Magyar Péter: Később mutatja be a jelöltjeit a Tisza, meg akarjuk védeni őket a hatalom lejáratókampányától

Orbán Viktor a Blikknek magyarázta el, miért rajzolgat furcsa ábrákat interjúk közben: a miniszterelnök szerint ezek nem krikszkrakszok, hanem egy személyes, rejtjeles jelrendszer elemei, amivel a hosszabb beszélgetések alatt strukturálja a gondolatait. „Ez rejtjeles, rajtam kívül senki nem érti” – mondta a lapnak. A több mint egyórás ATV-interjú végén készült papírlapra Rónai Egon műsorvezető több százezer forintos vételi ajánlatot is kapott, amit jótékonysági célból el is adna.

A kormányfő elmondása szerint a technikát még a jogi egyetemen fejlesztette ki, hogy nagy mennyiségű tananyagot tudjon fejben tartani. Hosszabb interjúknál azért használja, mert egy kérdésre akár öt lehetséges válasz is eszébe jut, ezeket pedig rendszerbe kell foglalnia, hogy a mondandója ne csússzon szét.

– fogalmazott. A jelek nem szavakat, hanem a válaszok logikai sorrendjét rögzítik, és szerinte előny, hogy mások számára értelmezhetetlenek.

A miniszterelnök a közösségi oldalán közzétett egy „kulisszák mögötti” videót is, amiben példákat is mondott arra, melyik jel milyen témára utalt, például a gazdasági rendszerre vagy az adózásra. Az ATV-nek adott interjú, amely 15 év után az első hosszabb beszélgetés volt a csatornával, kiemelkedő nézettséget ért el, kevesebb mint egy nap alatt félmillióan nézték meg a YouTube-on. A beszélgetésben olyan témák kerültek elő, mint a miniszterelnök washingtoni útja, az elnöki rendszer bevezetésének lehetősége és az MNB-t érintő kérdések.

Egy összesen 35 oldalas, a közlekedés szinte minden területét érintő törvénycsomagot terjesztett be Lázár János építési és közlekedési miniszter. A javaslat a közúti, légi, vízi és vasúti közlekedés szabályait is módosítaná, a hétköznapokban leginkább az autósok érezhetik majd meg a változásokat.

A tervezet szerint a rendőrség a jövőben kényszerítő intézkedéseket is alkalmazhatna a közúton veszteglő, forgalmat akadályozó járművekkel szemben, hogy könnyebben eltávolíthassa az akadályokat.

A közlekedési hatóság ellenőrei testkamerát viselhetnének, amivel kép- és hangfelvételt készíthetnének, a hatóság pedig az eddigieknél szélesebb körben, önállóan is intézkedhetne, például bírságot szabhatna ki a helyszínen – írta a Portfolio. A bírságoknál új szempontként jelenne meg a jogsértéssel okozott hátrány mértéke, ami differenciáltabb büntetéseket tenne lehetővé.

A teherforgalomban a kormány felhatalmazást kaphatna egy előzetes időpontfoglalási rendszer bevezetésére. Ez azt jelentené, hogy meghatározott tehergépkocsi-kategóriák és határátkelők esetében előjegyzéssel lehetne biztosítani a várakozás nélküli kilépést, enyhítve a nagy forgalmú határszakaszokon rendszeresen tapasztalható torlódásokat.

A csomag a nemzeti jogba is átültetné az EU új, alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló AFIR-rendeletét. Ez az elektromos töltőinfrastruktúra egységesítését, fejlesztését és elérhetőségének javítását célozza, egységesítve a teljesítménykövetelményeket, a felhasználói információkat és a fizetési szabályokat.

A vasúti közlekedésben egyértelműbbé tennék, hogy mely létesítmények és műveletek igényelnek műszaki engedélyt; a körbe bekerülnének például az állomási épületekben található felvonók és mozgólépcsők is. Jelentős változás, hogy korlátozott szintű vasúti forgalmat – például pályafelújítás, műszaki hiba vagy vágányzár esetén – a vasúttársaságok a jövőben csak a közlekedési hatóság előzetes engedélyével tarthatnának fenn. A módosítás célja a külső szakmai kontroll és a közlekedésbiztonság növelése, ami ugyanakkor több adminisztrációval és hosszabb engedélyezési folyamattal járhat.

A közösségi közlekedésben az önkormányzatoknak részletesebb adatokat kellene szolgáltatniuk a közszolgáltatásban részt vevő autóbusz-állományról, a járművek beszerzésének forrásairól, valamint arról, milyen mértékben teljesítik a „tiszta járművek” arányára vonatkozó uniós előírásokat. Az úthálózat fejlesztésénél új szempontként kellene figyelembe venni azokat a kompátkeléseket is, amelyek a hídépítés helyett gazdaságosabb megoldást jelenthetnek. Az útdíjrendszerrel kapcsolatban szintén uniós jogharmonizáció történne az átjárhatóság javítása érdekében.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája hivatalból, ismeretlen tettes ellen indított nyomozást a tiszások adatainak nyilvánosságra kerülése miatt, a gyanú „információs rendszer vagy adat megsértése bűntett” – írta a 444.hu. Mivel az adatokból a politikai szimpátiára is lehet következtetni, Tóth Balázs ügyvéd szerint különleges adattal való visszaélésről is szó van, aminek a büntetési tétele tömeges jogsértés esetén a halmazati szabályok miatt elérheti a három évet.

A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint a jogsértés lényege az adatok publikálása volt.

– mondta az ügyvéd.

A nyomozás eddigi adatai szerint nem csupán a Tisza Világ appot letöltők adatai kerültek ki, hanem olyanoké is, akik valamelyik Tisza szigetbe regisztráltak, kitöltötték a Nemzet hangja konzultációt, szavazatszámlálónak jelentkeztek a 2024-es választásra, vagy akár csak a párt webshopjában adtak meg korábban címet.

A történtekért a szakértő szerint Tisza Pártot büntetőjogilag nem lehet felelősségre vonni, hiszen nem a párt publikálta az adatokat. Az más kérdés, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a folyamatban lévő vizsgálata végén kiszabhat bírságot, ha például kiderül, hogy a párt nem tájékoztatta megfelelően az érintetteket. A felelősség nemcsak a térkép készítőit terhelheti, hanem azokat a médiatermékeket, influenszereket és politikusokat is, akik listázták a neveket, linkelték a térképet, vagy leírták, hol lehet elérni az adatbázist.

A Magyar Nemzet például azzal a címmel írt a térképről, hogy „Most mindenki megkeresheti, ki a tiszás az utcájában vagy a falujában”, a cikkben pedig keresgélésre buzdította az olvasókat. Tóth Balázs szerint egy ilyen hangvétel a bíróságon súlyosíthatja a vétkességet. Amikor Rónai Egon a kormánymédia szerepéről kérdezte Orbán Viktor miniszterelnököt, ő elhárította a felelősséget. „Ne tolja rám a kormánymédiát”, illetve „ne tegyen felelőssé olyanért, ami önnek nem tetszik, de nem rám tartozik” – mondta.

Az ügyben három bíró érintettsége is felmerült, akik elvileg letöltötték az applikációt. A Kúria közleményben jelezte, hogy eljárhat ezekben az ügyekben. Tóth Balázs szerint ugyanakkor alaptalan lenne bármilyen eljárást indítani a bírók ellen, mivel az app letöltése vagy a sziget tagság még nem jelent politikai tevékenységet. A törvény azt mondja ki, hogy „egy bíró nem lehet párttag és nem folytathat politikai tevékenységet”. Ez azt jelenti, hogy „egy bíró nem agitálhat, de tiszás pólóban még mézeskalácsot sem oszthat. Politikai véleménye viszont lehet, és tájékozódási joga is van.”

Szerda este egy kormányrendeletben módosították az Óvodai nevelés országos alapprogramját, a változás pedig csütörtöktől minden állami és magánóvodára érvényes.

A módosítást egy olyan, több témát érintő salátarendeletben hirdették ki, amelynek címe: „A TB-kiskönyv megszüntetésével kapcsolatos végrehajtási szabályok megállapításáról és egyes egészségbiztosítási és köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról” – írta a hvg.hu.

A rendeletcsomag bevezetője szerint a „kiemelt cél az egészségügyi ellátások színvonalának emelése”, és ez a csomag tartalmazza az óvodai nevelési program új elemét is. A jogszabály ezen kívül foglalkozik azzal, hogy milyen iratokat kell kötelezően digitális formában benyújtani, módosítja a természetes haláleset definícióját, és megszünteti a háziorvosi ügyeleti díjazásban a lakosságszámtól függő területi szorzókat.

Az óvodai alapprogramban érintett mondat eddig így szólt: „Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.” Ebben a mondatban cserélték ki a kulturális értékek kifejezést.

A mostani módosítás jogi hátterét az Alaptörvény 2020-as, kilencedik módosítása adja, amely rögzítette, hogy az állam „biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.” Az óvodai alapprogramot legutóbb 2025 tavaszán módosították, akkor az óvoda-iskola átmenet erősítésére hivatkozva vezették be, hogy a nagycsoportosoknak napi 45 perces iskola-előkészítő fejlesztő tevékenységen kell részt venniük. Azt a javaslatot akkor civil és szakmai szervezetek is kritizálták, mert szerintük az „iskolásítja” az óvodát és csökkenti a pedagógusok szakmai autonómiáját.