Telex: Lemondásra szólították fel az SZFE rektorát és Vidnyánszky Attilát a hallgatói fórumon

Fordulatot vett a Mathias Corvinus Collegium kommunikációja: miután tízmilliárdos nagyságrendű bevételektől eshet el, az intézmény már tárgyalna az új, Tisza-kormánnyal. A szervezet csütörtökön egy, a korábbiaknál jóval békülékenyebb hangú közleményt adott ki, amelyben jelezték, készek az egyeztetésre, írja a HVG.

A hangnemváltás azután következett be, hogy a Molnál a 2025-ös év utáni osztalék harmadik negyedéves kifizetését javasolták, a Richter pedig külön megállapodott három alapítvánnyal, köztük az MCC-vel, hogy legkésőbb szeptember 11-ig fizet nekik osztalékot.

Az MCC 2020-ban került közérdekű vagyonkezelő alapítványi modellbe, és ekkor kapta meg a magyar államtól a Mol és a Richter részvényeinek 10-10 százalékát, valamint több ingatlant. A vagyonátadás hivatalos célja az volt, hogy a részvények hozamából hosszú távon fenntartsák az ingyenes tehetséggondozó programokat.

A választások után Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egyértelművé tette, hogy az állam nem fogja tovább „illegálisan” finanszírozni a pártpolitikai áthallású intézményeket, és az MCC-hez kiszervezett vagyon a vagyonvisszaszerzés egyik elsődleges célpontja lehet.

Erre reagálva Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója (képünkön) egy belső állománygyűlésen még arról beszélt, hogy látja a törekvéseket, amelyekkel „tönkretegyék az MCC-t”, és nyugalomra, valamint a munka folytatására intette a dolgozókat.

A leendő magyar miniszterelnök, Magyar Péter garanciákat kérhet a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak biztosítására, mielőtt támogatná Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának további lépéseit. Brüsszelben és Kijevben sokan abban bíztak, hogy az új magyar kormány felgyorsítja majd a folyamatot, most azonban egyértelmű feltételek kerültek az asztalra.

A kérdés szerdán, Magyar Péter és António Costa, az Európai Tanács elnökének brüsszeli találkozóján merült fel – írta a Bloomberg a megbeszélés részleteit ismerő forrásokra hivatkozva. A lap szerint az EU abban bízott, hogy a leköszönő Orbán-kormánnyal ellentétben Magyar Péter nyitottabb lesz a csatlakozási folyamat előremozdítására.

A Tisza Párt elnöke azonban a Bloomberg forrásai szerint egyértelművé tette, hogy a támogatást feltételekhez köti: olyan jogi garanciákat várna Kijevtől, amelyek megerősítik az ukrajnai magyar kisebbség helyzetét.

Bár Magyar Péter a Costával folytatott egyeztetést „hasznosnak és konstruktívnak” nevezte, a Bloomberg úgy tudja, a hangulat kevésbé volt pozitív, mint amikor Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt. A lap szerint Magyar álláspontja várhatóan csalódást kelt majd Kijevben és Brüsszelben.

Ukrajna uniós csatlakozása egy többéves folyamat lenne, amelynek több pontján is az összes tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges, így a magyar kormány a jövőben is több ponton befolyásolhatja a folyamatot.

Akkor azzal érvelt, hogy minden tagjelöltnek azonos felvételi eljáráson kell átesnie.

A kisebbségi jogok kérdése a magyar-ukrán kapcsolatok legérzékenyebb pontja. A párbeszéd a kormányváltás előtt teljesen megrekedt, miután a magyar fél az utolsó pillanatban lemondta azt az ungvári találkozót, ahol éppen erről a témáról egyeztettek volna.

Via HVG

Radnai Márk szerint a magyar politikai kultúrát és a politikusokról alkotott képet teljesen alapjaiból kell megváltoztatni. A Tisza Párt alelnöke egy Facebook-videójában úgy fogalmazott, a politika eddigi kereteit le kell bontani, és tiszta lappal kell újrakezdeni.

Szerinte az elmúlt évtizedek tapasztalatai rendkívül rosszak, mert a politikai kommunikáció kiszámítható és üres sablonokra épült.

– jelentette ki. Hozzátette, a leggyakoribb fordulat az volt, hogy „mindenkinek minden jogszabályt be kell tartania, már csak az volt a kérdés, hogy ők miért nem tartják be”.

– mondta.

A TISZA Párt alelnöke, akinek a formálódó kormányzatban a társadalmi kapcsolatok erősítése lesz a feladata, a részvételiség koncepcióját tartja a megoldásnak.

Szerinte az új politikai működés alapjának a hitelességnek és a nyíltságnak kell lennie. „Amit nagyon fontosnak tartok, hogy mindenkinek a saját személyiségéhez mértán önazonosnak kell próbáljunk érzelmekre hatni, próbáljunk őszintének lenni, próbáljunk közösségként gondolkodni” – hangsúlyozta. Úgy véli, érezni kell annak a felelősségét, hogy milliók szavaztak a változásra.

Úgy gondolja, amennyiben sikerül egy közvetlen kommunikációs csatornát kialakítani a választókkal, az a közélet iránti érdeklődést is növelheti. „Hogyha ebben megtalálunk egy jó hangot, egy közvetlen hangot, egy közvetlen kommunikációt, akkor szerintem sokkal izgalmasabb lesz a parlamenti közvetítések nézése, mint ami eddig volt” – mondta.

Szerinte a korábbi működés tehetetlenségre kárhoztatta az embereket, egyfajta görcsösséget okozva bennük, hogy nincs beleszólásuk a saját életüket érintő kérdésekbe, és ezen változtatni kell. A megoldás kulcsa szerinte a részvételiség kiterjesztése.

Célként azt jelölte meg, hogy egy „működő és emberséges Magyarországot” képviseljenek. A politikus szerint el kell érni, hogy a választók érezzék, a kormányzati döntések mögött valóban társadalmi legitimáció áll.

A Demokratikus Koalíció közlése szerint ismeretlenek három nap alatt mintegy 750 hamis aktivistajelentkezéssel árasztották el a párt informatikai rendszerét. A DK szerint automatizált, rosszhiszemű támadás történt, ezért az ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultak, és közölték: minden érintettet értesítenek, akinek az adatait felhasználták.

A DK csütörtöki közlése alapján a támadás a múlt héten érte a honlapjuk aktivistajelentkezési felületét. A párt szerint a visszajelzések alapján egyértelművé vált, hogy nem valódi jelentkezésekről van szó. Az esetről a Blikk csütörtök reggel írt.

Soós Henrietta szerdán úgy fogalmazott: „Ahogy sokan tudjátok, a Demokratikus Koalíció jelenlegi működési formájában megszűnik.”

A párt később közleményben igyekezett tisztázni a helyzetet, mondván, a DK „természetesen tovább működik” parlamenten kívüli pártként, és a levélben csupán félreérthető megfogalmazás szerepelt.

A DK a választáson nem érte el a parlamenti küszöböt, ami után a teljes elnökség lemondott, és leépítések kezdődtek.