Az emberek többsége a kormányt okolja az infláció miatt – politikai alapon kettészakad az ország a kérdésben
31 százalék nem akar vagy nem tud állást foglalni. Nincsenek kevesen azok sem, akik szerint az orosz-ukrán háború, illetve az arra adott uniós szankciók a ludasak.
Az emberek relatív többége, 37 százaléka szerint elsősorban a kormány gazdaságpolitikája az oka annak, hogy Magyarországon uniós csúcsokat dönt az infláció – derül ki az IDEA Intézet kutatásából, amit a 24.hu szemlézett.
A megkérdezettek negyede (25 százalék) szerint a pénzromlás oka az Európai Unió Oroszországra kivetett szankciói, 7 százalékuk pedig az orosz-ukrán háborút tartja a fő felelősnek. A válaszadók közel egyharmada, 31 százaléka nem tud vagy nem akar felelőst megnevezni – írja a lap.
Az infláció kérdésében teljesen kettészakad az ország, ha a kormánypárti, illetve a 2022-ben az ellenzéki összefogásra szavazó polgárok véleményét nézzük. Míg a kormány hívei között mindössze 3 százalék gondolja, hogy Orbán Viktor és pártja áll a rossz inflációs adatok mögött, addig az ellenzéki szavazók 79 százalékának ez a meggyőződése – ha nem számoljuk bele a Mi Hazánk szimpatizánsait. A szélsőjobboldali párt szavazói között 33 százalék azok aránya, akik a kormányt gondolják az első számú felelősnek.
A Fidesz-KDNP választóinak túlnyomó többsége, mintegy 65 százaléka osztja a kormányzat narratíváját, miszerint az uniós szankciók okozzák az inflációt.
Az orosz-ukrán háborút a kormánypárti szavazók 15 százaléka okolja.
Az ún. ismeretlen preferenciájúak, azaz akik nem árulták el politikai irányultságukat, illetve nincs elköteleződésük, 31 százalékban gondolták hibásnak a magyar kormányt, 5 százalékuk a szankciókat, 4 pedig a háborút. Az ő bizonytalanságuk kiütközik a pénzromlás kérdésében is: 60 százalékuk nem akart vagy nem tudott állást foglalni a kérdésben.
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2023. április 27–május 19. között vette fel. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, iskolai végzettség, életkor és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és Facebook felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. A 1800 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.
Korábban az Ipsos felméréséből is az derült ki, hogy a magyarok nagyobb része nem a „háborús inflációt”, hanem a kormány gazdaságpolitikáját okolja a megélhetési költségek növekedéséért.
