HÍREK
A Rovatból

Magyar Péter: A bábszínháznak vége van

A miniszterelnök Törökországból üzent a parlamenti ülés kezdete előtt. Az Országgyűlés ma kezdi meg a vitát a Sulyok Tamás államfő elmozdítását is tartalmazó Alaptörvény-módosításról.
DKA - szmo.hu
2026. július 07.



Magyar Péter hétfőn Törökországba utazott a NATO-csúcs miatt, és bár emiatt ki kellett hagynia a parlament hétfői ülésnapját, és a main sem fog részt venni, ez nem jelenti azt, hogy ne követné a hazai politikai eseményeket. Tegnap több posztban is üzent Facebook-oldalán, és már ma is közzétette az első ilyen bejegyzését.

„Tényleg van, aki azt hitte, hogy ha a TISZA megkapja a kétharmados felhatalmazást, akkor minden úgy megy tovább, mint eddig, és a bábok maradnak? Hát nem.”

A miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy az Országgyűlés ma megkezdi a Sulyok Tamás elmozdítását is tartalmazó Alaptörvény-módosítás vitáját. A Fidesz élesen kritizálta a javaslatot, hétfőn a KDNP-vel közösen tüntetést is hirdettek csütörtökre, hogy tiltakozzanak ellene. Magyar Péter persze ezt sem hagyta szó nélkül.

A kormányfő a reggeli üzenetéhez azt is hozzátette kommentben:

„A bábszínháznak vége van”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Többfelé leszakadhat az ég kedden, négy megyére is riasztást adtak ki
Záporok, zivatarok, néhol mennydörgés is előfordulhat, főként az ország keleti, északkeleti felén. Zivatarok környezetében a széllökések viharossá is fokozódhatnak.


A változó felhőzet mellett kedden napközben még sok napsütésre lehet számítani, a hőmérséklet csúcsértéke 27 és 33 fok között alakul, de helyenként záporok, néhol dörgés is előfordulhat – derül ki a HungaroMet előrejelzéséből. A nyugatias szél ekkor nagy területen élénk, főként az északi megyékben erős, olykor viharos lehet.

Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elsőfokú (citromsárga) figyelmeztetést adtak ki a zivatarveszély miatt.

Az éjszaka folyamán az erősen felhős vagy borult égbolt mellett főképp az ország keleti, északkeleti felén alakulhatnak ki záporok és zivatarok. A délnyugati szél északnyugatira fordul, nagy területen élénk, északon erős lökések kísérhetik. Zivatarok környezetében a széllökések viharossá is fokozódhatnak. A levegő hajnalra általában 17 és 24 fok közé hűl le, de a kevésbé szeles, hidegre hajlamos helyeken ennél pár fokkal hűvösebb lehet.

Szerdán reggeltől, kora délelőttől észak felől határozottan csökkenni kezd a felhőzet, és napos idő várható kevés gomolyfelhővel.

Zápor, zivatar már csak kisebb körzetekben fordulhat elő.

Az északnyugati, északi szél azonban nagy területen erős marad, néhol viharos lökésekkel. A hőmérséklet délután 26 és 31 fok között alakul.

A hét második felében stabilizálódik az idő. Csütörtökön gomolyfelhős, napos időre számíthatunk, zápor csak kevés helyen alakulhat ki. Az északi, északnyugati szél élénk, olykor erős lesz, a hajnali 11-18 fokról 25-30 fokig melegszik a levegő.

Pénteken napos idő várható kevés gomolyfelhővel, csapadék nem valószínű, az északnyugati szelet pedig élénk lökések kísérik. A hajnali minimumok 8 és 18, a csúcsértékek 25 és 31 fok között változhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kilenc feljelentettből csak egy kért bocsánatot, poligráfos vizsgálatnak vetnék alá Semjén Zsoltot a rágalmazási ügyben
A rágalmazási per feljelentettjei a hétfői békéltető tárgyaláson egyértelművé tették, hogy szeretnék a bizonyítási eljárás lefolytatását. Azt is közölték, ha a KDNP elnöke vállalja a poligráfos vizsgálatot, elállnak ettől.


Folytatódik a bíróságon a „Zsolti bácsi”-ügy: Semjén Zsolt hétfőn nem jelent meg a Budai Központi Kerületi Bíróságon tartott békéltető tárgyaláson, ahol az általa rágalmazásért feljelentett kilenc ember közül csak egy kért bocsánatot. A többiek, köztük volt ellenzéki politikusok és egy humorista, nem hátráltak meg, sőt, bizonyítási eljárást és akár poligráfos vizsgálatot is követelnek a KDNP elnökétől.

A tárgyaláson, ahol a bíró csak a feljelentetteket hallgatta meg, az érintettek egyértelművé tették, hogy szeretnék a bizonyítási eljárás lefolytatását – írja a Telex. Ennek részeként indítványozták, hogy a bíróság szerezze be a Szőlő utcai ügyben vallomást tevők, köztük a volt javítóintézeti igazgató és a koronatanú, Bangó Sándor tanúvallomásait.

Egyúttal azt is közölték Semjén Zsolttal, hogy elállnak a bizonyítási eljárástól, ha aláveti magát egy poligráfos vizsgálatnak, és tisztázza a nevét. Erre a felvetésre egyelőre nem érkezett válasz.

A meghallgatás után a feljelentettek közül többen is nyilatkoztak. Arató Gergely volt DK-s képviselő szerint nincs okuk bocsánatot kérni, mert a közéleti kritikához való jogukkal éltek. „Éltünk azzal a jogunkkal, hogy kritizáltuk a kormányt, és hogy megfogalmazzuk a kétségeinket az erkölcsi tisztességével kapcsolatban” – mondta.

Szabó Tímea, a Párbeszéd korábbi képviselője Semjén távolmaradását tette szóvá.

„Ha Semjén annyira biztos a dolgában, miért nem merte az arcával is vállalni az eljárást?”

– tette fel a kérdést.

Somogyi András humorista, akit egy paródia miatt jelentettek fel, nonszensznek nevezte volna, ha bocsánatot kér.

„Így legalább kiderülhet, kit takar a Zsolti bácsi név” – fogalmazott.

Semjén Zsolt tavaly összesen kilenc embert jelentett fel rágalmazásért a „Zsolti bácsi” névvel kapcsolatos kijelentéseik vagy bejegyzéseik miatt. Az érintettek között van Szabó Tímea, Tordai Bence és Arató Gergely mellett Kiss László óbudai polgármester, Somogyi András, valamint több magánszemély is. Az elsőrendű vádlottként említett Erdei Sándor Zsolt, ismertebb nevén Rokker Zsolti nem jelent meg a bíróságon.

Az eljárásban korábban fordulat állt be: az ügyészség először átvette a vád képviseletét, majd a májusi választás után elállt ettől, így az ügy magánvádasként folytatódik, de az ügyészség által korábban összeállított vádirat alapján. A Fővárosi Főügyészség ezt azzal indokolta, hogy Semjén Zsolt már nem lát el közfeladatot.

A Szőlő utcai büntetőügyben az ügyészség korábban arról tájékoztatott, hogy legalább tizenöt kiskorú sértettet azonosítottak, miközben hivatalosan továbbra sem találtak bizonyítékot a „Zsolti bácsi” néven emlegetett személy létezésére, a nyomozás pedig már tizenegy gyanúsítottnál tart. Az ügyben Semjén Zsolt korábban az Országgyűlésben „ördögien felépített karaktergyilkosságról” beszélt. A figyelem az utóbbi időbenBangó Sándor, a Szőlő utcai ügy koronatanúja felé fordult, aki miután vallomást tett, közölte: a hatóságok a nyomozás érdekeire hivatkozva kérték, hogy ne osszon meg részleteket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nyilvánosságra hozta Sulyok Tamás Velencei Bizottságnak küldött beadványát a Sándor-palota
A Sándor-palota közzétette azt a 22 oldalas, angol nyelvű beadványt, amellyel Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult. A kormány közben sürgős eljárásban kezdte tárgyalni az államfő elmozdítását célzó alaptörvény-módosítást.


Miközben a kormány hétfőn sürgős eljárásban kezdte tárgyalni a Sulyok Tamás elmozdítását célzó alaptörvény-módosítást, a Sándor-palota közzétette azt a 22 oldalas, angol nyelvű beadványt, amellyel a köztársasági elnök a Velencei Bizottsághoz fordult.

A dokumentumban az államfő azt kéri a testülettől, mondja ki, hogy összhangban áll-e az európai alkotmányos normákkal egy olyan alkotmánymódosítás, amely idő előtt, kifejezetten az ő megbízatásának megszüntetésére irányul.

A levél négy fő kérdéscsoportban vár állásfoglalást.

Az első arra keresi a választ, hogy egy parlamentáris demokráciában, ahol az elnököt nem közvetlenül választják, leváltható-e az államfő politikai okokból anélkül, hogy konkrét jogsértést állapítanának meg.

Sulyok Tamás érvelése szerint a magyar köztársasági elnökök 1990 óta nem viselnek politikai felelősséget, csak korlátozott jogi felelősséget, és csak szándékos törvény- vagy Alaptörvény-sértés, illetve bűncselekmény elkövetése esetén mozdíthatók el.

Ezzel szemben a miniszterelnök által említett indokok – mint a „rendszerváltás” vagy a „népszerűtlenség” – nem szerepelnek a leváltási okok között.

A beadvány második része azt firtatja, hogy megengedhető-e a felelősségi szabályok olyan módosítása, amely a hivatalban lévő államfőre is kiterjedne.

Sulyok Tamás emellett arra is választ vár, miként kell alkotmányjogi szempontból értékelni a miniszterelnök azon nyilvános kijelentéseit, amelyek szerint a köztársasági elnöknek távoznia kell.

Végül azt a kérdést is felteszi, hogy összeegyeztethető-e a nemzetközi normákkal egy olyan, azonosíthatóan egy személyre szabott alkotmánymódosítás, amelynek célja a jogszerűen megválasztott államfő eltávolítása. Érvelését az államfő korábbi velencei bizottsági véleményekre, valamint az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára alapozza.

A beadvány kiegészítésében az államfő már a beterjesztett 17. alkotmánymódosítási javaslatról is állásfoglalást kér. Azt szeretné tisztázni, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését lehetővé tevő módosítás megfelel-e a jogállamiság, a hatalmi ágak elválasztása, a jogbiztonság és a tisztességes eljárás európai alkotmányos követelményeinek.

A dokumentum nyilvánosságra hozatalával egy időben a kormány hétfőn úgy döntött, hogy az alaptörvény-módosítást sürgős eljárásban tárgyalja.

A Sándor-palota szerint a kormány „anélkül, hogy ígéretet tett volna a Velencei Bizottság véleményének bevárására” döntött a gyorsított eljárásról.

Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete jelenleg sürgős eljárásban vizsgálja a megkeresést. Ennek részeként múlt csütörtökön magas szintű delegáció járt Budapesten, a tárgyaláson részt vett Marta Cartabia, a bizottság elnöke, Simona Granata-Menghini igazgató és titkár, valamint Christoph Grabenwarter, a testület Ausztria által delegált tagja. Az államfő szerint a kormány – bár nyitottságot jelzett – eddig nem adott lehetőséget a bizottság által kirendelt szakértők fogadására.

Az ügy előzménye, hogy Sulyok Tamás május végén bejelentette, nem mond le, és a kialakult közjogi vita miatt a Velencei Bizottsághoz fordul. A beadvány tartalmát a Sándor-palota sokáig nem hozta nyilvánosságra, a TASZ közérdekű adatigénylését is elutasították, ami miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálatot indított. A kormány múlt szombaton nyújtotta be az Alaptörvény 17. módosítását, amely Sulyok Tamás megbízatásának azonnali megszüntetése mellett többek között korhatárt vezetne be az Alkotmánybíróságon és 12 éves mandátumlimitet a képviselőknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Sulyok Tamás távozása esetén Forsthoffer Ágnes veszi át a köztársasági elnöki jogköröket
A parlament kedden sürgősséggel tárgyalja az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszüntetné Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását. Ha a javaslatot elfogadják és kihirdetik, az államfői teendőket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes házelnök veszi át.


Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a 17. alaptörvény-módosítást, akkor Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása a kihirdetést követő napon megszűnik, és ideiglenesen a házelnök, Forsthoffer Ágnes veszi át az államfői jogköröket.

A parlament kedden sürgősségi tárgyalással tűzi napirendjére a javaslatot, a részletes vitára és a kétharmados többséget igénylő zárószavazásra pedig várhatóan egy jövő heti rendkívüli ülésen kerülhet sor.

Az elfogadás után a jogszabályt a házelnöknek 5 napon belül alá kell írnia, ezután kerül az államfő elé, akinek szintén 5 napja van a döntésre – írta a Blikk.

Sulyok Tamásnak két lehetősége van: vagy aláírja a saját megbízatásának megszüntetését, vagy eljárásjogi aggályokra hivatkozva előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól.

Utóbbi azonban szűk mozgásteret ad, mivel a testület ilyenkor nem vizsgálhatja a módosítás tartalmát, csak azt, hogy az elfogadás során betartották-e az eljárási szabályokat. Politikai vétóra, vagyis a törvény megfontolásra való visszaküldésére alaptörvény-módosításnál nincs lehetőség.

Ha a módosítás hatályba lép, az államfői tisztség megüresedik. Az új elnök hivatalba lépéséig a feladat- és hatásköröket Forsthoffer Ágnes házelnök gyakorolja, aki ez idő alatt képviselői jogait nem gyakorolhatja. A házelnöki teendőket ezalatt az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el, az Alaptörvény szerint.

Az új államfő megválasztását ezután az ideiglenesen eljáró házelnöknek kell kitűznie. A jelöléshez a képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges, így az ellenzék is állíthat saját jelöltet. Az első fordulóban a győzelemhez kétharmados többség kell. Ha ez eredménytelen, a második fordulóban már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet voksolni, és az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja. A megválasztott köztársasági elnök a választás eredményének kihirdetését követő 8. napon lép hivatalba.

Sulyok Tamás szerint a kormány javaslata nem értelmezhető másként, mint „egy konkrét személyre szabott jogszabályként, amit semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni”.

A kormány szombaton nyújtotta be a 17. alaptörvény-módosítást a „Tisztítótűz-művelet” részeként, a jogállam helyreállítására és a korábbi rendszer kulcspozícióinak felszámolására hivatkozva. Az államfő kizárta a lemondást.

Via Index


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk