HÍREK
A Rovatból

Magyar Péter újabb támadástól védte meg néhai nagyapját, dr. Erőss Pált

A támadásra válaszul Magyar Péter hosszú posztban meséli el dr. Erőss Pál életútját. Elmondása szerint nagyapját 1956 után a feljelentéstől csak az mentette meg, hogy nem készült fénykép róla, és társai nem vallottak rá.


Mező Gábor kutató, publicista egy mai friss posztjában támadta meg Magyar Péter nagyapján, dr. Erőss Pálon keresztül, aki a televízió Jogi esetek műsorában szerzett még a nyolcvanas években országos ismertséget és népszerűséget, amikor azt sejtette, hogy Erőss annak idején olyan közönségtalálkozókon vett részt, melyeken rajta kívül a kommunista Szabó László (Kék fény), Marosán György politikus, valamint Moldova György, markánsan baloldali nézeteket valló író voltak jelen. Mező felteszi a kérdést:

„Szóval ez egy társaság, értjük, de mit keresett köztük Erőss Pál? Eltévedt? Vagy belülről bomlasztott?”

Magyar Péter így válaszolt a felvetésekre:

Kedves Gábor,

én azt hittem, hogy te valódi kutató vagy, de sajnos kiderült, hogy ha a propagandának szüksége van rád (mondjuk a köztévén futó műsoraidért cserébe), akkor ugrasz és nem drága neked egy tisztességes, egy ország által valóban szeretett ember emlékét is meggyalázni.

Nagyapám, dr. Erőss Pál református lelkészi családból származott, a Debreceni Református Kollégiumban érettségizett. Gyermekkora óta bíró szeretett volna lenni. Az 1956-os forradalom kitörésekor sorkatonai szolgálatát töltötte Kiskőrösön. Október 24-én a sorkatonák el akarták hagyni a laktanyát, de ekkor a főtisztek ezt még megakadályozták, október 25-én indultak el végül Budapestre, hogy csatlakozzanak a forradalomhoz. Bp-re re tartva (valószínűleg) szovjet repülőkről géppuska tüzet zúdítottak rájuk, amelyben néhányan megsérültek. Miután nagyapám találkozott Bp-en a nagymamámmal (Mádl Ferenc későbbi köztársasági elnök testvérével), akivel pár héttel azelőtt fogadott örök hűséget Medvigy Mihály piarista szerzetes előtt, azonnal csatlakozott az ELTE Jogi Karának forradalmi bizottságához és november 3-ig szinte minden nap ott teljesített szolgálatot. Volt, hogy ő őrizte az ottani forradalmárok szegényes fegyverkészletét és volt, hogy kisebb fegyveres összetűzésekbe keveredtek a bajtársaival az ellenforradalmárokkal.

November 3-án este sokakkal együtt ő is elhagyta az “állomáshelyét”, hiszen akkor minden békésnek tűnt. A rákospalotai egy szobás albérletükben november 4-én hajnalban a szovjet páncélosok és a nehéztüzérség hangjára ébredt. Ekkor már nem tudott visszatérni a belvárosba, mert a szovjet csapatok lezárták a városba vezető utakat. Mivel tevékenyen részt vett a forradalmi eseményekben, eldöntötte, hogy amíg még nyitva vannak a határok, sok barátjukhoz hasonlóan elhagyja Magyarországot, emigrál. Erre azért nem került sor, mert a nagymamám az utolsó pillanatban kijelentette, hogy nem tudja/akarja elhagyni a hazáját és így végül nem ültek fel az Ausztria felé induló teherautóra.

A nagyszüleim hosszú hónapokig, évekig rettegtek amiatt, hogy nagyapám sok bajtársához hasonlóan őt is utoléri a megtorlás. Erre valószínűleg azért nem került sor, mert nem készült róla fotó, illetőleg a bajtársai nem dobták fel a kihallgatások során.

És igen, nagyapám bírósági fogalmazó lett és mesélte a nyomasztó emlékét, amikor egy bírósági menzán étkezett Tucsek Gusztáv vérbíróval. És igen, végül polgári ügyszakos bíró lett, az egyik legjobb az országban. Majd a 80-as években a Jogi Esetekben megismerte és megszerette az egész ország. Ellentétben a Fidesz és kormány több jelenlegi tagjával és vezetőjével, a nagyapám soha nem volt a párt tagja és nem volt ügynök sem. Erről hivatalos papírja van az átvilágító bíróktól (ha adsz egy email címet, szívesen átküldöm neked az összes többi dokumentummal együtt).

Őt viszont hosszú éveken át megfigyelték, ahogy az egész baráti körüket is. Nem tartozott azokkal egy társaságba, akiket te felsoroltál, gondolom a Magyar Televízió szabta meg, hogy mikor kinek kellett mennie a közönségtalálkozókra.

Nagyapámat 1986-ban el akarta távolítani a Legfelsőbb Bíróság elnöke, mert a hivatalos dokumentum szerint nem szerepelt a káderfejlesztési tervekben. Nagyapám végül 1988-ban, egyedüliként az országban lemondott a legfelsőbb bírói pozíciójáról (a gyerekkori álmáról) az utolsó kommunista igazságügyi miniszterrel való konfliktusa miatt, és 56 évesen ügyvédnek állt.

Nagyapán 1989-ig nem kapott útlevelet. Ő 55 én 8 éves voltam, amikor először léptünk együtt a szabad világ földjére. Akkor még nem értettem, hogy miért könnyezett, amikor meglátta a császári Bécs pompáját és muskátli zuhatagos alpesi házakat.

A rendszerváltáskor több nagy ellenzéki párt megkereste, hogy legyen a demokratikus erők köztársasági elnökjelöltje. Ezt ő elhárította. Az Antall kormány alatt elvállalta viszont az állam képviseletét a spontán privatizációban ellopott állami vagyon egy részének visszaszerzésére indított perben (rengeteg szálloda és étterem, Taverna ügy). Első fokon megnyerte a pert (akkoriban több milliárdos volt a pertárgyérték). A másodfokú ítélet kihirdetésének napján, a kormányváltást követően a Horn kormány utasította a pertől való elállásra, így az ellopott állami vagyon végül a tolvajoknál maradt. Nagyapám ebbe belebetegedett.

Ezután közéleti szerepet egyszer vállalt, amikor 2007-ben felkértem, hogy legyen a Ne féljetek! Alapítvány kuratóriumi elnöke. Az Alapítványt azért hoztuk létre többek között Mádl Dalmával, Morvai Krisztinával, Fábry Sándorral, Schmidt Máriával, Gulyás Gergely édesapjával, és több neves ügyvéddel, hogy anyagi segítséget nyújthassunk a Fidesz 2006. október 23-i nagygyűlésen megsérülteknek (nekik egyébként a Fidesz semmilyen anyagi segítséget nem nyújtott, a Fidesz által erre a célra 2007. október 23-án gyűjtött pénz szőrén szálán eltűnt…).

Nagyapám ügyvédként több száz szegény, elesett embernek segített teljesen ingyen. Két évvel ezelőtt bekövetkezett haláláig minden ünnepen jókívánságok ezreit kapta a tisztelőitől. A legszerényebb és a legbecsületesebb ember volt, akit ismertem. Országos ismertsége ellenére soha nem gazdagodott meg, egy 70 m2-es lakásban élt és 14 éves opel astra-t vezetett.

Nagyapámat 2010 után Orbán Viktor tüntette ki középkereszttel.

Kedves Gábor,

remélem most már világos számodra, hogy kibe rúgtál bele és kinek az emlékét gyaláztad meg a propaganda oltárán. Nekem ez borzasztó nagy csalódás, mert nagy tisztelője voltam a munkádnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Amnesty: A kormány mostani megoldása nincs rendben, Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz
A jogvédő szervezet szerint a köztársasági elnök soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében, de neki is joga van a tisztességes eljáráshoz.


Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.

- Ezekkel nem tudunk vitatkozni. Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében,

és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.

A jogvédő szervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a kormány mostani megoldása nincs rendben, az Alaptörvény-módosítás ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges.

Erre a mostani szabályok alapján az ún. “megfosztási eljárás” szolgálna, aminek a megindítására – véleményünk szerint – Sulyok Tamás adott is okot.

A kormány öt napot adott arra, hogy bárki elmondhassa a véleményét, amit az Alaptörvény-módosítás további részeire vonatkozó álláspontjával együtt az Amnesty International is el fog küldeni, zárul a közlemény.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak
A Fidesz frakcióvezetője a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatát bírálta. Szerinte a visszamenőleges alkalmazás a választói akaratot korlátozná.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



„Antidemokratikus” és „demokráciakorlát” – így minősítette Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumplafon visszamenőleges alkalmazását, miközben azt állítja: a benyújtott törvény nem is menne vissza az időben. A vita hétfőn élesedett ki, és akár tucatnyi, régóta hivatalban lévő politikus jövőjét is eldöntheti.

Magyar Péter bejelentése után, amely 12 évben korlátozná a parlamenti képviselők mandátumát, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy

a törvényjavaslat „a Tisza Párt szokásával szemben” nem visszamenőleges hatályú, hanem csak a jövőre vonatkozik

– írta a 444.hu.

Gulyás ugyanakkor elismerte, hogy a miniszterelnök beszédéből az ellenkezője következett, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a Tisza Párt hamarosan módosító indítványt nyújt be a szöveg pontosítására. Amennyiben a jogszabály a már parlamentben eltöltött éveket is beleszámítaná a 12 évbe, a rendelkezést Gulyás „nagyon rossznak” tartaná.

A frakcióvezető szerint a választói akaratot korlátozná egy ilyen lépés.

„Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak.

Amikor a kétharmados többség úgy gondolja, hogy okosabb a népnél, és ezért nem akarja, hogy a nép esetleg harmadszor is megválassza ugyanazt a képviselőt, az egy demokráciakorlát.”

A korlátozás számos tapasztalt politikust érintene. A Fidesz–KDNP padsoraiból többek között Lázár János, Szijjártó Péter vagy Kocsis Máté sem folytathatná pályafutását 2030 után. A Mi Hazánk Mozgalom politikusai közül Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is elérné a 12 éves limitet.

Gulyást személyesen is érintené a szabályozás, mivel 2010 óta országgyűlési képviselő. A felvetésre ironikusan úgy reagált, hogy ha a rendelkezés visszamenőleges hatállyal rá is vonatkozna, akkor ő már öt éve nem képviselő, és izgulna, hogy az elmúlt ötéves képviselői fizetését ne kelljen visszafizetnie.

Bár a korlátozással nem ért egyet, Gulyás szerint nem ez lesz az ország legnagyobb problémája.

A vita következő állomása a törvényjavaslathoz esetlegesen benyújtandó módosító indítványok megvitatása lehet a parlamentben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a közmédia vezetése is távozni fog
A miniszterelnök a 444-nek azt mondta: a hétfői frakcióülések a kormány és a frakció közötti egyeztetés legfontosabb fórumai lesznek. A kormányfő szerint az Alaptörvényt a jövőben újra alkotmánynak fogják hívni.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



A miniszterelnök kifejezett kérése, hogy a Tisza frakcióülésein a miniszterek is vegyenek részt, azok is, akik nem országgyűlési képviselők, hogy ezzel is gyorsítsák az információáramlást. A kormány egy kihelyezett ülést is szervez, ahol jelen lesznek a Tisza frakcióvezetői is, hogy kérdezhessenek és részt vehessenek a vitában – többek között erről beszélt a 444-nek adott interjújában Magyar Péter.

A kormányfő szerint a hétfői frakcióülések a kormány és a frakció közötti egyeztetés legfontosabb fórumai lesznek.

Magyar Péter hétfőn a parlamentben jelentette be, hogy egy átfogó politikai és jogi akciót indítanak Tisztítótűz művelet néven, amellyel „tégláról téglára, bűnözőről bűnözőre” haladva szabadítanák meg az államot a korrupciótól.

A kormányfő szerint ezzel az akcióval fogják megszabadítani az országot „a gazdasági és a politikai maffiától”.

Ennek egyik legfontosabb eleme a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása lesz, amelynek vezetői rendőri védelmet kapnának. A kormány emellett kezdeményezi az Alaptörvény 17. módosítását is, amelynek része Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése, tizenkét éves korlát bevezetése az országgyűlési képviselői mandátumra, valamint 70 éves felső korhatár az alkotmánybíráknak.

A kormányfő szerint az Alaptörvényt a jövőben újra alkotmánynak fogják hívni.

A „Facebook-kormányzás” vádjára Magyar azt mondta, az, hogy közvetlenül és első kézből tájékoztatják az embereket, nem jelenti azt, hogy „mást nem csinálnak”.

A közmédiával kapcsolatban úgy fogalmazott, voltak arra utaló jelek, hogy a jelenlegi vezetés önként távozik, de ez végül nem történt meg.

Szerinte a parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a közmédia vezetése is távozni fog.

A kormányfő beszélt a háttérben dolgozó kulcsemberekről is. Ruff Bálint miniszterről azt mondta, bár kevesebbet szerepel, „sok érdemi munkát végez” a frakció, a kormány és a minisztériumok közötti egyeztetésekben. A napi működésről elmondta, hogy Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó is rendszeresen ott ül a kormányüléseken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Teljes átvilágítás jön a mentőknél, 1027 járművet vizsgálnak át egyesével
Az Országos Mentőszolgálatnál teljes körű átvilágítás kezdődött, amelynek során a teljes gépjárműflotta állapotát is felmérik. A jogi és gazdasági szerződéseket is érintő folyamat a megbízott főigazgató szerint 5–10 hétig tarthat.


Teljes gőzzel indul az Országos Mentőszolgálat átvilágítása: a héten már eredménye lehet annak a pályázatnak, amelyen kiválasztják a szervezet jogi-gazdasági szerződéseit átfésülő, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező külsős céget. A megbízott főigazgató, Constantinovits Miklós hétfőn az MTI-nek elmondta, a teljes folyamat 5–10 hetet vehet igénybe – írta a MedicalOnline.

A vizsgálat a teljes gépjárműparkot is érinti: 1027 mentőjárműnél nézik meg, hány éves, mennyit futott, milyen funkciót tölt be, és hol állították szolgálatba.

Ezzel párhuzamosan az épületállomány felmérése is megkezdődött, amihez több minisztériummal dolgoznak együtt, és miniszteri egyeztetésekre is szükség lesz.

A folyamat a munkaszervezetet is érinti. Elkezdődött a párbeszéd a bajtársi közösség és a szakszervezetek között, módosítják a panaszkezelési és integritásvédelmi szabályzatot, a munkatársakat pedig már tájékoztatták, milyen csatornákon tehetnek bejelentéseket. Az új vezetés a humánerőforrás- és a kommunikációs stratégián is változtatni tervez.

Ennek részeként, a transzparencia jegyében hamarosan megkezdik a mentőszolgálat tevékenységére vonatkozó, különböző mutatók mentén mért, már validált adatok közlését.

A főigazgató szerint a nyilvánosságra hozott adatok értelmezésében is segíteni fognak.

„Ezzel egyidejűleg el kell kezdeni a társadalom tájékoztatását arról, hogy egy-egy indikátor mit jelent” – mondta Constantinovits Miklós.

Hozzátette, az őszinteség és az átláthatóság semmi esetre sem koptathatja egy szervezet nimbuszát. A megbízott főigazgató megértést vár a társadalomtól, de minőségi szolgáltatást szeretne nyújtani.

Június 3-án Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter felmentette Csató Gábort a főigazgatói posztról, és az átmeneti irányítás első számú feladatként jelölte ki az Országos Mentőszolgálat teljes átvilágítását. Ezt követte a kommunikációs váltás: június 9-én új szóvivőt neveztek ki a hosszú ideje hivatalban lévő Győrfi Pál helyére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk