Lépett a Lidl: fizetőssé vált, ami eddig ingyen volt – begyűrűzhet a változás Magyarországra is?
A zöldséges zacskókért mostantól Németországban fizetni kell, amit alig láthatóan tüntetnek fel. Hamarosan más országokban is bevezethetik az új szabályt.
A németországi Lidl üzleteiben már nem ingyenesek a zöldségekhez és gyümölcsökhöz használt eldobható műanyag zacskók. Ezeket eddig ingyen lehetett elvinni, mostantól azonban külön díjat számolnak fel értük – írja a Világgazdaság.
A vásárlók ezeket az úgynevezett „szatyrokat” használják például paradicsom vagy alma csomagolására. A T-Online szerint
a zacskók ára a blokkban jelenik meg, a boltokban pedig alig észrevehető, hogy ezekért már fizetni kell.
Egy zacskó körülbelül 4 forintba kerül.
A portál arról is beszámolt, hogy nemcsak a Lidl vezette be ezt a változást. A Kaufland üzleteiben is fizetni kell már ezekért a zacskókért. A két üzletlánc a Schwarz csoporthoz tartozik, ezért a változás nem volt meglepő.
A cikk szerint az Aldi vásárlóinak is külön kell fizetniük a zöldséges zacskókért, de az Edeka, a Rewe, a Netto és a Penny üzleteiben egyelőre még nem vezették be ezt a díjat.
Korábban a Tesco is bejelentette, hogy megszünteti az ingyenes eldobható zacskók használatát a zöldség-gyümölcs osztályon. Ehelyett többször használható, biológiailag lebomló zacskókat és úgynevezett újrazsákokat vezettek be.
A németországi Lidl üzleteiben már nem ingyenesek a zöldségekhez és gyümölcsökhöz használt eldobható műanyag zacskók. Ezeket eddig ingyen lehetett elvinni, mostantól azonban külön díjat számolnak fel értük – írja a Világgazdaság.
A vásárlók ezeket az úgynevezett „szatyrokat” használják például paradicsom vagy alma csomagolására. A T-Online szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter azt ígéri, hogy meglepő nevek is helyet kapnak csapatában
Egy keddi videóban jelezte, hogy közel a személyi bejelentések ideje. Hegedűs azt is elmondta, hogy a felhatalmazást a minisztérium felállítására még tavaly, egy váci konferencián kapta meg Magyar Pétertől.
Nagy neveket és nagy meglepetéseket ígér az egészségügy átalakításához Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi miniszterjelöltje. A politikus egy kedden közzé tett videóban beszélt arról, hogy már másfél éve dolgoznak a szakmai anyagokon, és hamarosan bemutatják azokat a szakembereket, akikkel a változásokat levezényelnék.
„Az egészségügy, hála istennek, egy olyan helyzetbe került, hogy a munkacsoportjaink több mint másfél éve finomítgatják azokat a szakmai anyagokat, amit természetesen még át kell beszélni a szakmával és a társadalommal is. Az egész minisztériumnak a szerkezetfelállítására én már tavaly, a váci konferencián felhatalmazást kaptam Magyar Pétertől, és onnantól el is indult a folyamat” – mondta Hegedűs.
Mi már olyan sziklaszilárd szerkezettel és olyan emberekkel, szürkeállománnyal tudunk elindulni, ami remélem, az egész társadalomnak és szakmának a megelégedésére fog szolgálni.
Elmondta, hogy egy-egy bejelentésre váró név nagy meglepetést is okozhat a társadalomnak.
„Érezzük a felelősséget, hogy ezt nekünk meg kell tudnunk csinálni, egy olyan szemlélettel, ami a fejlett európai és a legjobb gyakorlatok bevonását jelenti Magyarországon” – fogalmazott,
Nagy neveket és nagy meglepetéseket ígér az egészségügy átalakításához Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi miniszterjelöltje. A politikus egy kedden közzé tett videóban beszélt arról, hogy már másfél éve dolgoznak a szakmai anyagokon, és hamarosan bemutatják azokat a szakembereket, akikkel a változásokat levezényelnék.
„Az egészségügy, hála istennek, egy olyan helyzetbe került, hogy a munkacsoportjaink több mint másfél éve finomítgatják azokat a szakmai anyagokat, amit természetesen még át kell beszélni a szakmával és a társadalommal is. Az egész minisztériumnak a szerkezetfelállítására én már tavaly, a váci konferencián felhatalmazást kaptam Magyar Pétertől, és onnantól el is indult a folyamat” – mondta Hegedűs.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Robert Fico: Magyar Péterrel eltérő álláspontot képviselünk a Beneš-dekrétumok kérdésében
A szlovák kormányfő azután posztolt, hogy Magyar Péter kemény feltételekhez kötötte a további érdemi párbeszédet a szlovák kormánnyal. Fico szerint a vitás kérdések ellenére van helye a beszélgetésnek.
A leendő magyar és a szlovák kormányfő kedden telefonon beszélt egymással a kétoldalú kapcsolatokról. Robert Fico szlovák miniszterelnök hivatalos látogatásra hívta Magyar Pétert, meghallgatná a magyar álláspontot energetikai kérdésekben.
„A beszélgetésből azonban egyértelműen kiderült, hogy Magyar Péter számára a szlovák–magyar kapcsolatokban a Beneš-dekrétumok jelentik és fogják jelenteni a prioritást, amely kérdésben alapvetően eltérő álláspontot képviselünk”
– írta Rober Fico szlovák kormányfő a beszélgetés után a Facebookon, amit a Telex szúrt ki.
Ezek a dekrétumok a második világháború után a kollektív bűnösség elve alapján tették lehetővé a csehszlovákiai magyar és német lakosság vagyonának elkobzását és jogfosztását, és a mai napig a szlovák államrend alapját képezik.
Peter Pellegrini szlovák államfő tavaly decemberben aláírta a büntető törvénykönyv módosítását, amely büntethetővé teszi a második világháború utáni rendezésből következő viszonyok nyilvános tagadását.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Szlovákiában börtönnel sújthatják azt, aki megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat.
Fico azonban a vitás kérdés mellett közölte, továbbra is együttműködne Magyarországgal az energetikai biztonság terén.
Ezért szeretné megismerni az új magyar vezetés álláspontját a Barátság kőolajvezeték újraindításáról, valamint a RePowerEU rendelet elleni keresetről, amelyet a szlovák és a magyar kormány az orosz energiaszállítások leállítása miatt indított az Európai Unió ellen.
Magyar Péter szintén megszólalt a telefonbeszélgetésről, ő viszont úgy írta le a diskurzust, hogy kvázi feltételként szabta Ficónak a szakpolitikai kérdésről történő bármilyen egyeztetéshez azt, „ha garanciát kapunk arra, hogy a felvidéki magyarokat börtönnel fenyegető jogszabályt Szlovákia hatályon kívül helyezi, illetve ha rögzítik, hogy a jövőben nem kerül sor a felvidéki magyar honfitársaink földjeinek elkobzására a kollektív bűnösségre alapuló Beneš-dekrétumokra hivatkozva”
A leendő magyar és a szlovák kormányfő kedden telefonon beszélt egymással a kétoldalú kapcsolatokról. Robert Fico szlovák miniszterelnök hivatalos látogatásra hívta Magyar Pétert, meghallgatná a magyar álláspontot energetikai kérdésekben.
„A beszélgetésből azonban egyértelműen kiderült, hogy Magyar Péter számára a szlovák–magyar kapcsolatokban a Beneš-dekrétumok jelentik és fogják jelenteni a prioritást, amely kérdésben alapvetően eltérő álláspontot képviselünk”
– írta Rober Fico szlovák kormányfő a beszélgetés után a Facebookon, amit a Telex szúrt ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem pecsételőgép” - Petícióval védené Sulyok Tamást a Fidesz Magyar Pétertől
Furcsa szerepcsere: az ellenzéki Fidesz a saját választási rendszere miatt szinte eszköz nélkül maradt az új kétharmados kormánypárttal szemben, ami az általuk kinevezett államfő leváltását tűzte ki célul. Úgyhogy indítottak egy online petíciót, hátha az segít valamit.
Petícióval siet Sulyok Tamás védelmére az ellenzéki szerepet kóstolgató Fidesz, miután Magyar Péter leendő miniszterelnök többször is lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt és több más, általa „Orbán-báboknak” nevezett intézményvezetőt.
A CitizenGO oldalán indult, a Fidesz-frakció által is támogatott aláírásgyűjtésben azzal érvelnek, hogy az államfő távozása az alkotmányos fékek és ellensúlyok rendszerét gyengítené.
A petíció szövege szerint „ha az elnök úr megfutamodik, a TISZA nem csupán mandátumokat nyer: ellenállás nélkül veszi be az alkotmányos fékek hivatalait”
„Magyarország államfője nem pecsételőgép, amelyet a hatalomátvétel ceremóniájára felhasználnak, majd félredobnak”.
A petíció célja, hogy emelkedjen a lemondás politikai ára, és emlékeztesse az elnököt arra, hogy éljen törvényes hatásköreivel.
Magyar Péter hétfői sajtótájékoztatóján május 31-i határidőt szabott a köztársasági elnöknek, a legfőbb ügyésznek, az Állami Számvevőszék és a Kúria elnökének, valamint az Alkotmánybíróság tagjainak a távozásra. Jelezte, ha ez nem történik meg, a kétharmados felhatalmazásukkal fogják őket eltávolítani a hivatalukból.
Petícióval siet Sulyok Tamás védelmére az ellenzéki szerepet kóstolgató Fidesz, miután Magyar Péter leendő miniszterelnök többször is lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt és több más, általa „Orbán-báboknak” nevezett intézményvezetőt.
A CitizenGO oldalán indult, a Fidesz-frakció által is támogatott aláírásgyűjtésben azzal érvelnek, hogy az államfő távozása az alkotmányos fékek és ellensúlyok rendszerét gyengítené.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Százmilliárdokkal ér kevesebbet az MNB aranya, mint februárban
A Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint a monetáris aranytartalék értéke 1,431 milliárd euróval csökkent márciusban. A zuhanást a nemesfém világpiaci árának 11,8 százalékos esése okozta, a fizikai készlet mennyisége nem változott.
Százmilliárdos nagyságrendű összeggel csökkent a magyar aranytartalék értéke márciusban, miután a nemesfém világpiaci ára zuhanásnak indult. A Magyar Nemzeti Bank friss, előzetes adatai szerint a teljes devizatartalék 1,132 milliárd euróval apadt, amit szinte teljes egészében az aranykészlet átértékelődése okozott – írja a 24.hu.
A jegybanki statisztika szerint a devizatartalékok a februári 59,864 milliárd euróról 58,732 milliárd euróra estek, ezen belül az aranytartalék értéke 15,520 milliárdról 14,089 milliárd euróra olvadt.
A csökkenés oka, hogy az arany ára dollárban 11,8 százalékot zuhant egyetlen hónap alatt: a február végi 5235,85 dollárról az unciánkénti jegyzés 4618,55 dollárra szakadt be.
Fontos azonban, hogy a csökkenés az arany értékét érintette, a fizikai mennyiség a legutóbbi hivatalos közlés szerint 110 tonna.
Magyarország az elmúlt években jelentősen növelte aranytartalékát. A rendszerváltás idején a készlet mindössze 3,1 tonna volt, ezt a Magyar Nemzeti Bank 2018-ban több mint tízszeresére, 31,5 tonnára, majd 2021-ben 94,5 tonnára emelte. A jegybank 2024-ben, alapításának centenáriumi évében döntött az állomány 110 tonnára növeléséről, amivel hazánk hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai céljait kívánja szolgálni.
Ezzel a mennyiséggel Magyarország megelőzte a 103,6 tonnával rendelkező Romániát, az egy főre jutó aranytartalék pedig 0,37 unciára emelkedett, ami a legmagasabb a kelet-közép-európai régióban.
A jegybank a tartalékok növelését a stabilitás erősítésével indokolja. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy korábbi gazdasági évnyitón arról beszélt, hogy a bizonytalan világgazdasági helyzetben felértékelődnek a stabilitást növelő tényezők.
„A stabilitás szempontjából döntő tényező, hogy a jegybank nemzetközi tartalékai történelmi csúcsra, 60 milliárd euró közelébe emelkedtek az elmúlt egy évben” – fogalmazott az elnök.
Kritikus szakemberek szerint ugyanakkor a tartalékok minősége és likviditása a legfontosabb szempont. Az arany nagyobb aránya a tartalékokon belül növeli az érték ingadozását, ahogy azt a márciusi adatok is mutatják, mert kevésbé számít likvid, vagyis gyorsan mozgósítható eszköznek, mint a devizakövetelések.
Százmilliárdos nagyságrendű összeggel csökkent a magyar aranytartalék értéke márciusban, miután a nemesfém világpiaci ára zuhanásnak indult. A Magyar Nemzeti Bank friss, előzetes adatai szerint a teljes devizatartalék 1,132 milliárd euróval apadt, amit szinte teljes egészében az aranykészlet átértékelődése okozott – írja a 24.hu.
A jegybanki statisztika szerint a devizatartalékok a februári 59,864 milliárd euróról 58,732 milliárd euróra estek, ezen belül az aranytartalék értéke 15,520 milliárdról 14,089 milliárd euróra olvadt.
A csökkenés oka, hogy az arany ára dollárban 11,8 százalékot zuhant egyetlen hónap alatt: a február végi 5235,85 dollárról az unciánkénti jegyzés 4618,55 dollárra szakadt be.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
