HÍREK
A Rovatból

Egyre több orosz állampolgár kap magyar állampolgárságot, tavaly kétszer annyian, mint a háború előtt

2023-ban a románok és szlovákok után az oroszok szerezték meg a legtöbb magyar állampolgárságot. Az ukránok száma eközben jelentősen visszaesett.


Legalább 6–7 millió ukrán léphette át a magyar határt a háború kezdete óta – ezt sugallják azok a rendőrségi adatok, amelyeket 2022 óta napi bontásban tesznek közzé, írta a hvg.hu. A háború első hónapjaiban minden nap megjelentek ezek az összesítések, és a kormány ezekre hivatkozva emelte ki, hány ember érkezett Ukrajnából. Később azonban kiderült, hogy a statisztikákba azokat az ingázókat is beleszámolták, akik nem a háború elől menekültek, hanem csak átutaztak Magyarországon, majd hazatértek. Az MTI azóta is minden reggel közli, hányan léptek be Ukrajna felől – ezek a számok azonban az újságok többségében már nem jelennek meg.

A háború hatása viszont más statisztikákban is megjelenik. Az Eurostat legfrissebb adatai alapján az Európai Unió lakossága 2022 és 2024 között 445 millióról 449 millióra nőtt. Magyarország esetében egy másik, kevésbé várt következmény is látható:

egyre több orosz állampolgár kap magyar állampolgárságot.

Hazánkban évente körülbelül 2–4 ezer ember válik magyar állampolgárrá. Ez a szám hasonló a népességét tekintve hozzánk közeli Csehországban tapasztalható adatokhoz. Lengyelországban – ahol több mint háromszor annyian élnek – ennek nagyjából három-négyszerese a természetes honosítások száma. Magyarországon hagyományosan a román és a szlovák állampolgárok vannak a lista élén. 2023-ban 1126 román és 311 szlovák állampolgár kapott magyar útlevelet.

A harmadik helyen viszont változás történt: az orosz állampolgárok száma látványosan megugrott. 2023-ban 138-an szereztek magyar állampolgárságot, ami kétszerese a háború előtti értéknek. Ezzel megelőzték az ukrán állampolgárokat, akik közül tavaly mindössze 72-en lettek magyar állampolgárok – fele annyian, mint az évtized közepén.

Az Eurostat adatai szerint

Magyarország mellett Ciprus, Észtország, Lettország és Finnország is azok közé az országok közé tartozik, ahol az orosz állampolgárok a három legnagyobb arányban honosított csoport közé kerültek.

Cipruson, Finnországban és Észtországban ugyanakkor az ukránok száma is növekedett, bár nem kerültek be a top háromba.

Öt országban – Bulgáriában, Csehországban, Görögországban, Lengyelországban és Romániában – mind az orosz, mind az ukrán állampolgárok benne voltak az első három legtöbbet honosított nemzetiség között. Szlovákia és Litvánia viszont olyan országok, ahol főként ukrán állampolgárok szereztek állampolgárságot, oroszok viszont alig. Litvánia az egyetlen olyan uniós tagállam volt 2023-ban, amely egyetlen orosz állampolgárnak sem adott állampolgárságot.

Magyarországon a harmadik helyezett rendszeresen változott a román és szlovák állampolgárok mögött. 2018-ban és 2019-ben ukrán állampolgárok voltak a harmadik legnépesebb csoport, 2020-ban és 2021-ben az egyiptomiak, 2022-ben pedig a venezuelaiak kerültek ide. 2023-ban az orosz állampolgárok vették át ezt a helyet.

A tavalyi év adatai alapján a román, szlovák és orosz állampolgárok után a következő országokból érkeztek a legtöbben, akik magyar állampolgárságot szereztek:

• Venezuela: 134 fő

• Egyiptom: 82 fő

• Ukrajna: 72 fő

• Szerbia: 61 fő

• Németország: 47 fő

• Vietnam: 39 fő

• Törökország: 38 fő

• Egyesült Államok: 26 fő

• Kína: 22 fő

• Nagy-Britannia: 20 fő

Nemcsak érkeznek, hanem sokan távoznak is Magyarországról. 2023-ban 4271 magyar állampolgár szerzett új állampolgárságot Európában.

A legtöbben Németországba költöztek: ott 2105-en váltak állampolgárrá. Svédországban 531-en, Svájcban pedig 383-an kaptak állampolgárságot. Két ember román, illetve bolgár állampolgárságot szerzett a magyar mellé.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Amnesty: A kormány mostani megoldása nincs rendben, Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz
A jogvédő szervezet szerint a köztársasági elnök soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében, de neki is joga van a tisztességes eljáráshoz.


Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.

- Ezekkel nem tudunk vitatkozni. Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében,

és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.

A jogvédő szervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a kormány mostani megoldása nincs rendben, az Alaptörvény-módosítás ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges.

Erre a mostani szabályok alapján az ún. “megfosztási eljárás” szolgálna, aminek a megindítására – véleményünk szerint – Sulyok Tamás adott is okot.

A kormány öt napot adott arra, hogy bárki elmondhassa a véleményét, amit az Alaptörvény-módosítás további részeire vonatkozó álláspontjával együtt az Amnesty International is el fog küldeni, zárul a közlemény.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Pócs János: Majka Magyar Péternek írta a „Csurran-cseppent”
A fideszes képviselő a parlament folyosóján erősítette meg a vádjait a miniszterelnök testvére, Magyar Márton ellen. Pócs a becsületsértési feljelentésre reagálva egy Majka-slágerrel is üzent Magyar Péternek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 22.



Pócs János szerint nem is kérdés, hogy a miniszterelnök testvére, Magyar Márton fizetett a Szőlő utcai ügy koronatanújának, hogy terhelő állításokat tegyen korábbi kormánypárti politikusokra. A fideszes politikus hétfőn a parlament folyosóján erősítette meg korábbi állításait – írta a Blikk.

Pócs János arra a hírre reagált, hogy Magyar Márton, a Kontroll alapítója becsületsértés miatt feljelentést tervez ellene.

„Egy hét gondolkodás után valamit mondani kell” – fogalmazott a fideszes politikus.

A képviselő szerint egyszerűbb lett volna, ha a Kontroll munkatársai lejönnek hozzájuk, amikor a szerkesztőségük előtt jártak. „Kétszer is ott voltunk a Kontroll szerkesztősége előtt. Ha Magyar Márton meg akar vádolni a rendőrségen, vagy a bíróságon, ott kellett volna megtennie. Azért mentünk oda” – jelentette ki.

A fideszes politikus arról is beszélt, milyen következményekkel kellene járnia az ügynek.

„Minden normális demokráciában, ha egy miniszterelnök, vagy a hozzá köthető személyek igaztalan vádakat terjesztenek a politikai ellenfelükről, annak súlyos konzekvenciái vannak. Reméljük, hogy itt is így lesz” – jelentette ki.

A fideszes politikus a politikai következmények latolgatása után egy meglepő kulturális utalással zárta gondolatait.

Szerinte Majka a „Csurran, cseppen” című slágerét Magyar Péternek írta, majd idézett is a dalból: „én mindent túlélek”.

Az ügy előzménye, hogy Pócs János múlt szerdán sajtótájékoztatón vádolta meg a Tisza Párthoz köthető személyeket a tanú befolyásolásával. Erre reagálva Bangó Sándor és Magyar Márton is bejelentette, hogy jogi lépéseket tesznek.

Eközben a hivatalos nyomozásban már tizenegy gyanúsított van. Orbán Viktor „gyalázatos provokációnak” nevezte a történteket. A koronatanú, Bangó Sándor, bár korábban bizonytalanságot jelzett, végül az ügyészségen vallomást tett, és megnevezte az általa „Zsolti bácsiként” emlegetett férfit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak
A Fidesz frakcióvezetője a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatát bírálta. Szerinte a visszamenőleges alkalmazás a választói akaratot korlátozná.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



„Antidemokratikus” és „demokráciakorlát” – így minősítette Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumplafon visszamenőleges alkalmazását, miközben azt állítja: a benyújtott törvény nem is menne vissza az időben. A vita hétfőn élesedett ki, és akár tucatnyi, régóta hivatalban lévő politikus jövőjét is eldöntheti.

Magyar Péter bejelentése után, amely 12 évben korlátozná a parlamenti képviselők mandátumát, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy

a törvényjavaslat „a Tisza Párt szokásával szemben” nem visszamenőleges hatályú, hanem csak a jövőre vonatkozik

– írta a 444.hu.

Gulyás ugyanakkor elismerte, hogy a miniszterelnök beszédéből az ellenkezője következett, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a Tisza Párt hamarosan módosító indítványt nyújt be a szöveg pontosítására. Amennyiben a jogszabály a már parlamentben eltöltött éveket is beleszámítaná a 12 évbe, a rendelkezést Gulyás „nagyon rossznak” tartaná.

A frakcióvezető szerint a választói akaratot korlátozná egy ilyen lépés.

„Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak.

Amikor a kétharmados többség úgy gondolja, hogy okosabb a népnél, és ezért nem akarja, hogy a nép esetleg harmadszor is megválassza ugyanazt a képviselőt, az egy demokráciakorlát.”

A korlátozás számos tapasztalt politikust érintene. A Fidesz–KDNP padsoraiból többek között Lázár János, Szijjártó Péter vagy Kocsis Máté sem folytathatná pályafutását 2030 után. A Mi Hazánk Mozgalom politikusai közül Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is elérné a 12 éves limitet.

Gulyást személyesen is érintené a szabályozás, mivel 2010 óta országgyűlési képviselő. A felvetésre ironikusan úgy reagált, hogy ha a rendelkezés visszamenőleges hatállyal rá is vonatkozna, akkor ő már öt éve nem képviselő, és izgulna, hogy az elmúlt ötéves képviselői fizetését ne kelljen visszafizetnie.

Bár a korlátozással nem ért egyet, Gulyás szerint nem ez lesz az ország legnagyobb problémája.

A vita következő állomása a törvényjavaslathoz esetlegesen benyújtandó módosító indítványok megvitatása lehet a parlamentben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint napokon belül lemond a legfőbb ügyész
Az Alaptörvény-módosításról szóló javaslatban nincs szó a legfőbb ügyészről, az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal vezetőjének eltávolításáról. A kormányfő délutáni sajtótájékoztatóján azt mondta, erről később döntenek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 22.



Ha Sulyok Tamás nem írja alá az Alaptörvény-módosítást, akkor szembemegy az Alaptörvénnyel és jogszabályokkal, „akkor okkal és alappal megindítható ellene a megfosztási eljárás” – mondta Magyar Péter hétfő délutáni sajtótájékoztatóján. Ebben az esetben ideiglenesen az Országgyűlés elnöke fogja gyakorolni a jogköreit, Forsthoffer Ágnes pedig biztosan aláírja a módosítást.

A javaslatban nincs szó a legfőbb ügyészről, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal vezetőjének eltávolításáról.

A miniszterelnök azt mondta, tudomása szerint a legfőbb ügyész hamarosan magától lemond, a többi közjogi tisztségviselő eltávolításáról pedig később döntenek.

„Abban maradtunk a frakcióval, hogy először túl leszünk ezen, és utána megvizsgáljuk azokat a szervezeteket” - mondta a kormányfő. Várhatóan szeptemberre új elnöke lesz az Alkotmánybíróságnak is, és Polt Péter elveszíti a mentelmi jogát is. tette hozzá Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk