Magyar Péter Hankó Balázsnak: A tettei következményét senki nem kerülheti el
A miniszterelnök a volt kulturális miniszternek üzent, akinek a kabinetfőnökét tegnap letartóztatták az NKA-ügyben. Magyar szerint a Fidesz szétesése exponenciálisan gyorsul.
„A Tisztítótűz-művelet még csak most kezdődött, de a Fidesz szétesése máris exponenciálisan gyorsul” – írta
Magyar Péter péntek reggel a Facebook-oldalán. A miniszterelnök szerint a korábbi kormánypárt politikusai, „az Orbán-bábok néhány hete még nagy mellénnyel osztották az észt, most pedig sorra dobják be a törülközőt”. Név szerint üzent Hankó Balázs volt kulturális miniszternek, akinek a kabinetfőnökét tegnap egy hónapra letartóztatták a Nemzeti Kulturális Alap körüli nyomozásban.
„Hankó Balázs néhány napig még megpróbálhat bebújni az általa utasított beosztottjai mögé, de a tettei következményét senki nem kerülheti el”
– vetítette előre Magyar Péter.
A kormányfő úgy látja, „a Tisza közösségének eközben arra is figyelnie kell, hogy a maffia másod- és harmadrendű kiszolgálói ne tudjanak átzsilipelni”. „Ez hitelességi kérdés. A rendszerváltás hitelességének a kérdése” – jelentette ki.
„A Tisztítótűz-művelet még csak most kezdődött, de a Fidesz szétesése máris exponenciálisan gyorsul” – írta
Magyar Péter péntek reggel a Facebook-oldalán. A miniszterelnök szerint a korábbi kormánypárt politikusai, „az Orbán-bábok néhány hete még nagy mellénnyel osztották az észt, most pedig sorra dobják be a törülközőt”. Név szerint üzent Hankó Balázs volt kulturális miniszternek, akinek a kabinetfőnökét tegnap egy hónapra letartóztatták a Nemzeti Kulturális Alap körüli nyomozásban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt a toplista: ezeken a szakokon volt a legmagasabb a ponthatár az idei felvételin
Idén nem a népszerű jogi vagy közgazdász képzések vezetik a legmagasabb ponthatárok listáját. A csúcsot a Szegedi Tudományegyetem érte el, de az élmezőnyben több más tanárképző is szerepel.
A Szegedi Tudományegyetem egyik osztatlan tanári szakpárjára, a francia-magyar tanárira kellett a legtöbb pontot gyűjteni idén az államilag támogatott, nappali képzések közül,
a bejutási küszöb 492 pont volt.
A csütörtök este közzétett adatok alapján az Eduline állított össze egy toplistát, melynek második helyén az Eötvös Loránd Tudományegyetem szombathelyi központjának matematika-technika tanár szakpárja végzett 486 ponttal. A dobogó harmadik fokára a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás képzése került 477 ponttal.
A legmagasabb ponthatárok listáját idén is az osztatlan tanári szakok uralják.
A Debreceni Református Hittudományi Egyetem hittanár-történelemtanár, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem hittanár-angoltanár szakpárjára egyaránt 476 pont kellett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem több képzéssel is szerepel az élmezőnyben: a japán-magyar tanári szakpárra 472, a francia-kémia tanárira 470, míg a francia-német tanárira 468 ponttal lehetett bekerülni.
A legnépszerűbb nem tanári képzések közül az ELTE jogász szakja 467 ponttal, a Miskolci Egyetem angol nyelvű mérnökinformatikus képzése pedig 465 ponttal került be a tíz legmagasabb ponthatár közé.
Az Eduline összegyűjtötte azokat az állami ösztöndíjas szakokat is, amelyekre a legalacsonyabb ponthatárokat húzták tegnap. Mint írják, ezekre a nappali tagozatos képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni államilag támogatott helyre.
Veszprémi Érseki Főiskola – ápolás és betegellátás (ápoló) – 174 pont
ELTE Bölcsészettudományi Kar – szlavisztika (szerb nemzetiségi) – 180 pont
ELTE Bölcsészettudományi Kar – szlavisztika (bolgár) – 188 pont
Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar – gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki – 188 pont
Gál Ferenc Egyetem Egészség- és Szociális Tudományi Kar – szociális munka – 189 pont
Gábor Dénes Egyetem – mérnökinformatikus – 191 pont
Veszprémi Érseki Főiskola – csecsemő- és kisgyermeknevelő – 192 pont
ELTE Bölcsészettudományi Kar – újlatin nyelvek és kultúrák (portugál) – 194 pont
Gábor Dénes Egyetem – gazdaságinformatikus – 196 pont
Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar – mezőgazdasági mérnöki – 200 pont
A Szegedi Tudományegyetem egyik osztatlan tanári szakpárjára, a francia-magyar tanárira kellett a legtöbb pontot gyűjteni idén az államilag támogatott, nappali képzések közül,
a bejutási küszöb 492 pont volt.
A csütörtök este közzétett adatok alapján az Eduline állított össze egy toplistát, melynek második helyén az Eötvös Loránd Tudományegyetem szombathelyi központjának matematika-technika tanár szakpárja végzett 486 ponttal. A dobogó harmadik fokára a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás képzése került 477 ponttal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
444: Belső e-mailben figyelmeztették a KNYF-től a legfőbb ügyészt, hogy „nagyon ráéghet” az ügyészségre az aranykonvoj-ügy
A 444.hu birtokába jutott egy május 18-i belső e-mail, amelyben a Központi Nyomozó Főügyészség köreiből figyelmeztették a legfőbb ügyészt a kockázatokra. A levél szerint a titkosszolgálati műveletet rosszul készítették elő, és a NAV kijelölése is csak az utolsó pillanatban érkezett meg az akcióhoz.
„Szerintem utolsó pillanatokban vagyunk” – ezzel a tárggyal küldött egy belső e-mailt május 18-án reggel a Központi Nyomozó Főügyészség köreiből valaki a Legfőbb Ügyészségnek.
A levélíró szerint az ukrán „aranykonvoj” elleni rajtaütés „nagyon ráéghet” az ügyészségre, ha nem lépnek időben.
A 444.hu által megszerzett dokumentum percről percre vázolja, hogyan futott össze a politikai kommunikáció, a titkosszolgálati előkészítés és a jogi kijelölés, és azt állítja, a kulcsfontosságú ügyészi döntés az akció előtt pillanatokkal érkezett meg.
A levél szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetői március 4-én délután az Alkotmányvédelmi Hivatal épületében szembesültek azzal, hogy a pénzmosás gyanúja miatt készülő feljelentés még el sem készült.
A NAV-osok a tervezetet „karcsúnak” találták, és jelezték, hogy az ügy nem az ő hatáskörük. Ugyanezen a napon este Orbán Viktor akkori miniszterelnök egy interjúban már arról beszélt, hogy bizonyítékaik vannak a Tisza Párt ukrán finanszírozására, miközben a NAV kijelölése még meg sem érkezett. Másnap reggel a TEK épületében már összeállt az operatív stáb, de a nyomozás elrendeléséhez szükséges ügyészségi kijelölés még mindig hiányzott.
A levél szerint ez végül az utolsó pillanatban futott be, amikor a megfigyelők már a helyszínen voltak.
A dokumentum szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal azért az ügyészségen keresztül jelöltette ki a NAV-ot, mert így megkerülhették a rendőrséget, amelynek élő szerződése volt az ukrán pénzszállítók kísérésére, így nem utasíthatta volna el a feljelentést. A levélíró szerint a feljelentéshez nem csatolták a gyanút alátámasztó adatokat, mert „ilyenek nem voltak”. A helyszíni akció is rosszul sült el: a szállítóknál nem volt fegyver, a papírjaik rendben voltak, a NAV pedig nem volt hajlandó gyanúsítottként kihallgatni őket.
A levélíró előrevetítette a következményeket is: „Mindenki a Legfőbb Ügyészségre fog mutatkozni (sic!), ha majd a szakminiszter jelentést fog kérni arról, mi történt! Úgy fogják beállítani, hogy ez egy AH-Ügyészség közös művelet volt”.
A Legfőbb Ügyészség a levélre reagálva azt közölte a 444 megkeresésére, hogy ez egy „informális tájékoztatás, egyéni következtetés, vélemény volt”, a hivatalos jelentés csak később készült el.
Mint ismert, március 5-én a TEK egy Vecsés melletti pihenőben ütött rajta hét ukrán pénzszállítón, és lefoglalt egy mintegy 27 milliárd forint értékű készpénz- és aranyszállítmányt. A férfiakat több mint egy napig bilincsben tartották, de nem gyanúsították meg őket semmivel, végül kiutasították őket az országból. Az ukrán pénzszállítók vallomásai szerint a fogva tartás alatt meztelenre vetkőztették, és bántalmazták őket. A jogellenes fogva tartás miatt indult eljárásban a TEK volt főigazgatóját, Hajdu Jánost gyanúsítottként hallgatták ki.
Hajdu a vallomásában azt állította, az akció előtt két nappal Farkas Örs, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár egyeztetésre hívta.
A botrány miatt az ügyészségen belül is feszültségek alakultak ki: júniusban lemondott Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője. Szerdán pedig Nagy Gábor Bálint is bejelentette a legfőbb ügyészi posztról való lemondását, döntését az ügyészség függetlenségének védelmével indokolva. Távozását már korábban is többen követelték, a pénzszállítók ügyvédei hivatalosan is kezdeményezték az elmozdítását.
„Szerintem utolsó pillanatokban vagyunk” – ezzel a tárggyal küldött egy belső e-mailt május 18-án reggel a Központi Nyomozó Főügyészség köreiből valaki a Legfőbb Ügyészségnek.
A levélíró szerint az ukrán „aranykonvoj” elleni rajtaütés „nagyon ráéghet” az ügyészségre, ha nem lépnek időben.
A 444.hu által megszerzett dokumentum percről percre vázolja, hogyan futott össze a politikai kommunikáció, a titkosszolgálati előkészítés és a jogi kijelölés, és azt állítja, a kulcsfontosságú ügyészi döntés az akció előtt pillanatokkal érkezett meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Fidesz-KDNP 50 képviselője támadta meg az Alkotmánybíróságon Sulyok menesztését
A képviselők szerint a módosítás elfogadásának eljárása sértette az Alaptörvényben rögzített követelményeket. Ezért azt akarják elérni, hogy semmisítsék meg azt a részét, amely megszüntette a volt köztársasági elnök megbízatását.
Ötven fideszes–KDNP-s képviselő az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy semmisítsék meg az Alaptörvény 17. módosításának azt a részét, amely múlt hétfőn megszüntette a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. Az Alkotmánybíróság honlapján is közzétett beadványukban a képviselők utólagos normakontrollt kezdeményeztek, mert szerintük a módosítás elfogadásának eljárása sértette az Alaptörvényben rögzített követelményeket – írja a Telex.
A támadott 34. pont szó szerint így hangzik: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ a 11. cikk rendelkezései szerint.” A jogvita tétje jelentős, de a testület mozgástere szűk.
Az Alkotmánybíróság ugyanis az Alaptörvény-módosításokat kizárólag eljárási szempontból vizsgálhatja felül, tartalmi kontrollt nem gyakorolhat felettük.
Vagyis a testület azt nem vizsgálhatja, hogy tartalmilag rendben van-e az elnök menesztése, csak azt, hogy a módosítás elfogadásának eljárása megfelelt-e a szabályoknak. A képviselők erre hivatkozva kérik a rendelkezés megsemmisítését, beadványukat az Alaptörvény és az Alkotmánybíróságról szóló törvény vonatkozó pontjaira alapozzák.
Az Országgyűlés július 13-án fogadta el a 17. Alaptörvény-módosítást, amelynek következtében a hivatalban lévő államfő megbízatása hétfőn megszűnt. Az államfői feladatokat azóta ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el, amíg a parlament új köztársasági elnököt nem választ. A Fidesz–KDNP frakciói bojkottálták a módosításról szóló szavazást, és már korábban jelezték, hogy jogi úton támadják meg a szerintük alkotmányellenes lépést. Sulyok egy videóban indokolta a döntését, és a lépést a demokratikus jogállam végének nevezte, amit „alkotmányos kényszer” alatt tett meg.
Ötven fideszes–KDNP-s képviselő az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy semmisítsék meg az Alaptörvény 17. módosításának azt a részét, amely múlt hétfőn megszüntette a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. Az Alkotmánybíróság honlapján is közzétett beadványukban a képviselők utólagos normakontrollt kezdeményeztek, mert szerintük a módosítás elfogadásának eljárása sértette az Alaptörvényben rögzített követelményeket – írja a Telex.
A támadott 34. pont szó szerint így hangzik: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ a 11. cikk rendelkezései szerint.” A jogvita tétje jelentős, de a testület mozgástere szűk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ezt a törvényt írta alá először Forsthoffer Ágnes ideiglenes köztársasági elnökként
Forsthoffer Ágnes ideiglenes államfőként aláírta a rászoruló családoknak járó, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásról szóló törvényt. A jogszabályt az Országgyűlés kedden egyhangúlag szavazta meg, csütörtök este pedig ki is hirdették a Magyar Közlönyben.
Első törvényét írta alá a köztársasági elnöki jogköröket ideiglenesen gyakorló Forsthoffer Ágnes csütörtökön: az iskolakezdési támogatás bevezetéséről szóló jogszabályt szignózta, amelyet az Országgyűlés egyhangúlag fogadott el.
„Megtisztelő pillanat számomra: A köztársasági elnök jogkörének gyakorlójaként elsőként az iskolakezdési támogatás bevezetésével összefüggő törvények módosításáról szóló törvényt írtam alá”
– írta Facebook-oldalán, ahol egy képet is megosztott az aláírásról.
Egy másik bejegyzésben arról írt, hogy a Sándor-palotában egyeztetett Dr. Sulyok Tamás volt köztársasági elnökkel az elnöki feladatok folytatásáról. Fontosnak tartotta ugyanis a személyes találkozót és a gondolatok megosztását.
Beszámolója szerint Sulyok külön kiemelte a hivatal munkatársainak felkészültségét.
„Ők lesznek azok, akik biztosítják a stabil működést és a folytonosságot az új köztársasági elnök megválasztásáig tartó átmeneti időszak alatt is. Köszönjük munkájukat! Elnök úrnak minden jót kívánok! Rendben megy minden tovább”
– üzente Forsthoffer Ágnes.
Az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes hétfőn vette át ideiglenesen az államfői jogköröket, miután az Alaptörvény-módosítás értelmében megszűnt Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása.
A parlament kedden egyhangúlag elfogadta a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás bevezetéséről szóló törvényjavaslatot. A jogszabály kihirdetésével vált véglegessé a program, amelynek részleteit a kormány a megelőző napokban ismertette.
A program keretében gyermekenként 100 ezer forintos, adó- és végrehajtásmentes juttatást kapnak a rászoruló családok. A támogatás kifizetése két részletben történik: 50 ezer forintot augusztus végéig utal a Magyar Államkincstár, a fennmaradó 50 ezer forintot pedig novemberben, utalvány formájában kapják meg az érintettek.
A jogosultak körét a jogszabály határozza meg, ide tartoznak többek között a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők, a tartósan beteg gyermeket nevelők és az egyedülálló szülők. Fontos, hogy a támogatásért külön nem kell folyamodni, azt az állami nyilvántartások alapján, automatikusan folyósítják azoknak, akiknek a törvény szerint jár.
Első törvényét írta alá a köztársasági elnöki jogköröket ideiglenesen gyakorló Forsthoffer Ágnes csütörtökön: az iskolakezdési támogatás bevezetéséről szóló jogszabályt szignózta, amelyet az Országgyűlés egyhangúlag fogadott el.
„Megtisztelő pillanat számomra: A köztársasági elnök jogkörének gyakorlójaként elsőként az iskolakezdési támogatás bevezetésével összefüggő törvények módosításáról szóló törvényt írtam alá”
– írta Facebook-oldalán, ahol egy képet is megosztott az aláírásról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
