HÍREK
A Rovatból

Eltűnt a pénzed a kincstári számláról? Itt magyarázat

A kamatfizetés előtti napon a rendszerből hirtelen eltűnnek a kamatok. Ennek technikai oka van, de a csalóknak jól jöhet ez az anomália.


Tömegek kereshetik kétségbeesetten a pénzüket a Magyar Államkincstárnál, a kamatfizetés előtti napon ugyanis a rendszerből hirtelen eltűnnek a kamatok, amiket viszont még kifizetve se találnak a tulajdonosok. Ezzel a frászt hozzák az ügyfelekre, de nem kell aggódni, sok esetben ennek technikai oka van. Aki azonban az ügyfélszolgálattól vár magyarázatot, hosszas várakozásra számíthat, a csalóknak viszont kapóra jöhet ez az anomália - figyelmeztet a Bank360.hu.

Egyik napról a másikra eltűnt bő 3,5 millió forint az egyik ügyfél Magyar Államkincstárnál vezetett értékpapírszámlájáról. Az előző napon még 54 millió forint feletti egyenleg másnapra alig 50 millióra csökkent, sem a pénzszámlán, sem az értékpapírok piaci értékénél nem látszott az összeg.

A számlatörténetben nem látszott olyan esemény, hogy bárki kivett volna pénzt a számláról, az egyetlen furcsaság az volt, hogy a kamatfizetés előtt álló 2028/I sorozatú Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) árfolyama visszaesett. A rémült ügyfél a Bank360.hu szakértőihez fordult tanácsért, akik szerint az eset nem egyedi, sok ezer kisbefektető tapasztalhatja ezt az államkincstár online rendszerében.

Az ügyfél kétségbeesetten kereste, hová tűnt a pénz, de a magyarázatra várnia kellett. A kincstárnál ugyanis nincs 24/7-es ügyfélszolgálat, csak “hivatali időben” érhetők el az ügyintézők. Általában 8-17 óráig, szerdán este 8-ig, pénteken pedig csak délután 2-ig fogadják a hívásokat. Másnap reggel pontban 8 órakor hívta az ügyfélszolgálatot, ahol félórás várakozás után egy kissé ingerült ügyintéző közölte vele, a hiánynak technikai oka van. A kamat már nem látszik az állampapír-sorozaton, mivel annak a jóváírása most folyik, délután 2-től kezd megjelenni a számlákon. Magát az állampapírt viszont már csak a kamat nélküli, 99 százalékos árfolyamon lehet eladni.

Az ügyintéző azt is elárulta, hogy sokan hívják emiatt az ügyfélszolgálatot. Arra a felvetésre, hogy mi lenne, ha ezt az információt az elektronikus felületeken is megjelenítenék, hogy az ügyfelek ne pánikoljanak, hanem nyugodtan hajthassák álomra a fejüket, közölte: folyamatosan fejlesztik a rendszereket.

Nemcsak a 2028/I, de a többi lakossági állampapír esetében is ugyanez a helyzet. Most pedig, hogy február második felében szinte naponta fizetnek kamatot a sorozatok, sőt van, hogy egy napon több állampapír kamatfizetése is esedékes, a jellemzően stabilan emelkedő kincstári egyenlegek a már említett technikai okok miatt ingadozhatnak.

Sok embert érinthet ez, hiszen lakossági állampapírban 822 ezer, ezen belül PMÁP-ban 550 ezer embernek van megtakarítása egy nemrég közzétett statisztika szerint.

Vannak, akik rendszeresen tettek félre ezekbe az állampapírokba, több sorozatban is van pénzük, emiatt minden kamatfizetésnél megtapasztalhatják ezt az anomáliát, ha éppen abban az időszakban lépnek be a Webkincstárba vagy a Mobilkincstárba, amikor a kamatok már nem látszanak az értékpapír árfolyamában, de a jóváírásuk sem történt még meg.

Ha a számlatörténetben nem látszik, hogy bárki idegen kivett volna pénzt az értékpapírszámláról, és éppen csak a legközelebb esedékes kamat összege hiányzik, nem kell aggódni, hamarosan magától rendeződni fog az egyenleg. A kincstárból idegen számlára egyébként is nehéz átutalni a pénzt, hiszen csak regisztrált bankszámlára enged utalni a rendszer. Ráadásul az sem megy azonnal, a regisztráció után 24 órán át várni kell, csak ezt követően indulhat el a kiutalás.

Az ügyfelek az újonnan regisztrált bankszámlákról is értesítést kapnak, ahogy a kiutalásokról is. Emiatt jóformán lehetetlen észrevétlenül, a beleegyezésük nélkül elvinni a pénzt a kincstárból.

Ugyanakkor

a csalóknak nagyon is kedvez ez az anomália, hiszen a kiberbűnözők előszeretettel hívják fel az ügyfeleket azzal, hogy támadás érte a számlájukat, és ajánlják fel, hogy biztonságba helyezik a pénzüket. Természetesen hazudnak, a biztonságba helyezés az esetükben a pénz ellopását jelenti.

Sajnos ezek a próbálkozások valóban hitelesnek tűnhetnek, ha az ügyfél azt látja, tényleg hiányzik egy jelentősebb összeg a kincstárban vezetett számlájáról. A következő napokban a kamatfizetések idején épp ezért különösen fontos, hogy ne hallgassanak ezekre a bűnözőkre.

Az ügyfelek persze olyan megkereséseket is kaphatnak ezekben a hetekben, amelyeket érdemes megfontolniuk. A kamatforduló után vonzerejüket vesztő PMÁP-okban lévő pénz és a most kapott kamatok újrabefektetéséért az állam mellett a bankok, alapkezelők és biztosítók is harcba szállnak.

Aki állampapír helyett inkább bankba tenné már a pénzét, az sem csak a nagy hitelintézeteknél szokásos, szinte nulla százalékos betétek közül válogathat, találhat akár 5-6 százalék feletti lekötési ajánlatot is. A befektetési alapok már tavaly is nagy konkurensei voltak az állampapírnak, és a hozamért nagyobb kockázatot is vállalók további megtakarításokat tehetnek át ebbe a befektetési formába, ahogy közvetlenül a részvényekbe is.

Az inkább biztos kamatot akaróknak az állampapírok és bankbetétek mellett már biztosítást is kínálnak. A Groupama például akciós életbiztosítási ajánlatában évi bruttó 7 százalékos garantált hozamot fizet az április 30-ig beérkező új pénzekre a beérkezés dátumától december 31-ig tartó időszakra.

Aki sok pénzt tart állampapírokban, az más értékpapírok és bankbetétek mellett a lakásvásárlást is megfontolhatja, hiszen a piaci elemzők egybehangzóan kiemelkedő áremelkedésre számítanak idén is az ingatlanpiacon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Aranyat nyer ki az elektronikai hulladékból egy debreceni diák, már rengetegen érdeklődnek a magyar módszer iránt
A használhatatlanná vált régi készülékek az új technológiának köszönhetően kincsesbányává válthatnak, ráadásul a környezeti terhelést is csökkenthetik.


Aranyláz a Debreceni Egyetemen: egy mesterszakos hallgató oktatói segítségével kifejlesztett egy környezetbarát módszert, amivel aranyat képesek kivonni az elektronikai hulladékból. A kutatók bíznak benne, hogy ha ipari szinten is bevezetik ezt a módszert, akkor új korszak kezdődhet az e-hulladék feldolgozásban ezzel a fenntartható nemesfém-visszanyeréssel. Most még szabadalmaztatásra vár az új technológia.

Bukta Balázs mesterszakos hallgató elmondta, hogy lesz arany a régi mobilkészülékből:

"Kalapáccsal apró darabokra törjük, és ezeket utána egy speciális reagenssel kioldjuk belőle az aranyat és egyéb más fémeket. És a mi gélünk azért jó, mert ezekbe a "székekbe" csak az arany tud beleülni, semmi más fém".

Az is kiderült, mivel tudják ezt megoldani: környezetbaráttá tették az arany részecskék megkötésére képes színes gélt, amihez a konyhában is fellelhető zselatint használták fel. A nemesfém-visszanyerés technológiája korábban is ismert volt, most azonban a hatékonyságát is sikerült ezzel továbbfejleszteni.

Hermann Petra adjunktus szerint ezek a használt készülékek: "Valóságos kincsesbányáknak számítanak. Viszont, amint ezek az elektronikai termékek hulladékká válnak, nem csak hatalmas környezeti problémát jelentenek, de gazdasági veszteséget is."

A gond az, hogy ahelyett, hogy a már meglévő nemesfémeket kinyernék az e-hulladékokból és azokat újrafeldolgoznák, a véges forrású lelőhelyekből pótolják azokat. A debreceni fejlesztés szabadalmát épp ezért már nem csak a kutatói várják.

Kalmár József docens arról számolt be: "Magyar és német érdeklődők is vannak rá. És onnantól kezdve, 1-2 éven belül, hogyha a technológiai fejlesztés is sikeres, akkor már ez megvalósítható".

Egy 2023-as uniós felmérés adatai alapján évente fejenként átlag 11,6 kilogramm elektronikai hulladék termelődik. Ez csökkenthető lehet ezzel az új "modernizált aranymosással."

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kiderült, ki a tulajdonosa annak a luxus Mercedesnek, amit Lázár János használ
A kisbusz üzemeltetése márciustól október közepéig 4,88 millió forintba került, ami nagyjából havi 600 ezer forint.


Kiderült, ki biztosítja Lázár János felsőkategóriás Mercedes V-osztályú kisbuszát: a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány (JNFA). Ezt a miniszter egy lakossági fórumon mondta el hvg.hu-nak.

A tárca korábban csak annyit közölt a 2025-ben forgalomba helyezett autóról, hogy nem az állam adja, az üzembentartó a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF). A HVG kérdésére elárulták,

a négykerékhajtású, 237 lóerős kisbusz üzemeltetése márciustól október közepéig 4,88 millió forintba került, ami nagyjából havi 600 ezer forint.
A V-osztály induló ára 38 millió forint, a kocsi a megszokott minisztériumi flottából is kilóg. A kisbusz olykor Lázár fiát is szállítja.

A Jövő Nemzedék Földje Alapítványt 2021-ben hozta létre a magyar állam. Célja a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. működtetése és fejlesztése, valamint a magyar mezőgazdaság modernizációjának elősegítése. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Lázár János, aki korábban kormánybiztosként felügyelte a Ménesbirtok állami feladatainak koordinálását.

A mezőhegyesi ménesbirtok mellé 2022-ben az alapítvány megkapott 8,5 ezer hektár termőföldet és 15 milliárd forintot, a tavalyi beszámoló szerint 2024-ben ebből 450 millió forintot szabadítottak fel az alapítvány céljaira.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter elárulta a választási menetrendet: november 17-től jelöltbemutatók, november 30-án a 106 név leleplezése
Országos mozgósítás indul, önkénteseket és megfigyelőket toboroznak. Magyar úgy véli, az online térben „közpénz-milliárdokból” gyártott hamis videók és „orosz és kínai trollfarmok” támogatásával zajlik a lejáratásuk.
- szmo.hu
2025. november 03.



"Eddig is tudtuk, hogy az oroszok nemcsak a spájzban vannak, hanem már jelen vannak a nappalinkban, vagy épp a Külügyminisztérium szerverein és a Karmelita füstös szobáiban is" - írta Magyar Péter a közösségi oldalán vasárnap este.

A TISZA Párt vezetője arról számolt be, hogy pártja applikációját az indulása óta folyamatosan támadják. Azzal zárt, hogy hétfőn reggel tájékoztatást ad az ügyről:

Magyar végül egy Facebook-videót tett ki, amelyben azt állította, hogy „ellenséges listázás” történt, mert szerinte tömegesen hozták nyilvánosságra a Tiszavilág applikáció felhasználóinak adatait. Úgy fogalmazott, nem adatszivárgásról, hanem „ártó szándékú támadásról” van szó.

Azt mondta, informatikai rendszereik hónapok óta folyamatos támadás alatt állnak, és állítása szerint nemzetközi hálózatok segítik az Orbán-kormány hatalomban tartását. Úgy véli, az online térben „közpénz-milliárdokból” gyártott hamis videók és „orosz és kínai trollfarmok” támogatásával zajlik a lejáratásuk.

Szerinte a mostani ügy célja a megfélemlítés, a TISZA jelöltállításának akadályozása. A bejegyzésben úgy fogalmazott: „meg akarnak minket félemlíteni”, de a közösségét összetartásra kérte.

A videóban bírálta a hatóságokat is, mert állítása szerint tőlük nem vár védelmet vagy gyors kivizsgálást. Azt ígérte, hogy egy későbbi politikai fordulat esetén „a törvény teljes szigorával” vonnák felelősségre a szerinte érintetteket.

Magyar azt is közölte, hogy a jelöltállítási menetrendet – állítása szerint – a biztonság érdekében módosítják. Szerinte a 3–3 jelöltet választókerületenként 2025. november 17-én mutatják be, az első körös szavazás 2025. november 23–24-én, a második 2025. november 25–27. között lesz, a 106 jelölt bejelentését pedig 2025. november 30-ra tervezi.

Állítása szerint a szavazást a Tiszavilág applikáció helyett a Nemzethangja.hu oldalon tartanák. Úgy fogalmazott, erre „B- és C-tervvel” is készültek.

A Tisza Párt eredeti jelöltállítási menetrendje szerint szeptember 30-ig minden választókerületben három jelöltet ajánlottak volna a helyi Tisza-szigeteknek. Ezt követően a jelöltek bemutatkoztak volna, és együtt dolgoztak volna a helyi közösségekkel. A Tisza Világ applikáción keresztül a szigetek tagjai november 3–9. között rangsorolták volna a három jelöltet, majd november 10–16. között a választókerületben élő választópolgárok dönthettek volna a két versenyben maradt jelölt közül. 

A politikus szerint azért is tolják november közepére a bemutatást, hogy – állítása szerint – a „mindenre képes” hatalomnak kevesebb ideje legyen támadni a rendszereiket. Azt mondta, vártak arra is, hogy a Fidesz megnevezze jelöltjeit, de szerinte ez eddig nem történt meg.

A videóban arra kérte a követőit, hogy ne hátráljanak meg, és szerinte „már csak 160 nap van hátra”. Úgy fogalmazott: „mutassuk meg együtt, hogy nem félünk, és hogy mi vagyunk a többség”.

Magyar történelmi párhuzamot is említett: szerinte 1956 öröksége kötelezi támogatói közösségét. Úgy vélte, a mostani időszak „a végjáték kezdete”, és „innen már nincs hova hátrálnunk”.

Az állításokhoz technikai részleteket nem közölt, kormányzati vagy fideszes reakciót nem idézett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hadházy: két hónap alatt nem építette vissza a MÁV a leégett zajvédő falat Tatán
A politikus szerint a falra felkúszó, nem irtott gaz lángra lobbanása miatt éghetett le a zajvédő fal. A képviselő azt írta, a MÁV nem ad információt, az önkormányzat nem lép.


Hadházy Ákos új Facebook-bejegyzésében a MÁV-ot bírálta, szerinte a vasúttársaság „két hónapja nem képes visszaépíteni néhány méter zajvédő falat”. A politikus állítja, hogy a szerkezet a MÁV hibája miatt égett le.

A posztban úgy fogalmazott,

a falra felkúszó, nem irtott gaz gyulladhatott meg „egy meghibásodott fékberendezéstől, esetleg eldobott cigarettától”.

Hadházy szerint ez is azt mutatja, hogy a karbantartás elégtelen volt. Állítása szerint a tatai Tompa Mihály utca végén lakók „az orruk előtt” kénytelenek elviselni „a bécsi fővonal teljes forgalmát”, és ez csak akkor csendesebb, „amikor éppen nem omlott össze az egész valamilyen szokásos üzemzavar miatt”. A politikus azt írta ideiglenes megoldásról sincs hír.

Hadházy szerint a MÁV „semmilyen információt nem ad”, az önkormányzat pedig „csak vonogatja a vállát, mivel a falak a MÁV területén vannak”. Úgy állítja, a felelősség tologatása miatt a helyiek maradnak a fokozott zajterheléssel.

A politikus a bejegyzésben szélesebb kontextust is említ:

„A múlt héten Lázár bejelentette, hogy 400 milliárdért építenek gyorsvasutat Ferihegyre.” Ezzel szemben szerinte „közben kiderült, hogy egy év alatt nem tudnak megjavítani 150 méter (!) töltést Veszprémnél”.

A poszt végén azt írta: „Most meg azt látjuk, hogy 20 méter zajvédő fal is meghaladja a képességeiket...” Hadházy összegzése szerint a kormányzati nagyberuházási tervekkel szemben a mindennapi fenntartási feladatok elvégzése is akadozik – legalábbis ő így látja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk