Magyar Péter: Orbán épp pénzügyi lélegeztetőgépre helyezi hazánkat, a csőd felé robog az ország

A lehető legnagyobb körültekintéssel járt el a beteg gyógyítása és ápolása során az idegsebészeti osztály – ezt közölte a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központja a szekszárdi főorvosnő halálával összefüggésben. Az intézmény szerint nem hibázott a szakszemélyzet, és hozzátették, hogy a betegek szabad mozgását a klinikai központ nem korlátozhatja.

Bár a Blikk korábban arról írt, hogy a kórházban belső vizsgálat indult annak tisztázására, hogy kinek az esetleges hibájából, hanyagságából hagyhatta el egy frissen műtött beteg a klinikát, az intézmény most azt közölte, hogy nem indult belső vizsgálat.

Dr. Kett Antónia gerincét műtötték, a beavatkozás után, pénteken hajnalban tűnt el az osztályról, másnap holtan találták meg őt egy, az Állomás utcai garázssor mögötti erdős területen. A holtan talált orvosnő lánya szerint a család súlyos mulasztásokat sejt a háttérben.

„Két órán keresztül rá sem néztek az édesanyánkra. Azt mondta, hogy nagyon nagy fájdalmai vannak és borzasztóan viselkednek vele” – nyilatkozta a 24.hu-nak.

Az RTL úgy tudja, hogy a doktornő a műtétet követően erős fájdalomcsillapítókat kapott, ezek miatt egy ideig bolyongott a kórház területén, de ez senkinek nem tűnt fel. A kórházi kamera hajnali 5 órakor rögzítette, ahogy a nő kisétál az épületből. Valószínűleg elesett, mert felszakadtak a sebei, ezután ment ki az utcára. A dolgozók csak az eltűnése után két órával vették észre, hogy a beteg nincs a kórházban. Innentől csaknem 30 órán keresztül nem tudott róla senki semmit.

A Szegedi Rendőrkapitányság közigazgatási eljárás keretében vizsgálja a haláleset körülményeit.

Botrányba fulladt az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának keddi ülése, amelyen a gyermekvédelem helyzetéről kellett volna tájékoztatást adnia Pintér Sándor belügyminiszternek. A tárcavezető azonban nem vett részt az ülésen, maga helyett Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárt küldte, a bizottság fideszes tagjai pedig távol maradtak.

A kormánypárti képviselők hiányában a testület nem volt határozatképes, így a napirendet sem tudták elfogadni.

Az ellenzéki képviselők mellett az ülésen megjelent Dobrev Klára EP-képviselő is, akit Varga Zoltán, a bizottság DK-s elnöke hívott meg.

A hvg.hu tudósítása szerint Fülöp Attila a vendégeknek fenntartott széken ült, majd a határozatképtelenség megállapítása után azonnal az ajtó felé indult. Varga Zoltán és Dobrev Klára is próbálta maradásra bírni, amiből hangos szóváltás lett.

és a kormány tagjai a parlamenti vitanapon már rendelkezésre álltak. „Ismeri a házszabályt, pontosan tudja, hogy amit önök csinálnak, az cirkusz” – mondta Fülöp, majd megígérte, hogy az éves meghallgatáson Pintér Sándor meg fog jelenni, és elhagyta a termet.

Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője szerint Fülöp Attila „egészen gyalázatos módon viselkedett”, mivel semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy akár egy informális ülésen válaszoljon a kérdésekre. Szabó elmondta, arról kérdezte volna az államtitkárt, hogy elégségesnek tartja-e a szociális ágazatban a 15 százalékos béremelést, és hogy a kormány valóban elkölti-e még idén a gyermekvédelemre ígért 17 milliárd forintot. Egy módosító javaslatból ugyanis az derült ki, hogy eddig hatmilliárdot költöttek el, a fennmaradó összeget pedig átcsoportosítják.

Az ülésen jelen volt Molnár László, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) korábbi vezetője is, aki annak idején ellenezte a Szőlő utcai javítóintézet élére kinevezett Juhász Péter Pál kinevezését. Molnár szerint nem meglepő, hogy az intézményben történt bűncselekményekről információval rendelkezők nem állnak ki a nyilvánosság elé, mert félnek a retorziótól.

Felidézte, hogy Juhász Péter Pált évekkel ezelőtt etikai vétség miatt bocsátották el a fóti intézményből egy feljelentés után, de nem sokkal később az etikai bizottság vezetőjének is megköszönték a munkáját.

Juhász Péter Pált és élettársát 2025 májusában vették őrizetbe emberkereskedelem és kényszermunka gyanújával. Később hűtlen kezeléssel és hamis magánokirat felhasználásával is meggyanúsították, a gyanú szerint több mint 56 millió forintos vagyoni hátrányt okozhatott az intézménynek. 2025 szeptemberében a Legfőbb Ügyészség ügyészi hatáskörbe vonta az ügyet, és egy soron kívüli nyomozócsoport folytatja az eljárást. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban úgy fogalmazott, „nem kizárható”, hogy az ügynek kiskorú sértettjei is vannak. Az ügyben több rendőrt is poligráfos vizsgálatnak vetettek alá, hogy kiderítsék, ki szivárogtatott információkat a nyomozásról. A Gyermekjogi Civil Koalíció korábban Pintér Sándorhoz fordult, a mulasztások feltárását és a felelősök elszámoltatását kérve.

A mostani bizottsági ülés előzménye, hogy 2025 októberében a Fidesz többsége leszavazta, hogy Dobrev Klára felszólalhasson a DK által kezdeményezett gyermekvédelmi vitanapon a parlamentben.

VIDEÓ: Az ülésről

- írta Tordai Bence a közösségi oldalán.

Beszámolója szerint:

Az országgyűlési képviselő egy mankós képet osztott meg magáról, amelyhez azt is megírta: az ügy érdekében költségvetési módosító indítványt nyújtott be, és petíciót is indított.

Megírta, hogy a János kórház Észak-budai centrumkórházként mintegy 700 ezer ember baleseti sebészeti ellátásáért felelne. Ő maga a tapasztalatait a kórház kiemelten kezelt részlegén szerezte, amit tavaly újítottak fel sokmilliárd forintból.

Tordai felidézte Takács Péter államtitkár korábbi szavait, aki a felújításkor arról beszélt, „a centrumban nem csupán építészeti beruházás történt, hanem átfogó ellátásszervezési fejlesztés is. Mindez lehetőséget teremtett a traumatológiai-sürgősségi betegutak újragondolására és a betegforgalom hatékonyságának növelésére.”

Az ellenzéki politikus azt is hangsúlyozta, hogy „az ott dolgozó orvosokat és szakdolgozókat maximális elismerés illeti, hogy ilyen túlterheltség mellett, ilyen rossz körülmények között is állják a sarat, és emberileg is, szakmailag is igyekeznek a legjobbat adni.” De hiába a hősies helytállás, ezt így nem lehet folytatni - tette hozzá.

Tordai állítása szerint az elmúlt öt évben a kórház több osztályán összesen legalább 56 alkalommal kellett ideiglenes leállásokat elrendelni kritikus műszaki állapotok vagy szakemberhiány miatt. „Új János kórházra van szükség, stabilan és jól működő, színvonalas közegészségügyi ellátásra Buda és agglomerációjának lakosai számára!” – írta a bejegyzésében.

A Budai Traumatológiai Centrumot 2024. szeptember 18-án adták át. A beruházás során megújultak az ambulanciák, a sokktalanító, a vizsgálók és a várók, valamint új intenzív részleget és egységes diagnosztikai blokkot hoztak létre. A kórház saját tájékoztatása szerint a traumatológiai osztályra évente közel 11 ezer beteget szállítanak a mentők.

Tordai Bence által megosztott petíció ITT érhető el.

Forrás: 24.hu

Új szintre lépett a TISZA Párt körüli adatbotrány, miután a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) jogellenesnek minősítette a kiszivárgott adatok térképes közzétételét, és elrendelte annak törlését. A Helyzet van! című műsorban Frész Ferenc, az állami kibervédelmi központ korábbi vezetője arról beszélt, hogy a történtek hátterében szerinte nem egy klasszikus hekkelés áll – írta a 444.hu.

Az ügy súlyosságát jelzi, hogy a Have I Been Pwned nevű, adatszivárgásokat figyelő nemzetközi oldal „érzékeny szivárgásként” vette fel a listájára a TISZA Párt adatbázisát, mintegy 198.500 érintettel.

Az ügyben a kormányzat és a TISZA Párt álláspontja élesen eltér. Orbán Viktor miniszterelnök súlyos nemzetbiztonsági kockázatról beszélt, és azonnali vizsgálatot rendelt el, miután a kormányzati kommunikáció szerint 200 ezer magyar adatai kerültek „ukrán kézbe”. A kormányközeli média, köztük a Mandiner és a Magyar Nemzet, a kiszivárgott adatokat a Tisza Világ applikációhoz kötötte, sőt, egyes lapok elkezdték név szerint listázni az érintett közszereplőket.

Ezzel szemben a TISZA Párthoz közeli források szerint nem hekkelés, hanem adatlopás történt, és egy folytatólagos, ártó szándékú támadásról van szó. Magyar Péter, a párt elnöke korábban arra buzdította az érintetteket, hogy tegyenek feljelentést a rendőrségen és bejelentést a NAIH-nál.

Frész Ferenc szerint az ügy jogi következményei rendkívül súlyosak lehetnek. Mivel az adatbázisból nemcsak a személyes adatok, hanem az érintettek párthovatartozása is egyértelműen beazonosítható, az adatok különleges adatnak minősülnek. Ezért

– fogalmazott a szakértő. Különösen problémásnak nevezte azt a technikai megoldást, amellyel az adatokat térképre tették, mivel az oldal megnyitásakor minden látogató böngészőjébe letöltődött a teljes adatbázis, így annak terjedése gyakorlatilag megállíthatatlan.

Az ügy október elején robbant ki, amikor egy körülbelül 20 ezer nevet tartalmazó lista került nyilvánosságra. Ezt követte november elején egy jóval nagyobb, közel 200 ezer fős adatcsomag megjelenése különböző online fórumokon, ami után a kormányfő elrendelte a vizsgálatot. A Mandiner ezt követően kezdte el listázni a neveket, majd felkerült az internetre az az interaktív térkép, amelyet a NAIH azóta jogellenesnek minősített. A szakértő azt javasolja az érintetteknek, hogy azonnal változtassák meg az összes jelszavukat, állítsanak be mindenhol kétfaktoros azonosítást, és tegyenek feljelentést ismeretlen tettes ellen a rendőrségen, valamint bejelentést az adatvédelmi hatóságnál, a bizonyítékokat pedig (például képernyőmentéseket) őrizzék meg.