Magyar Péter: Efölött a sír fölött árulta el a magyar miniszterelnök a külhoni magyarságot, és ezzel a nemzetet
A Tisza Párt elnöke a Tihanyi Apátság altemplomában meglátogatta I. András király sírját. „Efölött a sír felett, az Apátság csodálatos barokk oltára előtt állva árulta el a magyar miniszterelnök a külhoni magyarságot és ezzel a nemzetet” – fogalmazott Magyar Péter.
Az ellenzéki politikus ezután közzétette az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget nyílt levelét, amit abból az alkalomból írtak, hogy a politikus bejelentette: Budapestről Nagyváradig egymillió lépéses gyaloglást tervez, amihez bárhol, bárki csatlakozhat.
„Az Erdélyi Kossuth Tiszasziget közössége, valamint mindazon erdélyi magyar polgárok és közösségek, akik bizalommal tekintenek a politikai kultúra megújulására, a nemzeti párbeszéd helyreállítására és az intézményi felelősség újjáépítésére, ezúton fejezik ki köszönetüket az Ön által kezdeményezett Egymillió lépés a békéért és a nemzeti összefogásért elnevezésű közéleti zarándoklatért” – idézett a levélből Magyar Péter.
„Közép- és Kelet-Európa modern történelme során a politikai közösség iránti felelős viszony sokszor nem a hatalmi pozíciókban, hanem a szimbolikus tettekben nyert igazolást. A reformkori magyar politikai gondolkodásban – Széchenyitől Kossuthig – a közérdek szolgálata elválaszthatatlan volt a személyes kockázatvállalástól és a közösséghez való hiteles odafordulástól.
– írták.
A választott útvonal – Budapesttől Nagyváradig – nem csupán egy konkrét térbeli távolságot jelöl ki, hanem kulturális és történelmi távlatokat is megnyit. Nagyvárad a dualizmus kori magyar szellemi élet egyik kiemelkedő városa volt: az Ady Endre által „magyar Újvárnak” nevezett központ nemcsak a modern magyar irodalom egyik bölcsője volt, hanem a transzilvanizmus és a regionális önazonosság fogalmának kialakulásában is kulcsszerepet játszott. A város gyalogos megközelítése ma is jelentéssel bír: annak jele, hogy a nemzeti közösség újraértelmezése nem deklarációkban, hanem emberi léptékű találkozásokban történhet.
A gyalogút emlékezeti és erkölcsi súlyát tovább erősíti, hogy Ön Nagyszalontára is ellátogat – Arany János szülőhelyére. Arany (1817–1882) a magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa, akinek költészete a nemzeti identitás, az erkölcsi tartás és a nyelvi forma tökéletességének példája. Szülőháza ma emlékmúzeumként működik, és egyúttal jelképe annak az erkölcsi következetességnek, amelyre a mai magyar közéletnek is égető szüksége volna.
Nem kevésbé jelentős, hogy Nagyszalontán született Zilahy Lajos (1891–1974) is, aki íróként, publicistaként és filmrendezőként a 20. századi magyar kultúra meghatározó alakja volt. Művei – köztük a Halálos tavasz – az érzelmi és társadalmi feszültségek ábrázolásával mutatják meg, hogyan fonódik össze a személyes és a történelmi sors. Életműve jól példázza, miként válhat a kultúra a nemzeti önreflexió egyik legfontosabb terévé.
– gyakran úgy, hogy bár a politikai diskurzus részévé vált, cselekvő, meghallgatott alanyként ritkán volt jelen. Az Ön gesztusa – hogy nemcsak szimbolikusan, hanem valóságosan is átlépi a trianoni határt – ebben hoz fordulatot. Ez nem „beszéd rólunk”, hanem eljövetel hozzánk. A Fidesz politikai nyomása, és az arra adott RMDSZ-es válaszok következményeként különösen világossá vált: a romániai magyar közösség saját céljait újra kell fogalmaznia – és a mindenkori magyar kormány feladata, hogy ezen célokhoz igazítsa támogatását, nem fordítva.
Széchenyi Lánchídja, Kossuth országjárása, Bibó István 1956-os kiállása nem pusztán politikai aktusok voltak, hanem a nemzeti közösség újraépítésének erkölcsi előfeltételei. A mostani, nyilvános és vállalt fizikai út nem pusztán szolidaritási gesztus, hanem annak elismerése, hogy a nemzeti közösség nem földrajzi egység, hanem történeti és erkölcsi szövetség.
A magyar demokrácia jelenlegi állapota – a bizalomhiány, a társadalmi atomizáció és a nyilvánosság beszűkülése – arra figyelmeztet, hogy
Ezért szeretnénk jelezni: amikor Ön eléri az országhatárt, mi várni fogjuk. Nemcsak jelképesen, hanem valóságosan is ott leszünk, hogy köszöntsük Önt – nem mint politikust, hanem mint embert, aki megtette az első valódi lépést felénk. Jelenléte számunkra reményt jelent: annak reményét, hogy a nemzeti szolidaritás nem központi parancs, hanem kölcsönös odafordulás kérdése.
Ahogyan Bibó István fogalmazott: „Magyarország akkor lesz szabad, ha nemcsak a félelmet, hanem a közönyt is levetkőzi.”
Mi úgy érezzük: az Ön útja ezt a közönyt töri meg – emberi, társadalmi és történelmi szinten egyaránt.
Köszönjük, hogy elindult.
Köszönjük, hogy nemcsak beszél rólunk, hanem el is jön közénk” – olvasható a levélben.
Korábban Orbán Viktor az apátságban tartott beszédet, amivel nagy port kavart, mert abban kiállt a romániai elnökválasztás esélyese, a magyargyűlölő és szélsőséges George Simion mellett.