HÍREK
A Rovatból

Magyar Péter: Sulyok Tamás nem mond le, haladéktalanul megkezdjük a szükséges eljárásokat

A miniszterelnök hétfő reggel a Sándor-palotában egyeztetett a köztársasági elnökkel, aki a többszöri felszólítás ellenére nem mondott le a kijelölt május 31-i határidőre, és továbbra is maradni kíván. A kormányfő jelezte: nem megfosztási eljárással, hanem az Alaptörvény módosításával távolítanák el az államfőt a pozíciójából.


Továbbra sem hajlandó lemondani Sulyok Tamás, ezért a kormány megkezdi a szükséges eljárásokat az államfő leváltásának érdekében – jelentette be Magyar Péter hétfő délelőtt a Sándor-palotánál.

A miniszterelnök a reggeli megbeszélésük után egy sajtótájékoztatón számolt be arról, mire jutottak Sulyok Tamással.

„Tájékoztattam a köztársasági elnököt, hogy amennyiben fenntartja az álláspontját és nem mond le önként, akkor én a mai napon erről a döntéséről tájékoztatom a Tisza frakcióját. Tájékoztatom a képviselőinket a javaslatainkról, és haladéktalanul megkezdjük a szükséges eljárásokat”

– jelentette ki Magyar Péter.

A miniszterelnök elmondta: az Alaptörvény szerint több lehetőség is van az államfő leváltására. A megfosztási eljárást a Köztársasági Elnöki Hivatal „megmaradt tekintélyének védelme érdekében” nem alkalmazzák, ehelyett az Alaptörvényt fogják módosítani a szükséges módon.

„Nem személyre szabott jogalkotással fogunk élni, mint ahogyan ezt előre próbálták jelezni, hanem helyre fogjuk állítani sok millió magyar ember egyértelmű, erős felhatalmazása alapján a magyar jogállamot és a magyar demokráciát”

– mondta a kormányfő.

Mint mondta, azért látogatta meg Sulyok Tamást, hogy a felelősségéről beszéljenek. Jelezte: a köztársasági elnök feladata több annál, hogy törvényeket írjon alá, kitüntetéseket adjon át és protokolleseményeken jelenjen meg.

Amikor azonban az államfő erkölcsi tekintélyére lett volna szükség, Magyar Péter szerint Sulyok Tamás minden esetben, kivétel nélkül a hallgatást választotta.

Részletesen ismertette azokat az ügyeket, eseteket, amelyekben szerinte a köztársasági elnöknek fel kellett volna szólalnia. Elmondása szerint amikor Orbán Viktor poloskázásáról kérdezte az államfőt, Sulyok azt mondta, ez egy politikai vélemény. „Mi és a magyarok többsége teljesen mást gondolunk erről” – jegyezte meg Magyar. Mint mondta, Lázár János óriási botrányt kiváltó vécépucolós kijelentésére is azért nem reagált nyilvánosan az államfő, mert ezt a választási kampány részének tekintette.

A miniszterelnök szerinte a köztársasági elnöknek kötelessége lett volna felszólítani az Orbán-kormányt és a Fideszt arra, hogy hagyjon fel a háborús uszítással, de kötelessége lett volna felszólalni a felvidéki magyarokat érintő fenyegetés ellen és a Beneš-dekrétumok ügyében is.

„Én felszólítottam a mai napon is Sulyok Tamást, hogy adja vissza a magyar embereknek a lehetőséget, hogy újra lehessen valódi vezetője Magyarországnak, a Magyar Köztársaságnak”

– jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy azért ment el Sulyokhoz, hogy ne üzengessenek tovább egymásnak, hanem mondják el az álláspontjukat.

Kijelentette, hogy a Magyar Köztársaság nem Sulyok Tamásé, „generációk építették, generációk védték”. Szerinte ahogy Orbán Viktor cserbenhagyta a magyar embereket, úgy „az általa kiválasztott és pajzsra emelt Sulyok Tamás is cserbenhagyta a Magyar Köztársaságot”.

„A köztársasági elnök intézménye, tekintélye fontosabb minden egyes köztársasági elnöknél. Magyarország érdeke pedig az, hogy ez az intézmény visszanyerje azt a tekintélyt, amelyet az elmúlt évek hallgatásai, vállalhatatlan döntései és mulasztásai megtépáztak”

– fogalmazott Magyar Péter.

Kérdésre válaszolva azt mondta, körülbelül egy hónapig fog tartani az a folyamat, amíg el tudják érni Sulyok Tamás leváltását.

„Igyekszünk minél gyorsabban elfogadni a szükséges jogszabályt. És igen, minden bábnak az eltávolításáról szó lesz” – jelezte a miniszterelnök.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter visszaszólt Gulyás Gergelynek: Elfelejtette, hogy én nem szoktam feladni dolgokat
A miniszterelnök szerint a Fidesz frakcióvezetőjével jól ismerik egymást: „Frakcióvezető úr! Ismerjük mi egymást jól. Szoktam én feladni dolgokat? Ön komolyan felteszi ezt a kérdést?” Majd elmondta azt is, hogy mi lehet a gyermekvédelmi törvény sorsa.


Magyar Péter a közösségi oldalán osztott meg egy videót arról, hogy mit válaszolt a Parlamentben Gulyás Gergely felvetéseire, aki azt tudakolta, hogy az uniós forrásokért cserébe milyen ígéreteket tettek.

A miniszterelnök azt írta hozzá: "Gulyás Gergely elfelejtette, hogy én nem szoktam feladni dolgokat. Főleg nem a nemzeti érdeket".

A videóban pedig arról beszélt, hogy a Fidesz frakcióvezetője arról kérdezte, hogy "mit adtunk fel"? Ehhez pedig migrációról, gyermekvédelmi törvényről, adó- és nyugdíjrendszerről kérdezett.

Magyar ezzel folytatta:

"Frakcióvezető úr! Ismerjük mi egymást jól. Szoktam én feladni dolgokat? Ön komolyan felteszi ezt a kérdést?"

Majd meg is válaszolt, hogy szerinte pont az volt vele a gond, hogy nem adta fel és ragaszkodott a polgári Magyarországhoz. "Ragaszkodtam volna ahhoz, hogy a tolvajokat és maffiózokat ez a politikai közösség vesse ki magából" - mondta. Ezzel pedig többmillió ember is így volt.

Nem adtunk fel semmit, ismételte meg. A gyermekvédelmi törvényről elmondta, hogy szóba került, és ő azt mondta erről, hogy "tanulmányozzuk az ítéletet". Ami pedig a gyermekek védelmére vonatkozik, azt megtartják, a "többi sallangot, azt meg kidobjuk" - közölte, hozzátéve: "oda dobjuk, ahová való, a történelem szemétdombjára".

VIDEÓ: Magyar Péter válasza


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Tarr Zoltán a 400 milliós botrány után: az érintett fideszes képviselők hozzák nyilvánosságra, mire költötték a támogatásokat a hozzájuk köthető szervezetek
A kultúráért felelős miniszter felszólította a 24.hu cikkében említett fideszes politikusokat, hogy számoljanak el a hozzájuk köthető szervezeteknek juttatott NKA-támogatásokkal. A minisztérium megyei bontásban bekérte az összes pályázati dokumentumot, miután kiderült, hogy csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe legalább 400 millió forint jutott.


„Az embereknek joguk van tudni, mire ment el az adófizetők pénze” – közölte Tarr Zoltán a Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatban. A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter felszólította a 24.hu cikkében szereplő fideszes képviselőket, hogy hozzák nyilvánosságra, a hozzájuk köthető szervezetek mire költötték az elnyert támogatásokat.

A volt kultuszminiszter, Hankó Balázs idején legalább 400 millió forintot juttattak egyetlen megyébe, Szabolcs-Szatmár-Beregbe olyan egyesületeknek, amelyek erősen kötődtek a Fidesz–KDNP-hez – írta a 24.hu.

Tarr a közösségi oldalán azt írta ezzel kapcsolatban:

"Van olyan egyesület, amelynek önkormányzati fideszes képviselő a vezetője, de olyan alapítvány is kapott milliókat, amely DPK-s rendezvényeket szervezett a kampány alatt".

Azt is bejelentette: "Megyés bontásban kikértük a vonatkozó dokumentumokat, minden pályázatot és döntést az NKA-hoz kötődően".

Majd azt üzente:

„A sajtóértesülésben szereplő fideszes képviselők hozzák nyilvánosságra, mire költötték a támogatásokat a hozzájuk köthető szervezetek. Az embereknek joguk van tudni, mire ment el az adófizetők pénze.”

- írta az új miniszter.

Az NKA tavasszal 17 milliárd forintot osztott szét, ennek nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával nyomozást indított.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Bárándy Péter: Kötelesség leváltani Sulyokot, de nem a jelenlegi Alaptörvény alapján
Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter szerint az új kormánynak kötelessége leváltani Sulyok Tamás államfőt és más közjogi méltóságokat. A jogász szerint a jogi keretet nem a jelenlegi Alaptörvény betűjéhez, hanem az alkotmányosság elveihez kell igazítani.


Miután vasárnap lejárt a miniszterelnök által szabott határidő a lemondására, Sulyok Tamás köztársasági elnök a hivatalában maradt. Az államfő pénteken a Velencei Bizottsághoz fordult állásfoglalásért, miután jelezte, nem tesz eleget a felszólításnak. Erre a helyzetre reagálva fejtette ki véleményét Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter.

Bárándy szerint az új kormánynak egyenesen kötelessége, hogy leváltsa Sulyok Tamást és a többi, politikai alapon kinevezett közjogi méltóságot. A jogász a 24.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy ezek a vezetők a korábbi hatalomhoz való hűségük, nem pedig szakértelmük alapján kerültek pozícióba, így velük a jogállam helyreállítása elképzelhetetlen.

„A miniszterelnök kinyilvánít valamilyen akaratot, de az akarat megfogalmazója és elfogadója, vagy elutasítója az nyilvánvalóan a törvényhozás kell, hogy legyen” – mondta Bárándy, hangsúlyozva a hatalmi ágak szétválasztását a folyamatban.

A volt miniszter szerint a megoldás egy generális, mindenkire alkalmazható szabály megalkotása lehet, amely egységesen rendezi az érintett tisztségviselők helyzetét. Ugyanakkor elismerte, hogy egy ilyen általános szabály „nem biztos, hogy teljesen igazságos lesz”, utalva arra, hogy egyes személyek, például Varga Zs. András, a Kúria elnöke esetében már a kinevezés is alkotmányellenes volt.

A jogi zsinórmértéket szerinte nem a jelenlegi alaptörvény szűk szövegértelmezése, hanem a tágabb alkotmányossági elvek jelentik.

„Nem a szedett-vedett alaptörvényünk szavainak megfelelően, hanem az alkotmányosság betartásával” kell eljárni – fogalmazott a jogász.

Az ügy nemzetközi vonatkozásáról, vagyis hogy Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult, Bárándy úgy látja, a testület csupán véleményt mondhat. Szerinte ők is látni fogják a helyzet tarthatatlanságát, ugyanakkor figyelmeztetnek majd a korlátok fontosságára. „De nem lehet kinyitni teljesen politikai változás esetén a személyi változások korlátlansága fele sem a kaput” – jelentette ki.

A jogász szerint a jövőre nézve egy új alkotmánynak kell meggátolnia a „mindent elsöprő” kétharmados pozíció kialakulását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rogánéknak köszönhetően egy év alatt 12 milliárd forinttal nőtt a Batthyány Lajos Alapítvány vagyona
A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda két év alatt több mint 40 milliárd forintot juttatott a Batthyány Lajos Alapítványnak. A szervezet vagyona így már 37,6 milliárd forintra nőtt, miközben papíron veszteséget termelt.


Egyetlen év alatt csaknem 12 milliárd forinttal nőtt a Batthyány Lajos Alapítvány vagyona, miután két évre több mint 40 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától. A legfrissebb pénzügyi beszámoló szerint a NER egyik központi forráselosztójaként működő alapítvány teljes vagyona ezzel 37,6 milliárd forintra duzzadt.

A vagyonnövekedés hátterében két hatalmas tétel áll: 2025-re egy 20,42 milliárdos, 2026-ra pedig egy 22,38 milliárdos támogatás.

A mostani beszámolóból az is kiderül, hogy a szervezet tavaly 10 milliárd forintot osztott tovább, a kedvezményezettek között pedig a szokásos kormányközeli háttérintézmények szerepelnek, a Drogkutató Intézettől az Oeconomus Alapítványon át az Alapjogokért Központig.

Érdekesség, hogy bár a tőkejuttatások miatt az alapítvány vagyona jelentősen gyarapodott, a szervezet papíron mégis 13 milliárd forintos veszteséggel zárt. Ennek könyveléstechnikai oka van: a minisztériumtól kapott pénzt a hatályos jogszabályok szerint nem lehet egyéb bevételként elkönyvelni.

A hatalmas állami támogatás kiemeli az alapítvány szerepét a kormányzati források párhuzamos elosztásában. A 2026-ra megítélt összeg egybeesik azzal a választás előtti, mintegy 80 milliárd forintos költési hullámmal, amely során a Miniszterelnöki Kabinetiroda jelentős szerződéseket kötött – írta a 24.hu. Ebben a pénzosztásban a Batthyány Lajos Alapítvány a második legnagyobb kedvezményezett volt a Balásy Gyula nevével fémjelzett cégcsoport után.

A szervezet működése szinte teljes egészében az állami dotációkon múlik, saját bevételei eltörpülnek a 14 milliárd forintot is meghaladó kiadásai mellett.

Hivatalosan az alapítvány alapító okiratában rögzített célokat szolgálja a pénz.

A támogatásokat „az alapítvány cél szerinti tevékenységei végrehajtásának elősegítése érdekében” ítélték meg.

Ezzel szemben a kritikusok szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványi forma lényegében a közpénzek kiszervezését és egy párhuzamos, átláthatatlan finanszírozási hálózat működtetését teszi lehetővé, amely a Fidesz politikai céljait szolgálja. A pénzfolyamok iránya is ezt látszik alátámasztani, hiszen a források jelentős része olyan intézményekhez jut, mint a Danube Institute, amely számos külföldi konzervatív értelmiségit és politikust foglalkoztat ösztöndíjprogramokban.

A választásokat megelőző hónapokban a Miniszterelnöki Kabinetiroda közel 80 milliárd forint értékben kötött szerződéseket, amelynek több mint a fele Balásy Gyula kommunikációs cégeinél landolt, míg a Batthyány Lajos Alapítvány két évre több mint 40 milliárd forintot kapott. A sajtóban megjelent elemzések hangsúlyozták, hogy a pénzosztás a távozó kormány utolsó intézkedései közé tartozott, ami megalapozta az új vezetés elszámoltatási törekvéseit is.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk