Magyar Péter az állami és NER-es cégek vezetőinek üzent az adatszivárgási botrány miatt
A TISZA Párt vezetője Orbán Viktor egyik szállóigévé vált mondatával tett ígéretet. Mint mondta, nem nem hagyják annyiban, ha bármilyen hátrány éri az állami cégek, hivatalok és NER-es cégek vezetőit az adatszivárgás miatt.
„Minden fel lesz jegyezve, és semmi sem lesz elfejtve” – ezzel a mondattal küldött egyértelmű üzenetet Magyar Péter az állami és NER-közeli cégek vezetőinek a TISZA Pártot érintő adatszivárgási botrány miatt.
A pártelnök csütörtökön beszélt erről az országjárása legutóbbi állomásán, Tabon, de Facebook-oldalán is megosztott róla egy videót. Szerinte ez az „aljas bűncselekménysorozat” még jobban összekovácsolta a Tisza közösségét.
„Bármerre járok, mindenhol azt mondják, hogy én büszke vagyok rá, és nem félek, tudom, hogy sokan kockáztatnak ezzel, tudom, és eljutottak hozzánk hírek, hogy hogyan akarják ezt megtorolni”
– mondta Magyar Péter, aki jogi segítséget is ígért mindenkinek, akit a kiszivárgott adatai miatt hátrány ér.
Külön szólt az állami cégek, hivatalok és NER-es cégek vezetőihez:
„És mindenkinek azt üzenem, aki állami céget vezet vagy hivatalt vagy NER-es céget, ha bárkinek egy haja szála meggörbül, bárki emiatt elveszíti az állását, vagy bármilyen erkölcsi, anyagi hátrány éri azért, mert mint a legrosszabb történelmi időkben ez az aljas, korrupt, embertelen hatalom listázta politikai hovatartozás miatt a honfitársait, ha bármilyen hátrány éri őket, minden fel lesz jegyezve, és semmi sem lesz elfelejtve.”
A TISZA Párt vezetője az utóbbi időben sokszor hangoztatja ezt a szállóigévé vált mondatot, amelyet Orbán Viktor mondott szeptemberben Kötcsén.
Mint ismert, októberben egy körülbelül 20 ezer neves lista került nyilvánosságra, amelyek a Tisza Világ applikáció felhasználóinak személyes adatait tartalmazta. Ezt követte november elején egy jóval nagyobb, közel 200 ezer fős adatcsomag megjelenése különböző online fórumokon. A listáról a kormánypárti média november 2-án kezdett el cikkeket közölni.
Az ügyben a Kiberbiztonsági Intézet is vizsgálódik, és hivatalból nyomozás is indult. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint a vizsgálat leghamarabb 2026 február végére vagy március elejére zárulhat le.
„Minden fel lesz jegyezve, és semmi sem lesz elfejtve” – ezzel a mondattal küldött egyértelmű üzenetet Magyar Péter az állami és NER-közeli cégek vezetőinek a TISZA Pártot érintő adatszivárgási botrány miatt.
A pártelnök csütörtökön beszélt erről az országjárása legutóbbi állomásán, Tabon, de Facebook-oldalán is megosztott róla egy videót. Szerinte ez az „aljas bűncselekménysorozat” még jobban összekovácsolta a Tisza közösségét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A székesfehérvári Fidesz elismerte, hogy ők fizették a buszoztatást Orbán Viktor dunaújvárosi fórumára
Cser-Palkovics András székesfervári polgármester megkeresésére a helyi Fidesz azt közölte, ők állták az utat számos szimpatizánsnak. A Kontroll stábjának már a helyszínen is többen azt mondták, hogy a Fidesz fizette a buszt, amivel Dunaújvárosba utaztak.
A Fidesz székesfehérvári szervezete elismerte: ők fizették azokat a buszokat, amelyekkel szimpatizánsok érkeztek Orbán Viktor országjárásának dunaújvárosi állomására.
A Kontroll számolt be arról, hogy a Dózsa mozi előtti téren tartott fórum után a távolsági buszmegállóban nyugdíjasok nagyobb csoportjai igyekeztek felszállni a járművekre, a stábnak pedig több Fidesz-szimpatizáns is arról beszélt, hogy a kormánypárt pénzén utaztak a helyszínre.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere a Kontroll érdeklődésére egyértelművé tette, hogy az önkormányzat egyetlen politikai párt számára sem finanszírozott utazást, és a jövőben sem fog. A polgármester azonban megkereste a helyi Fideszt is, ahonnan azt a választ kapta:
„A buszos utazást a Fidesz székesfehérvári szervezete, – mely a tagdíjakból és a választott tisztségviselők hozzájárulásaiból működik – finanszírozta a buszos utat, ahogy az elmúlt években mindig.”
A polgármester hozzátette, „a magam részéről pedig nagyon örülök, hogy nagyon sokan voltunk a dunaújvárosi fórumon is”. A helyi Fidesz képviseletében Róth Péter választókerületi elnök a lap megkeresésére nem válaszolt.
A történtek kapcsán más, hasonló esetekre utaló videók is előkerültek. Szintén a Kontroll írt róla, hogy
egy TikTok-felhasználó arcát vállalva állította, hogy a március 15-i Békemenetre az önkormányzat buszokat fogadott fel, hogy a közhasznú munkásokat felvigye Budapestre.
Egy másik videóban egy arcát nem vállaló férfi arról beszélt, hogy Kónya István, Gyula alpolgármestere tízezer forintot fizetett azoknak, akik elmentek a Békemenetre.
„Meg kell fizetni a napszámot. Nem ingyen tapsolunk”
– mondta a férfi, aki szerint hat embert vittek fel, egész napra ételt és italt kaptak, és a képviselőjelölt is velük utazott a buszon.
A Fidesz székesfehérvári szervezete elismerte: ők fizették azokat a buszokat, amelyekkel szimpatizánsok érkeztek Orbán Viktor országjárásának dunaújvárosi állomására.
A Kontroll számolt be arról, hogy a Dózsa mozi előtti téren tartott fórum után a távolsági buszmegállóban nyugdíjasok nagyobb csoportjai igyekeztek felszállni a járművekre, a stábnak pedig több Fidesz-szimpatizáns is arról beszélt, hogy a kormánypárt pénzén utaztak a helyszínre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Keményen kritizálták az uniós vezetők Orbánt a vétó miatt, a finn kormányfő szerint elárulta őket, és „fegyverként használja Ukrajnát a választási kampányában”
Az uniós miniszterelnökök többsége bírálta Orbán Viktort a Barátság kőolajvezeték miatti vétója okán a csütörtöki csúcsra érkezve. A magyar kormány a 90 milliárdos hitel mellett a 20. oroszellenes szankciós csomagot is meghiúsíthatja, ami heves érzelmeket váltott ki egyes vezetőkből.
Csütörtökön összegyűltek az uniós kormányfők. Magyar szempontból a legérdekesebb téma, hogy az Európai Tanács tavaly megállapodott egy 90 milliárd eurós, Ukrajnának szánt hitelcsomagról. A megállapodást, amely Magyarországra nem ró pénzügyi terhet, Orbán Viktor is jóváhagyta. A magyar kormány utólag akasztotta meg az alku végrehajtását az orosz támadás után leállt Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt, mert szerinte a rendszer már működőképes. Budapest az olajszállítás újraindításához köti a vétó feloldását, és kifogásolja az alternatívaként felmerülő Adria-vezeték tranzitköltségeit is.
Az uniós vezetők nem rejtették ezzel kapcsolatban véka alá a véleményüket a csúcsra érkezve.
„Ez nem jó. Volt egy megállapodásunk, és úgy vélem, elárult minket” – jelentette ki Petteri Orpo finn miniszterelnök, aki szerint a magyar kormányfő „fegyverként használja Ukrajnát a választási kampányában”.
Belgium kormányfője, Bart De Wever szerint „a megállapodásokat teljesíteni kell”, és elfogadhatatlannak tartja, hogy egy vezetői döntést valaki utólag blokkoljon. Hozzátette, hogy van B terv a hitel folyósítására, de erről nem okos dolog beszélni.
Evika Siliņa lett miniszterelnök úgy látja,
Orbán „Európa és Ukrajna ellen kampányol” a választás előtt, „de nem hiszem, hogy megszegheti a mindannyiunknak adott ígéretét”. A lett kormányfő hozzátette: „Nem hiszem, hogy visszakozhatunk azoktól a döntésektől, amelyeket vezetőként hoztunk”.
Gitanas Nausėda litván elnök sajnálatosnak tartotta a helyzetet, és a megbékéltetés politikájához hasonlította, amellyel szerinte nem lehet eredményeket elérni.
Andrej Babiš cseh kormányfő, Orbán szövetségese a Patrióták Európáért pártcsaládból, igyekezett távol maradni a vitától:
„Nem én fogom meggyőzni Orbán urat, ez az ő ügye, nem az enyém”
- mondta a kormányfő cseh barátja.
A magyar érvelést, miszerint az energiaellátás forog kockán, a horvát miniszterelnök konkrét adatokkal igyekezett cáfolni. Andrej Plenković jelezte:
az Adria-vezetéket mostanra teljes mértékben használják, a Moltól már 13 tankerszállítmányra kaptak megrendelést, amiből négy már meg is érkezett. Számításai szerint a szlovákiai és a százhalombattai finomítót akkor is el tudják látni, ha folyamatosan teljes kapacitáson működnek. „Barátként, szomszédként” a magyarok és szlovákok mellett állnak – mondta.
Rob Jetten holland miniszterelnök üdvözölte, hogy az Európai Bizottság technikai megoldást talált az előrelépéshez, utalva arra a megállapodásra, hogy Ukrajna uniós támogatással állítja helyre a vezetéket.
A 90 milliárd eurós, 2026–2027-re szóló uniós hitel jogi kereteit az EU már megteremtette. A kamatköltségeket az uniós költségvetés fedezi, a hitelt pedig csak akkor kell visszafizetni, ha Oroszország háborús jóvátételt fizet. Az Európai Parlament februárban jóváhagyta a csomagot. A magyar vétó nemcsak ezt a hitelt, hanem a 20. szankciós csomagot is blokkolja, amelyet a tagállamok a háború negyedik évfordulójára szerettek volna elfogadni.
A blokk miniszterelnökei erről is fognak diskurálni a mai uniós csúcson.
Orbán Viktor korábban jelezte: „ha van olaj, van pénz, ha nincs olaj, nincs pénz [Ukrajnának - a szerk.]”.
Csütörtökön összegyűltek az uniós kormányfők. Magyar szempontból a legérdekesebb téma, hogy az Európai Tanács tavaly megállapodott egy 90 milliárd eurós, Ukrajnának szánt hitelcsomagról. A megállapodást, amely Magyarországra nem ró pénzügyi terhet, Orbán Viktor is jóváhagyta. A magyar kormány utólag akasztotta meg az alku végrehajtását az orosz támadás után leállt Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt, mert szerinte a rendszer már működőképes. Budapest az olajszállítás újraindításához köti a vétó feloldását, és kifogásolja az alternatívaként felmerülő Adria-vezeték tranzitköltségeit is.
Az uniós vezetők nem rejtették ezzel kapcsolatban véka alá a véleményüket a csúcsra érkezve.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tíz napja nem látták Putyint: Az orosz ellenzéki vezető szerint retteg, hogy őt is megölik, mint Hámeneit
Egyre vadabb elméletek látnak napvilágot arról, hogy hová tűnt az orosz elnök. Orosz sajtóértesülések állítják, a távollétnek köze van az iráni konfliktushoz. Az emigrációba kényszerült ellenzék vezető alakja, Dmitrij Gudkov pedig úgy véli, Putyin fél, hogy őt is kiiktatja a CIA és a Moszad, mint Ali Hámenei iráni legfőbb vezetőt.
Az idei év leghosszabb szünetét tartja Vlagyimir Putyin a nyilvános szereplésekben, legutóbb tíz nappal ezelőtt vett részt eseményen. Az orosz elnök távollétét elemzők az iráni vezetés elleni akciókkal és biztonsági megfontolásokkal magyarázzák – írta az Index.
Bár a Kreml honlapján március 9-én közzétettek videós egyeztetéseket, amelyeken Putyin is szerepel, újságírók feltételezik, hogy a felvételek korábban készülhettek, ami nem szokatlan gyakorlat Oroszországban. Az is lehetséges, hogy az elnök különböző rezidenciákról dolgozik, ahol azonos berendezésű irodák állnak rendelkezésére.
Putyin éppen akkor kezdte el kerülni a Kremlt, amikor Moszkva belvárosában többször is megbénult az internetszolgáltatás.
Az orosz Novosztyi hírügynökség szerint az elnök távolléte összefüggésbe hozható azzal, hogy az Egyesült Államok és Izrael felkutatta és „levadászta” Irán legfelsőbb vezetőjét, Ali Hameneit.
Dmitrij Gudkov száműzetésben élő orosz ellenzéki politikus szerint a Kremlben aggodalmat kelthetett, hogy a február 28-án meggyilkolt Ali Hameneit a CIA és a Moszad állítólag utcai megfigyelő kamerák segítségével követte nyomon – ilyen kamerákból pedig Moszkvában is rengeteg található.
Egy másik feltételezés szerint az internetkimaradások oka az lehet, hogy Moszkvában tartózkodik Irán jelenlegi legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hamenei, akit az orosz fővárosban kezelnek, miután ő is megsérült egy támadásban.
Február 28-án izraeli–amerikai csapásban ölték meg Irán legfelsőbb vezetőjét, Ali Hameneit. Az Irán Szakértők Gyűlése március elején fia, Modzstaba Hamenei megválasztását hagyta jóvá. A feszültség tovább fokozódott, amikor március 17-én Izrael megölte Ali Laridzsánit, a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkárát, amire válaszul Irán ballisztikus rakétákat lőtt ki közép-izraeli célpontokra.
Az idei év leghosszabb szünetét tartja Vlagyimir Putyin a nyilvános szereplésekben, legutóbb tíz nappal ezelőtt vett részt eseményen. Az orosz elnök távollétét elemzők az iráni vezetés elleni akciókkal és biztonsági megfontolásokkal magyarázzák – írta az Index.
Bár a Kreml honlapján március 9-én közzétettek videós egyeztetéseket, amelyeken Putyin is szerepel, újságírók feltételezik, hogy a felvételek korábban készülhettek, ami nem szokatlan gyakorlat Oroszországban. Az is lehetséges, hogy az elnök különböző rezidenciákról dolgozik, ahol azonos berendezésű irodák állnak rendelkezésére.
Putyin éppen akkor kezdte el kerülni a Kremlt, amikor Moszkva belvárosában többször is megbénult az internetszolgáltatás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ha ő ezt kérné, akkor megfontolnánk” – válaszolta Gulyás Gergely arra, hogy Magyarország adna-e katonai segítséget Trumpnak a Hormuzi-szoros felszabadításában
Gulyás Gergely a Kormányinfón beszélt egy esetleges amerikai katonai kérés megfontolásáról a Hormuzi-szoros ügyében. A magyar álláspont eltér több európai NATO-tagétól, akik már elzárkóztak a részvételtől.
„Ha ő ezt kérné, akkor megfontolnánk” – ez a mondat hangzott el a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely szájából arra a kérdésre, hogy Magyarország adna-e katonai segítséget az Egyesült Államoknak a Hormuzi-szoros felszabadításában, amennyiben Donald Trump ezt kérné. A kijelentés azonnal belpolitikai vitát szított.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a 444 kérdésére hozzátette, Donald Trump még nem kért ilyet, és a kormány egyelőre nem foglalkozik a kérdéssel. Gulyás szerint a kabinet nem foglalkozik még meg nem fogalmazott „hipotetikus kérésekkel” – írta a telex.hu.
Itt a kérdés és a válasz:
Kiemelte ugyanakkor, hogy Magyarország NATO-tag, és ha a katonai részvétel a szövetségen belül merülne fel kérdésként, akkor Magyarország ott fog állást foglalni. A NATO-tól érkező kérésekre pedig szerinte a NATO-főtitkárnak kell reagálnia. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a Hormuzi-szoros biztosításában azok az országok tudnának közreműködni, amelyek tengeri flottával rendelkeznek, a magyar hadsereg pedig ezen a téren nem jöhet szóba.
A kijelentésre Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebook-oldalán reagált. „Gulyás Gergely ma azt mondta a kormányinfón, hogy amennyiben az amerikai elnök kéri, akkor megfontolják, hogy segítünk Amerikának az iráni háborúban. Ez magyarul azt jelenti, hogy Orbán magyar katonákat küldene egy háborúba, ha Donald Trump erre kéri.”
A magyar kormány nem ítélte el az Egyesült Államok és Izrael által indított Irán elleni háborút. Orbán Viktor miniszterelnök egy szerdai interjúban Donald Trumpról azt mondta: „A kérdés az, hogy háborút vagy békét indított el valójában. Ez még nem dőlt el, majd a történészek fogják ezt eldönteni.”
A NATO mint szövetség nem vesz részt az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni hadműveleteiben, ezt Mark Rutte NATO-főtitkár is megerősítette. Több európai NATO-ország, köztük Lengyelország, Spanyolország és Finnország is kijelentette, hogy nem akarnak katonai segítséget nyújtani a háborúhoz.
A spanyol külügyminiszter „egyoldalú” akciónak nevezte az amerikai–izraeli támadást, és Madrid nem engedte, hogy az USA a spanyolországi bázisokat Irán elleni műveletekre használja. A lengyel védelmi miniszter szintén közölte, hogy Varsó nem tervez katonai támogatást nyújtani az amerikai csapásokhoz. A Hormuzi-szoros a globális energiaellátás egyik legfontosabb útvonala, Donald Trump amerikai elnök azzal indokolta a szövetségesek bevonásának szükségességét, hogy a szorost „nyitva kell tartani”.
„Ha ő ezt kérné, akkor megfontolnánk” – ez a mondat hangzott el a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely szájából arra a kérdésre, hogy Magyarország adna-e katonai segítséget az Egyesült Államoknak a Hormuzi-szoros felszabadításában, amennyiben Donald Trump ezt kérné. A kijelentés azonnal belpolitikai vitát szított.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a 444 kérdésére hozzátette, Donald Trump még nem kért ilyet, és a kormány egyelőre nem foglalkozik a kérdéssel. Gulyás szerint a kabinet nem foglalkozik még meg nem fogalmazott „hipotetikus kérésekkel” – írta a telex.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
