyben
A Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgató-helyettese jogi képviselője útján tett feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészségen. A beadvány szerint a támogatásokról szakmai kontroll nélkül, sürgetett eljárásban dönthettek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanújával feljelentést tettek a Központi Nyomozó Főügyészségen a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 17 milliárd forintos támogatási ügyében. A beadványt Laczó Adrienn ügyvéd nyújtotta be kedden Szántai Irén, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgató-helyettesének jogi képviseletében. A feljelentés szerint a hatalmas összegű támogatások odaítélése során rendszerszintű szabálytalanságok történhettek, a döntések a megfelelő szakmai kontroll nélkül, egyedi utasításokra születhettek.

A feljelentő állítása szerint a támogatási igények befogadását és előkészítését a főigazgató személyes utasítására, a szakterületi egyeztetések teljes kihagyásával végezték. A Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda közleménye szerint a folyamat minden elemében eltért a megszokottól.

„A kérelmek kezelési rendje is eltért a szokásostól, egyedi utasításra, sürgetett eljárásban kellett minden érintett munkatársnak a támogatási jogviszonyok létesítéséről gondoskodni.”

A közlemény szerint az ügyek kezelésekor jellemzően sokkal rövidebb idő telt el egy-egy kérelem benyújtásától a támogatói okirat kiállításáig és a támogatás utalásáig, mint általában.

A beadvány szerint a pályázókkal sokszor telefonon tartották a kapcsolatot a hivatalos pályázatkezelő rendszer helyett, ami ellentétes a vonatkozó rendelettel. A feljelentő arról is beszámolt, hogy a támogatások igényléséhez minimális szakmai kritériumokat sem szabtak meg, így a pályázók köre és az elvárt szakmai tartalom sem volt egyértelmű.

A közlemény szerint a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának támogatásainál a kabinetvezető és a főigazgató részéről egyértelmű nyomásgyakorlás történt.

A munkatársak elmondása szerint pedig többször elhangzottak az „elsimogatjuk, kiegyenesítjük” kifejezések is, amikor a beadványok még az alapvető feltételeknek sem feleltek meg.

A botrány április végén robbant ki, miután Molnár Áron színész-aktivista arról beszélt, hogy az NKA egyfajta állami kifizetőhelyként működve, titokban milliárdokat osztott szét Fideszhez köthető szervezetek és előadók között.

A hírek megjelenése után nyilvánosságra került Bús Balázs távozása az NKA alelnöki posztjáról, majd lemondott a szervezet bizottságából Baán László, Both Miklós és Vidnyánszky Attila is. Az NKA későbbi közlése szerint Bús már korábban jelezte lemondási szándékát.

A kormányzati álláspont szerint a támogatások nyílt pályázatokon, kulturális szempontok alapján dőltek el, és nem kampányfinanszírozásról volt szó. Hankó Balázs leköszönő kulturális miniszter szerint a pályázatok nyilvánosak voltak, a döntéseket pedig szakmai szempontok alapján hozták meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk