News here
hirdetés

HÍREK

Letiltott egy Zelenszkij-interjút az orosz állami médiafelügyelet

A Roszkomnadzor közleményben figyelmeztette az orosz hírügynökségeket, hogy ne terjesszék az ukrán elnökkel készült interjút.

Link másolása

hirdetés

Az orosz állami médiafelügyelet, a Roszkomnadzor vasárnap kiadott egy közleményt, amelyben arra figyelmeztette az orosz hírügynökségeket, hogy ne terjesszenek egy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel készített interjút - írja a CNN.

A Roszkomnadzor azután adott ki közleményt, hogy az ukrán elnök a Telegram-csatornáján osztott meg egy hosszú videót, amelyben Oroszország legismertebb független újságíróinak kérdéseire válaszol. "Oroszországnak tudnia kell az igazságot. A Zygar YouTube csatorna, a TV Rain, a Meduza portál, valamint a Kommerszant és a Novaja Gazeta kiadványok orosz újságírói minden kérdésre választ kaptak" – mondta Zelenszkij.

Az orosz állami médiafelügyelet közleményében arra figyelmeztet, hogy az orosz kormány hivatalosan "külföldi ügynöknek" minősített egyes médiumot.

"A Roszkomnadzor figyelmezteti az orosz médiát, hogy ne tegyék közzé ezt az interjút. Az interjút készítő médiatermékeket megvizsgálják, hogy felmérjék a felelősségük mértékét és a megfelelő válaszreakciót"

- írják.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Orbán Viktor: A békeidőre jellemző 8 órás munkának vége
A kormányfő szerint haladéktalanul meg kell erősíteni az ország haderőképességét, ehhez pedig megfeszített munkára lesz szükség a katonai vezetőktől és a katonáktól is.

Link másolása

hirdetés

Romló háborús helyzet Ukrajnában, ajtón kopogtató háborús gazdasági válság és energiaválság, ez ma a kínálat az európai vezetők számára - fogalmazott Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában.

Először az európai uniós csúcsról beszélt, amelyen megadták Ukrajna tagjelölti státuszát. A miniszterelnök jelezte, hogy ez nem jelenti azt, hogy a tagfelvételi tárgyalások meg is kezdődnek, ehhez feltételeket kell teljesíteni, többek közt a magyar elvárásokat is, ez segíti az ott élő magyarok jogainak érvényesítését is. A kormányfő elmondta, hogy amikor az ukrán elnökkel beszélt telefonon, Volodimir Zelenszkij megköszönte Magyarország támogatását.

Orbán azt is megemlítette, hogy "hiába akarták vállvetve más országokkal", például Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal, hogy Bosznia-Hercegovina is tagjelölti státuszt kapjon, ezt még nem tudták elérni. Mint mondta, szerinte még mindig értetlenség, vagy nem kellő tudás mutatkozik az európai vezetőkben a tekintetben, hogy a balkáni országok unióba való felvétele milyen létszükséglet lenne a migrációs helyzetet figyelembe véve. Azt ígérte, hogy folytatják a küzdelmet az osztrákokkal, a szlovénokkal és a horvátokkal. Arra is kitért, hogy Magyarország továbbra sem támogatja a gázembargót, erről nem is hajlandó tárgyalni, mert nincs miről.

Az e heti NATO-csúcsról azt mondta, hogy "súlyosabb" volt. Orbán szerint lassan szembe kell nézni a realitásokkal, és bár a NATO még nem tart itt, de közelít ehhez a ponthoz. Mint mondta, hiába szállít több nyugati ország fegyvereket Ukrajnának, a háborúban a katona a legfontosabb, az meg fogytán.

Bár Ukrajna komoly haderőt jelent, hősiesen harcolnak, hiszen a hazájukat védik, de lassan a katonai realitások érvényre lépnek

- jegyezte meg a miniszterelnök. Elmondása szerint a NATO-csúcson még nem volt szó arról, mi lesz akkor, ha az ukrán front összeomlik, de a helyzet egyre rosszabb, Ukrajna már naponta 100-1000 katonát veszít a háborúban.

hirdetés
A kormányfő hangsúlyozta, hogy mindenki az ukránok oldalán áll természetesen, Magyarország is, ez a közfelfogás.

Orbán úgy véli, hogy hiába figyelmeztetett előre a háború Oroszország, az előkészítés semmiképpen nem ad elegendő választ és indokot arra, hogy egy ország megtámadjon egy másikat és nyílt háborút folytasson vele, akkor is ha az oroszok ezt különleges katonai hadműveletnek nevezik. Háborúról van szó, ahol tízezrek halnak meg, és Magyarország ebbe nem akar belekeveredni - jelentette ki.

Azt mondta, úgy jött haza a NATO-csúcsról, hogy hallotta a vészcsengőt a fejében. Figyelmeztetett, hogy bár most még úgy tűnik, hogy a frontvonalban lévő ukrán városok messze vannak, távoli, idegen helyek, de ha gyorsan változik a katonai helyzet, olyan városok nevét fogjuk hallani, amelyeket ismerünk, mert

a háborús zóna sokkal gyorsabb közelebb érhet Magyarországhoz, mint gondolnánk.

Éppen ezért meg kell erősíteni Magyarország haderőképességét, ehhez pedig gyors képességfejlesztési munkát kell elvégezni.

"A békeidőre jellemző 8 órás munkának vége van" - jelentette ki a katonákra vonatkozóan.

Hozzátette, hogy emberfelettinek tűnő munkával kell radikálisan megnövelni a védőképességünket, ehhez megfeszített munkát fog kérni a honvédelmi minisztertől, a katonai vezetőktől és a beosztottaiktól is.

Arra is kitért, hogy

a NATO-csúcson arról is döntöttek, hogy meg kell erősíteni a keleti szárnyat, így Magyarországot is, mert "ha baj van, akkor már hiába kapkodunk".

Orbán kiemelte, hogy a védelemre való felkészülés években, jóe esetben félévben mérhető, néhány hét alatt ezt nem lehet megtenni.

Hogy mit mondott még a miniszterelnök a rádióinterjúban, ebben a cikkben olvashatod el:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Akár 20 százalékra is gyorsulhat az élelmiszerárak emelkedése – mondja a jegybank szakértője
A Magyar Nemzeti Bank szerint javítani kellene a termelékenységen a mezőgazdaságban és az élelmiszer-feldolgozóiparban.

Link másolása

hirdetés

Az RTL Híradó arról kérdezte az MNB elemzőit, miért nőnek nálunk jobban az élelmiszerárak. Ők az alacsonyabb termelékenységről beszéltek. Vagyis, hogy ugyanannyi üzemben, ugyanannyi idő alatt kevesebb terméket képesek előállítani Magyarországon, mint máshol a régióban.

„A következő hónapokra előrejelzett akár 16 százalékos infláció hány százalékos élelmiszerár-emelkedést feltételez? Mi az oka, hogy Magyarországon jobban emelkednek az élelmiszerárak mint a többi uniós tagállamban?” – ezeket a kérdéseket tette fel az RTL Híradó a jegybank elemzőinek.

Az élelmiszerek ára az egyik legfontosabb tényezője az inflációnak, de nemcsak nálunk, hanem világszerte. A nyári hónapokban az élelmiszerek inflációjának további gyorsulására számítunk.

– mondta Baksay Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója, aki megjegyezte, az árdrágulás nemcsak Magyarországon probléma, hanem mindenhol máshol is.

Ha Magyarországon külön vizsgáljuk a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszereket, azt látjuk, hogy a feldolgozott élelmiszerek ára emelkedik még gyorsabban itthon, mint külföldön. Baksay szerint ezen az segítene, ha javulna a termelékenység mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszer-feldolgozóiparban. Vagyis magasabb termelékenység alacsonyabb áremelkedéshez vezethetne.

Az RTL Híradó riportja

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Tetőzik a kánikula: akár 40 fok is lehet pénteken, este zivatarok hoznak egy kis felfrissülést
Késő estére 21 és 30 fok közé mérséklődik a meleg, a nyugati megyékben lesz hűvösebb.

Link másolása

hirdetés

Pénteken tetőzik a hőség - írta az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Az előrejelzés szerint az országban napközben 34-40 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet. Késő estére 21 és 30 fok közé mérséklődik a meleg, a nyugati megyékben lesz hűvösebb.

Mint kiemelték: a napi középhőmérséklet jellemzően csak az Alpokalja térségében maradhat 27 fok alatt, az Alföldön illetve az ország középső tájain általában 29 fok felett alakulhat.

A hőség veszélye miatt péntekre Budapestre, valamint Pest, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyére adta ki a legmagasabb, harmadfokú figyelmeztetést a meteorológiai szolgálat. Az ország nagy részén másodfokú, továbbá két megyére - Vas és Zala - elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a hőség miatt.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy az UV-sugárzás szintje országszerte elérheti a nagyon erős szintet.

Emellett az ország nagy részére zivatarveszély, néhol az erős szél miatt is adtak ki elsőfokú figyelmeztetést. A délutáni óráktól kezdve megnő a "zivatarhajlam".

Jellemzően a Dunától keletre alakulhatnak ki zivatarok, amelyeket akár viharos széllökések, jégeső és intenzív csapadék kísérhet. Majd az esti, éjszakai órákban az érkező hidegfront mentén a Dunántúl nyugati felén is előfordulhatnak zivatarok.

A meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint hidegfront érkezik a hétvégén, ennek hatására többfelé lehetnek záporok, erős széllel kísért zivatarok, de a hőség nem sokat enyhül.

hirdetés
Néhol 30 fok körülire mérséklődik a meleg, de többfelé továbbra is 35 Celsius-fok feletti csúcsértékek várhatók.

Az országos tisztifőorvos jövő hétfő éjfélig hosszabbította meg a hétfő óta tartó, eredetileg csütörtök éjfélig elrendelt legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Orbán: Magyarország a szelíd galamb az EU-ban, mindenki más héja
A miniszterelnök szerint egyedül ő képviseli azt az álláspontot az uniós vezetők közül, hogy a háborús szankciók helyett azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra volna szükség.

Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor péntek reggel interjút adott a Kossuth Rádiónak, amely során az európai uniós háborús politika és a határvédelem is szóba került.

Az EU-s szankciókkal kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország sosem volt híve a szankciós politikának, ahogy ő sem, szerinte ez "nem is a magyar karakternek való".

Az EU nagy része azonban hisz abban, hogy a szankciókkal el lehet érni valamit, a kormány pedig nem akarja megbontani az egységet. Orbán szerint ez vállalhatatlan lenne egy olyan közösségben, amely az együttműködésre, a lojalitásra, az egységességre épül.

"Nem akarunk olyan helyzetbe kerülni, mint a viccbéli autós, aki szembemegy a forgalommal"

- fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy vannak olyan dolgok, amiben nem engednek, például az energetika kérdésében, de ami nem életbevágó Magyarország számára, abban hajlandóak engedni.

Kijelentette azt is, hogy Magyarország nem vétózik, ez a kijelentés félrevezető. Mint mondta, minden döntés akkor jön létre, ha minden tagállam egyetért, "nélkülünk nincs döntés".

Orbán ismét elmondta, hogy ha nincs béke, akkor a gazdaságunk menetel a recesszióba. Éppen ezért nem szankciónkra volna szükség, hanem azonnali tűzszünetre, majd béketárgyalásokra. Kérdésre válaszolva azt mondta, ő az egyetlen európai vezető, aki ezt az álláspontot képviseli, szerinte néha furán is néznek rá emiatt.

hirdetés
"Ritkán van az úgy, hogy Magyarország egymaga a szelíd oldalon, a galamb oldalon áll, mindenki más meg a héja."

- fogalmazott.

A miniszterelnök továbbra is úgy véli, hogy Magyarországnak a béke oldalán kell lennie, mert a háborús inflációt nem lehet másképpen megakadályozni, csak úgy, ha a háborúnak véget vetünk.

A hét eleji parlamenti ülésre is kitért, ahol azt látta, hogy nem mindenki érti még, milyen nehéz a mostani helyzet. Orbán azt próbálja elmagyarázni a képviselőknek, akik részben fejlesztési, részben fizetésemelési igényekkel hozakodnak elő, hogy most háborús helyzet van, mi meg védekezünk, és nem most van az ideje annak, hogy előrelépjünk egyet vagy kettőt.

"A siker az, ha nem csúszunk vissza, hanem meg tudjuk vetni a lábunkat a gazdaság és az életszínvonal tekintetében, meg tudjuk védeni azt, amink van"

- jelentette ki.

A kormányfő a határvédelmi egység kiépítéséről is beszélt. Elmondta, hogy Magyarország különleges helyzetben van, mert egyszerre sújt minket a 800 ezer menekült Ukrajnából és több mint 100 ezer illegális határátlépő délről. Szerinte példátlan, hogy egyszerre két ilyen nyomás nehezedjen egy országra. Mint mondta, próbálja jelezni az EU-nak, hogy ez nem csak magyar ügy, hiszen a bevándorlók nagy része továbbmegy nyugat felé, így a "belső nyugalmas Európában élő minden nemzetnek érdeke visszatartani őket". Ehhez jól jönne pénzügyi támogatást, "de azt nem szoktunk kapni". Orbán szerint elvárható lenne az uniótól, hogy Magyarország ezen sajátságos helyzetét elismerje.

A határvédelemre kanyarodva elmondta, hogy tavaly 400 embecsempészt fogtak el a déli határnál, idén már 750-et. Jelezte, hogy a háború gazdasági következményei már Ázsiába és Afrikába is elértek, ahol éhínség, élelmiszerválság fenyeget, ami miatt egyre többen indulnak el Európába. Orbán szerint már nem tudjuk úgy megállítani a bevándorlókat, ahogy eddig képesek voltunk rá. Most ugyanis háború van, és minden perc, amit a katonák nem a felkészüléssel töltenek el, elvesztegetett idő. A kormányfő azt mondta, a katonákat ki kell venni a határvédelemből, de ha a rendőröket vezényelik oda, ők is hiányoznának onnan, ahol egyébként dolgoznának. Ez átmenetileg jó megoldás volt, de erre már nem lehet építeni, ezért kell megszervezni egy határvadász rendszert, egy olyan határőrséget, amely határvadászokból áll.

Ehhez 2000-4000 embert kell felvenni és kiképezni a határvédelmi szolgálatra.

A fizikai felkészítés mellett a jogszabályokat is meg kell tanítani nekik, Orbán pedig azt szeretné, ha civilizált módon viselkednének a bevándorlókkal. Hozzátette, hogy ehhez persze az kell, hogy ők se erőszakosan lépjenek fel a határvédőkkel szemben.

Orbán terve szerint ezt a határvadász rendszert a belügyminisztériumon belül építik fel, de ha mégsem megy, akkor azon kívül, erre is van terve.

Hogy mit mondott még a miniszterelnök a rádióinterjúban, ebben a cikkben olvashatod el:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: