SZEMPONT
A Rovatból

Létezik-e az az ország, amiben én lakom? – szavazatot számláltunk Nógrádban

Létezik-e ellentét a vidék és a főváros között? Találkozhatnak a valóságok? Egy házaspár számol be a választások napjáról, mindketten egy nógrádi faluban voltak szavazatot számlálni.


"A férjem született zuglói, én született szabolcsi vagyok.

Míg ő egy panelban nőtt fel, én a földet túrtam az udvaron, vagy a kukoricát egyeseltem, meggyet vagy almát szedtem. Vasárnap misével kezdtük a napot.

2013 óta élek Budapesten. Egyetemre jöttem tanulni. Haza Németországból. Honvágyból.

Mindig is azt gondoltam, vidéki lány vagyok, csak épp most Budapesten lakom. Idegennek éreztem magam a városban, de nem éreztem idegennek a budapestieket.

Ezért amikor egy-egy beszélgetést a vidék és a főváros ellentétére húzzák fel, azt hülyeségnek tartottam. Tartom.

Amikor jelentkeztünk ellenzéki szavazatszámlálónak, sejtettük, hogy vidékre fognak minket delegálni, sőt reménykedtünk benne. Végül egy Nógrád megyei kis faluban kötöttünk ki, amely lakossága nem éri el a 300 főt.

Férjem izgult. Én nem.

Tudtuk, hogy ebben a faluban főleg Fidesz-szavazók élnek. És én azt is tudtam, hogy ebből nem lesz konfliktus. Én is egy Szabolcs megyei fideszes faluból származom, és ismerem „őket”.

Jó emberek.

És hidd el, tényleg azok.

Olyanok, mint én, olyanok, mint te.

Minden különbség-keresgélés csak szőrszálhasogatás.

"Maguk honnan vannak? - kérdezte egy idősebb bácsi a kis nógrádi faluban, a templom előtti téren. Elmondtuk neki, hogy ellenzéki szavazatszámlálók leszünk, eskütételre jöttünk, és gondoltuk, kicsit körbenézünk a faluban, mielőtt visszaindulunk Budapestre.

És az jobb lenne? - kérdezett vissza, de akkor nem is értettem, mire gondol. Az ellenzékre gondolt, és arra, hogy az jobb lenne-e az országnak? Végül ez nem derült ki.

A feleségemmel azért akartunk szavazatszámlálók lenni, mert úgy éreztük, az már nem elég, ha csak négyévente elmegyünk szavazni. Ennél többet kell tennünk, ha le akarjuk váltani Orbán Viktor rendszerét, és erre hajlandóak voltunk időt, pénzt és energiát is fordítani. Én őszintén hittem abban, hogy már az is elég lesz a visszaélések megakadályozására, ha a legtöbb helyen lesznek ellenzéki szavazatszámlálók is."

Az első perctől kezdve kedvesek voltak velünk. Kedvesek voltunk velük. Reggeli és sütikínálgatás, kávéfőzés, érdeklődés.

Mintha tényleg egyfelé hajóznánk ezt a csónakot. (Vagy kompot?)

Az első konfliktus nem is abból adódott, ki a fideszes delegált, és ki nem az. Sőt a fideszes delegáltak könnyedén adták át a feladatokat nekünk. A Mi Hazánk szavazatszámlálója több órára elment. A saját településére átutazott szavazni. Az is hamar egyértelmű lett, hogy az elvileg független HVI tagok is „Fidesz-delegáltak”. Mikor az elnöknek Pataky Attila a csengőhangja, eloszlik az összes kétség.

A legnagyobb konfliktus egy óriási bakiból adódott. Bénák voltunk, hibáztunk.

Ebben a faluban jelentős a szlovák nemzetiség aránya. Félszavakból arra is rájöttünk, hogy sokan ki-be járkálnak a nemzetiségi nyilvántartásból, hogy az országgyűlési választásokon ne a nemzetiségi listára szavazzanak, mert arra nincs esélyük, hogy a szlovák lista fog nyerni, és nem akarják, hogy a szavazatuk elvesszen.

Aki azonban benne maradt a nyilvántartásban, az az országos lista helyett a nemzeti listára szavazhat, valamint az egyéni képviselőjelöltre.

Kora reggel a jegyzőkönyvvezető felhívta a helyi jegyzőt, hogy biztos információnk legyen arról, milyen szavazólapokat kap az, aki szlovák nemzetiségű.

KÉT LAPOT KAP.

Azonban mivel népszavazás is volt, ez valójában három lap:

- egyéni lista

- nemzeti lista

- népszavazási lap

De valóban, az országgyűlési választáson két kapott kap.

Kicsivel később a jegyzőkönyvvezető újra felhívta a jegyzőt. Ugyanazzal a kérdéssel és ugyanazzal a válasszal.

Szó mi szó.

Nálunk 5 ember két szavazólapot kapott:

- nemzeti lista

- népszavazási szavazólap

Azaz az egyéni képviselőjelölt lapot nem kapták meg.

Aztán megjelent egy szlovák apuka, aki a választáson nem volt szlovák, de a lánya igen. És határozottan, hangosan, eltántoríthatatlanul követelte a lánya jogait.

IGAZA VOLT!

Ami kellemetlen annak, aki hibázik. Főleg egy olyan helyzetben, ahol az egész ország azt figyeli, hol lehet ráugrani egy csontra, amin fel lehet háborodni, és lehet verni a tamtamot.

Az első különbség, ami ebben a helyzetben köztünk és egy Fidesz-szavazó között volt, az, hogy az elnökasszony erre így reagált: „Én ezt nem hallgatom.” És kiment. Amiben számos SZSZB-tag követte. Kivéve minket.

Akik nem voltak helyiek, és nem voltak tapasztalt számlálók.

Férjem hívta a központi tájékoztató számot. Közben nyugtatta a felhevült szavazót, és mindeközben próbáltuk fenntartani a szavazás rendjét, hogy aki most jön, ne forduljon ki ijedtében.

Végül megkaptuk a helyes információt. Erre kigyűjtöttem azon emberek nevét a jegyzőkönyvből, akik szlovák nemzetiségként már leszavaztak.

„Ismeritek őket?” „Vissza tudjuk őket hívni?”

Döcögősen ment.

Úgy érzem, hogy bár a helyzet nagyon kínos volt, de a felelősség elől nem szabad elbújni, a hibást keresni. „DE A JEGYZŐ EZT MONDTA!” „KÉTSZER IS MEGKÉRDEZTÜK” „ÉN IS CSODÁLKOZTAM REGGEL, MÉG MONDTAM IS.”

Hanem meg kell oldani a problémát. És nem csak akkor helyinek és tapasztalnak lenni, ha abból nem származik hátrány.

Végül mindenkit elértünk.

Valószínűleg ezzel Fidesz-szavazatot mentettünk. De nem baj. Mert ez így helyes. Szerintünk.

"De vajon mennyit értem én, mint ellenzéki szavazatszámláló? Bizonyos helyzetekben úgy éreztem, mintha egyedül mi ketten lennénk tisztában a lebonyolítással, és a kényes pillanatokban egész egyszerűen magukra hagytak a helyiek. MI ellenőriztük az okmányokat, írattuk alá a névjegyzéket és mi pecsételtük a szavazólapokat. Így visszagondolva volt olyan pillanat is, amikor talán csak ketten voltunk a szavazókörben, tehát fel is kellett volna függeszteni a szavazást, mert az SZSZB-tagok száma három alá csökkent.

De egyszerűen nem tudtunk mindenre figyelni. Én talán a legnagyobb hibákat a mozgóurnázás közben követtem el. Sajnos hagytam, hogy több idős embernek valamelyik rokona töltse ki a szavazólapokat, mondván „nem lát jól, segíteni kellene neki!”

Persze nincsenek illúzióim: a többségük amúgy is a Fideszre ikszelt volna, mert ahogy egy bácsi fogalmazott, tudja kire kell szavazni, hallotta a tévében. Ugyanitt láttam a gyújtós közé bekészítve az ellenzéki Nyomtass te is! Mozgalom legutóbbi lapszámát, és a helyi ellenzéki jelölt szórólapját is.

Nem akarom a saját felelősségemet hárítani, nem lett volna szabad megengednem, hogy mások töltsék ki az idős emberek helyett a szavazólapot. De legyünk őszinték, nem ezen múlt. A településen a fideszes jelölt kétszer annyi szavazatot kapott, mint a közös ellenzéki jelölt."

A másik konfliktusunk a népszavazásra leadott válaszok megszámlálásánál volt.

Itt is voltak olyan állampolgárok, akik szándékosan érvénytelenül, netalán igennel szavaztak érvényesen.

Az első pár ilyen lapnál csak fejcsóválás volt. És nem a fideszes delegáltak részéről, hanem a „független” HVI-tag részéről.

Aztán elhangzott egy buzizás.

Majd egy HVI tag egyértelműen kijelentette, hogy ez az ember, aki ezt a lapot kitöltötte: „NEM NORMÁLIS”

Ekkor kifakadtam. „EZT NE!”

Kifejtettem, hogy mindenkinek megvan a véleménye és ezt joga van elmondani. De még az is lehet, hogy nem értette a kérdést, vagy eltévesztette.

NEM MONDHATJUK AZT VALAKIRE, HOGY NEM NOMRÁLIS, CSAK AZÉRT, MERT NEM ÉRT VELÜNK EGYET. Határozottan csendre utasítottam őket. És megkértem, hogy ezt majd hazafelé beszéljék meg, mert ők itt most független szavazatszámlálók.

Aztán elhangzott egy ilyen párbeszéd:

„Hát csak tudod ez a világ el van korcsosulva, és ez a baj”

Mire én: „Mire gondolsz?”

Csak azt bánom, hogy nem tettem hozzá, hogy szerintem is el van korcsosulva, és ez tényleg nagy baj.

Ekkor jöttem rá, hogy nemcsak azért kedvesek velünk, mert alapból jó emberek, hanem azért is, mert nem érzik át, hogy ez a választás nekünk is fontos volt, és borzasztóan csalódottan jöttünk haza. Hogy ahogy mi disztingváltunk, úgy nekik is kellett volna.

Majd 80 ezer forintot költöttünk ketten az utazásra és a szállásra. Félretettük a saját munkánkat, az ügyfeleinket, hogy ott lehessünk.

És amikor kiderült az eredmény, akkor közli velem egy HVI tag, hogy: „AZ JÓ”

Mert nem tudja, hogy nekem mennyire fáj. Nem érti mennyire őrülten csalódott vagyok.

Ez a különbség köztünk!

Hogy szerintem nem lehet érzéketlenségre nevelni egy társadalmat. Önzésre. Hogy valakinek csak akkor legyen szava, és joga, ha egyetért a többséggel.

Hogy nem szabad utálni azt, aki más, mint én, vagy más a véleménye.

Ebből én nem tudok engedni.

Reménykedek, hogy nem ilyen társadalomban élünk.

Közben nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy Magyarországon 10-ből 6 ember ezzel nem így van, és akik velem szemben jönnek az utcán, azok nagy valószínűséggel gyűlölnének, ha tudnák, hogy ezt így gondolom."

" Amikor már lehetőségem volt, megnéztem a telefonomon az országos eredményeket este 11 óra körül, és sokkolódtam. Ezek után nagyon nehéz volt az a pár óra, amit még ott kellett töltenünk, úgy éreztem, semmit nem ért a munkám.

Pár nap után azonban azt mondom, igenis, fontos volt a munkánk, és óriási szó, hogy ebben az országban közel 30 ezer ember vállalta ezt a feladatot, sokan órákat utaztak a helyszínre, hogy utána 16-18 órán keresztül ott legyenek a számukra kijelölt szavazókörben.

Ugyanakkor konkrét csalással szerintem kevesen találkoztak. Olyannal legalábbis, amit bizonyítani is lehet.

Fontos volt a munkánk, és most azt mondom, négy év múlva – immár tapasztaltabb számlálóként – újra elvállalnám. De a szellemi, közéleti kútmérgezést nem tudjuk ellensúlyozni szavazatszámlálóként. Amíg ez a helyzet nem változik, addig vélhetően a bácsi kérdésére sem fog kiderülni a válasz, hogy jobb lenne az ellenzék."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba” – Az Integritás Hatóság elnöke szerint Tuzsonék le akarták állítani, a feleségét és a gyerekeit is traumatizálták, hogy megtörjön
Biró Ferenc a De! Akcióközösségnek adott interjújában tálalt ki arról, hogyan próbálták elérni az Orbán-kormány tagjai, hogy távozzon. Elmondása szerint az elmúlt másfél évben „nagyon-nagyon nehéz” lett az életük, az otthonukban tartott házkutatás után a családja már attól is retteg, ha csengetnek, vagy hivatalos iratot kapnak. Az interjúban a rendszerszintű korrupcióról is részletesen beszélt.


Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke a De! Akcióközösség csatornájának adott interjút, amelyben rendkívül súlyos állításokat fogalmazott meg a magyarországi korrupció mértékéről és a kormányzati nyomásgyakorlásról.

Az interjú elején elmondta, a versenypiacról érkezve, egy gyenge pillanatában döntött úgy, hogy megpályázza a pozíciót. „Amikor én megpályáztam a hatóság vezetését 2022-ben, (...) eljutottam az életembe arra a pontra, hogy azt gondoltam, hogy én most már, hát hogy mondjam, tudok annyit erről a témáról, hogy azt én szívesen az ország szolgálatába állítanám” – fogalmazott. Szerinte a kormányzat akkor tévedett, amikor őt kiválasztotta. „Ahol szerintem tévedtek, hogy azt gondolták, hogy akkor majd én vagy megvehető vagyok, vagy megfélemlíthető vagyok, vagy majd nem akarok dolgozni” – jelentette ki. Kinevezése után Brüsszelben is bizonyítania kellett függetlenségét. „Elmentem Brüsszelbe, leültem a bizottsággal tárgyalni, (...) az első másfél óra az arról szólt, hogy így forgattak, hogy »ugye, hogy akkor most téged is az Orbán hozott létre«” – idézte fel.

Állítása szerint korábban a családját, a munkáját és az általa felépített hatóságot is féltette, ezért nem beszélt, de a politikai helyzet megváltozása miatt most már szabadabban nyilatkozik. Hangsúlyozta, hogy komolyan vette a közszolgálati esküjét.

Elmondása szerint 2024 májusában az akkori igazságügyi miniszter, Tuzson Bence és az európai ügyekért felelős miniszter, Bóka János egy találkozón egyértelműen arra utasították, hogy ne végezze a munkáját.

A beszélgetésre azután került sor, hogy a hatóság helyszíni szemlét tartott az Országos Kórházi Főigazgatóságnál (OKFŐ), ami Biró szerint komoly negatív visszhangot váltott ki kormányzati körökben. A minisztériumi találkozó légkörét érzékeltetve elmondta, hogy az asztalon két, lehallgatást megakadályozó eszköz volt.

„Felszólított az igazságügyi miniszter, hogy ne végezzem a munkámat. Ez így úgy hangzott, hogy »ne csináljanak ilyeneket«” – idézte fel a miniszter szavait.

Biró állítása szerint erre ösztönösen úgy reagált, hogy biztosította a minisztert, a hatóság minden rendelkezésére álló eszközzel élni fog. Elmondása szerint a legmegdöbbentőbb az volt, hogy a felszólítás mögött nem volt semmilyen érvrendszer. Amikor visszakérdezett, hogy miért ne végezzék a munkájukat, a miniszter nem volt vitaképes, és nem tudott indoklást adni, ami Biró szerint azt mutatta, hogy „a rendszer elszokott attól, hogy indokolnia kelljen”.

A találkozó után szerinte a kormányzat különböző eszközökkel próbálta ellehetetleníteni a hatóság munkáját, például egy rendelettel nehezítették meg az állami intézményekbe való bejutásukat, és megpróbálták visszatartani az információkat.

Biró Ferenc beszélt az ellene és családja ellen indított nyomásgyakorlásról is. Elmondása szerint a feleségének egy megrendezett autóbalesetet szerveztek, amit egy titkosszolgálati műveletnek tart. Az eset után a helyszínre érkező, a hatóság által megbízott biztonsági vezető megzsarolta a feleségét.

„Figyelj Judit, te vagy a Feri gyenge pontja, valld be, hogy te csináltad, akkor téged most börtönbe viszünk, ő abbahagyja, amit csinál, és akkor kiengedünk” – idézte a zsarolás szavait.

Az esetet követően, 2024 januárjában egy összehangolt akció keretében ötvenen – a TEK, a Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai – tartottak házkutatást a hatóság irodájában és az otthonában is. Állítása szerint az akció célja az volt, hogy megtörjék és lemondásra kényszerítsék.

Elmondása szerint 15-18 egyenruhás jelent meg a házuknál, amikor a felesége és két gyerekük volt otthon. Mindhármukat a konyhába állították, majd az akció vezetője némi kérdezésködés után a nő fejére olvasta, hogy bűnsegédként gyanúsított. Mivel elvették a telefonját, és nem is akarták visszaadni neki, így még ügyvédet sem tudott hívni.

„Menjenek ezek a picsába, bocsánat, már elnézést. Hogy létezik az, kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba. Szóval hogy létezik? Hogy létezik?”

– háborgott az interjúban Biró.

A történteket rendkívül súlyosnak ítélte meg. „Képzeljék el azt az eltorzult, szemét, mocskos agyat, ami azt gondolja, hogy aki egyébként jót akar tenni az országnak, és meg akarja fogni a korrupciót, annak a feleségét elvisszük és rabosítjuk. Azért, hogy hagyja abba, amit csinál. Milyen ember az ilyen?” – tette fel a kérdést. A házkutatás szerinte traumatizálta a családját, és az elmúlt másfél évben „nagyon-nagyon nehéz” lett az életük.

„Hát annak azért van egy svungja, amikor azt mondják a rendőrök, hogy anya nem biztos, hogy hazajön”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a történtek óta állandó feszültségben élnek. „Traumatizálták a feleségemet. Ha csönget a postás, akkor így összenéz a család, hogy akkor akkor ki jön és mivel. Ha hivatalos iratot kapunk, akkor mindenkinek görcsben áll a gyomra. Ugye ezt hívták régen csengőfrásznak.”

Biró szerint az ellene indított büntetőeljárás, amelyben hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják, teljes mértékben koholt vádakon alapul. Úgy véli, az egész egy előre megtervezett akció volt, aminek az volt a célja, hogy eltávolítsák, és egy engedelmesebb vezetőt ültessenek a helyére.

Arra a kérdésre, hogy ki hozhatta meg a döntést egy ilyen szintű támadásról, Biró azt válaszolta, hogy ezt egyértelműen a legfelsőbb politikai körökből kellett elindítani. Rogán Antal szerepével kapcsolatban feltett kérdésre úgy felelt: „Voldemort. Most így nagyon leegyszerűsítve.” Majd hozzátette: „Az, hogy ez felülről volt vezérelve... én azt gondolom, hogy ezt nem lehetett volna megcsinálni, hogyha nincsen hozzákellő politikai akarat”.

Az interjúban Biró Ferenc a rendszerszintű korrupcióról is beszélt. Bár korábban azt nyilatkozta, nem hisz ebben, most elismerte, hogy ez a kijelentése „nem öregedett olyan jól”, és a köznyelvi értelemben vett korrupciót rendszer szinten űzték Magyarországon.

Konzervatív becslése szerint az elmúlt 16 évben a korrupció miatti kár elérhette a 60 ezer milliárd forintot. Szerinte a korrupciós ügyek felderíthetőek. „Ahol füst van, ott általában tűz is van” – jegyezte meg.

Beszélt a pénzmozgásokról is: „Vannak olyan viszonylag magas rangú politikusok, akiknek komoly készpénzelhelyezési gondjaik vannak.” Több konkrét ügyet is megemlített. Szerinte a lélegeztetőgép-beszerzések során a kormányt előre figyelmeztették egy külföldi partneren keresztül, hogy az egyik beszállító „egy köztudott gengszter”, a szerződést mégis megkötötték. A Gondosóra programot egy ezer milliárdos nagyságrendű problémás ügynek nevezte. Az atlétikai világbajnoksággal kapcsolatban elmondta, hogy az egyik évben 12 700 forintba került egy bíró képzése, míg a következő évben már 640 ezer forintba, és több száz főre volt szükség.

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) működését egy olyan rendszerként írta le, amely a teljes állami kommunikációs költést egyetlen cégcsoporthoz, a Balásy Gyula nevével fémjelzett vállalkozásokhoz csatornázta be. Balásyt „végrehajtónak” nevezte, és valószínűtlennek tartotta, hogy Orbán Viktor ne tudott volna a rendszerről.

Mészáros Lőrinc felemelkedését pedig „gyalázatosnak” minősítette, de hozzátette, hogy nem az oligarchákkal van a baj, ha azok tisztességesen működnek.

A rendszer csúcsán lévők mentalitásáról pedig azt mondta: „Teljesen elvesztették a kapcsolatukat a realitással. Amikor valakinek ennyi pénze van, amiért nem biztos, hogy olyan nehezen kellett megdolgozni, (...)  akkor 100 millió forint egy táskáért az abszurdum. Teljes realitásvesztés, teljes talajvesztés.”

Biró Ferenc arról is beszélt, hogy miért nem állt ki korábban a nyilvánosság elé. Szerinte akkoriban ez egy „nem megnyerhető harc” lett volna az egész államgépezettel szemben, és a hatóságot is tönkretették volna. Rámutatott, hogy a hivatalos csatornák is bezárultak előtte: „Az, hogy 2025-ben a Magyar Országgyűlésnek a gazdasági bizottsága nem volt kíváncsi az Integritás Hatóság elnökének a beszámolójára, az nagyon sokat elmond.”

Most azért beszél, mert úgy látja, az ország egy történelmi esélyt kapott, és szembe kell néznie a múltjával.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
VDSZ: A Tisza vendégmunkás-rendelete a kínai akkumulátor-beruházásokra nem érvényes
Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a kormány nem akarta az épülő vagy a termelést éppen elindító gyárak munkaerőproblémáját fokozni. Ugyanakkor azt nem érti, miért pont az a három ország került tiltólistára, amelyeket megneveztek.


Pénteken jelent meg a kormányrendelet, amely szombattól leállította az új vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását, és megtiltotta a tömeges beáramlást a Fülöp-szigetekről, Georgiából (Grúziából) és Örményországból.

Székely Tamás Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke a Szeretlek Magyarországnak azt mondta, a rendelet egy felemás intézkedés, mivel nem mindenkire vonatkozik. „Az én olvasatom szerint például a kínai és a dél-koreai országokból érkező munkaerőre nem terjed ki” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a korlátozások így nem érintik a nagy akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházásokat.

„Ez azt jelenti, hogy a CATL esetében, vagy a BYD-nál zajló kínai beruházásoknál ezek a korlátozások nem élnek.”

A kormányzat ezzel a rendelettel szerinte azokat próbálja korlátozni, akik elsősorban ügynökségeken keresztül érkeztek. Csakhogy a BYD és a CATL esetében a Kínából érkező dolgozók nem ügynökségen keresztül jönnek, hanem maguk a gyárak szervezik őket.

A szakszervezeti vezető úgy véli, a kormány a rendelettel szándékosan nem húzta be teljesen a féket. „Én azt látom, hogy a kormányzat nem akarta az épülő vagy a termelést éppen elindító gyárak munkaerőproblémáját fokozni.”

„Itt konkrétan szerintem a BYD és a debreceni beruházásokról van szó, de nemcsak a CATL-ről, hanem például a nyíregyházi Sunwoda is ide sorolható.” Úgy látja, a kormányzat célja az volt, hogy ne akadályozza meg „ezeknek a cégeknek az elindítását és felépítését egyik napról a másikra.”

A VDSZ elnöke  ugyanakkor értetlenül áll a korlátozások alá kerülő országok listája előtt. „Arra azért kíváncsi lennék, hogy milyen megfontolásból választották ki ezt a három országot” – vetette fel. „Lehet, hogy valami sorsolás alapján történt, ezt nem tudom megmondani.”

A döntést azért is furcsállja, mert a munkáltatók a grúz és a kirgiz munkavállalókkal szemben éppen a fülöp-szigetiekről nyilatkoznak a legpozitívabban. „Azt mondják, hogy nagyon precízen dolgoznak és megbízhatóak.”

Az tény, hogy a különböző nemzetiségű munkások társadalmi láthatósága között  különbség van. „A fülöp-szigetiek esetében sok esetben látjuk őket az utcán és egyéb területeken is. Ami viszont a kínai munkaerőt illeti: ők elsősorban az iparon belül, kevésbé látható területeken dolgoznak.” A láthatóbb munkakörökben, például futárként, főleg fülöp-szigeteki és indiai munkavállalók dolgoznak, de utóbbiak az üzemekben is jelen vannak.

Székely Tamás szerinte a mostani egy első, viszonylag logikus lépés volt a kormány részéről, próbáltak gyors intézkedéssel valamit tenni, „ami ebből a szempontból valószínűleg helyes.” Pozitívumként értékelte, hogy a kormány nem egy mindent elsöprő megoldást, „fűnyíróelvet” választott. Másrészt úgy gondolja, lesznek még következő lépések is, mert a mostani, három országra vonatkozó korlátozás nem elégséges a munkanélküli magyarok helyzetbe hozására.

A probléma ugyanakkor bonyolult. Magyarországon súlyos munkaerőhiány van, ami a szakképzettség szintjétől függetlenül jelentkezik. „Nemcsak képzett, hanem képzetlen munkaerőből is hiány van” – fogalmazott Székely. „Például azokon a területeken, ahol ezek a vendégmunkások operátori tevékenységet végeznek, hiányzik a magyar munkaerő.” Éppen ezért a munkáltatók ragaszkodnak a külföldi munkaerőhöz.

A szakszervezeti vezető is úgy látja, hogy hirtelen eltűnésük komoly problémát okozna. Nélkülük komoly bajba kerülne a gazdaság, „akkor leáll a magyar ipar, ami amúgy is elég rossz helyzetben van.”

A munkáltatók „ezért hördültek fel, amikor arról volt szó, hogy június 1-jétől teljes mértékben megszüntetik a vendégmunkások bejövetelét.”

Ugyanakkor Székely Tamás szerint a munkáltatóknak vannak más szempontjaik is. „A vendégmunkások a magyar munkavállalókkal szemben könnyebben túlóráztathatóak, nem dumálnak vissza.”

Azt az érvet sem tartja teljesen igaznak, hogy a nagyberuházásoknál speciális szakképzettségre van szükség „Ezt mondják, igen. Azért nálunk is vannak mérnökök, és valószínűleg azokat a mérnököket, akik Magyarországon vannak, jobban el lehetne helyezni.” Úgy látja, a probléma inkább az elvándorlásban gyökerezik. „Azt látjuk, hogy a magyar mérnökök nem Magyarországon keresik a boldogulásukat, hanem külföldön.”

A további lépések előtt Székely Tamás szerint egyeztetésre lenne szükség. „Először le kéne ülni a szociális partnerekkel, munkáltatókkal, szakszervezetekkel, és végig kellene gondolni egy teljes foglalkoztatási stratégiát a jövőre nézve.”

Szerinte egy ilyen stratégiának több területet kellene átfognia. „Ebben a foglalkoztatáspolitikának és az oktatáspolitikának közös stratégiát kell alkotnia annak érdekében, hogy a magyar gazdaság hosszabb távon stabilan működjön.” Meggyőződése, hogy a kormányzat részéről van egyeztetési szándék, és bízik benne, hogy hamarosan az ipari szereplőkkel is megkezdődnek a tárgyalások.  A VDSZ felkészült erre. „Konkrét elképzeléseink vannak” - jelentette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk