SZEMPONT
A Rovatból

Magyar Péter: Ha a Fidesz folytatja az erőszakkampányt, a társadalom még jobban megbillenhet, és teljesen elzavarhatja őket

Szerinte a fideszes szavazók sem erre szavaztak, emiatt is mennek át egyre többen a Tiszához. A Tisza-párt eredményváróján a szimpatizánsokkal, és a pártelnökkel is beszélgettünk.


Vasárnap délután egy órával Magyar Péter beszéde előtt már szépen megtelik a Műegyetem rakpart. Kellemes tavaszias idő van, bár a nap nem süt. Még viszonylag messze a színpadtól árusok zászlókat árulnak, magyart is, EU-sat is, az egyik piros-fehér-zöldben felirat: „Árad a Tisza”. Nyilván, amikor kormánypárti rendezvény van, a tizenkét csillagos helyett a hétsávos piros-fehéret árulják, és a nyomtatott szöveg is más a zászlón. Biznisz az biznisz. Kicsit beljebb a Tisza hivatalos termékeit árulják: pólók, sapkák, melegítők, bögrék, zászlók. Ők így oldják meg a pártfinanszírozást.

Piknik, eredményhirdetés előtt

A sátor mellett találkozom a gyömrői Kókai Rolanddal, akin van is egy tiszás melegítő felső. Már egy ideje itt van, aktív Tisza-sziget tag, más szigetesekkel beszélgetve tölti az időt. Részt is vett az aláírásgyűjtésben, náluk szerencsére bekiabálásokon kívül nem volt komolyabb atrocitás. Komolyan vették azt is, hogy nemcsak a Tisza-szimpatizánsok véleményére, hanem mindenkiére kíváncsiak: saját pénzből szórólapoztak, és meginvitáltak a pulthoz olyanokat is, akik nem feltétlenül a párt hívei. Szóba kerül Kollár Kinga kijelentése is, ami okán szombaton Bayer Zsolt is tüntetést szervezett. Szerinte bár igaza van, a szavai sajnos támadhatóak. Azonban úgy érzi, ez sem tud ártani a Tisza előretörésének, mert nyilván sok hibát elkövet a párt, de ezek fajsúlyban nem mérhetőek össze például a Nemzeti Bank környékéről eltűnt 500 milliárddal.

Tisza-sziget, Ausztrália

Érdekelt az is, hogy vajon a Tisza megjelenése éket vert-e a családokon belül, rontotta-e el a vasárnapi ebédet, ártott-e baráti közösségeknek? A zuglói Balázs szerint még javított is. Kollár mondatairól ő úgy vélekedik, hogy ha nem ezt, mindenképpen találni akart a Fidesz valamit, amibe belekapaszkodhat. Ő maga egyetért a kijelentésekkel, mert

azt a pénzt, amit kapunk, azt a rezsim fenntartásába fektetik. Van egy könyv, A diktátorok kézikönyve, el kell olvasni, benne van, hogyan tartják fenn magukat a diktátorok
– mondja.

Szegedről érkezett István, akinek megvan a véleménye az országban felpörgetett, hiszterizált hangulatról:

„ma délelőtt a királyi tévén, mert mazochista vagyok, néha odakapcsolok, már ott tartottak, hogy a Magyar Péter miatt nem adja az Unió a pénzt.”

Két fiatalember Dunakesziről érkezett, ahol Magyar Péter aznap délelőtt tartott gyűlést. Egyikük önkénteskedett is négy napot, barátja elkísérte. Az önkénteseknek a műsor elején köszönetet mondtak, és a legeredményesebbek munkáját oklevéllel ismerték el.

Tibor szerint ez a kezdeményezés befoltozhatja azokat a sebeket a társadalomban, amiket a propaganda okozott. Barátja, bár nem volt önkéntes, de maga is szavazott, mert

„fontosnak tartom azt, hogy valami változást érjünk el ebben az országban.”

A későbbiekben ő is szeretne tagja lenni egy Tisza-szigetnek.

A hivatalos eredményhirdetés után, még csak nem is szemerkélő, inkább csak itt-ott megcseppenő ég alatt kezdte el Magyar Péter beszédét, amelyről, akárcsak a szavazás eredményéről, korábban írtunk.

Ezután tudtuk feltenni a kérdéseinket a Tisza-párt elnökének.

– Mi volt a fárasztóbb: a beszédet elmondani, vagy a sajtónak válaszolni utána másfél órán keresztül?

– A beszéd közben csak az utolsó mondatnál ment el a hangom, amikor azt kiabáltam, hogy a haza minden előtt, de szerencsére ki tudtam mondani. Most már nagyon fáradt vagyok. Megmondom őszintén, büszke vagyok a csapatomra, szerintem ilyet még senki nem tett a magyar politikatörténetben, hogy kevesebb mint három hét alatt eljutottunk mind a 3155 településre. Csak azt tudom mondani, hogy köszönöm az önkénteseinknek, a Tisza-sziget-tagoknak, hogy én is eljuthattam egy szűk csapattal 115 helyre, mind a 106 egyéni választókerületben.

Tegnap is kilenc helyen voltunk, több száz kilométert utazva.

Ez nagyon felemelő volt, sokat tanultunk, de most nagyon fáradt vagyok. Ahogy mondtam a színpadon is, ez egy nagyon jóleső fáradtság, olyan, amikor egy olimpiai bajnokság után az ember fáradt.

– Két kérdésnél látszik, hogy megosztóbb volt a többinél. Az egyik az SZJA leszállítása 9%-ra. A másik meg az Ukrajna kérdése. Most maradjunk az SZJA-nál. Igazságosabbá válik attól a rendszer, hogy ugyanúgy egykulcsos marad a jövedelemadó, csak kisebb lesz az adókulcs? Nem kellene ezen még finomítani?

– Én azt hittem, hogy megosztóbb lesz az SZJA-kérdés, több nemet vártam, de valóban vannak ilyen visszajelzések, ahogy Ukrajna tekintetében is egyértelmű volt a visszajelzés, hogy azért ennyire megosztó ez most, mert a magyar emberek nem ismerik a feltételeket. Ahogy a kormány sem, bármit is mond a propaganda. Mi se tudjuk, ahogy az időpontot sem ismeri senki. Ezért is ígértük, hogy

amikor majd ismertek lesznek a feltételek és a csatlakozás időpontja, akkor majd egy ügydöntő, jogi kötőerővel bíró népszavazást tartunk.

Lehet, hogy ez két évtized múlva lesz, lehet, hogy soha. Az SZJA-ra visszatérve, ahogy a beszédemben is mondtam,

ott még gondolkoznunk kell és egyeztetnünk, nyilván adószakértőkkel, társadalompolitikai szakemberekkel és a magyarokkal, hogy elmozduljunk-e még más irányba.

Önmagában az, ha a vagyonadót bevezetjük 5 milliárdnyi vagyonérték fölött, az már egy lépés, de nyilván nem ez a többkulcsos adórendszer, amiről a szakemberek szoktak beszélni. De örülök, hogy az elvi lehetőség arra megvan, hogy 9%-ra csökkentsük az összeget.

– Nyilván a vagyonadó az nem jövedelemadó, az egy egyszeri aktus, nem?

– Nem egyszeri, ez minden évben fizetendő a vagyonadó. A százalék még kérdés, meg az alap, azaz hogy mit számít vagyonelemnek. Mi úgy számolunk, hogy 15-20 ezer milliárd forintnyi vagyon van 5 milliárd forint felett.

Ha azt mondjuk, hogy 1%-os legyen a vagyonadó, az egész magas, 200 milliárd forintos bevételt jelenthet.

Ha még több, akkor még több. És ez minden évben fizetendő.

– Visszatérve Ukrajnára. Amit mond, azt is jelenti, hogy mivel az 58% a csatlakozás mellett áll, egy leendő Tisza-kormány nem fog akadályokat gördíteni a csatlakozási folyamat elé – ami még messze van a csatlakozástól –, mint a mostani kormány teszi?

– A mostani kormány álságos, kétkulacsos politikát folytat. Szijjártó Péter követelte 2022-ben az Európai Bizottságtól, hogy kezdjék meg a csatlakozást. Orbán Viktor ott ült az Európai Tanácsban 2023 decemberében, amikor egyhangúság kellett a csatlakozás megkezdéséhez, és nem vétózta ezt meg. És utána még számtalanszor nyilatkoztak Orbán Balázsék, hogy támogatják az ukrán tagságot. Most meg egy propaganda-hadműveletet folytat a kormány ez ellen.

Ugyanakkor nem védte meg a magyar gazdákat a beáramló, szennyezett ukrán gabonától 6 hónapon keresztül, amitől sok száz család tönkrement, nem védte meg a magyar méhészeket a beáramló ukrán méztől, ahogy a kínaitól sem.

Nem mi, hanem Orbán Viktor engedett ki 2200 jogerősen elítélt embercsempészt, köztük legalább száz ukránt. Mi azért tettük fel ezt a kérdést annak ellenére, hogy nem ismertek a részletek, hogy spóroljunk 2 milliárd forint közpénzt a magyar embereknek, mert ennyiből szervezi a kormány az ukrán EU-tagságról a népszavazást – miközben mi ezt 60 millió forintból, 0 állami támogatással csináltuk meg. Reméljük, hogy látja a kormány, hogy ezt így is meg lehet csinálni.

– Mi kell ahhoz, hogy tényleg meglegyen az a bizonyos kétharmad, amit ön is mondott a héten, és Török Gábor szerint is akár megnyílhat erre az esély?

– Munka, munka, munka és jó jelöltek – olyan jelöltek, akik tényleg ismerik az emberek problémáit, hihetően tudják képviselni azt, tudnak hatni az emberekre, tudnak dolgozni, helyben elfogadottak. Ezen kívül kell egy jó program, és még több jó szakember. Rengetegen jelentkeztek, de ezeket a segítségeket be is kell tudni csatornázni, és képviselni kell tudni. Nagyon szigorú kommunikáció, fegyelem és 120-130% teljesítmény. Mert nem egyenlő a pálya, ezt mindenki tudja, nem olyanok a médiaviszonyok, nem olyanok a választási jogszabályok.

Olyan az ellenfél, mint az apuka, amikor a család társasjátékot játszik, a játék közepén beleszól, és azt mondja, hogy módosítom a szabályokat.

Nekünk így kell nyernünk, de így fogunk nyerni. Nem is kicsit, hanem nagyon. Az, hogy ez kétharmadra elég lesz-e vagy nem, azt majd meglátjuk.

– Majdnem egy év múlva lesznek a választások, de ez a két hét olyan volt, mint máskor egy választási kampány finise. Hova lehet ezt még fokozni?

– Szerintem az a kérdés, hogy a Fidesz hova tud még süllyedni, illetve a Fidesz vezetői, mert mindig elmondom, hogy a fideszes emberek nem erre szavaztak. A fideszes szavazók nagy része, sőt, szerintem az összes szereti a hazáját, a településeit, a családját, és azért jönnek át egyre többen hozzánk, azért látják, hogy az emberséges Magyarország az más,

nem a nyílt erőszakra, a verbális, fizikai erőszakra szavaztak ők sem.

A Fidesz is látja, hogy ez csak felgyorsítja az amortizációjukat, a süllyedésüket. Nem vevő a magyar társadalom erre a fajta gyűlöletkeltésre, amit ők csinálnak, a hazaárulózásra, az egészen elképesztő mértékű agresszióra nők ellen, gyerekek ellen, civilek ellen. Szerintem ezt le fogják állítani, mert rájönnek, hogy ezzel csak segítenek nekünk a kétharmadhoz, mert ettől akár még jobban megbillent a magyar társadalom, és teljesen elzavarhatják őket. Most pánikolnak. Azért csinálják ezt, mert valamit akarnak csinálni, hogy átvegyék a kommunikáció irányítását, de ezzel csak saját maguk alatt vágják a fát – azon túl, hogy tönkreteszik a társadalmat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor Melléthei-Barna Márton visszalépéséről: A lex Sógort továbbra is ajánljuk a kormány figyelmébe
A Második Reformkor Párt elnöke reagált Melléthei-Barna Márton visszalépésére, és a kormányzati összeférhetetlenséget szabályozó törvényjavaslatát sürgette. A „Lex Sógor” néven ismertté vált javaslat megtiltaná, hogy közeli hozzátartozók egyszerre töltsenek be magas állami pozíciót.
F O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 08.



Vona Gábor a közösségi médiában reagált arra a hírre, hogy Melléthei-Barna Márton visszalépett az igazságügyi miniszteri jelöltségtől. A Második Reformkor Párt elnöke elismerően nyilatkozott a döntésről.

„Melléthei-Barna Márton Facebook-oldalán jelentette be, hogy lemond miniszteri jelöltségéről. A korrekt lépéséhez gratulálok!” – írta.

Vona felidézte, hogy már a jelölés nyilvánosságra kerülésekor azonnal jelezte aggályait. Mint mondta, a 2RK elnökeként már akkor szóvá tette – miközben a jelölt szakmai rátermettségét nem vonta kétségbe –, hogy a családi kapcsolat Magyar Péterrel problémás. Úgy vélte, a helyzet politikailag kényes.

Úgy vélte, a helyzet „nem elegáns, nem európai és óriási támadási felület.”

A sajtóban már a kormányalakítás előtt megjelentek a hírek, hogy a TISZA Párt jogi igazgatója, Magyar Péter sógora lehet az új igazságügyi miniszter, ami több politikai reakciót és közéleti vitát váltott ki a nepotizmus és az összeférhetetlenség kérdéséről. Vona szerint a helyzet kezelésére pártja konkrét javaslattal is előállt.

„‘Lex Sógor’ munkacímmel még törvényjavaslatot is készítettünk a kollégáimmal, amely összeférhetetlenné tenné a hozzátartozók egy kormányban való szerepvállalását”

– áll a posztban.

A pártelnök kitért a kritikájára érkezett reakciókra is. Azt írta, érdemes visszanézni, hogy a TISZA Párt egyes támogatói milyen indulatosan reagáltak a felvetéseire. „Szerencsére voltak azért higgadtabbak is” – tette hozzá. Tanulságként azt vonta le, hogy a politikai egyet nem értést mindenkinek higgadtabban kellene kezelnie.

Vona Gábor szerint az esetből több következtetést is le lehet vonni. Egyrészt azt üzeni a „mostani bólogatójánosoknak”, hogy érdemes felvállalni a kritikát, mert lehet értelme. Másrészt úgy látja, a történtek bizonyítják, hogy szükség van egy másfajta ellenzéki magatartásra.

Szerinte „ezért van szükség konstruktív ellenzékre, amely nem dehumanizáló módon támad, hanem kulturáltan kritizál és ad alternatívát.”

A poszt végén a pártelnök sok sikert kívánt Melléthei-Barna Mártonnak. Vona azt írta, azt hallották, hogy Melléthei-Barna Márton az elszámoltatásban vállalt volna oroszlánszerepet.

„Ha így van, remélem, máshol, más formában hozzáteszi a magáét. Mert a politikai bűncselekményeknek kell legyen következménye!” – fogalmazott.

Bejegyzését egy politikai üzenettel zárta: „A Fideszt kormányról leváltotta az ország, most ellenzékből is le kell!”

Végül hozzátette, kíváncsian várják az új jelöltet a fontos pozícióra. Melléthei-Barna visszalépésére Magyar Péter is reagált, és azt ígérte, másnap bejelenti az új igazságügyi miniszterjelölt személyét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: