Magyar csillagász: közelebb van a Földhöz az óriáscsillag, de százezer évbe is telhet, mire szupernóvaként felrobban
A kutatók csillagfejlődési, hidrodinamikai és szeizmikus csillagmodellek segítségével mélyebb betekintést nyertek a pulzációt hajtó fizikai folyamatokba, és egyben pontosabb képet kaptak arról is, hogy életének melyik fázisában jár a csillag. Sing-Cse Löung, a Tokiói Egyetem munkatársának szavaival élve "megerősítettük, hogy nyomáshullámok, vagyis lényegében hanghullámok okozzák a csillag pulzációját".
A modellek felhasználásával meg lehetett becsülni a csillag fizikai méretét és távolságát is.
"A Betelgeuse méretéről nem volt teljes egyetértés, mivel korábbi kutatások alapján a Jupiter pályájánál is nagyobbnak vélték. Mi viszont arra jutottunk, hogy csak annak kétharmadáig tart, az átmérője a Napénak kb. 750-szerese"
- idézi az kommüniké Molnár Lászlót, a CSFK Csillagászati Intézetének kutatóját.
Molnár László munkáját az MTA Prémium posztdoktori kutatói programja támogatja. A kutatást emellett támogatta a Tokiói Egyetem Kavli Intézete és az ANU DV vendégkutatói program. A munkában ausztrál, magyar, amerikai, japán és hongkongi kutatók vettek részt - áll az összegzésben.