HÍREK
A Rovatból

Lengyel alkotmánybíróság: Összeegyeztethetetlenek az uniós alapszerződés egyes előírásai a lengyel alkotmánnyal

Az Európai Bizottság szerint a lengyel alkotmánybírósági döntés megkérdőjelezi az uniós jog elsőbbségét és az Európai Unió Bírósága tekintélyét.


Az uniós alapszerződés egyes előírásai összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal - mondta ki csütörtökön a varsói alkotmánybíróság.

A döntést az alkotmánybíróság teljes, 15 tagú összetételben hozta meg, ebből két bíró az ítélettől eltérő véleményt fogalmazott meg.

A taláros testület Mateusz Morawiecki kormányfő márciusi indítványára vizsgálta meg az uniós jog és a lengyel alkotmány elsőbbségének kérdését. Morawiecki az Európai Unió Bíróságának (EUB) egyik döntése miatt az uniós alapszerződés azon előírásainak átvizsgálását kérte, amelyek az EUB hatásköréről, valamint a tagállamok lojális együttműködéséről és szuverenitásuk jelentőségéről szólnak.

Döntésében a varsói taláros testület az előző években hozott alkotmánybírósági ítéleteket is megerősítve a többi között leszögezte: ellentmond a lengyel alkotmánynak, ha egyes uniós előírások felhatalmazzák a bíróságokat az államfő által adott bírói kinevezések felülvizsgálatára.

A lengyel alaptörvénnyel az uniós alapszerződés azon előírásai sincsenek összhangban, amelyek a nemzeti alkotmány figyelmen kívül hagyására jogosítják fel a bíróságokat, valamint arra, hogy korábban érvénytelenített jogszabályok alapján döntsenek - állapította meg a varsói alkotmánybíróság.

Úgy találta továbbá, hogy nem felelnek meg a lengyel alkotmánynak azok a lépések, amelyeket Brüsszel - az uniós alapszerződésekre hivatkozva - a Lengyelország által átruházott hatásköröket átlépve tesz.

Bartlomiej Sochanski alkotmánybíró a csütörtöki ítélet indoklását ismertetve nem zárta ki, hogy alkotmánybírósági vizsgálatnak vetik alá az EUB döntéseit is.

A lengyel kormányszóvivő, Piotr Müller úgy vélte: az alkotmánybírósági döntés lényegében megerősítette azokat a téziseket, amelyeket Morawiecki az indítványában megfogalmazott.

Morawiecki korábban azt mondta: azért fordult a varsói taláros testülethez, hogy "a lengyel jogrendben újból megerősítést nyerjen a legmagasabb rendű jogi aktust jelentő alkotmány elsőbbsége az európai jog felett".

Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság elnöke úgy kommentálta az ítéletet: az EU-ra át nem ruházott hatáskörökbe tartozó területeken kizárólag a lengyel jog érvényes. Ez a Brüsszel által bírált lengyel igazságügyi reformra is vonatkozik, amelybe - mint Kaczynski mondta - "az EU-nak nincs beleszólása".

Az Európai Bizottság csütörtöki közleménye szerint komoly aggodalmakat vet fel a lengyel alkotmánybíróság azon döntése, amely szerint az uniós alapszerződés egyes előírásai összeegyeztethetetlenek az alkotmánnyal.

Ezért - mint a közlemény fogalmaz - a bizottság fenntartja és megerősíti az unió jogrendjének alapelveit, vagyis az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, beleértve az alkotmányos rendelkezéseket is.

Az Európai Bizottság hangsúlyozta: a lengyel alkotmánybírósági döntés megkérdőjelezi az uniós jog elsőbbségét és az Európai Unió Bírósága tekintélyét. Leszögezte: az uniós bíróság minden határozata kötelező a tagállamok hatóságaira nézve, beleértve a nemzeti bíróságokat is.

A közlemény szerint az uniós bizottság elemezni fogja a lengyel alkotmánybíróság döntését, majd határoz a további lépésekről. A bizottság - mint a közlemény leszögezte - szükség esetén élni fog az uniós szerződésekből eredő hatáskörével az uniós jog egységes alkalmazásának és integritásának biztosítása érdekében.

"Az Európai Unió az értékek és a jog közössége, amit minden tagállamnak tiszteletben kell tartania. Az európaiakat megillető, az uniós szerződésekből eredő jogokat védeni kell, függetlenül attól, hogy hol élnek az Európai Unióban" - fogalmazott a nyilatkozat, hangsúlyozva: az Európai Bizottság feladata, hogy biztosítsa az unió jogrendjének megfelelő működését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Brüsszelben találkozott a V4-kormányfőkkel, majd bejelentette: Újraindítják a Visegrádi Együttműködést
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy június 23-án csúcstalálkozót tart a V4-országok vezetőivel. A gödöllői Grassalkovich-kastélyban rendezett találkozó célja a közép-európai szövetség megerősítése.


Magyar Péter a Facebookon jelentette be a Visegrádi Együttműködés újraindítását, miután a V4-kormányfők csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács ülése előtt tartottak rövid egyeztetést.

„Újraindítjuk a Visegrádi Együttműködést!”

A miniszterelnök azt írta, örül, hogy a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnök is elfogadta a meghívását Budapestre és Gödöllőre jövő hét keddre, június 23-ra.

A bejegyzést ezzel a felhívással zárta: „Dolgozzunk közösen egy erős Közép-Európáért!”.

Posztjához egy közös képet is csatolt Andrej Babišsal, Donald Tuskkal és Robert Ficóval.

Már két éve nem volt kormányfői találkozó a tagállamok között.

Május közepén Magyar Péter első hivatalos külföldi útja Varsóba vezetett, ahol Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel közösen hangsúlyozták a V4 újraépítésének fontosságát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Visszavonták Matolcsy György díszpolgári címét Kecskeméten, még a Fidesz-KDNP is megszavazta
Rendeletet kellett módosítani hozzá, de a kecskeméti közgyűlés visszavonta Matolcsy György volt jegybankelnök díszpolgári címét. Az MNB-alapítványok botrányaira hivatkozó javaslatot a Fidesz–KDNP is támogatta.


Egyhangú döntéssel, a saját rendeletét is módosítva vonta vissza Kecskemét közgyűlése csütörtökön Matolcsy György díszpolgári címét. A javaslatot a Fidesz–KDNP-frakció is támogatta, az indoklás szerint a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke „méltatlanná vált” a kitüntetésre – írta a KecsUP című helyi portál.

A lépéshez a képviselő-testület előbb módosította a kitüntetésekről szóló önkormányzati rendeletet.

A frissített szabályozás szerint a cím visszavonható, ha a kitüntetett közéleti, szakmai vagy társadalmi tevékenységével a település jó hírnevét súlyosan és bizonyíthatóan hátrányosan befolyásolja, illetve a közbizalmat súlyosan sértő magatartást tanúsít.

Az előterjesztés az elmúlt időszakban nyilvánosságra került, a jegybanki alapítványi rendszerhez, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványhoz, valamint a helyi Neumann János Egyetemért Alapítványhoz köthető ügyekre hivatkozott.

A dokumentum szerint az Állami Számvevőszék vizsgálatai súlyos megállapításokat tettek, amelyek nyomán büntetőeljárások és további vizsgálatok indultak.

A díszpolgári cím visszavonását a Szövetség a Hírös Városért frakciója már egy éve is kezdeményezte.

Nemrég nevezték meg az MNB-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság vezetőjét, aki egy szintén kecskeméti tiszás képviselő lesz.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Magyarország Európa-párti utat választott” – Így fogadták az európai vezetők Magyar Pétert első EU-csúcsán
Christian Stocker osztrák kancellár nyilatkozott így Magyar Péter első brüsszeli EU-csúcsán. Az új magyar kormányfő érkezését több uniós vezető is bizakodva kommentálta.


„Magyarország egy Európa-párti utat választott” – ezzel az üzenettel fogadta az osztrák kancellár Magyar Péter miniszterelnököt, aki csütörtökön vesz részt élete első uniós csúcstalálkozóján Brüsszelben. A Telex tudósítása szerint több európai kormányfő is kifejezetten bizakodóan nyilatkozott az új magyar kormány várható uniós politikájáról, miután 16 év után először nem Orbán Viktor képviseli Magyarországot az Európai Tanácsban.

Christian Stocker osztrák kancellár a korábbi bécsi találkozójukra utalva fejezte ki optimizmusát.

„Magyarország egy Európa-párti utat választott. Egy konzervatív, de Európa-párti utat. Már volt szerencsém egy találkozóhoz és eszmecseréhez Magyar Péter magyar miniszterelnökkel Bécsben, és nagyon optimista vagyok, hogy ennek a választási eredménynek pozitív hatása lesz az Európai Unión belül is” – fogalmazott Stocker.

A kancellár a csúcs egyik legfontosabb témájaként említette Ukrajnát, és üdvözölte, hogy a magyar kormány már nem akadályozza Kijev csatlakozási tárgyalásait. A tagállamok múlt pénteken állapodtak meg, hétfőn pedig egy luxembourgi kormányközi konferencián hivatalosan meg is nyitották a tárgyalások első fejezetcsoportját.

Hasonlóan nyilatkozott Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök is, aki most találkozott először személyesen magyar kollégájával.

„A vele folytatott első interakcióimból világosan látom, hogy sokkal Európa-pártibb, ez segíteni fog nekünk, hogy hátunk mögött hagyhassunk bizonyos problémákat” – mondta.

A szomszédos országok vezetői is a javuló kapcsolatokban bíznak. Andrej Plenković horvát miniszterelnök uniós ügyekben konstruktív hozzáállást, a kétoldalú kapcsolatokban pedig egy új szakasz kezdetét reméli. „Mi készen állunk erre” – jelentette ki.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerint Orbán Viktor távozásával „észszerű esélye van jóval konstruktívabb megbeszéléseknek”.

A regionális együttműködés is új lendületet kaphat: Donald Tusk lengyel kormányfő is bejelentette, hogy két év szünet után jövő kedden, június 23-án Gödöllőn újra összeülnek a visegrádi négyek miniszterelnökei, hogy megpróbálják újraéleszteni a háború miatt meggyengült szövetséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter az EU-csúcson: Nem fogok kimenni kávézni, bármilyen hosszú lesz az éjszaka
Magyar Péter az első brüsszeli EU-csúcsa előtt rövid sajtótájékoztatót tartott, ahol megígérte, hogy vége van az indokolatlan vétók korszakának. Arról is beszélt, hogy aktívabban kíván részt venni az Európai Tanács ügyeiben, mint elődje, Orbán Viktor.


„Más metódussal fogjuk képviselni Magyarországot” – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján. A kormányfő szerint bár nem valószínű, hogy mindenben egyetértenek majd a többi tagállammal, a magyar érdekeket fogja képviselni.

Orbán Viktor korábbi kormányának hozzáállására utalva hozzátette: „Nem fogunk csak azért harcolni, hogy harcoljunk, nem belpolitikai, pártpolitikai okokból fogunk itt akár egyetérteni, akár vétózni, hanem kizárólag a magyar érdek alapján”

A miniszterelnök bejelentette, hogy a visegrádi együttműködés újraindítására törekszik, és mind a négy kormányfő elfogadta a meghívását egy jövő keddi találkozóra Budapestre és Gödöllőre. „Örömömre szolgál, hogy mindenki elfogadta a meghívásomat” – mondta, hozzátéve, egyetértettek abban, kár, hogy a V4-ek koordinációja évek óta nem működik.

Magyar Péter beszélt arról is, hogy kormánya politikai megoldást kötött az Európai Bizottsággal a 6000 milliárd forintnyi uniós forrás hazahozataláról, amihez a szükséges jogszabály-módosítások már folyamatban vannak.

Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól szóló megállapodás után szerinte megnyílt az első tárgyalási klaszter, de a magyar kormány nem ért egyet a többi klaszter gyors megnyitásával.

A kabinet az érdemalapú folyamatot támogatja, és nem tartaná pragmatikusnak, ha az EU megkerülné a évek óta tárgyaló nyugat-balkáni országokat.

A kormányfő kitért az Európai Unió Bíróságának napi egymillió eurós büntetésére is, amellyel kapcsolatban közölte, dolgoznak a megoldáson. Pénteken Brüsszelben egyeztetés lesz a szigorú bevándorláspolitikát képviselő tagállamok között.

A kormány céljairól úgy fogalmazott, hogy azon kell dolgozniuk, hogy olyan megoldást találjanak, amellyel az előző kabinet céljait elérik, de a büntetés megfizetése nélkül.

A miniszterelnök kijelentette, nem fogja engedni illegális migránsok bejövetelét, és a legális bevándorlást is szigorítani tervezik.

A sajtótájékoztató előtt több megbeszélést is folytatott: találkozott Roberta Metsola európai parlamenti elnökkel, akitől ígéretet kapott a 7. cikk szerinti eljárás lezárásához szükséges segítségre, valamint részt vett az Európai Néppárt és a „kohézió barátai” csoport gyűlésén is. Továbbá találkozott a korábban említett V4-es országok vezetőivel.

A tanácsi ülés várhatóan hosszú lesz, de mint mondta, a „régi motorosok” tanácsára, hogy ő „nem fog kimenni kávézni”, legyen bármilyen hosszú az éjszaka, „inkább az asztalhoz kéri” - utalva Orbán Viktor 2023-as távolmaradására egy fontos döntésről.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk