A frakcióvezető is visszalépett a Jobbikban, Lukács László György sem indul a választáson
Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője a karcagi választókerületben indult volna az áprilisi választáson. Döntésével tovább csökkent a párt egyéni jelöltjeinek száma, miután országos listát sem tudtak állítani.
Visszalépett az áprilisi országgyűlési választástól Lukács László György, a Jobbik parlamenti frakcióvezetője. A Nemzeti Választási Iroda honlapján hétfőn jelent meg a neve mellett a „kiesett” státusz, a hírt a képviselő a Telexnek megerősítette, de nem kívánta kommentálni. Lukács a karcagi központú, Jász-Nagykun-Szolnok 3-as választókerületben indult volna.
A politikus 2014 óta országgyűlési képviselő, mindhárom ciklusban listáról jutott mandátumhoz. A 2022-es választáson a hatpárti ellenzék közös jelöltje volt ugyanebben a körzetben, ahol a szavazatok 29,18 százalékával a második helyen végzett a fideszes F. Kovács Sándor mögött, aki 64,14 százalékot szerzett. Bár idén a jobbikos jelöltek közül ő adta le először az ajánlásokat, később arról beszélt, hogy érezhetően nehezebben ment a gyűjtés a szokásosnál.
Nem Lukács az első, aki visszalép a párt jelöltjei közül. Múlt héten a mátészalkai Földi István és a budafok-budatétényi Staudt Gábor is bejelentette, hogy nem indul a választáson.
A Jobbik eredetileg 104 választókerületben kezdte meg az ajánlások gyűjtését, és 84 helyen le is adta az íveket a márciusi határidőre. Nem sokkal később azonban a párt közleményben tudatta, hogy nem sikerült 71 körzetben elegendő ajánlást összegyűjteniük, így húsz év után először nem tudnak országos listát állítani.
A párt a listaállítás kudarca után azt közölte, továbbra is támogatja azokat a jelöltjeit, akik versenyben maradtak. „A Jobbik továbbra is teljes mellszélességgel támogatja azon képviselőjelöltjeit, akik a listaállítás elmaradása ellenére is tovább dolgoznak azért, hogy megnyerjék a helyi választók támogatását” – írták. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint jelenleg 47 jobbikos egyéni jelölt van még versenyben.
Visszalépett az áprilisi országgyűlési választástól Lukács László György, a Jobbik parlamenti frakcióvezetője. A Nemzeti Választási Iroda honlapján hétfőn jelent meg a neve mellett a „kiesett” státusz, a hírt a képviselő a Telexnek megerősítette, de nem kívánta kommentálni. Lukács a karcagi központú, Jász-Nagykun-Szolnok 3-as választókerületben indult volna.
A politikus 2014 óta országgyűlési képviselő, mindhárom ciklusban listáról jutott mandátumhoz. A 2022-es választáson a hatpárti ellenzék közös jelöltje volt ugyanebben a körzetben, ahol a szavazatok 29,18 százalékával a második helyen végzett a fideszes F. Kovács Sándor mögött, aki 64,14 százalékot szerzett. Bár idén a jobbikos jelöltek közül ő adta le először az ajánlásokat, később arról beszélt, hogy érezhetően nehezebben ment a gyűjtés a szokásosnál.
Nem Lukács az első, aki visszalép a párt jelöltjei közül. Múlt héten a mátészalkai Földi István és a budafok-budatétényi Staudt Gábor is bejelentette, hogy nem indul a választáson.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Rendkívül aggasztó” – hivatalos magyarázatot követel a kormánytól az orosz szivárogtatási vádak miatt Brüsszel
Sajtóhírek szerint Szijjártó Péter az orosz külügyminiszternek szivárogtatott. Egyelőre csak feltételezések vannak, de a Bizottság szerint azok is aggodalomra adnak okot.
Az Európai Bizottság hétfőn hivatalosan magyarázatot kért a magyar kormánytól, miután sajtóhírek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az uniós külügyminiszterek zárt ajtók mögötti megbeszéléseiről.
Anitta Hipper, az EU külügyi főképviselőjének,
Kaja Kallasnak a szóvivője a bizottság sajtótájékoztatóján közölte, egyelőre feltételezéseken alapul, hogy a magyar és az orosz külügyminiszter között az uniós ülésekről zajlanak egyeztetések, de hozzátette: „A zárt ajtók mögötti miniszteri szintű megbeszélésről szóló jelentések rendkívül aggasztók.”
A vádak azután kaptak szélesebb nyilvánosságot, hogy a Washington Post arról írt, a magyar külügyminiszter akár a külügyminiszterek tanácsának szünetében is felhívja orosz kollégáját, és tájékoztatja a megbeszélések állásáról. Ezt egy meg nem nevezett uniós tisztviselőre hivatkozva írták.
A bizottság most a magyar fél válaszára vár, mielőtt további lépéseket tenne.
A testület egy másik szóvivője, Arianna Podesta megerősítette, hogy a miniszteri szintű értekezleteken minősített, tehát titkosítással ellátott dokumentumokkal is dolgoznak, amelyekre különböző szintű korlátozások vonatkoznak. A bizottság emlékeztetett arra is, hogy a tagállamok és az uniós intézmények közötti bizalom elengedhetetlen a közös munkához.
„A tagállamok, illetve az EU és intézményeik közötti bizalmi kapcsolat alapvető fontosságú az Európai Unió munkájához”
– hangsúlyozták.
Szijjártó Péter az X-en közzétett bejegyzésében „fake news”-nak, vagyis álhírnek minősítette az állításokat.
Az ügyben megszólalt Donald Tusk lengyel miniszterelnök is, aki szerint már régóta voltak gyanúik Magyarországgal szemben.
Habár az Unió intézményi szinten lépéseket nem tett, a Politico arról ír, hogy a kényes témákról a Szijjártó körül felröppent valós, vagy valótlan hírek miatt nem az EU-ban, hanem más szervezetek fórumain egyeztetnek a tagállamok, azért, hogy a magyar kormány ne tudjon információkat továbbadni Moszkvának. Egy ennél is súlyosabb állítása a cikknek, hogy már 2023-ban is történtek olyan NATO-találkozók, melyek a magyar kormány kizárásával zajlottak, ugyanezen aggodalmak miatt.
Az Európai Bizottság hétfőn hivatalosan magyarázatot kért a magyar kormánytól, miután sajtóhírek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az uniós külügyminiszterek zárt ajtók mögötti megbeszéléseiről.
Anitta Hipper, az EU külügyi főképviselőjének,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán: A külügyminiszter lehallgatása példátlan támadás, ami a Tisza Párt tudtával és érdekében történt
A miniszterelnök szerint Panyi Szabolcs és forrása közötti beszélgetés hangfelvételéből az derül ki, hogy az ellenzéki párt érintett a külügyminiszter állítólagos lehallgatásában egy külföldi szerv által, ami nagyon súlyos szerinte.
„Ez egy súlyos dolog. Az, hogy egy szuverén ország külügyminiszterét lehallgatják egy másik ország hatóságainak, titkosszolgálatainak közbejöttével, fölhasználva a magyar újságírókat - vagy legalább egyet biztosan -, az nagyon súlyos” - nyilatkozta a HírTV-nek Orbán Viktor, amely interjúrészletet aztán a Facebook-ra is feltöltötte. A poszthoz azt írta:
„A magyar külügyminiszter lehallgatása példátlan támadás Magyarország ellen. A legsúlyosabb az, hogy mindez a Tisza párt tudtával és a Tisza párt érdekében történt.”
A miniszterelnök arra reagált, hogy ma reggel a Mandiner közölt egy hangfelvételt Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró és forrása között lezajlott beszélgetésről.
Korábban megírtuk, hogy Panyi a hangfelvételen nem teljesen azt mondja, ahogy szavait aztán a kormánymédia keretezte. Az viszont tény, hogy egyértelmű és közeli kapcsolatot említ Orbán Anitával, a Tisza Párt külügyi szakértőjével.
Az újságíró később erre úgy reagált, hogy „csak nagyot mondott” a forrásnak, mert így akarta „felderíteni Szijjártó Péter orosz kapcsolatait”. Panyi befolyását döntéseire Orbán Anita tagadta.
A miniszterelnök szerint viszont az ügyben
„a legsúlyosabb az, hogy egyértelműnek tűnik, hogy [a lehallgatás - a szerk.] a Tisza Párt tudtával, és úgy látom, hogy érdekében történt. Ez túl van minden határon.”
„Ez egy súlyos dolog. Az, hogy egy szuverén ország külügyminiszterét lehallgatják egy másik ország hatóságainak, titkosszolgálatainak közbejöttével, fölhasználva a magyar újságírókat - vagy legalább egyet biztosan -, az nagyon súlyos” - nyilatkozta a HírTV-nek Orbán Viktor, amely interjúrészletet aztán a Facebook-ra is feltöltötte. A poszthoz azt írta:
„A magyar külügyminiszter lehallgatása példátlan támadás Magyarország ellen. A legsúlyosabb az, hogy mindez a Tisza párt tudtával és a Tisza párt érdekében történt.”
A miniszterelnök arra reagált, hogy ma reggel a Mandiner közölt egy hangfelvételt Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró és forrása között lezajlott beszélgetésről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nevén nevezték a kárpátaljai kémhálózat lehetséges magyar irányítóját, az Ukrán Biztonsági Szolgálat videót is közzétett a férfiról
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megnevezte a kárpátaljai kémügyet szerintük irányító magyar katonai hírszerzőt. A vádakat egy videóval támasztották alá, amelyen a hírszerző okmánya és találkozói is láthatók.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hétfőn nyilvánosságra hozta annak a magyar katonai hírszerzőnek a nevét, aki az állításuk szerint a Kárpátalján működő kémhálózatot irányíthatta – írja a 444.hu az ukrán Censor.net alapján. A szolgálat egy videót is közzétett, amelyben egy, a hírszerző magyar állampolgárságát igazoló okmány, valamint olyan felvételek láthatók, amelyeken a férfi autóban beszélget és hivatalos találkozókon vesz részt.
Az ukrán hatóságok állítása szerint a hírszerző 2016 és 2020 között Grúziában dolgozott diplomáciai fedésben, majd 2021-től kezdett Ukrajna ellen hírszerző tevékenységet folytatni. Ebben az időszakban főként katonák és rendvédelmi dolgozók köréből próbált új embereket beszervezni, amihez a kárpátaljai magyar diplomáciai képviseletek erőforrásait is felhasználhatta. A beszervezetteknek pénzt vagy más előnyöket ígérhettek, a nyomozás szerint egy esetben egy ukrán katonát kábítószerrel próbáltak megjutalmazni. A feltűnés elkerülése érdekében a találkozókat gyakran autókban tartották.
Az ügy tavaly májusban robbant ki, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat bejelentette, hogy a magyar katonai hírszerzéshez köthető ügynökhálózatot leplezett le Kárpátalján. Akkor két feltételezett ügynököt őrizetbe is vettek.
Az ukrán közlés szerint a hálózat tagjai a régió védelmi helyzetéről gyűjtöttek információkat, különös tekintettel a szárazföldi és légvédelmi képességekre és azok gyenge pontjaira. Emellett a helyi társadalmi és politikai hangulatot is vizsgálták, például azt, hogyan reagálna a lakosság magyar csapatok bevonulására.
A kémhálózat leleplezésére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még az ügy kirobbanásakor reagált. Akkor óvatosságra intett, de nem tagadta egyértelműen, hogy magyar kémeket fogtak volna.
„Majd hogyha kapunk bármilyen részletet vagy hivatalos információt, majd akkor tudunk ezzel foglalkozni, mindaddig ezt egy óvatossággal kezelendő propagandának kell minősíteni” – mondta a miniszter.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint jelenleg is dolgoznak a hálózat teljes feltárásán, és mindazok azonosításán, akik szerintük Ukrajna érdekei ellen tevékenykedtek.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hétfőn nyilvánosságra hozta annak a magyar katonai hírszerzőnek a nevét, aki az állításuk szerint a Kárpátalján működő kémhálózatot irányíthatta – írja a 444.hu az ukrán Censor.net alapján. A szolgálat egy videót is közzétett, amelyben egy, a hírszerző magyar állampolgárságát igazoló okmány, valamint olyan felvételek láthatók, amelyeken a férfi autóban beszélget és hivatalos találkozókon vesz részt.
Az ukrán hatóságok állítása szerint a hírszerző 2016 és 2020 között Grúziában dolgozott diplomáciai fedésben, majd 2021-től kezdett Ukrajna ellen hírszerző tevékenységet folytatni. Ebben az időszakban főként katonák és rendvédelmi dolgozók köréből próbált új embereket beszervezni, amihez a kárpátaljai magyar diplomáciai képviseletek erőforrásait is felhasználhatta. A beszervezetteknek pénzt vagy más előnyöket ígérhettek, a nyomozás szerint egy esetben egy ukrán katonát kábítószerrel próbáltak megjutalmazni. A feltűnés elkerülése érdekében a találkozókat gyakran autókban tartották.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az összkép rendkívül riasztó” – Panyi Szabolcs bejelentette, hogy oknyomozó könyvet ír arról, hogyan hálózták be az orosz titkosszolgálatok Magyarországot
Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban jelentette be, hogy 2022 eleje óta dolgozik egy könyvön. Mint írja, nem így és nem most akarta ezt bejelenteni, mert a munka még nagyban zajlik, és a végleges címről sem született még döntés. A könyvben azt próbálja bemutatni, hogy „az orosz titkosszolgálatok hogyan hálóztak be Magyarországot, a magyar államot és a magyar politikai elitet.”
Az újságíró állítása szerint a könyvhöz már több mint száz háttérbeszélgetésen és interjún van túl az orosz-magyar kapcsolatokat közelről ismerő szereplőkkel. Hozzáteszi: „annyit talán már elárulhatok, hogy az összkép rendkívül riasztó.” Azt is elmondta, hogy a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov külügyminiszterek kapcsolatáról szóló ügy eredetileg a könyv része lett volna.
A forrásával folytatott, és állítása szerint titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott, majd publikált beszélgetés során is a készülő könyvéhez gyűjtött információkat.
Panyi Szabolcs a posztját azzal zárja, reméli, hogy ha befejezi a könyvet, a magyar nyilvánosság jobban fogja érteni, mi történt az elmúlt évtizedekben. Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”
Az ügy előzménye, hogy a Washington Post értesüléseire hivatkozva több médium is arról írt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter éveken át rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az EU Tanács zárt ajtós megbeszéléseiről. A lap szerint a telefonhívások az ülések szüneteiben történtek. Az Európai Bizottság magyarázatot kért a magyar kormánytól, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig azt mondta, régóta voltak gyanúik. Magyar Péter hazaárulásról beszélt és vizsgálatot sürgetett, míg Szijjártó „fake news”-nak nevezte a vádat. A külügyminiszter 2026. március 4-én Moszkvában Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt, főként az energiaellátásról.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban jelentette be, hogy 2022 eleje óta dolgozik egy könyvön. Mint írja, nem így és nem most akarta ezt bejelenteni, mert a munka még nagyban zajlik, és a végleges címről sem született még döntés. A könyvben azt próbálja bemutatni, hogy „az orosz titkosszolgálatok hogyan hálóztak be Magyarországot, a magyar államot és a magyar politikai elitet.”
Az újságíró állítása szerint a könyvhöz már több mint száz háttérbeszélgetésen és interjún van túl az orosz-magyar kapcsolatokat közelről ismerő szereplőkkel. Hozzáteszi: „annyit talán már elárulhatok, hogy az összkép rendkívül riasztó.” Azt is elmondta, hogy a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov külügyminiszterek kapcsolatáról szóló ügy eredetileg a könyv része lett volna.
A forrásával folytatott, és állítása szerint titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott, majd publikált beszélgetés során is a készülő könyvéhez gyűjtött információkat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
