Lengyel elnökválasztás: a végére szoros lett az első forduló az exit pollok szerint

A Manchester City 3–0-ra legyőzte a Liverpoolt az Etihad Stadionban a Premier League 11. fordulójának rangadóján. A mérkőzés Pep Guardiola 1000. tétmeccse volt edzőként, a gólokat pedig Erling Haaland, Nico González és Jérémy Doku szerezték. A győzelemmel a City 22 ponttal feljött a tabella 2. helyére, míg a vereséggel a Liverpool 18 ponttal a 8. helyre csúszott vissza.

A Liverpoolban kezdőként lépett pályára Szoboszlai Dominik, míg Kerkez Milos az 56. percben állt be Andrew Robertson helyére.

– írta a 24.hu.

A miniszterelnök manchesteri látogatása mindössze két nappal követte washingtoni útját, ahol november 7-én Donald Trump amerikai elnökkel tárgyalt a Fehér Házban. A nemzetközi sajtó beszámolói szerint a találkozó fő témái az energiaügyek és az Oroszországgal szembeni szankciók voltak. A megbeszélések eredményeként Magyarország mentességet kapott az orosz olaj- és gázszankciók alól, emellett a felek megállapodtak amerikai LNG-vásárlásról és a nukleáris együttműködésről is.

„Ha most nincs brüsszeli pénz, akkor van amerikai pénz” – jelentette ki Orbán Viktor a Donald Trumppal folytatott washingtoni találkozója után. A kormányfő a hazafelé tartó repülőn egy olyan amerikai pénzügyi pajzsról beszélt, amely szerinte nemcsak a forintot védi meg a külső támadásoktól, hanem a befagyasztott uniós források alternatívája is lehet – számolt be róla az RTL Híradó.

A Válasz Online információi szerint egy argentin–amerikai mintára létrehozott devizacsere-megállapodásról lehet szó, amit Orbán Viktor és Donald Trump köthetett. Ennek lényege, hogy az amerikai jegybank forintot, a Magyar Nemzeti Bank pedig dollárt vásárol, amit egymásnál tartalékolnak. Ez a konstrukció hozzájárulhat a forint erősítéséhez, de akár hitelként is lehívható. A mechanizmusról egyelőre sem a kormány, sem az MNB, sem az amerikai fél nem közölt hivatalos részleteket.

„Az, hogy Magyarországon a magyar valutát meg lehet támadni, hogy a magyar költségvetést nehéz helyzetbe lehet hozni, hogy a magyar gazdaságot finanszírozási oldalról lehet fojtogatni – ezt el lehet felejteni. Ennek vége. Ezt mi az amerikaiakkal megoldottuk” – fogalmazott a miniszterelnök.

Bod Péter Ákos volt jegybankelnök azonban lehűtötte a kedélyeket. Szerinte egy ilyen megállapodás nem helyettesítheti az uniós forrásokat, mert azok ingyen vannak, ez a pénz viszont csak kamatostul hívható le. „Ott van a pénz az ablakban: tudom, hogy ott van. Ha leveszek belőle, vissza kell fizetni kamatostul; ha nem, akkor is biztonságot ad, jó tudni, hogy rendelkezésre áll” – magyarázta a szakértő, aki szerint egy ilyen eszköz komoly bajt jelez.

„Olyankor szoktak ilyen megoldásokhoz fordulni, amikor válság van, vagy a válság árnyéka vetül ránk”

– tette hozzá Bod Péter Ákos.

A háttérben az Argentínával kötött, 20 milliárd dolláros amerikai megállapodás állhat mintaként, amely segített az ottani elnöknek megállítani a választások előtt elszabadult inflációt. Donald Trump akkor úgy gratulált a győztes Javier Mileinek: „Tegyük újra naggyá Argentínát!”.

A hírre a Tisza Párt elnöke is reagált, szerinte az Egyesült Államok lesz Orbán Viktor új Nemzetközi Valutaalapja. „A guruló dollárok ezek szerint nem az ellenzékhez, hanem Orbán Viktorhoz érkeznének. Szerintünk minden magyar ember érdeke, hogy az uniós forrásokat hazahozzuk – ezt pedig csak úgy lehet, ha lezárjuk az Orbán családhoz köthető, gigaméretű korrupciót” – mondta Magyar Péter.

Magyarországtól a jogállamisági normák megsértése miatt jelenleg 18 milliárd eurónyi, vagyis körülbelül 7 ezermilliárd forintnyi forrást tart vissza az Európai Unió. Az RTL Híradó kereste a kormányt, hogy megtudják, pontosan milyen pénzügyi megállapodást kötöttek, de adásukig nem kaptak választ.

Az RTL beszámolóját itt lehet megnézni:

Hétfőn reggel 8 órakor exkluzív interjút közöl Mészáros Lőrinccel az Index. A Mészáros Csoport tulajdonosát Szabó Gyula faggatta egyebek mellett arról, hogy

milyen szerepet tölt be a V-Híd a cégcsoporton belül, és részletesen beszél a jelenlegi magyarországi makrogazdasági helyzetről is.

A Mészáros és Magyar Péter közötti viszony témája azért is bír különös jelentőséggel, mert 2025 júniusában az üzletember nyílt levélben fordult a politikushoz, miután Magyar Péter éles kritikát fogalmazott meg vele szemben.

Az interjúban szintén érintett hatvanpusztai ügyekkel kapcsolatban a Direkt36 oknyomozó portál 2025 októberében írt arról, hogy Mészáros egyik cége, a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. pénzügyi fedezetet biztosított Orbán Győző egyik beruházásához. A Mészáros Csoport később visszautasította, hogy a Talentis utalt volna a fedezetkezelő felé, állításuk szerint azt az építtető teljesítette.

A V-Híd szerepe a Mészáros Csoporton belül azért központi kérdés, mert a Transparency International Magyarország 2025. márciusi elemzése szerint Mészáros érdekeltségei 2021 és 2023 között több mint 1090 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek el. A V-Híd a legnagyobb nyertesek közé tartozik, olyan kiemelt projektekkel, mint a Ferencváros–Kelenföld vasútvonal mintegy 338 milliárd forintos kapacitásbővítése.

Mészáros Lőrinc vagyonát a 100 leggazdagabb magyar 2025-ös listája 1422 milliárd forintra, míg a Forbes listája 1749 milliárd forintra becsülte, ezzel mindkét rangsorban az első helyen áll. Az üzletember nem először ad nagyinterjút a lapnak, 2021-ben és 2024-ben is válaszolt már a kérdéseikre. A 2024-es beszélgetésben többek között az MBH Bankról, az Opus Globalról és az Orbán Viktorhoz fűződő viszonyáról is beszélt.

Orbán Viktor a Washingtonból Magyarországra tartó különgépen újságírói kérdésre árulta el, hogy Rogán Antal és Gulyás Gergely miért nem utazott vele az Egyesült Államokba. A miniszterelnök szerint olyan nincs, hogy minden erős ember egyszerre hagyja el Magyarországot.

– válaszolta a kormányfő a fedélzeti sajtótájékoztatón, amelyről az Index számolt be.

A miniszterelnök a Donald Trumppal történt találkozó után arról is beszélt, hogy megállapodást kötött az amerikai szankciók „időhatár nélküli” mentesítéséről. Konzervatív, óvatos becsléssel úgy gondolja, hogy

„Tehát ekkora bajtól óvtuk meg magunkat” – mondta, hozzátéve, hogy az elszabadult energiaárak beláthatatlan következményekkel jártak volna a munkahelyekre és a vállalkozásokra nézve. „De hát ez egy ilyen szakma. Időnként becsap a ménkő, és akkor valami villámhárítót kell szerezni. Ez a villámhárító tegnap működött” – fogalmazott.

Ezzel szemben több, név nélkül nyilatkozó Fehér Házi tisztviselőre hivatkozó nemzetközi médium, köztük a Reuters és az AP is arról számolt be, hogy a felmentés egy évre szól, és Magyarország cserébe vállalta, hogy mintegy 600 millió dollár értékben amerikai LNG-t vásárol, valamint erősíti az együttműködést a nukleáris fűtőanyagok terén.

Orbán Viktor légi sajtótájékoztatóján az is kiderült, hogy Magyarország veszély esetén pénzügyi mentőcsomagot kaphat az Egyesült Államoktól, bár ennek részleteiről és feltételeiről egyelőre nincsenek nyilvános információk. A kormányfő szerint az amerikai elnökkel való találkozó megerősítette Magyarország békepárti kommunikációját, és a migrációs politika idejére utalva megjegyezte, hogy már bebizonyosodott, „egynek lehet igaza 26 ellenében”. Az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre, hogy az amerikai elnökkel való közös platform hitelesíti-e a magyar álláspontot, úgy reagált: „Azon gondolkodom, hogy a hitelesíti szó-e a jó, amit ön használt.”

A miniszterelnök azt is elmondta, hogy meghívta Donald Trumpot és több embert is Budapestre. „És a budapesti békecsúcs is az ilyen látogatások közé tartozik, ami szerintem meg fog történni” – tette hozzá.

A mostani megállapodás előzménye, hogy Magyarország már korábban is kapott mentességet az Oroszország elleni uniós szankciók alól, például a Barátság kőolajvezetéken érkező olajra. Az Egyesült Államokkal való energetikai együttműködés sem új keletű, a kormány korábban már kötött megállapodást amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlásáról és a nukleáris fűtőanyagok terén való együttműködésről a Westinghouse céggel.