Magyar Péter elmondta, mit tervez kormányon: nem a hatalom bebetonozására, hanem a rendszer átalakítására kérne kétharmados felhatalmazást

Blamázs a sarkkörön? Futótűzként terjedt el a hír a sajtóban, miszerint egy NATO-hadgyakorlaton annyira gyengén szerepeltek az amerikai erők, hogy a parancsnokoknak kellett közbelépniük, hogy „kíméletet” kérjenek számukra. Bár a drámai fordulatoknak egyelőre nincs nyoma a nemzetközi elsődleges forrásokban, a háttérben egy valós és annál is fontosabb folyamat zajlik: a NATO sarkvidéki katonai súlypontja egyértelműen Európa felé tolódik, írta a Times.

Ezzel szemben a norvég és amerikai hivatalos katonai közlések egészen más képet festenek a gyakorlatról, amelyen kilenc nemzet mintegy tízezer katonája vett részt.

„Sikeresen integráltunk… megmutattuk, hogy egy valóban multinacionális és integrált digitális tűzvezetési rendszerrel hatékonyan ‘át tudjuk lőni’ magunkat a sikerig” – mondta Benjamin Roark alezredes, az 1-6 Tüzérosztály parancsnoka az amerikai hadsereg hivatalos beszámolójában.

A konkrét esettől függetlenül a lap több cikkben is arról írt, hogy

Ezek az országok rendelkeznek azzal a több évtizedes tapasztalattal, speciális felszereléssel és kiképzési rutinnal, ami a tartós északi-sarkvidéki műveletekhez szükséges. Jens Stoltenberg, a NATO korábbi főtitkára egy norvégiai sajtótájékoztatón ezt egyértelművé is tette: „A NATO sarkvidéki szövetség.”

Donald Trump amerikai elnök davosi kijelentése, miszerint Grönland megszerzésével kapcsolatban a katonai opció „nincs az asztalon”, ugyan csillapította a kedélyeket, de az USA továbbra is növelni kívánja befolyását a régióban. „A hadsereg nincs terítéken. Nem hiszem, hogy szükség lesz rá, tényleg nem” – fogalmazott az elnök. Válaszul az európai vezetők a nemzetközi jogot és a szuverenitást hangsúlyozták, miközben a NATO egyre komolyabban tervezi egy állandó, európai gerincű arktiszi misszió felállítását.

Via Portfolio

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere egy Facebook-posztban reagált arra, hogy állítása szerint Lázár János egy fórumán „agresszív, barbár népnek” nevezte a vásárhelyieket. A polgármester azt írta, mélyen megdöbbentette, hogy Lázár János becsmérlő szavakkal illette a hódmezővásárhelyieket.

Márki-Zay szerint

A polgármester a posztjában személyes tapasztalatait is megosztotta:

„Idén 54 éves leszek, életem jelentős részét Hódmezővásárhelyen éltem le. Ez alatt az idő alatt sok mindent láttam, magam is politikai viták kereszttüzébe kerültem, de semmiféle barbársággal nem találkoztam” - írta.

Lázár János a kijelentést egy 2026. január 20-án, Csepelen tartott Lázárinfón tette, amikor a hóeltakarítással kapcsolatos kérdésre úgy felelt:

A videóban 36:11-nél hallható részletre Márki-Zay Péter egy felháborodott posztban reagált. A Telex megjegyezte, hogy a kormánypárti média korábban hasonló okból támadta Márki-Zayt, de Lázár mondataira most nem látható hasonló reakció.

A Lázár és Márki-Zay közötti viszony évek óta feszült. 2025 őszén a hódmezővásárhelyi batidai vadászkastély előtt rendezett „aszfaltrajzversenyen” Lázár ellen durva, erőszakos feliratok jelentek meg.

Magyar Péter, a TISZA Párt vezetője Facebook-posztban bírálta Lázár Jánost. Magyar szerint Lázár János „maga a Fidesz”, és a politikus arra szólította fel követőit, hogy osszák meg a bejegyzést, hogy „mindenki hallja, mit gondolnak a romákról, a közmunkásokról és a kevésbé szerencsésekről”.

Magyar Péter posztjában Lázár Jánosnak tulajdonított mondatokat idéz a cigányságról. Állítása szerint Lázár János azt mondta: „Ez az egy mese, hogy lehet integrálni, meg majd barátkozunk, meg majd olyanok lesznek, mint mi. Ezt nehogy elhiggye már valaki.

A poszt felidézi azt a kijelentést is, amelyet a szerző a közmunkaprogrammal hoz összefüggésbe, miszerint aki reggel 6-kor dolgozni megy, annak „délután 3-kor már nem sok kedve maradt, hogy elmenjen lopni”.

Magyar bejegyzése szerint Lázár János a következőket is mondta: „Akinek nincs semmije, az annyit is ér. Azt gondolom. Aki nem vitte semmire az életbe, az annyit is ér. Ezt tudom mondani. Annak annyi az élete. Ez az én véleményem egyébként.” A poszt végül Lázár János legfrisebb mondatait is felidézi, miszerint hogy ha valakinek takarítani kell az Intercityn a mosdót, akkor „föl kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi Cigányságot jelenti.”

Ez a kijelentés Lázár Jánostól az elmúlt napokban egy balatonalmádi lakossági fórumon hangzott el, és széles körű felháborodást váltott ki.

Európai NATO-tagállamok katonákat küldenek Grönlandra, miután Donald Trump többször is arról beszélt, hogy az Egyesült Államok akár erővel is annektálhatja a szigetet. Kijelentései válságba sodorták Washington és európai szövetségeseinek évtizedes katonai együttműködését.

A sziget védelméért felelős Dánia január 21-én bejelentette, hogy megerősíti katonai jelenlétét a területen, „szoros együttműködésben NATO-szövetségesekkel”. Koppenhága korábban arra figyelmeztetett, hogy egy esetleges támadás a NATO végét jelentené. A dán lépést követően Németország, Svédország, Franciaország és Norvégia is jelezte, hogy a napokban katonákat vezényel a helyszínre.

Magyarország nem vesz részt az akcióban. A Honvédelmi Minisztérium az Index megkeresésére közölte:

A katonai lépésekkel párhuzamosan diplomáciai offenzíva is indult: Kanada és Franciaország bejelentette, hogy a következő hetekben konzulátust nyit Grönland fővárosában, Nuukban.

A politikus legutóbb Davosban már békülékenyebb hangot ütött meg: „Nem akarok erőt használni. Nem fogok erőt használni. Az Egyesült Államok csak egy helyet kér, amelynek a neve Grönland.” A dán külügyminiszter szerint bár az erőszak kizárása pozitív, „a kihívás nem múlt el”. Mette Frederiksen dán miniszterelnök ehhez annyit tett hozzá, hogy Grönland védelme „közös NATO-ügy”. Az ügy az Egyesült Államokban is feszültséget szít, több vezető republikánus politikus bírálja Trump grönlandi terveit. A dán szuverenitást egyébként egy 1814-es szerződés és a hágai Nemzetközi Bíróság 1933-as ítélete is megerősíti.