Magyar Péter: nem megyek többé az ATV-be

Török Gábor politológus egyetlen fontos adatra, a „piros vonalra” hívta fel a figyelmet, amely szerinte a választás kimenetelét is befolyásolhatja – írta a HVG.hu. A szakértő szerint a GKI frissen közzétett konjunktúraindexében a fogyasztói bizalmi indexet érdemes figyelni, mert ennek kiemelt jelentősége van a választások szempontjából.

– idézte a lap Török Gábor hétfői Facebook-bejegyzését. A politológus arra is rámutatott, hogy a mutató „még a 2022-es választás előtti helyzetnél (–11) alacsonyabb (–22) értéket mutat, meglátjuk, hogy a februári pénzeső, amelytől sokat vár a kormány, hogyan tükröződik vissza az adatokban”.

Múlt csütörtökön derült ki, hogy a GKI konjunktúraindexe 3 ponttal csökkent. Az ipari bizalmi index számottevően, csaknem 5 ponttal, a kereskedelmi és a szolgáltatói index pedig 3-3 ponttal esett vissza.

A Török Gábor által említett „februári pénzeső” azokat a kormányzati jóléti kifizetéseket takarja, mint a 13. havi nyugdíj, a 14. havi nyugdíj első negyede, a minimálbér-emelés és a családi adókedvezmények bővítése. A kormány kommunikációja szerint ezek a lépések kézzelfoghatóan növelik a háztartások mozgásterét. Kritikus hangok szerint ugyanakkor a kifizetések kampánycélokat szolgálnak, és például a 14. havi nyugdíj idei, 25 százalékos mértéke csak korlátozott hatással bír, miközben a nyugdíjrendszer alapvető finanszírozási gondjait nem oldja meg.

A konjunktúraindex a fogyasztói és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga. A fogyasztói bizalmi index a háztartások saját pénzügyi helyzetére, a következő 12 hónap kilátásaira, az ország gazdasági helyzetére és a tartós fogyasztási cikkek vásárlási szándékait összegzi. Nemzetközi kutatások is alátámasztják, hogy a fogyasztói bizalom a választások előtt jellemzően emelkedik, majd utána visszaesik, ezért a mutatót a hivatalban lévő kormányok újraválasztási esélyeinek egyik jelzőjeként is számon tartják.

Megszólalt a Jeffrey Epstein-akták magyar szálának kulcsszereplője: a budapesti, Király utcai lakás norvég tulajdonosa azt állítja, az egykori szexuális ragadozó fenyegette és pénzt követelt tőle. Mindez szöges ellentétben áll a most nyilvánosságra került e-mailekkel, amelyekben épp Epstein sürgette az ingatlan eladását. A producer a 24.hu megkeresésére közleményben reagált, amelyben tagadott minden üzleti kapcsolatot.

Ennek ellenére – állítja – Jeffrey Epstein fenyegetőzött és pénzt követelt tőle, de a fenyegetéseket nem váltotta be, és Gundersen nem is fizetett neki.

Az ügyre azután derült fény, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium januárban több millió oldalnyi dokumentumot tett közzé az Epstein-aktákból. A levelezés szerint Gundersen 2017 januárjában küldte el Epsteinnek a Király utcai lakás címét, amire a milliárdos annyit válaszolt: „kérlek, add el, amilyen gyorsan csak tudod.” A további üzenetváltásokból kiderül, hogy a producer néhány héten belül 240 ezer euróért adhatta volna el az ingatlant. Gundersen a levelezés alapján a szerződés elküldését is megígérte Epsteinnek, az üzlet azonban végül nem jött létre.

Egy 2019 januári üzenetváltásukban Rod-Larsen egy budapesti lakcím iránt érdeklődött, Epstein pedig megadta neki a Király utcai címet. A norvég sajtó már 2020-ban foglalkozott Gundersen és Epstein kapcsolatával, és bemutattak egy 2013-as fotót is, amelyen Jeffrey Epstein, Woody Allen és felesége, valamint Gundersen és Rod-Larsen látható együtt New Yorkban.

Az aktákban politikai szálak is feltűnnek. Egy 2018-as SMS-váltásban Steve Bannon azt írta Epsteinnek, hogy több európai politikai erő tanácsadója, majd felsorolta többek között Orbán Viktor nevét is. „Most a Front tanácsadója vagyok; Salvini / Liga, AfD, Svájci Néppárt, Orbán, Föld és Szabadság; Farage (…) leállíthatunk bármilyen kriptoszabályozást vagy amit csak akarunk” – állt az üzenetben, amire Epstein annyit válaszolt: „Vettem.”

Kovács Gergely, a XII. kerület polgármestere Facebook-posztban számolt be arról, hogy a Hegyvidéki Önkormányzat Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottsága 2024. június 25-én, a választás elvesztése után határozatlan idejű bérleti jogot adott három embernek. A polgármester szerint a fideszes többségű bizottság a következő személyeknek juttatott lakást:

„- A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vezetőjének - aki a kerület korábbi jegyzője is volt - a felesége egy XII. kerületi Virányos úti 151 m2-es lakást kapott havi 205 600 forintos bérleti díjért. Vagyonnyilatkozata alapján a KEHI elnöke is ebben a lakásban él feleségével.

A Népjóléti(!) Iroda nem sokkal később távozó vezetőjének, aki jelenleg a XXII. kerületi fideszes polgármester kabinetvezetője egy 84 m2-es XII. kerület Táltos utcai lakás jutott havi 78 900 forintért.

A posztban a polgármester kifejti, hogy

Hozzáteszi, hogy a bérlők olyan összegeket fizetnek, mint akik szociális alapon kapnak lakást, és ezeken a díjakon az önkormányzat nem tud változtatni.

Kovács Gergely azt is írja, hogy a KEHI elnökének felesége már korábban is bérelte ugyanezt a lakást határozott idejű szerződéssel, ami alatt 16 millió forintot költött felújításra, ezt az összeget pedig „lelakhatta” a bérleti díjból. Az új szerződésében vállalt ugyan némi felújítást, de ennek értékéről a polgármester szerint nem készült költségbecslés.

De legalább jutott a Népjóléti Iroda vezetőjének, ő lehet nem tudta, mire valók” – áll a bejegyzésben. A polgármester a poszt végén frissített bérleti díjakat is közöl, eszerint a KEHI elnökének felesége 263 800 forintot, a Népjóléti Iroda volt vezetője 101 200 forintot, Pokorni Zoltán korábbi sofőrje pedig 31 800 forintot fizet havonta.

A Hegyvidéki Önkormányzat 2024-es határozatgyűjteménye megerősíti, hogy a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság 2024. június 25-én valóban hozott döntéseket önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadásáról. A történetet Kovács Gergely bejegyzései nyomán több országos lap is feldolgozta, részletezve a címeket, alapterületeket és a kezdeti bérleti díjakat. A kerület új vezetése 2025 tavaszán módosította a helyi lakásrendeletet, bevezetve a „piaci pályázati alapú lakbér” kategóriáját.

Juhász Áron szerint a NAV és a munkaügy emberei razziáztak a Tisza Pártot támogató vállalkozóknál. A párt Heves megyei képviselőjelöltje a hatósági akciót megfélemlítésnek nevezte, és egy Facebook-bejegyzésben számolt be az eseményekről.

– írta Juhász hétfőn a közösségi oldalán.

Az ügy előzménye, hogy szombaton Hatvanban tartotta idei harmadik, háborúellenesnek nevezett DPK-gyűlését a Fidesz, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt. A kormánypárti eseményről és Juhász Áron bejegyzéséről a HVG is beszámolt. Korábban több alkalommal előfordult, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke ugyanazokon a napokon és helyszíneken tartott rendezvényt, ahol a Fidesz gyűlést szervezett, ezúttal azonban a Tisza Párt nem szervezett rá Orbán Viktorék hatvani eseményére. Emiatt egyelőre nem tudni, Juhász pontosan milyen szombati Tisza-rendezvényre utalt. Az eredeti híradásban felmerült egy ellentmondás is: a cikk egy helyen a rendőrség razziáját említi, miközben a képviselőjelölt egyértelműen a NAV-ot és a munkaügyi hatóságot nevesítette.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a honlapján rendszeresen közzétett „adótraffipax” keretében jelzi előre a tervezett ellenőrzések fókuszterületeit, de ezek a közlemények rendre hangsúlyozzák, hogy a lista nem kizárólagos, és az ország bármely pontján tarthatnak vizsgálatokat. A hatóságok részéről egyelőre nem érkezett hivatalos megerősítés vagy cáfolat arról, hogy a hétfői, hatvani térségben zajló ellenőrzések kifejezetten a Tisza Párt támogatóira irányultak volna. A NAV és a munkaügyi hatóságok összehangolt akciói a feketefoglalkoztatás visszaszorítására egyébként is rendszeresek Heves megyében.

Juhász Áron a Tisza Párt színeiben a Heves megyei 3. számú, hatvani központú választókerületben indul, amely hagyományosan erős kormánypárti bázissal rendelkezik. A Fidesz várható jelöltje a körzetben Szabó Zsolt. Magyar Péter már 2025 márciusában arról beszélt, hogy számítanak rá, hogy a kormány „rájuk fogja uszítani” a hatóságokat, köztük a NAV-ot, az Állami Számvevőszéket és a rendőrséget.