Magyar Péter az őt leköpő férfiről: Nem haragszom rá
A miniszterelnök a kormány délelőtti sajtótájékoztatóján reagált arra, hogy a Nyugati pályaudvaron leköpte őt egy járókelő. Kijelentette, hogy nem fog feljelentést tenni a férfi ellen.
Ahogy megírtuk, szerda reggel leköpték Magyar Pétert a Nyugati pályaudvaron. A miniszterelnök éppen vonattal készült utazni Vitézy Dávid miniszterrel a közös sajtótájékoztatójukra, amikor még indulás előtt egy férfi odalépett hozzájuk, majd mögéjük érve hátulról leköpte a kormányfőt. Magyar hátrafordult és jó egészséget kívánt a férfinek. A jelenetet élőben közvetítették a kormány és Magyar Péter közösségi felületein.
Magyar Péter később a sajtótájékoztatón szóba hozta a történteket. Valójában a Fideszt kritizálta, amikor azt mondta, hogy párhuzamot lát a leköpés és a korábbi kormánypárttól megszokott mentalitás között. „Sötétből, pincékből lejáratni másokat, civileket, bírókat, művészeket, újságírókat, mellette élő vitára gyávának lenni húsz éve (...) Ez ugyanaz a lelkiállapot. Ők beszélnek önkényről, a jogállam leépüléséről, fenyegetőzésekről. A megmaradt propagandájuk pedig még a teljes szétesés előtt olyan gyűlöletet kelt, hogy még mindig vannak félrevezetett emberek, akik kihasználva azt, hogy én például járok emberek között és fogok is járni (...), hátulról köpnek le.”
„Abszolút nem haragszom rá, feljelentést se fogok tenni. Azt javaslom az úriembernek, hogy legközelebb legyen bátor, mint a Fidesz és Orbán Viktor és szemből köpjön le.”
A történtekhez annyit tett még hozzá, hogy szerencsére a többség nem így viselkedett a Nyugati pályaudvaron, és többen odament a férfihez, hogy lenyugtassák.
Ahogy megírtuk, szerda reggel leköpték Magyar Pétert a Nyugati pályaudvaron. A miniszterelnök éppen vonattal készült utazni Vitézy Dávid miniszterrel a közös sajtótájékoztatójukra, amikor még indulás előtt egy férfi odalépett hozzájuk, majd mögéjük érve hátulról leköpte a kormányfőt. Magyar hátrafordult és jó egészséget kívánt a férfinek. A jelenetet élőben közvetítették a kormány és Magyar Péter közösségi felületein.
Magyar Péter később a sajtótájékoztatón szóba hozta a történteket. Valójában a Fideszt kritizálta, amikor azt mondta, hogy párhuzamot lát a leköpés és a korábbi kormánypárttól megszokott mentalitás között. „Sötétből, pincékből lejáratni másokat, civileket, bírókat, művészeket, újságírókat, mellette élő vitára gyávának lenni húsz éve (...) Ez ugyanaz a lelkiállapot. Ők beszélnek önkényről, a jogállam leépüléséről, fenyegetőzésekről. A megmaradt propagandájuk pedig még a teljes szétesés előtt olyan gyűlöletet kelt, hogy még mindig vannak félrevezetett emberek, akik kihasználva azt, hogy én például járok emberek között és fogok is járni (...), hátulról köpnek le.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Meztelenre vetkőztették és durván ütlegelték őket – ezt vallották az ukrán pénzszállítók a TEK-akcióról
A 444.hu által megszerzett tanúvallomások szerint a TEK Zách utcai központjában tartósan megbilincselve, bekötött szemmel tartották fogva az ukrán pénzszállítókat. A csoport vezetője, egy volt titkosszolgálati tábornok azt állítja, a rosszulléte után erőszakkal próbálták tolószékbe ültetni, miközben ütlegelték és injekciót is kapott.
„Artikulálatlanul ordítottam” – ezt állította a TEK Zách utcai központjában fogva tartott volt ukrán titkosszolgálati tábornok, akit a vallomása szerint ütlegeltek, majd egy injekció beadása után kórházba szállítottak. A 444.hu által nyilvánosságra hozott tanúvallomásokból először derülnek ki részletesen, hogyan bánhattak a magyar hatóságok az ukrán aranykonvoj elfogott tagjaival.
A Vecsés melletti MOL-kút parkolójában végrehajtott rajtaütéskor a maszkos, gépfegyveres kommandósok a helyszínen több nyelven adtak ki utasításokat: „Hol van a fegyver? Hova raktátok a fegyvereket?” Fegyvereket azonban nem találtak a 27 milliárd forint értékű dollárt, eurót és aranyat szállító ukránoknál. A pénzszállítókat a földre fektették, kezüket hátra bilincselték, fejükre pedig fordítva húztak maszkot, hogy ne lássanak.
Egyikük arról számolt be, hogy miután levették róla a golyóálló mellényt, valaki rálépett a fejére, majd rátérdelt. Másikuk szerint a tolmács azzal is fenyegette, hogy „itt fog tartani Magyarországon, ha nem fogok együttműködni”, és azt is a fejéhez vágta, hogy „Ukrajna lemondott róla.”
A fogva tartás a Terrorelhárítási Központ Zách utcai épületében folytatódott, ahol a férfiakat külön szobákban helyezték el.
Elmondásuk szerint a bilincset és a szemüket takaró maszkot órákon, sőt, többüknél az egész éjszaka folyamán rajtuk hagyták, amitől többeknek elkékült, bedagadt a csuklója. Az orvosi vizsgálat előtt többeket meztelenre vagy alsónadrágra vetkőztettek, miközben a szemük továbbra is le volt takarva.
A kihallgatások során a NAV és az Alkotmányvédelmi Hivatal emberei váltották egymást, de a pénzszállítók többször jelezték, hogy bár tanúként hallgatják ki őket, a bilincset nem vették le róluk.
A legsúlyosabb állításokat a csoport vezetője, a cukorbeteg Hennagyij Kuznyecov tábornok tette. Miután rosszul lett, és a saját gyógyszereit kérte, elmondása szerint egy olyan tablettát kapott, amitől az állapota tovább romlott. Amikor megtagadta az orvosi segítséget, erőszakkal próbálták egy tolószékbe ültetni.
„Ezek nagyon pontos ütések voltak, nem véletlen mozdulatok. Körülbelül négyszer ütöttek meg az arcomon, illetve négyszer rúgták meg a lábamat.”
Ezt követően a vállába injekciót kapott, és kórházba szállították. Ott is bilincsben tartották, majd másnap egy furcsa közjáték után végül a társaival együtt Záhonynál kitoloncolták. Az egyik pénzszállító a Tisza-hídon még visszaszólt az egyik fogva tartójának: „Viszlát!”
„Artikulálatlanul ordítottam” – ezt állította a TEK Zách utcai központjában fogva tartott volt ukrán titkosszolgálati tábornok, akit a vallomása szerint ütlegeltek, majd egy injekció beadása után kórházba szállítottak. A 444.hu által nyilvánosságra hozott tanúvallomásokból először derülnek ki részletesen, hogyan bánhattak a magyar hatóságok az ukrán aranykonvoj elfogott tagjaival.
A Vecsés melletti MOL-kút parkolójában végrehajtott rajtaütéskor a maszkos, gépfegyveres kommandósok a helyszínen több nyelven adtak ki utasításokat: „Hol van a fegyver? Hova raktátok a fegyvereket?” Fegyvereket azonban nem találtak a 27 milliárd forint értékű dollárt, eurót és aranyat szállító ukránoknál. A pénzszállítókat a földre fektették, kezüket hátra bilincselték, fejükre pedig fordítva húztak maszkot, hogy ne lássanak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Az ügyészség az összes szerverünket elvitte, ilyen csak súlyos diktatúrákban szokott előfordulni
A Fidesz elnöke szerint egy politikai önkényuralmi rendszer jött létre Magyarországon, és ők mint ellenzéki párt ezzel szemben határozzák meg magukat. Az NKA-ügyet, amely miatt az ügyészség házkutatást tartott a pártja szerverközpontjában, koncepciós eljárásnak tartja, szerinte a döntéshozók semmi rosszat nem tettek.
Rendhagyó körülmények között, a Fidesz székháza előtt tartotta meg első közös sajtótájékoztatóját Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Bóka János, a párt frissen megválasztott frakcióvezetője. A pártelnök azzal kezdte, hogy eredetileg nem így tervezték a bemutatkozást, de kénytelenek voltak a szabad ég alatt nyilatkozni, mert a párt székházában „nem működik semmi”.
„Az ügyészség tegnap minden demokratikus normán és jogszabályon túlterjeszkedve az összes szerverünket elvitte” – mondta Orbán.
Hozzátette, hogy jelenleg nincs internetük sem, az egész rendszerük működésképtelen. „Le vagyunk vágva a világhálóról. Úgy képzeljék ezt el, mintha önöknek internet nélkül kellene a szerkesztőségüket működtetni” – magyarázta a kialakult helyzetet.
Orbán Viktor elmondta, két fontos okból tartják meg mégis a sajtótájékoztatót. Az egyik, hogy a Fidesz elnöksége és frakciója elfogadott egy dokumentumot, az ellenállási nyilatkozatot, amely szerinte a következő évek meghatározó irata lesz. Ezt a technikai problémák miatt nem tudta kiosztani az újságíróknak, de jelezte, hogy előző este feltöltötték az internetre.
A pártelnök szerint az Alaptörvény 17. módosítása teljesen új helyzetet teremtett Magyarországon, amelyet a Kádár-rendszer utolsó éveihez hasonlította, amikor nem volt sem demokrácia, sem jogállam.
„Amikor a politikai versenyt korlátozzák és a hatalom eldönti, hogy ki indulhat egy választáson és ki nem, az azt jelenti, hogy megtagadják a választópolgároktól azt a lehetőséget, hogy ők döntsék el, hogy kikre bízzák az ország legfontosabb döntéseit” – fogalmazott. Hozzátette, hogy az alkotmánymódosítással az ellenzéki pártok képviselőinek mintegy felét kizárták a politikai közéletből, a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság elnökének elmozdításával pedig felszámolták a fékeket és ellensúlyokat.
„Magyarországon ezzel egy új politikai rendszer jött létre. Ez az új politikai rendszer nem demokrácia, hanem önkény. Egy politikai önkényuralmi rendszer jött létre Magyarországon, és a Fidesz, mint ellenzéki párt ezzel szemben határozza meg magát” – jelentette ki Orbán.
Azt is mondta, hogy az ellenállási nyilatkozatuk kimondja, hogy az új politikai rendszer illegitim, ezért a Fidesz elutasítja, és az elmozdított tisztségviselők helyére állított személyek megválasztásában nem vesz részt. Ígéretet tett a „demokratikus jogállam” helyreállítására, és kilátásba helyezte, hogy az addig született „illegitim döntéseket” felül fogják vizsgálni.
Ezt követően bemutatta Bóka Jánost, a Fidesz új frakcióvezetőjét, akivel elmondása szerint erős, mély és sikeres együttműködésre készül. Bóka arról beszélt, hogy az elmúlt években sokat kapott a politikai közösségétől, ezért a „nyílt önkény napjaiban” kész előre lépni, hogy szolgálja azt.
„Az a célom, hogy olyan parlamenti képviselőcsoportja legyen ennek a politikai közösségnek, ami erőt, hitet ad a politikai közösségünknek, és amelyre, ha rátekint a politikai közösségünk, akkor a saját arcát fogja benne látni” – mondta az új frakcióvezető.
Újságírói kérdésre, hogy miért vesznek részt egy illegitimnek tartott rendszer parlamenti munkájában, Orbán Viktor az 1990 előtti időszakkal vont párhuzamot, amikor az ellenzék szintén bement a parlamentbe, hogy „ott harcoljon az önkény ellen”. Arra a kérdésre, hogy milyen eszközeik vannak a jogállam visszaállítására, azt válaszolta, erről Tusnádfürdőn fog beszélni.
Az ellenállás konkrét formáit firtató kérdésre egy idézettel válaszolt a nyilatkozatból: „A hatalmi önkénnyel szemben a parlamenten belül és kívül minden békés eszközt igénybe vesz.” Hangsúlyozta, hogy nem a Fidesz akarja diktálni a tempót. Szerinte egy önkényuralmi rendszert csak azok tudnak megváltoztatni, akik a szavazatukkal létrehozták. „Az önkényuralmi rendszer úgy jött létre, hogy a magyar emberek a Tisza Pártra szavaztak. Nagy többséggel. (...) A kérdés az, hogy akik a Tiszára szavaztak, meddig tűrik a politikai önként” – fejtette ki.
Az NKA-ügyre vonatkozó kérdésre Orbán Viktor azt mondta, az egészet egy koncepciós eljárásnak tartja.
Álláspontja szerint az NKA döntéshozói semmi rosszat nem tettek, az ügy csak ürügy volt arra, hogy elvigyék a Fidesz szervereit.
„Nyilvánvalóan politikai utasításra, az ügyészség elvitte a Fidesz teljes tagnyilvántartását. A teljes tagnyilvántartás befizetését. Elvitte a levelezésünket. Ilyen csak súlyos diktatúrákban szokott előfordulni” – mondta. Bóka János ehhez hozzátette, vizsgálják a hivatali visszaélés miatti feljelentés lehetőségét, mert szerinte az ügyészség mandátumába nem fér bele egy párt teljes digitális infrastruktúrájának lefoglalása.
Arra a felvetésre, hogy a közvélemény-kutatások szerint a Fidesz gyengül, úgy reagált: „ahogy az önkény erősödik, úgy nő a Fidesz támogatása.”
Szerinte a magyarok nem fogadják el az önkényt, és az ezzel szembeni ellenállás növekedésével az ellenzéki párt is erősödni fog.
Végül Magyar Péter Polgár Juditnak tett köztársaságielnök-jelölti felkéréséről is kérdezték. Orbán Viktor azt mondta, a hír hallatán a szánalom és az együttérzés volt benne a legerősebb.
„Szegény Polgár Judit, mit művelnek vele, de aztán a Jóisten megsegítette őt is, meg mindannyiunkat. Nem szerettük volna, hogyha a nemzet elveszíti egy hősét azzal, hogy becsalják, benyomják egy olyan helyzetbe, hogy illegitim köztársasági elnök legyen belőle”
– mondta.
Rendhagyó körülmények között, a Fidesz székháza előtt tartotta meg első közös sajtótájékoztatóját Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Bóka János, a párt frissen megválasztott frakcióvezetője. A pártelnök azzal kezdte, hogy eredetileg nem így tervezték a bemutatkozást, de kénytelenek voltak a szabad ég alatt nyilatkozni, mert a párt székházában „nem működik semmi”.
„Az ügyészség tegnap minden demokratikus normán és jogszabályon túlterjeszkedve az összes szerverünket elvitte” – mondta Orbán.
Hozzátette, hogy jelenleg nincs internetük sem, az egész rendszerük működésképtelen. „Le vagyunk vágva a világhálóról. Úgy képzeljék ezt el, mintha önöknek internet nélkül kellene a szerkesztőségüket működtetni” – magyarázta a kialakult helyzetet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Magánúton voltam, magánpénzből mentem” – Kiderült, hogy Orbán Viktor nemcsak a foci-vb-re ment, a Fehér Házban is járt
Egy amerikai lapértesülés szerint a volt miniszterelnök programja Washingtonba is elvezetett. A Fidesz-elnök a délelőtti sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy tárgyalt is Amerikában, de azt nem árulta el, hogy hol, kivel és miről.
Nemcsak a labdarúgó-világbajnokság mérkőzései miatt látogatott az Egyesült Államokba múlt héten Orbán Viktor: a Fehér Házban és az amerikai Külügyminisztériumban is járt – írta meg a Washington Examiner egy, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva.
A volt miniszterelnöknek ez volt az első ismert washingtoni látogatása áprilisi választási veresége óta. Azt egyelőre nem tudni, hogy a Fidesz elnöke pontosan kikkel és miről tárgyalt a megbeszéléseken. A Fehér Ház nem kommentálta a lap értesülését.
Orbán Viktor a szerda délelőtti sajtótájékoztatóján röviden válaszolt az amerikai útját firtató kérdésekre. A Telex újságírója arra volt kíváncsi, miből fizette az utazást, mivel a vagyonnyilatkozata alapján a vagyonából nem tudná fedezni.
„Magánúton voltam, magánpénzből mentem, és örülök, hogy csak négy évente egyszer van világbajnokság, mert nem engedhetném meg magamnak ezt minden évben”
– válaszolta a volt kormányfő.
Egy másik kérdésre azt mondta, ha nem utazott volna el, akkor se tudott volna többet tenni azért, hogy ne fogadja el a parlament az Alaptörvény 17. módosítását, amivel Sulyok Tamás köztársasági elnököt leváltották. Egyszer vissza is kérdezett, hgoy mit kellett volna tennie.
Végül elárulta, hogy tárgyalt is az Egyesült Államokban, azt azonban nem közölte, hogy hol, kivel és miről.
Nemcsak a labdarúgó-világbajnokság mérkőzései miatt látogatott az Egyesült Államokba múlt héten Orbán Viktor: a Fehér Házban és az amerikai Külügyminisztériumban is járt – írta meg a Washington Examiner egy, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva.
A volt miniszterelnöknek ez volt az első ismert washingtoni látogatása áprilisi választási veresége óta. Azt egyelőre nem tudni, hogy a Fidesz elnöke pontosan kikkel és miről tárgyalt a megbeszéléseken. A Fehér Ház nem kommentálta a lap értesülését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar-Vitézy: 3500 milliárdból fejleszti a vasutat a kormány, 35 új Intercity jön, felújítják a tíz legforgalmasabb vasútállomást, kiszámítható, gyors utazás jöhet
Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid miniszter bemutatta a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet, amelynek célja a járműpark megújítása és a fővonalak átlagsebességének 100 km/órára emelése. A 10 éves program teljes kerete megközelíti a 3500 milliárd forintot.
Kormányciklusokon átívelő, tízéves vasúti fejlesztési program indul, amelynek teljes kerete megközelíti a 3500 milliárd forintot – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök szerdán a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet bemutató sajtótájékoztatón. A kormányfő emlékeztetett, hogy a „nagyon régen nem látott” közlekedésfejlesztési program elindításáról múlt heti ülésén döntött a kabinet.
A miniszterelnök Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel beszélt erről részletesen a Rákospalota-Újpest vasútállomáson. Magyar a vasút fejlesztését nemzetstratégiai ügynek nevezte, amely az ország versenyképességét, a munkaerő mobilitását és a gazdasági teljesítményt is meghatározza.
A program hat egymásra épülő fejlesztési irány mentén valósul meg. A cél az, hogy minden megyeszékhelyre versenyképesen lehessen eljutni, ehhez egész napos, kiszámítható InterCity közlekedést, gyorsabb fővonalakat és új generációs motorvonatokat ígérnek. Hosszabb távon a fővonalakon a legalább 100 km/órás, állomástól állomásig számított átlagsebesség a cél.
Megtartják és fejlesztik a mellékvonalakat is, ahová korszerű hibrid járművek érkezhetnek, valamint összehangolják a busz- és vasúti menetrendeket. Erős elővárosi vasutat hoznak létre Budapest és a vidéki nagyvárosok körzetében is, sűrűbb menetrenddel, korszerű járművekkel, a HÉV-hálózat megújításával és Tramtrain vasútvillamosokkal. A terv része a partnerség Budapesttel, a vasúti áruszállítás fejlesztése, valamint a nemzetközi kapcsolatok erősítése, beleértve a reptéri vasút előkészítését és a nagysebességű vasúti kapcsolatok vizsgálatát.
A terv legfontosabb pillérei között szerepel legalább 35 új InterCity- és 42 új HÉV-szerelvény beszerzése, a tíz legforgalmasabb magyar vasútállomás átfogó felújításának előkészítését pedig azonnal megkezdik.
Magyar Péter szerint a vasútnak több évtizedes hátrányt kell ledolgoznia, a gördülőállomány átlagéletkora ugyanis 43 év, a vasúti ülőhelyek majdnem fele klíma nélküli, a teljes pálya mintegy 40 százalékán van érvényben valamilyen sebességkorlátozás, a MÁV járműveinek negyede pedig nem üzemképes. A miniszterelnök kitért arra is, hogy a közép-európai térségben nagy verseny alakult ki a vasútfejlesztés terén. Eközben Magyarországon az utóbbi években Lázár János volt közlekedési miniszter, mintha ellenségnek tartotta volna a vasutat – közölte, majd hozzátette: a kormánynak most az a feladata, hogy ezt a versenyt hátrányból megnyerje, „kanyarban előzzünk, de óvatosan”.
A most bejelentett nagy csomagnak már voltak előre kiszivárogtatott elemei. Vitézy Dávid bő egy hete jelentette be, hogy uniós milliárdokból cserélik le a teljes HÉV-flottát a szentendrei, ráckevei és csepeli vonalakon, az első új szerelvények 2029-re érkezhetnek meg. Magyar Péter pedig múlt csütörtökön közölte, hogy a kormány a magyar történelem egyik legnagyobb vasútfejlesztési programjáról döntött.
Kormányciklusokon átívelő, tízéves vasúti fejlesztési program indul, amelynek teljes kerete megközelíti a 3500 milliárd forintot – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök szerdán a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet bemutató sajtótájékoztatón. A kormányfő emlékeztetett, hogy a „nagyon régen nem látott” közlekedésfejlesztési program elindításáról múlt heti ülésén döntött a kabinet.
A miniszterelnök Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel beszélt erről részletesen a Rákospalota-Újpest vasútállomáson. Magyar a vasút fejlesztését nemzetstratégiai ügynek nevezte, amely az ország versenyképességét, a munkaerő mobilitását és a gazdasági teljesítményt is meghatározza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!