HÍREK
A Rovatból

Magánklinikát nyitott az orosházi kórház vezetője, rendkívüli vizsgálatot rendeltek el

Egy szakértő szerint az nem ütközik jogszabályba, ha egy orvos a közellátás keretei között megvizsgálja a betegét, majd felajánlja neki a saját magánrendelésének a lehetőségét. Visszafelé viszont ez már nem szabályszerű, azaz a magánrendeléséről nem vihetné át és gyógyíthatná tovább a betegét az állami ellátásban.


Miközben jelentős orvoshiány van az Orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézetben, az intézmény vezetője, dr. Duray Gergő magánklinikát alapított, jelentős részben az általa vezetett állami egészségügyi intézmény orvosaival.

Az igazgató az általa vezetett intézmény orvosaival nyitotta meg a magánklinikát, ráadásul nagyjából egy kilométerre a kórháztól – írta meg a 24.hu.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) soron kívüli vizsgálatot rendelt el az ügyben.

Mindez azért aggályos, mert jelenleg számos orvost keresnek a kórházba: szemészt, sebészt, neurológust, sürgősségi orvost, aneszteziológust, belgyógyászt, kardiológust és radiológust, de az álláshirdetések között van boncmester segédi és felnőttszakápoló is. Az intézmény honlapjáról kiderült az is, hogy a traumatológiai osztály jelenleg szünetel.

A lap egy szakértőt is megkérdezett minderről, aki elmondta, hogy nem ütközik jogszabályba, ha egy kórházigazgató magánklinikát alapít, de azért etikai kérdéseket felvet. Az viszont kérdéses, hogy a saját magánklinikáján rendelhet-e, mint ahogy az is, hogy az általa igazgatott kórházból orvosokat vehet-e fel.

Minden jel szerint azonban az utóbbi is szabályszerű, ugyanis az OrosKlinik orvosainak egy része az Orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézetben is dolgozik. A szakértő szerint az, hogy

a kórház és rendelőintézet orvosai a magánklinkán is rendeljenek, engedélyköteles, az engedélyt pedig maga az intézményvezető, Duray Gergő adhatja meg.

A 24.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint az nem ütközik jogszabályba, ha egy orvos a közellátás keretei között megvizsgálja a betegét, majd felajánlja neki a saját magánrendelésének a lehetőségét. Visszafelé viszont ez már nem szabályszerű, azaz a magánrendeléséről nem vihetné át és gyógyíthatná tovább a betegét az állami ellátásban.

A lap megkereste az Országos Kórházi Főigazgatóságot (OKFŐ), hogy megkérdezzék, jogszerű, illetve engedélyhez kötött-e az, ha egy kórházigazgató magánklinikát nyit.

Az OKFŐ válaszában azt írta, hogy az érintett intézményvezetőtől erről nem érkezett bejelentés sem a fenntartó, sem a vármegyei irányító intézmény felé.

A válaszban azonban kiemelték, hogy amint tudomást szereztek a kórház vezetőjének tulajdonosi érintettségéről, az etikai és jogi szempontokat figyelembe véve soron kívüli vizsgálatot rendeltek el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Molnár Áron fotókkal mutatta meg, mit kapnak enni a kismamák egy magyar kórházban
A bejegyzésben egy szülészeti klinikán fekvő kismama ebédje látható. A színész szerint ez jól mutatja a kórházi étkeztetés állapotát 2025-ben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 12.



Molnár Áron ismét közösségi oldalán hívta fel a figyelmet egy számára fontos ügyre: most a kismamák kórházi étkeztetését mutatta be fotókon, vette észre a Blikk. A színész képein jól látszik, milyen mennyiségű és minőségű ételt kapnak a szülészeti klinikán fekvő leendő édesanyák.

Az elmúlt időszakban Molnár Áron több százezer követőt gyűjtött össze a különböző közösségi felületein. Korábban is nyíltan vállalta a véleményét közéleti és politikai témákban, az utóbbi hónapokban pedig még hangsúlyosabban fogalmazza meg kritikáit a jelenlegi kormánnyal szemben.

Ezúttal a hivatalos Facebook-oldalán osztotta meg egy kismama kórházi ebédjéről készült fotókat, amelyekkel a szülészeti osztály étkeztetésére szeretné felhívni a figyelmet.

„Mindenkinek jó étvágyat az ebédhez! Ez egy magyar kórház szülészeti klinikájának kosztja. Ezt kapja ma, 2025-ben egy leendő anya, aki koraszülés veszélye miatt fekszik bent. 15 év kormányzás után egy gondolatom van... Bravó Fidesz! Maradjatok még jó sokáig... Csak a macisajtot ne lopjátok már el lécci... A képek felhasználását a szerző engedélyezte... mert őt is felháborítja a rendszer”

– írta a színész.

A kismama menüről készült fotókat itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
„Fix, hogy nem igaz. Hacsak nem egy súlyos idiótával nézünk szembe” – fogalmazott Bayer Zsolt az édesapáról, aki leírta, hogy a felesége szülése közben bement egy szerelő a kórházi szobába
„Megszületett a gyerek, minden rendben, jól vagy drágám, akkor elszaladok és írok egy kommentet. Tesó, ilyen nincs” - fogalmazott a fideszes publicista.


A Fidesz új műsorában, a Harcosok Órájában is előkerült a székesfehérvári kórház ügye. Mint azt mi is megírtuk: a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház szülészetén palackos vízzel kell fürödniük a kismamáknak, mert teljes vízkorlátozás van az osztályon, inni sem lehet a csapból. Magyar Péter nemrég megosztott egy történetet a székesfehérvári kórházban szülő nőről, akire vajúdás közben nyitottak rá karbantartók. A sztorit a kismama párja osztotta meg kommentben Magyar Péter egyik posztja alatt.

„Akinek éppen gyereke születik, hacsak nem súlyos elmebeteg, az biztos, hogy a gyerek születése után, nemhogy a Magyar Péternek, senkinek… megszületik az ember gyereke, akkor ott vagy, egy földöntúli boldogságban leledzel, és az egész világ megszűnik. Látod magad előtt? Megszületett a gyerek, minden rendben, jól vagy drágám, akkor elszaladok és írok egy kommentet. Tesó, ilyen nincs. Induljunk el innen. Ilyen nincs. A kiindulópont már fix, hogy nem igaz. Hacsak nem egy súlyos idiótával nézünk szembe”

– mondta az ügyről Bayer Zsolt a a Harcosok Órájában, amiből a Redditre került ki egy részlet, szúrta ki a 24.hu.

Az ügy egyébként nagy port kavart. Azóta egy másik kismama is hasonló esetről számolt be. Azóta pedig egy éles adok-kapok alakult ki az egészségügyért felelős államtitkár, Takács Péter és Magyar Péter között is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter reagált Bayer Zsolt szavaira: Minden nap egyre lejjebb süllyednek... és eközben még mindig fertőzött a víz a szülészeten
A fideszes publicista korábban úgy fogalmazott az édesapáról, aki leírta, hogy a felesége szülése közben bement egy szerelő a kórházi szobába: „fix, hogy nem igaz. Hacsak nem egy súlyos idiótával nézünk szembe”.


Mint azt mi is megírtuk: a Fidesz új műsorában, a Harcosok Órájában is előkerült a székesfehérvári kórház ügye. Bayer Zsolt az édesapáról, aki leírta, hogy a felesége szülése közben bement egy szerelő a kórházi szobába a műsorban azt mondta, hogy szerinte ilyen nincs.

„Megszületett a gyerek, minden rendben, jól vagy drágám, akkor elszaladok és írok egy kommentet. Tesó, ilyen nincs. Induljunk el innen. Ilyen nincs. A kiindulópont már fix, hogy nem igaz. Hacsak nem egy súlyos idiótával nézünk szembe”

– fogalmazott a fideszes publicista.

Bayer szavaira Magyar Péter is reagált.

„Nem elég, hogy hazudtak, nem elég, hogy lebuktak, de még arra is vetemednek, hogy súlyos elmebetegnek és idiótának nevezik az édesapát, aki elmondta az igazságot a székesfehérvári kórház szülőszobájában történtekről. És nem csak a Fidesz komcsi-nyilas időket idéző verbális verőembere tette ezt, hanem a Fidesz frakció »szóvivője« is. Minden nap egyre lejjebb süllyednek...és eközben még mindig fertőzött a víz a szülészeten”

- fogalmazott posztjában a Tisza Párt elnöke.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Úgy éreztem, munkatáborban vagyok” – több tízezer észak-koreait dolgoztathatnak rabszolgaként Oroszországban
A beszámolók szerint a férfiak embertelen munkakörülmények között dolgoznak, és az észak-koreai hatóságok egyre szigorúbban felügyelik őket, hogy megakadályozzák a szökéseket.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. augusztus 12.



