Magyar Péter: A volt szerelmemet akkor is segítettem, amikor épp nem voltunk együtt, pedig nem született tőle eltitkolt gyerekem, miniszterelnök úr
A tarthatatlan hóhelyzet miatt is beleállt a miniszterelnökbe, és Temuról rendelt Al Capone-nak is nevezte. De tett egy olyan utalást is, ami szokatlannak mondható.
Magyar Péter pénteken délelőtt a Facebook-oldalán tett közzé egy posztot, amelyben több más mellett a MÁV helyzetéről is írt.
A politikus bejegyzésében azt írja:
„Miközben 3 centi hótól a fél országban leállt a vasúti közlekedés és már a MÁV jegyvásárló rendszere is, aközben Ali baba és a rablói érdemi kormányzás, a megélhetési válság kezelése, a közlekedés, az oktatás és az egészégügy megmentése helyett inkább a bűncselekménnyel megszerzett, manipulált magánbeszégetéssel fárasztják a magyar embereket.
Értem én, hogy egy felelős államfèrfi képét szeretné a rogáni propaganda felépíteni a bulvárhőssel szemben, de van egy rossz hírem:
Attól mert valaki öltönyben, kimérten olvassa fel az előre megírt válaszokat a Kossuth Rádióban, attól még nem lesz államférfi, hanem marad az a szívtelen rabló, aki ezer milliárdokat lop el a magyar emberektől, miközben majd egy millió idős honfitársunk és több százezer gyermek él mély szegénységben”
– fogalmazott karcosan Magyar. Hozzátette:
„A mi őszülő halántékú öltönyös Döbrögink most épp az 1400 milliárd forintért megvásárolt repteret játssza át a családjának és néhány megbízható oligarchának egy tőzsdei cégen keresztül.
Van egy rossz hírem a Temuról rendelt Al Capone-nak: mi a TISZA Pártnál méltóságteljesen, de eltökélten és határozottan készülünk a kormányváltásra több millió magyar ember támogatásával. A bulvárt pedig meghagyjuk nekik.
ui.: a ma kiszivárogtatott újabb hangfelvétel kapcsán pedig hadd jegyezzem meg, hogy nem szégyellem, hogy a volt szerelmemet akkor is segítettem, amikor épp nem voltunk együtt. Pedig nem született tőle eltitkolt gyerekem, miniszterelnök úr”
.
Magyar Péter pénteken délelőtt a Facebook-oldalán tett közzé egy posztot, amelyben több más mellett a MÁV helyzetéről is írt.
A politikus bejegyzésében azt írja:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
444: 150 millió forint közpénzt kapott a Pócs János farmjára bejegyzett egyesület, olyan koncerteket is elszámoltak, amiket az előadók szerint meg sem tartottak
A Jász Nemzet Egyesület nevű civil szervezet jelentős állami támogatásokat kapott, miközben a Fidesz-képviselő családi birtokára van bejegyezve. A pénz többek között a Városi Civil Alapból és a Nemzeti Kulturális Alaptól érkezett.
Közel 150 millió forint közpénzt kapott az a Jász Nemzet Egyesület, amelynek székhelye Pócs János fideszes országgyűlési képviselő családi farmjára van bejegyezve – írta a 444.hu. A portál szerint a 2021-ben alapított egyesület beszámolóiban olyan rendezvényeket is sikeresen elszámolt, amelyek a jelek szerint nem valósultak meg.
A 2022-es pályázatukban például egy tavaszi eseményre az Alma Együttes és Tóth Vera, egy karácsonyi rendezvényre pedig Szulák Andrea fellépését ígérték, a lap megkeresésére azonban kiderült: az előadók az adott napokon máshol koncerteztek.
Ennek ellenére az egyesület a projektet lezáró beszámolójában azt írta: „A rendezvény a műsorterv szerint maradéktalanul megvalósult.”
A Jász Nemzet Egyesületnek nincs sem honlapja, sem Facebook-oldala, noha a pályázataikban többször is elszámoltak pénzt honlapkészítésre, logótervezésre és reklámanyagokra. A szervezet a Városi Civil Alap pályázatain rendre a maximális, 11-15 millió forintos támogatást nyerte el, összesen 59 millió forintot, de a Nemzeti Kulturális Alaptól és más minisztériumoktól is érkeztek hozzájuk tízmilliós tételek.
A pénzek jelentős részét a Pócs János által a saját, jászapáti farmján rendezett Jászsági Aratónapokra költötték, például vendéglátásra. A 2026-os eseményre elnyert 11 millióból 5 milliót számoltak el 500 fő megebédeltetésére, ami fejenként 10 ezer forintos költséget jelent.
A szervezet elnöke, Mészárosné Vas Márta korábban kétszer is a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje volt Jánoshidán, 2024-ben pedig a Jászapáti Általános Iskola vezetőjévé nevezték ki.
A lap megkereste Pócs Jánost is, aki a parlament folyosóján annyit közölt, hogy a Nemzeti Kulturális Alapnál zajló vizsgálatok miatt nem kíván nyilatkozni.
Amikor arról kérdezték, miért az ő farmjára van bejegyezve az egyesület, visszakérdezett: „miért, hova kellett volna bejelenteni, talán magához?”.
A képviselő hozzátette, hogy bejegyezhette volna egy hajléktalan nevére is, ahogy az szerinte Budapesten szokás, végül egy „Cső!” felkiáltással lezárta a beszélgetést. Az egyesület elnöke a közösségi oldalán reagált a bírálatokra, ahol a pénzügyek szabályosságát hangsúlyozta.
Azt írta: „Folyamatosan támadják az Egyesületet, hogy »hol a pénz« [...] Az elszámolások nagyon szigorúak voltak! Az utolsó fillérnek meg kellett lennie!”.
A Jász Nemzet Egyesület nem azonos a jóval régebbi, országosan ismert Jászok Egyesületével.
Közel 150 millió forint közpénzt kapott az a Jász Nemzet Egyesület, amelynek székhelye Pócs János fideszes országgyűlési képviselő családi farmjára van bejegyezve – írta a 444.hu. A portál szerint a 2021-ben alapított egyesület beszámolóiban olyan rendezvényeket is sikeresen elszámolt, amelyek a jelek szerint nem valósultak meg.
A 2022-es pályázatukban például egy tavaszi eseményre az Alma Együttes és Tóth Vera, egy karácsonyi rendezvényre pedig Szulák Andrea fellépését ígérték, a lap megkeresésére azonban kiderült: az előadók az adott napokon máshol koncerteztek.
Ennek ellenére az egyesület a projektet lezáró beszámolójában azt írta: „A rendezvény a műsorterv szerint maradéktalanul megvalósult.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Szerintem szálljunk le” – Puszta kézzel élesztett újra egy utast a magyar orvos a Ryanair-járaton
A magyar kardiológus a Madridból Budapestre tartó járaton mellkaskompressziót végzett egy eszméletlen utason, a gép Marseille-ben szállt le. A vita abból fakad, hogy az orvos szerint a személyzet nem ajánlott fel defibrillátort, a légitársaság viszont azt állítja, minden gépükön van.
Puszta kézzel, egy rázkódó repülőgép folyosóján élesztett újra egy utast egy magyar kardiológus a Ryanair Madridból Budapestre tartó járatán, miután egy negyven év körüli férfi múlt csütörtökön rosszul lett. A gép végül kényszerleszállást hajtott végre Marseille-ben, az orvos azonban a mentés közben nem kapott defibrillátort a személyzettől. A légitársaság utóbb azt állította: minden járatukon van életmentő készülék.
Az esetről Pálfy Júlia Anna kardiológus számolt be a Telexnek. A Spanyolországban élő orvos gyerekével utazott hazafelé, amikor felszállás után negyedórával a légiutas-kísérők egészségügyi dolgozót kerestek. A személyzet az orvosi igazolványát kérte.
„Mondtam, hogy nincs. Erre azt válaszolta, hogy akkor nem fogok tudni segíteni” – idézte fel a kardiológus, akihez pár perccel később mégis odamentek, mert a beteg állapota rohamosan romlott.
A férfi a szívinfarktus tipikus jeleit mutatta: szorító mellkasi fájdalomra panaszkodott, ami az állkapcsába sugárzott, és fulladt. A felszerelésről érdeklődött, erre így reagáltak: „Azt mondták, hogy semmi. Semmi, csak oxigén.”
A döntést a kényszerleszállásról végül az orvos határozott javaslatára hozták meg, miután a beteg állapota egy rövid javulás után ismét válságosra fordult.
Később határozottan sürgette a leszállást: „Akkor hátrakiabáltam, hogy szerintem szálljunk le.”
A Marseille felé tartó süllyedés közben a férfi elvesztette az eszméletét és a pulzusa sem volt tapintható, ekkor az orvos egy spanyol utastársával felváltva mellkaskompressziót végzett rajta a gép folyosóján. Defibrillátort nem kért, mivel korábban azt a tájékoztatást kapta, hogy nincs a gépen, a személyzet pedig nem ajánlotta fel a készüléket.
A Ryanair válaszában azt írta, minden gépükön van defibrillátor, de az orvos nem kérte azt. Arra már nem reagáltak, hogy vészhelyzetben a személyzetnek kellene-e felajánlania az eszközt. A férfit a leszállás után a francia mentők stabil állapotban vitték kórházba, azóta már Magyarországon van, de a teljes kivizsgálása még hátravan.
Mire Júlia visszatért a helyére, hároméves gyereke már egy utas karjában aludt. Az orvos a segítségéért csupán csokoládét és vizet kapott, majd a másfél órás várakozás után a járaton megkezdődött a szokásos parfüm- és sorsjegyárusítás.
Puszta kézzel, egy rázkódó repülőgép folyosóján élesztett újra egy utast egy magyar kardiológus a Ryanair Madridból Budapestre tartó járatán, miután egy negyven év körüli férfi múlt csütörtökön rosszul lett. A gép végül kényszerleszállást hajtott végre Marseille-ben, az orvos azonban a mentés közben nem kapott defibrillátort a személyzettől. A légitársaság utóbb azt állította: minden járatukon van életmentő készülék.
Az esetről Pálfy Júlia Anna kardiológus számolt be a Telexnek. A Spanyolországban élő orvos gyerekével utazott hazafelé, amikor felszállás után negyedórával a légiutas-kísérők egészségügyi dolgozót kerestek. A személyzet az orvosi igazolványát kérte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Visszafordítják az Orbán-kormány döntéseit: Ősztől kerülnek vissza a javítóintézetek a gyermekvédelemhez
A kormány visszahelyezi a javítóintézeteket a gyermekvédelmi rendszer felügyelete alá, ezzel felülírva az előző kabinet döntését. A Tökölön közel 4 milliárd forintból felépített, de soha meg nem nyitott központi intézményt börtönné alakítják át.
Ősszel visszakerülnek a javítóintézetek a gyermekvédelem alá. Az ezzel feleslegessé váló Tökölre tervezett központi javítóintézményt, ami közel 4 milliárd forintból készült el, pedig börtönné alakítanák.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága először erősítette meg a HVG-nek, hogy a javítóintézetek idén ősszel visszakerülnek a gyermekvédelmi ellátórendszerbe.
A parancsnokság azt írta: „A javítóintézetek tervezetten 2026. őszi hatállyal – a kormányzat ez irányú törekvéseinek eredményeképpen – visszakerülnek a gyermekvédelmi ellátórendszerbe”.
A lap úgy értesült,
az átadás-átvétel megszervezésére múlt héten már tartottak egy indító megbeszélést a terület korábbi fenntartójával, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal. Már készül a gyermekvédelmi és a büntetés-végrehajtási törvények módosítása is, amelyen több minisztérium is dolgozik.
A döntés egyben azt is jelenti, hogy az előző kormány által létrehozott, Tökölön és Szirmabesenyőn kialakított központi javítóintézetekbe végül nem visznek fiatalokat.
A beruházás teljes költsége megközelítette a 4 milliárd forintot.
Ebből közel 2 milliárd forint ment el az épületek átalakítására és konténerek telepítésére, de vettek járműveket 471 millióért, informatikai és videómegfigyelő rendszert 655 millióért, a berendezések pedig 416 millió forintba kerültek. Az építkezésen decembertől április közepéig átlagosan 200 fogvatartott dolgozott.
A soha nem használt, összesen 350 fős kapacitású komplexumot a büntetés-végrehajtás szerint nem hagyják veszni. Már zajlik a felmérés, hogyan lehet minimális ráfordítással börtönné alakítani az épületeket. A gyerekeknek vásárolt bútorokat és egyéb felszereléseket átadják a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak.
Gyurkó Szilvia, a Szociális- és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára arról beszélt a lapnak, hogy a visszarendezéssel a bántalmazási esetek kivizsgálásának szemlélete is megváltozik. Úgy fogalmazott, a kivizsgálásoknál a rendszerhibákat is látni kell.
„Ezért nem elég azt vizsgálni, ki bántott kit: azt is fel kell tárni, milyen intézményi és rendszerszintű okok tették lehetővé, hogy a bántalmazás megtörténjen? A különbség a gyakorlatban nagyon is kézzelfogható” – mondta az államtitkár.
Szerinte a valódi változáshoz szükség lehet az intézmény napirendjének átalakítására, új szakmai programok bevezetésére és a dolgozók támogatására is.
A mostani döntés közvetlen előzménye a 2025 végén kirobbant Szőlő utcai botrány, amelyben az intézmény több vezetőjét és dolgozóját gyanúsították meg a bentlakó gyerekek rendszerszintű bántalmazásával. Az akkori Orbán-kormány válaszul drasztikus lépésre szánta el magát: december 10-én a javítóintézeteket rendőrségi, majd büntetés-végrehajtási irányítás alá helyezték. A gyors átszervezés komoly feszültséget okozott a rendszerben, a BVOP irányítása alatt több tucat fiatalt helyeztek át tanév közben az ország különböző intézményei között, ezzel megszakítva tanulmányaikat és nevelői kapcsolataikat.
A májusi kormányváltás után az új vezetés azonnal jelezte, hogy szakít a rendészeti szemlélettel. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter egyik első intézkedéseként megszüntette a rendőri jelenlétet a gyermekotthonokban, Gyurkó Szilvia államtitkár pedig már júniusban jelezte a visszaszervezés szándékát. A folyamat része volt a Szőlő utcai intézmény kiürítése és bezárása is, amelynek értékes óbudai ingatlanát végül eladták a Market Asset Management Zrt.-nek, ami komoly kihívás elé állítja a minisztériumot a budapesti férőhelyek pótlása miatt.
Ősszel visszakerülnek a javítóintézetek a gyermekvédelem alá. Az ezzel feleslegessé váló Tökölre tervezett központi javítóintézményt, ami közel 4 milliárd forintból készült el, pedig börtönné alakítanák.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága először erősítette meg a HVG-nek, hogy a javítóintézetek idén ősszel visszakerülnek a gyermekvédelmi ellátórendszerbe.
A parancsnokság azt írta: „A javítóintézetek tervezetten 2026. őszi hatállyal – a kormányzat ez irányú törekvéseinek eredményeképpen – visszakerülnek a gyermekvédelmi ellátórendszerbe”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bombaüzletet kötnek az ír szállodák az állammal: menedékkérőkre cserélik a turistákat
Írországban a szállodák egyre nagyobb számban kötnek szerződést az állammal menedékkérők elszállásolására. A garantált bevétel és a teljes kihasználtság sokaknak vonzóbb a szezonális turizmusnál.
„Ma már jövedelmezőbb az államnak kiadni a szobákat, mint turistákat fogadni” – egyre több ír szállásadó foglalja így össze a helyzetet, miközben a kormány rekordszintű összegeket költ a menedékkérők elhelyezésére. Az ír állam 2025-ben mintegy 1,2 milliárd eurót költött a nemzetközi védelmet kérők elhelyezési rendszerének működtetésére, amely az év végén több mint 33 ezer embert látott el több mint háromszáz különböző központban és szálláshelyen - írta az Index.hu.
„Ma már jövedelmezőbb az államnak kiadni a szobákat, mint turistákat fogadni” – egyre több ír szállásadó foglalja így össze a helyzetet.
A közbeszédben elterjedt, hogy Dublinon kívül már a hotelek harmadát menedékkérők elszállásolására használják, de a tényellenőrzések ezt cáfolják. 2024 végén a regisztrált turisztikai férőhelyek országosan körülbelül 10 százalékát kötötték le állami szerződésekkel, bár egyes megyékben ez az arány jóval magasabb volt.
A kormány a drága magánszállodai modelltől való elmozdulás jegyében 148,2 millió euróért vásárolta meg a dublini Citywest komplexumot, hogy állandó befogadó- és feldolgozóközponttá alakítsa.
A lépés része annak a stratégiának, amely 2028-ig 14 ezer állami tulajdonú férőhely létrehozását célozza – közölte az ír kormány. Bár a menedékkérelmek száma 2025-ben körülbelül 30 százalékkal csökkent az előző évhez képest, a nettó bevándorlás a 2025 áprilisával záruló tizenkét hónapban így is közel 60 ezer fő volt. A helyzet kezelésére június 12-én alkalmazásba lépett az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely gyorsabb eljárásokat ígér.
Ezzel párhuzamosan az ír kormány is szigorított: a nemzetközi védelmet kapók számára pedig háromról öt évre emelték az állampolgárság megszerzéséhez szükséges tartózkodási időt.
A kormány 2025 novemberében azt is javasolta, hogy a munkát vállaló menedékkérők jövedelmük 10-40 százalékával járuljanak hozzá elhelyezésük költségeihez.
Írország már a 2022-es ukrajnai háború előtt is krónikus lakáshiánnyal, rekordmagas albérletárakkal és súlyosbodó hajléktalansággal küzdött. A gyors gazdasági növekedés vonzotta a munkaerőt, de az építőipar nem tudott lépést tartani a kereslettel. A menekültek és menedékkérők megnövekedett száma erre az eleve túlterhelt rendszerre rótt további terhet.
A kormány a gyors kapacitásbővítés érdekében a magánszállodákhoz fordult, ami rövid távon hatékony, de hosszú távon rendkívül költséges és a turizmust is sújtó megoldásnak bizonyult.
A feszültségek különösen a kisebb településeken éleződtek ki, ahol egy-egy több száz fős befogadóközpont megnyitása aránytalanul nagy terhet rótt a helyi egészségügyi és oktatási rendszerre. A helyi közösségek gyakran panaszkodtak a konzultáció hiányára és az elégtelen többletforrásokra.
A menedékkérelmek lassú elbírálása tovább mélyítette a problémát, mivel az emberek évekig az ideiglenesnek szánt szállásokon rekedtek. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a korábban bevándorlásbarát Írországban a migráció a lakhatási válság és a közszolgáltatások túlterheltségének szimbólumává, egyben a politikai viták központi témájává vált.
„Ma már jövedelmezőbb az államnak kiadni a szobákat, mint turistákat fogadni” – egyre több ír szállásadó foglalja így össze a helyzetet, miközben a kormány rekordszintű összegeket költ a menedékkérők elhelyezésére. Az ír állam 2025-ben mintegy 1,2 milliárd eurót költött a nemzetközi védelmet kérők elhelyezési rendszerének működtetésére, amely az év végén több mint 33 ezer embert látott el több mint háromszáz különböző központban és szálláshelyen - írta az Index.hu.
„Ma már jövedelmezőbb az államnak kiadni a szobákat, mint turistákat fogadni” – egyre több ír szállásadó foglalja így össze a helyzetet.
A közbeszédben elterjedt, hogy Dublinon kívül már a hotelek harmadát menedékkérők elszállásolására használják, de a tényellenőrzések ezt cáfolják. 2024 végén a regisztrált turisztikai férőhelyek országosan körülbelül 10 százalékát kötötték le állami szerződésekkel, bár egyes megyékben ez az arány jóval magasabb volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
