Véglegessé vált: leminősítették a magyar ombudsmant a külföldi kollégái - jelentette a Magyar Helsinki Bizottság.

A testület szerint Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa és hivatala nem foglalkozik megfelelően számos emberi jogi problémával, beleértve a sérülékeny etnikai kisebbségeket, LMBT+ embereket, menekülőket és bevándorlókat érő jogsértéseket. Azt is nehezményezik, hogy nem védelmezte meg a civileket, a sajtószabadságot és a bíróságok függetlenségét, politikailag érzékeny kérdésekben pedig nem fordult az Alkotmánybírósághoz. Mindez az ombudsman függetlenségének a hiányát is mutatja a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetségének (GANHRI) döntése szerint.

A Helsinki Bizottság tavaly több civil szervezet segítségével írt árnyékjelentésében részletesen elemezte az ombudsman tevékenységét, ők is arra a következtetésre jutottunk, mint a világszövetség.

Minket viszont magyar állampolgárként és civil jogvédőként is elszomorít a hazai ombudsmani intézmény leminősítése. Ám azt is látni kell, hogy a világszövetség döntése a siralmas, de valóságos helyzet ismeretén alapul. Az utóbbi években a magyar állam maga értékelte le „a nép ügyvédjét”, szűkítette le a polgárok jogvédelmi lehetőségeit" - fűzte hozzá az emberi jogvédő civil szervezet a Facebookon közzétett közleményében.

Cikkünk folyamatosan frissül!

Olvasónktól érkezett információk szerint leomlott egy ház párkányfala a fővárosban az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A környéket hatalmas por lepte el. A Katasztrófavédelem lezárta a környéket. Az MTI értesülései szerint több sérült is van, volt, akit kórházba kellett szállítani. Az utcán parokoló autók közül több teljesen összepréselődött.

Gyöngyvér nevű olvasónk a Facebookra kitett posztjában azt írta:

Egy másik olvasónk, Rita is tudott készíteni néhány fotót a helyszínen. Elmondása szerint több rendőr, mentő és tűzoltó is a helyszínen van.

„Éppen autóval kanyarodtunk be a Jókai utcáról az Ó utcára, amikor mögöttünk leszakadt a tetőtér. Talán ilyen lehet egy bombatámadás” – mondta lapunknak az egyik szemtanú, aki egy fotózásra érkezett a belvárosba. Ahogy fogalmazott:

Azt is elmondta, hogy a négyemeletes házon már körülbelül fél éve dolgoznak, a tetőteret újíthatják fel. Ő úgy látta, hogy a teljes tetőszerkezet az utcára omlott. A baleset miatt a fotózást sem tudták elkezdeni, mert az egyik gyalog érkező modelljük sokkos állapotban van.

A szomszédos Ó utcában korábban már történt hasonló tragédia: 1994. február 4-én összeomlott egy három emeletes lakóház, egy ember halálát okozva.

A későbbi nyomozás azt állapította meg, hogy bár az épület rossz állapotban volt, a tragédiát emberi mulasztás okozta, ugyanis a pincében folyó építkezés során megbontottak egy statikailag fontos falat.

A több mint négy hónapja tartó háború alatt már annyi tábornokot veszített az orosz hadsereg, hogy Vlagyimir Putyin egy nyugdíjas, jelentős túlsúllyal küzdő parancsnokot nevezett ki a kelet-ukrajnai különleges erők élére, írja a Daily Star.

Pavelt azután szólított újra hadba az orosz elnök, hogy a donbaszi csatában egy tüzérségi csapás során súlyos sérüléseket szenvedett az addigi parancsnok.

Pavel egészen a közelmúltig Moszkva külvárosában élte a nyugdíjasok izgalommentes életét, mielőtt a múlt hónapban újra hadba szólították. A tábornok állítólag annyira meghízott az utóbbi időben, hogy egyenruháját direkt neki készítik a szabók, emellett dupla réteg páncélt visel, mert csak így tudja teljesen eltakarni a teljes testfelületét.

A lapnak nyilatkozó titkosszolgálati forrás szerint Putyin „már a hordó alját kapargatja”, mivel legjobb tábornokai szinte kivétel nélkül megsérültek vagy elesetek a háborúban, a másodvonalbeli tisztek pedig nem bírják sokáig a fronton. Az orosz elnök éppen ezért a korábban nyugalmazott parancsnokokat kezdi elővenni, közülük az egyik a most előrángatott Pavel.

– tette hozzá az újság forrása, aki szerint a visszavonult tiszteknek nincs sok választása, ha újra hadba szólítják őket.

Becslések szerint Oroszország legalább 10 tábornokot és 30 magas rangú tisztet veszített az ukrajnai háborúban. Rajtuk kívül nagyjából 30 ezer orosz katona esett el a harcok során, és 100 ezer sebesülhetett meg. Brit titkosszolgálati jelentések alapján az oroszoknak alig maradtak precíziós fegyverei és a tüzérségi lőszereik is fogytán vannak.

18 helyen tartottak időközi választást az országban vasárnap. A kormányzó Fidesz-KDNP a 18-ból 16 helyen indított jelöltet, közülük 12-ben mandátumot is szereztek – számol be a Telex.

A 2019-es önkormányzatin és az idei áprilisi országgyűlési választáson Budapest volt az egyetlen hely, ahol az ellenzék a Fidesz fölé tudott kerekedni, de a mostanin ez nem sikerült.

Az 5. kerületben Nagy Gergő 70,78 százalékot szerzett a Momentum-DK-LMP-MSZP-jelölt Fábián Benjámin előtt (27,06 százalék).

A 7. kerületben Ripka András 45,63 százalékkal nyert, Jenei Kevin Martin (DK-Jobbik-MSZP-LMP-Párbeszéd) 28,28 százalékot kapott.

A 8. kerületben a koronavírusban 2020 novemberében elhunyt Balogh István Lajos helyére Gondos Judit (Fidesz-KDNP) ülhet be 63,02 százalékkal, míg Pityó László (DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP) 35,82 százalékkal zárt.

Egerben, Nyíregyházán és Szegeden is a kormánypárti jelöltek diadalmaskodtak, míg Békéscsabán és Szolnokon civilek győztek.

A kisebb településeken szintén mandátumot szerzett a fideszes jelölt Békésen, Keszthelyen, Kőszegen, Nagykőrösön, Sárváron és Szigetszentmiklóson. Közülük 80 százalék fölött Sárváron Németh Róbert (82,93 százalék) és a nagykőrösi Holló Róbert végzett (80,83 százalék).

Az ellenzéknek a nem megyei jogú városokban egyetlen győzelme volt: Gyöngyösön Sári István Imre (MSZP-DK-JOBBIK-LMP-Momentum) 74,93 százalékot szerzett.

Az EcoSolifer Heterojunktion Kft. csornai napelemgyárának alapkőletételénél a helyi születésű Áder János is bábáskodott. Az akkor 15 milliárd forintos beruházásnak 2014-ben 1 milliárd forint egyedi támogatást ítélt meg a kormány, és 1,9 milliárd forint uniós támogatást is kaptak.

Négy év után,

A projekt annyira nem volt rendben, hogy 2016-ban a gazdasági tárca szabálytalansági vizsgálatot indított, 2018-ban pedig a HVG arról írt, az EU csalás elleni hivatala is kutakodni kezdett.

2020 decemberében végül átadták a gyárat. A teljes beruházási költség ekkora már 18,9 milliárd forintra duzzadt, az állami támogatás összege pedig meghaladta a 2 milliárd forintot.

Az Opten cégadatbázis alapján a cégnek nem túl jól sikerült az első év:

A 24.hu-nak a gyár egyik dolgozója azt mondta, húsvét előtt kezdődtek a gondok, április 12-én

Sokan úgy gondolták, két hét még belefér, így folytatták a munkát. Május 8-án aztán többeket igazolt fizetett távollétre küldtek, majd jött az újabb értesítés: két napon belül döntsék el, hogy fizetetlen szabadságra mennek vagy közös megegyezéssel felmondanak.

„Pár nap múlva jött egy üzenet, hogy állásidőre vagyunk küldve határozatlan időre, amit majd fizetnek valamikor. Most ott tart a dolog, hogy háromhavi bérrel vannak elmaradva” – mondta el a lapnak az egyik érintett.

A cikkben azt írják, hogy

Vannak, akik azóta már felmondtak, de a pénzüket egyelőre ők sem kapták meg.

A 24.hu kereste az ügyben az EcoSolifer ügyvezető-tulajdonosát, Haidegger Ákost, a cégpapírokban megadott címről azonban visszapattant a levelük, és a csornai üzemben sem tudták elérni a vezetőt.

A lap megkereste a projektet hitelező Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-t is, arról érdeklődtek, mi a tervük a továbbiakban az EcoSoliferrel, mivel számolnak, hogyan rendezik az állami kölcsön sorsát. A bank azonban nem reagált a megkeresésre.