Több ezer észak-koreait küldenek Oroszországba, hogy rabszolgasághoz hasonló körülmények között dolgozzanak, ezzel enyhítve a munkaerőhiányt, amelyet az Ukrajna elleni orosz invázió tovább súlyosbított – tudta meg a BBC.

Moszkva többször is Phenjanhoz fordult, hogy segítse a háborús erőfeszítéseit, rakétáival, tüzérségi lövedékeivel és katonáival. Most, hogy Oroszország férfilakosságának érezhető része meghalt, a fronton harcol vagy elmenekült az országból, dél-koreai hírszerzési források szerint Moszkva egyre inkább észak-koreai munkásokra támaszkodik.

A háború kezdete óta Oroszországból elmenekült hat észak-koreai munkással, valamint dél-koreai kormánytisztviselőkkel, kutatókkal és a munkások kimenekítésén dolgozó emberekkel készített interjút a BBC.

A beszámolók szerint a férfiak embertelen munkakörülmények között dolgoznak, és az észak-koreai hatóságok egyre szigorúbban felügyelik őket, hogy megakadályozzák a szökéseket.

Az egyik munkás, Jin, elmondta a BBC-nek, hogy amikor megérkezett Oroszország távol-keleti részébe, egy észak-koreai biztonsági tiszt kísérte a reptérről az építkezésre, és megtiltotta neki, hogy bárkivel beszéljen vagy bármit is megnézzen.

„A külvilág az ellenségünk” – mondta neki az őr. Ezután azonnal elkezdett magas lakóházakat építeni, napi 18 óránál is hosszabb műszakban.

Mind a hat munkás ugyanazt a kimerítő munkarendet írta le – reggel 6-kor kelés, és másnap hajnal 2-ig lakóház-építés, évente mindössze két szabadnappal.

A nyilatkozók neveit a BBC megváltoztatta.

„Félelmetes volt felébredni, tudva, hogy újra ugyanazt a napot kell átélned” – mesélte Tae, aki tavaly megszökött. Elmondta, hogy reggelente kezei görcsbe rándultak, és nem tudta kinyitni őket az előző napi munka miatt.

„Volt, aki napközben elbújt aludni, vagy állva aludt el, de a felügyelők megtalálták és megverték őket. Olyan volt, mintha meghalnánk”

– mondta egy másik munkás, Chan.

„A körülmények valóban siralmasak” – mondta Kang Dong-wan, a dél-koreai Dong-A Egyetem professzora, aki többször járt Oroszországban, hogy interjúkat készítsen észak-koreai munkásokkal.

„Nagyon veszélyes körülményeknek vannak kitéve. Éjszaka lekapcsolják a világítást, és sötétben dolgoznak, szinte védőfelszerelés nélkül.”

A szökevények elmondása szerint a munkások éjjel-nappal az építkezésen maradnak, ahol az észak-koreai állambiztonsági ügynökség emberei figyelik őket.

Koszos, zsúfolt, bogarakkal teli konténerekben alszanak, vagy félkész lakóházak padlóján, ahol ponyvával fedik le az ajtókereteket, hogy bent tartsák a meleget.

Egy munkás, Nam, elmondta, hogy egyszer négy métert zuhant az építkezésen, és súlyosan megsérült az arca, így nem tudott dolgozni. Még ekkor sem engedték el kórházba.

Korábban több tízezer észak-koreai dolgozott Oroszországban, évente több millió font bevételt termelve Kim Dzsongunnak és pénzszűkében lévő rezsimjének. 2019-ben azonban az ENSZ megtiltotta az országoknak, hogy ilyen munkásokat foglalkoztassanak, ezzel próbálva elvágni Kim pénzforrásait és megakadályozni a nukleáris fegyverek építését, ezért a legtöbbjüket hazaküldték.

Egy dél-koreai hírszerzési forrás szerint azonban tavaly több mint 10 000 munkást küldtek Oroszországba, és idén még többet várnak. Összesen több mint 50 000 főt terveznek kiküldeni. Az orosz statisztikák szerint 2024-ben több mint 13 000 észak-koreai lépett be az országba, ami tizenkétszerese az előző évi számnak. Közülük majdnem 8 000-en diákvízummal érkeztek, de a forrás és szakértők szerint ez csak ürügy az ENSZ-szankciók kijátszására.

Júniusban Szergej Sojgu orosz tisztviselő először ismerte el, hogy 5 000 észak-koreait küldenek Kurszk újjáépítésére, amelyet tavaly rövid időre ukrán erők foglaltak el.

A dél-koreai forrás szerint „nagyon valószínű”, hogy észak-koreaiak hamarosan az oroszok által megszállt ukrán területeken is dolgoznak majd.

„Oroszország súlyos munkaerőhiánnyal küzd, az észak-koreaiak pedig tökéletes megoldást jelentenek. Olcsók, szorgalmasak és nem okoznak gondot”

– mondta Andrei Lankov, a szöuli Kookmin Egyetem professzora és a témában elismert szakértő.

Ezek a külföldi építőipari állások Észak-Koreában nagyon keresettek, mert többet fizetnek, mint az otthoni munka. A legtöbben azért mennek, hogy kikerüljenek a szegénységből, és hazatérve házat vegyenek vagy vállalkozást indítsanak. Csak a legmegbízhatóbb férfiakat választják ki, szigorú ellenőrzés után, és a családjukat otthon kell hagyniuk.

A keresetük nagy részét „hűségdíjként” az államnak küldik. A maradék – általában havi 37–74 000 forint – egy nyilvántartásba kerül, és csak hazatéréskor kapják meg, hogy ne szökjenek el.

Amikor a férfiak szembesülnek a kemény munka és a csekély fizetés valóságával, sokan összeroppannak. Tae „szégyellte” magát, amikor megtudta, hogy a közép-ázsiai építőmunkások ötször annyit keresnek, harmadannyi munkáért.

„Úgy éreztem, munkatáborban vagyok; börtönben rácsok nélkül”

– mondta.

Jin máig felháborodik, amikor eszébe jut, hogy a többiek rabszolgának nevezték őket. „Ti nem emberek vagytok, csak beszélő gépek” – gúnyolódtak. Egyszer a főnöke azt mondta neki, lehet, hogy nem kap pénzt hazatéréskor, mert az államnak szüksége van rá. Ekkor döntött úgy, hogy kockáztatja az életét és megszökik.

Tae azért határozta el a szökést, mert YouTube-videókon látta, mennyit keresnek a dél-koreai munkások. Egy éjjel szemeteszsákba pakolta a holmiját, a takarót az ágyába tette, hogy úgy tűnjön, alszik, majd kisurrant az építkezésről. Taxiba ült, és több ezer kilométert utazott, míg egy ügyvéd segített neki eljutni Szöulba.

Az elmúlt években néhány munkásnak sikerült tiltott, használt okostelefon segítségével megszerveznie a szökését, amelyet cigarettára és alkoholra kapott napi pénzből spóroltak össze. Az ilyen szökések megakadályozására az észak-koreai hatóságok most tovább szigorítják a munkások korlátozott szabadságát.

Kang professzor szerint az egyik módszer, hogy egyre gyakrabban kell ideológiai képzésen és önkritikai gyűléseken részt venniük, ahol hűséget kell fogadniuk Kim Dzsongunnak, és bevallaniuk a hibáikat. A ritka kimenőket is korlátozták. „Régen havonta egyszer csoportosan kimehettek, de mostanra szinte teljesen megszűntek ezek az alkalmak” – mondta Kang.

Ebben a helyzetben egyre kevesebben tudnak megszökni. A dél-koreai kormány szerint a 2022-es évi 20 főről mára 10-re csökkent azok száma, akik évente kijutnak Oroszországból és megérkeznek Szöulba.

Lankov professzor szerint a szigorítások célja a sok új munkás érkezésének előkészítése.

„Ezek a munkások lesznek Kim és Putyin háborús barátságának maradandó öröksége”

– mondta, hozzátéve, hogy a munkások érkezése a háború után is folytatódik majd, még akkor is, amikor a fegyver- és katonaküldés már véget ér.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk