HÍREK
A Rovatból

Magyar Péter új pártjának alapítói azt vallották: „Nem vagyunk hataloméhesek, nem szorulunk magas állami fizetésekre, és mélyen hiszünk a valódi népképviseletben”

A Tisza Pártot 2021-ben alapították Egerben, és többek között azt hirdették, hogy európai szintű oktatás és egészségügy, valamit jövedelem kell, és mérsékelték volna a határon túli magyarok támogatását is.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2024. április 10.



Ahogy arról mi is beszámoltunk, Magyar Péter bejelentette, hogy megvan a pártja, aminek segítségével indulhatnak az EP-választáson.

A párt neve Tisztelet és Szabadság Párt, rövidítése pedig Tisza.

Magyar Péter a közösségi oldalán azt írta: "Mivel a sajtóba már kiszivárgott, ezért megerősítem, hogy a Talpra Magyarok Közössége a Tisztelet és Szabadság Párt színeiben indul a 2024. június 9-i választáson. A párt a mai közgyűlésén az egyik alelnökévé választott, illetve többségbe kerültünk a párt ügydöntő szerveiben. Köszönöm a párt alapító tagjainak, hogy felismerve a hazánk érdekét, lehetővé tették a közös munkát".

A pártot korábban Egerben alapították 2021-ben. Az Egri Ügyek portál akkoriban az alapítókkal készített interjút.

A beszélgetésben részt vett Szabó Attila pártelnök és - a korábban az egri Fideszben is politizáló, egykori önkormányzati képviselő, rádiótulajdonos - Deák Boldizsár.

Ők elmondták, hogy céljuk a parlamentbe kerülés volt, ami eszköz lett volna számukra ahhoz, hogy segítsék a bajba jutott emberet.

"Nem vagyunk hataloméhesek, nem szorulunk magas állami fizetésekre, és mélyen hiszünk a valódi népképviseletben. Ezért ennek érdekében kormányzati szerepben csak két ciklust engedélyezünk a képviselőknek, a jövedelmüket pedig a civil életben folytatott foglalkozásuk bérének havi átlagában maximálnánk" - mondták akkoriban.

Arról, hogy mi a garancia arra, hogy nem lesznek kamupárt, azt válaszolták:

"a Tisza Párt nem igényel és nem fogad el állami költségvetési támogatást... mi tagdíjakból és 10 ezer forintot meg nem haladó adományokból tartjuk fenn magunkat, munkatársaink nem fizetett alkalmazottak, hanem önkéntesek. Mi a „pártokrácia” helyett a magyar társadalmat szeretnénk helyzetbe hozni".

Akkoriban az volt a tervük, hogy minden választókerületben indítanak jelöltet. "Mi alulról szerveződő párt vagyunk, és a társadalmi beágyazottságra építünk".

Alapításukkor úgy vélték: "Magyarország legnagyobb problémája a hallgató tömeg, ezért fel kívánjuk rázni az embereket. A jelenlegi kormány egyik hibája, hogy nem foglalkozik a társadalmi rétegek valódi problémáival. Nagyszerű dolog, hogy stadionok épülnek, de a világjárvány alatt nem ez a legfontosabb. Ki kell mondani: az emberek ugyanúgy érzik magukat az Orbán-kormány alatt, mint a Gyurcsány-korszakban. Természetesen azokra is számítunk, akik csalódtak a jobb- vagy baloldali pártokban. Elég sok visszajelzésünk van, az emberekkel beszélgetve azt tapasztaljuk, hogy rengetegen szavaznak majd ránk".

A koalíciót kizárták, ideológiamentes jobbközép pártként középutas politikát akartak folytatni. A programjuk szerint modern európai konzervatív és szociáldemokrata értékeket ötvöztek - derült ki a 2021-es beszélgetésből.

"Nézeteink szerint az igazi polgár önfenntartó, nem segélyekből akar megélni, hanem a tisztes szintű európai jövedelmekből. Pártunk tudásban és technológiában is versenyképes Magyarországot akar. Az oktatást és az egészségügyet is csak úgy lehet megmenteni és európai színvonalúra emelni, ha az adóbevételekből kevesebb stadion épül, és a határon túli magyarok támogatását is mérsékeljük"

- mondták.

Nézetük szerint "a határon túli magyarok legyenek magyar állampolgárok, legyen magyar útlevelük, de szeretnénk elérni, hogy Magyarországon csak az rendelkezzen szavazati joggal, akinek magyar adókártyája van. Szerintünk épülhet stadion, templom például Kárpátalján magyar támogatásból, de ettől még ne legyenek feljogosítva az ottani magyarok arra, hogy beleszólhassanak például a magyar gazdaságpolitikába".

Úgy vélték, hogy "mi vagyunk az a párt, amely meg fogja találni a magyar és az európai értékek és érdekek között az egyensúlyt".

A párt honlapja ITT érhető el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Tűzszünet után nyilvános kivégzés – a Hamász nyolc embert lőtt agyon éljenző tömeg előtt
Hétfőn a Hamász nyilvános kivégzéseket hajtott végre Gázában, órákkal az Izraellel kötött békemegállapodás aláírása után – írta a New York Post. A csoport a kivonuló izraeli csapatok után véres leszámolások sorozatába kezdett.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. október 14.



Megrázó felvétel mutatja, ahogy nyolc megvert, bekötött szemű férfi térdel az utcán, majd a fegyveresek az éljenző tömeg előtt mind a nyolcukat lelövik.

A Hamász bizonyíték nélkül azt állította, hogy „bűnözőket és Izraellel együttműködőket” végzett ki, a BBC szerint. Az áldozatok között volt Ahmad Zidan al-Tarabin is, aki állítólag egy rivális milíciának toborzott embereket.

Az izraeli hadsereg kivonulása után a Hamász gyorsan megpróbálta visszaszerezni a gázai ellenőrzést, és lecsapott a konfliktus alatt megerősödött „klánokra”, vagyis családi alapon szerveződő fegyveres csoportokra. A beszámolók szerint a megtorlások már a békemegállapodás aláírása előtt elindultak.

Vasárnap a gázai jelentések 52 halottról számoltak be a befolyásos Dagmoush-klánból, és 12 hamászos fegyveres is meghalt.

A hírek szerint a fegyveresek mentőautókkal rohanták le a klán főhadiszállását.

„Ez mészárlás. Elhurcolják az embereket, a gyerekek sikítanak és meghalnak, felgyújtják a házainkat. Mit követtünk el?” – mondta a klán egyik tagjának lánya az izraeli ynet Newsnak.

Hétfőn Donald Trump amerikai elnök azt sugallta, hogy egy megállapodás részeként jóváhagyta: a Hamász egy ideig saját belátása szerint intézze Gáza belső biztonságát. „Ők tényleg meg akarják állítani a problémákat, és erről nyíltan beszéltek, mi pedig egy időre jóváhagyást adtunk nekik” – mondta az Air Force One fedélzetén. „Közel 2 millió ember tér vissza olyan épületekbe, amelyeket leromboltak, és sok rossz dolog történhet. Azt akarjuk, hogy biztonság legyen. Szerintem rendben lesz. Ki tudja biztosan” – fogalmazott az elnök.

(via New York Post)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – Megszólaltak a Salgótarjánban meghalt csecsemő szülei
A kisbabát korábban többször is kórházban vizsgálták légzési nehézségek miatt. A halál pontos oka egyelőre nem ismert, a hatóságok közigazgatási eljárásban vizsgálódnak, gyanús körülmény nem merült fel.


Vasárnap délelőtt rendőrautók és egy mentő vonult ki Salgótarjánban az Acélgyári útra, ahol hosszabb ideig helyszíneltek. Később kiderült, hogy egy csecsemő halt meg.

A Tények riportjában megszólalt a kisbaba édesanyja is, aki elmondta, hogyan derült ki a tragédia.

„Reggel felkeltünk, a nagyobbik lányom odament hozzá, hogy megpuszilja az arcát, és akkor mondta, hogy a babának nagyon hideg az arca. Ekkor vettem észre, hogy a baba már nem él”

– idézte fel a történteket. Az apa azonnal megpróbálta újraéleszteni a kicsit, de nem sikerült. „Barna, véres váladék jött ki az orrából” – mondta megrendülten.

A rendőrség hosszasan vizsgálódott a helyszínen, de nem találtak semmi gyanúsat, és bűncselekmény gyanúja sem merült fel. Az eset körülményeit közigazgatási eljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálják tovább.

A szülők arról is beszéltek, hogy korábban többször vitték kórházba a kisbabát, mert nehezen lélegzett. Az orvosok végül orrgaratgyulladást állapítottak meg. „Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – mondta az apa.

A Tények szerint a háttérben akár bölcsőhalál is állhat, amely nem jár előzetes tünetekkel, és amelyre sem a szülők, sem az orvosok nem tudnak felkészülni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lázár a brüsszeli kémügyről: Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát
A miniszter nem tagadta, hogy Magyarország kémhálózatot működtetett Brüsszelben, amikor ő felügyelte a területet, de szerinte ha a Direkt36-ban megjelentek igazak, a hírszerzőket ki kellene tüntetni.


Lázár János építésügyi miniszter a kaposvári Lázárinfón beszélt a brüsszeli hírszerzési ügyről – írta a Telex. A miniszter maga hozta szóba a témát, és úgy fogalmazott:

„Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát.”

Hozzátette, ha minden úgy volt, ahogy azt a Direkt36 írta, akkor a magyar hírszerzők munkájáért kitüntetés járna.

A kijelentések apropója a Direkt36 múlt heti oknyomozása a 2015–2017 közötti brüsszeli kémügyről, ami miatt az Európai Bizottság vizsgálatot indított. Az oknyomozó portál azt írta, hogy ebben az időszakban magyar hírszerzők uniós tisztviselőket céloztak meg Brüsszelben. A diplomata fedésben dolgozó magyar hírszerzők megpróbáltak információkat gyűjteni és beszervezni kint dolgozó magyarokat.

Egy magyar bizottsági munkatárs elmondta, hogy 2015 és 2017 között rendszeresen találkozott a brüsszeli magyar Állandó Képviselet diplomatafedésű hírszerzőjével, sokszor parkokban. „Nagyon szimpatikus, okos ember volt. Persze addigra már tudtam, hogy ő diplomatafedésben a magyar hírszerzés embere”. Állítása szerint beszervezési nyilatkozatot is alá akartak vele íratni, cserében támogatást ígértek egy számára kedves szervezetnek. Ő azonban ezt visszautasította.

A hírszerző 2017-ben lebukott, ami miatt a brüsszeli magyar hírszerző hálózat is kompromittálódott. Egy, az eseményeket jól ismerő forrás szerint:

„Súlyos ügy volt. Gyakorlatilag úgy kellett venni, hogy mindenki megbukott. Újra kellett húzni a teljes hálózatot.”

A brüsszeli magyar Állandó Képviseletet 2015–2019 között Várhelyi Olivér vezette, aki jelenleg uniós biztos. Vele Ursula von der Leyen személyesen beszélt a most megjelent cikk miatt. Hogy mi hangzott el, egyelőre nem tudni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
24 ezer pedagógus maradt ki a béremelésből a teljesítményértékelés miatt
De az sem járt olyan jól, aki kiválóan teljesített: a legtöbben csak bruttó 20-30 ezer forintos emelést kaptak.


Összesen 24 192 fő tankerületi iskolában dolgozó pedagógus maradt ki az idén őszi béremelésből, amely azt előző tanévben első alkalommal tartott teljesítményértékelés után járt – tudta meg a Népszava a tankerületi központok működéséért felelős Klebelsberg Központ (KK) adataiból.

A tankerületi fenntartású intézményekben 82 877 pedagógus dolgozott az előző tanévben. A KK tájékoztatása szerint

idén 58 685 pedagógus részesülhetett béremelésben a teljesítményük alapján.

A pedagógusok munkáját az iskolaigazgatók értékelték több szempont szerint. Mindenkinek három teljesítménycélt kellett kijelölnie a tanévre, ezek megvalósulását az igazgatók ellenőrizték. Összesen 100 pontot lehetett szerezni. Kiemelkedő teljesítményűnek a 80 pontot elérők számítottak, ők havi bruttó 20 és 60 ezer forint közötti összeget kaphattak. Az átlagos teljesítményűek (50–79 pont) maximum bruttó 20 ezer forintra számíthattak. Akik 50 százalék alatti eredményt értek el, azok a fejlesztendők közé kerültek.

A Népszava cikke szerint

3939 tanár kapott bruttó 10 ezer forint alatti, 9390 tanár bruttó 10–20 ezer forint közötti illetményemelést, 29 749-en bruttó 20–30 ezer forint közötti összeget, 8801 fő bruttó 30–40 ezer forintot, 3734 fő 40–50 ezer forintot, további 3063 fő 50–60 ezer forintot.

A fejlesztendő kategóriába 450 pedagógus került.

Vagyis a pedagógusok többsége csak alacsonyabb mértékű béremelést kapott, annak ellenére is, hogy a KK korábbi tájékoztatása szerint 45 357-en érték el a kiemelkedő teljesítményszintet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk