Fordulat: a Belügyminisztérium elkezdte megküldeni a gyermekvédelmi adatokat a Hintalovon Alapítványnak
Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány vezetője beszélt arról az érzelmi fordulatról, amit az állami adatok megérkezése jelentett. A szervezet szerint a változás a választás utáni napokban történt, lezárva egy többéves, átláthatatlan időszakot.
Két nappal a vasárnapi országgyűlési választás után, amely a Tisza Párt győzelmét hozta, a Belügyminisztérium és több más állami szerv elkezdte megküldeni a gyermekvédelmi adatokat a Hintalovon Alapítványnak.
A civil szervezet éveken át hiába kérte ezeket az információkat.
Gyurkó Szilvia, az alapítvány vezetője a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában csütörtökön beszélt a fordulatról – írta a 24.hu. Elmondása szerint az elmúlt két napban érkeztek meg az első adatok, ami nemcsak szakmai, hanem érzelmi fordulópont is a számukra.
A változás jelentőségét mutatja, hogy a szervezet májusban megjelenő éves gyermekjogi jelentése az elmúlt évek után most érdemi, hivatalos állami adatokra is épülhet.
A szervezet vezetője szerint különösen azóta vált nehézzé az információkhoz való hozzáférés, amióta a gyermekvédelem a Belügyminisztérium felügyelete alá került.
„Amit a Hintalovon Alapítvány az elmúlt tíz évben és azon belül is az elmúlt kettőben megélt, attól nekem most is leginkább sírni támad kedvem” – mondta Gyurkó Szilvia, utalva arra, hogy munkájukat ellehetetlenítették azzal, hogy nem fértek hozzá a közérdekű adatokhoz.
A mostani adatszolgáltatás azért is kulcsfontosságú, mert a Hintalovon Alapítvány régóta hívja fel a figyelmet a rendszer súlyos problémáira, például a gyerekek romló mentális állapotára, az ellátórendszerben tapasztalható súlyos szakemberhiányra, valamint arra, hogy több gyerekcsoport – köztük a szegénységben vagy fogyatékossággal élők – teljesen láthatatlan marad a politikai döntéshozatalban.
Míg a civil oldal az átláthatóság hiányát és a szakmai párbeszéd ellehetetlenülését kifogásolta, a korábbi kormányzat a gyermekvédelem megerősítését kommunikálta.
Az elmúlt években többször jelentettek be forrásbővítéseket, például a nevelőszülők alapdíjának megduplázását, valamint a gyermekvédelmi intézményekben dolgozók szigorúbb átvilágítását.
Gyurkó Szilvia hangsúlyozta, nem csupán részletszabályok módosítására, hanem teljes szemléletváltásra van szükség, hogy a „gyerekbarát Magyarország” ne csak egy üres politikai szlogen legyen, hanem valós tartalommal töltődjön meg.
Két nappal a vasárnapi országgyűlési választás után, amely a Tisza Párt győzelmét hozta, a Belügyminisztérium és több más állami szerv elkezdte megküldeni a gyermekvédelmi adatokat a Hintalovon Alapítványnak.
A civil szervezet éveken át hiába kérte ezeket az információkat.
Gyurkó Szilvia, az alapítvány vezetője a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában csütörtökön beszélt a fordulatról – írta a 24.hu. Elmondása szerint az elmúlt két napban érkeztek meg az első adatok, ami nemcsak szakmai, hanem érzelmi fordulópont is a számukra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Két nap csend után jelentkezett újra Orbán Viktor a Facebook-oldalán. A miniszterelnök a vasárnapi választási vereség óta háttérbe vonult, azóta csupán kedden tett közzé egy videót, amelyben arról beszélt, mi lesz a Fidesszel a kormányváltás után. A leköszönő kormányfő szerdán Sulyok Tamás köztársasági elnökkel találkozott, erről azonban nem osztott meg semmit a közösségi oldalain, az államfő oldalán jelent meg a közös képük.
Orbán Viktor most bejelentette, hogy
csütörtök este 19 órakor élő interjút ad a Patriótának, amelyet majd az ő Facebook-oldalán is lehet követni. Hogy miről fog beszélni, így vetített előre: „múltról, jelenről, de leginkább a jövőről”.
Párttársa, Pócs János szerint ugyan Orbánt terheli a felelősség a Fidesz bukása miatt, de úgy véli, ő az egyetlen, aki meg tudja újítani a pártot, ezért nem szabad lemondania. Úgy fogalmazott: „A Fideszben nincs más, aki kohéziós erőt tud teremteni, és főnixmadárként a semmiből képes felemelkedni, csak Orbán Viktor”. Tölgyessy Péter politikai elemző nemrég egy interjúban azt mondta, ha a leköszönő miniszterelnök a párt élén marad, az „egy szabályos főnyeremény Magyar Péternek”, mert így Orbánból lehet a „következő Gyurcsány”.
Éppen ma derült ki, hogy Orbán nem vesz részt a soron következő, ciprusi európai unós csúcstalálkozón, amelyre még kormányfőként kapott meghívást. A hírt megerősítő Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a kormányzati átadás-átvétellel kapcsolatos teendőkkel indokolta a még hivatalban lévő miniszterelnök távolmaradását.
Két nap csend után jelentkezett újra Orbán Viktor a Facebook-oldalán. A miniszterelnök a vasárnapi választási vereség óta háttérbe vonult, azóta csupán kedden tett közzé egy videót, amelyben arról beszélt, mi lesz a Fidesszel a kormányváltás után. A leköszönő kormányfő szerdán Sulyok Tamás köztársasági elnökkel találkozott, erről azonban nem osztott meg semmit a közösségi oldalain, az államfő oldalán jelent meg a közös képük.
Orbán Viktor most bejelentette, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Benyó Rita a petíciózó közmédiásoknak: 16 évig asszisztáltatok emberek lejáratásához, most jut eszetekbe a tisztességes újságírás?
A korábbi közmédiás újságíró egy Facebook-posztban bírálta az MTVA petíciózó munkatársait. Szerinte ők évekig asszisztáltak lejáratásokhoz, ezért nem érti, hogy miért csak most álltak ki.
Sajtóinformációk szerint több tucat közmédiás dolgozó követeli levélben az MTI pártatlan hírszolgáltatásának visszaállítását. Benyó Rita újságíró erre reagált, azzal kezdte Facebook-posztját, hogy visszaemlékezett egy 2011 decemberi esetre, amikor az M1 Híradójában kitakarták a Legfelsőbb Bíróság akkori elnökének arcát. Elmondása szerint ő is ott dolgozott aznap. A történtek miatti felháborodásában cselekedett: „elküldtem a Duna TV oldalára feltöltött anyagot Thüringer Barbarának, aki akkor még az Indexnél dolgozott.” Az ügyből állítása szerint országos botrány kerekedett.
A poszt írója szerint a felelősséget egyetlen vezető sem vállalta. „Ehelyett meghurcoltak egy évtizedek óta ott dolgozó vágót, mintha az egész az ő hibája lett volna” – állítja.
Benyó Rita arról ír, hogy csalódott a szerkesztőségi összetartás hiányában. Szerinte már akkor „Petíciót írtak a vágók, én pedig azt javasoltam a riporter kollégáknak, hogy csatlakozzunk hozzájuk, és aznap este senki ne engedje, hogy a riportjára kiírják a nevét.”
Elmondása szerint a kezdeményezést kevesen támogatták. „Rajtam kívül összesen egy ember vállalta ezt.” A többiek szerinte csendben maradtak, „és végignézték, ahogy eltiltanak minket a híradózástól.”
Úgy véli, akkor még lett volna lehetőség megakadályozni a negatív folyamatokat. „Pedig ott még csírájában elfojtva, lehet, hogy lett volna esély arra, hogy ne féltehetségű pártkatonák vegyék át a köz tájékoztatását” – fogalmazott.
Azt írja, neki két évbe telt feldolgozni és elengedni az MTV-t, „de nem 16!!!!”.
Benyó Rita szerint sokan vannak a szakmában, akik hozzá hasonló utat jártak be. „Ebben a szakmában több százan választottuk a nehezebb, kiszolgáltatottabb utat.” Saját pályafutásáról így ír: „Az elmúlt 16 évben öt szerkesztőségben dolgoztam — nem azért, mert nem bírok megülni a seggemen, hanem azért, mert vagy cenzúrázták, vagy bezárták azt a helyet, ahol a legjobb tudásom szerint, politikai erőktől függetlenül akartam dolgozni.” Hozzáteszi, hogy az elmúlt évtizedben számos megbélyegzést kaptak.
„Bő egy évtizede kapjuk a bélyegeket: Soros-csicska, dollárbaloldali, ukrán ügynök, poloska.”
A posztjában felteszi a kérdést a most petíciózó közmédiás kollégáknak: „A most petíciózó MTVA- és MTI-munkatársak akkor hol voltak? Mikor vállaltak velünk szolidaritást?” Kijelenti, hogy ő a szakmaiságban hisz, nem a politikai bosszúban.
„De azt nehéz komolyan venni, hogy valakiknek 16 év után jut eszébe a tisztességes újságírás, miközben addig asszisztáltak emberek lejáratásához, tönkretételéhez és konkrét hazugságok terjesztéséhez”
– fogalmaz.
Zárásként arról ír, hogy a közelmúltbeli munkahelyei visszaadták a hitének egy részét. „Az elmúlt évek a Szabad Európánál, majd most a Válasz Online-nál és a Partizánnál visszaadták a hitemet abban, hogy van társadalmi igény a független, objektív újságírásra.” Benyó Rita szerint a szakmai normák helyreállításához elengedhetetlen a múlttal való szembenézés és a „megtisztulás.”
Sajtóinformációk szerint több tucat közmédiás dolgozó követeli levélben az MTI pártatlan hírszolgáltatásának visszaállítását. Benyó Rita újságíró erre reagált, azzal kezdte Facebook-posztját, hogy visszaemlékezett egy 2011 decemberi esetre, amikor az M1 Híradójában kitakarták a Legfelsőbb Bíróság akkori elnökének arcát. Elmondása szerint ő is ott dolgozott aznap. A történtek miatti felháborodásában cselekedett: „elküldtem a Duna TV oldalára feltöltött anyagot Thüringer Barbarának, aki akkor még az Indexnél dolgozott.” Az ügyből állítása szerint országos botrány kerekedett.
A poszt írója szerint a felelősséget egyetlen vezető sem vállalta. „Ehelyett meghurcoltak egy évtizedek óta ott dolgozó vágót, mintha az egész az ő hibája lett volna” – állítja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megjött a válasz a lázadó MTI-seknek: „mindenki dolgozzon tovább”, de több szerkesztő már be sem ment reggel
Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója levélben reagált a munkatársak követeléseire. Azt kérte, az új Országgyűlés megalakulásáig mindenki dolgozzon tovább a jogszabályok szerint, a HVG viszont úgy tudja, hogy egyesek már szabadságra mentek.
Válaszolt a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója a független működést követelő MTI-seknek: a munkatársaknak küldött levelében azt kérte, hogy a jogszabályokat és a munkaszerződésüket betartva mindenki dolgozzon tovább.
A feszültség azután hágott a tetőfokára, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerda reggel a közmédiában adott interjúiban bejelentette, kormányalakítás után felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.
Ezt követően szerdán állománygyűlést tartottak a Kunigunda utcai központban, ahol Németh Zsolt, a Hírigazgatóság csatornaigazgatója szintén közölte, a munka változatlanul folyik. Egy kiszivárgott hangfelvétel tanúsága szerint egy dolgozó azt is kifogásolta, hogy egy MTI-szemléből kihúzták Várhegyi Attila és Rogán Antal nevét.
A csatornaigazgató viszont azt is mondta, hogy a változást akarók a következő időszakban elmehetnek szabadságra. A HVG most azt írja, hogy ma az MTVA hírszerkesztőségéből többen már nem is mentek be dolgozni, köztük az egyik híradós műsorvezető sem.
Az állománygyűlés után MTI több mint kilenc munkatársa közös levélben, vagy ahogy ők fogalmaztak, „parasztlázadás” keretében követelte a szakmai függetlenség helyreállítását és Németh Zsolt felügyeleti jogkörének megszüntetését.
Altorjai Anita a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója most válaszolt a levélre: kitért arra, hogy a választásokon győztes párt új médiatörvényt tervez, ami a közmédiára is hatással lesz. Arra kérte a dolgozókat, hogy „legyenek türelemmel”, és az új Országgyűlés megalakulásáig, illetve az új jogszabályokig a hatályos törvények és a munkaszerződésük alapján lássák el a munkájukat. Azt is jelezte, hogy azoknál, akiknek az MTVA a munkáltatójuk, az alap jogosult intézkedéseket hozni.
A vezérigazgató jelezte, hogy hogy hamarosan összehívják az Országgyűlés alakuló ülését, és ezzel a „jelenlegi kabinet befejezi a működését”.
Az MTI-s források a HVG-nek választ álszentnek nevezték, mondván, ők éppen a törvényekben előírt független, szakmai működés visszaállítását kérték.
Egyikük Altorjai e-mailjére válaszul tette fel a kérdést a vezérigazgatónak: „a hivatkozott törvényekben és szabályokban hol esik szó arról, hogy az elkészült és beadott hírügynökségi anyagot bármiféle indoklás és a szerzővel folytatott konzultáció nélkül ki lehet hajítani a kukába, ahogy ez napi rendszerességgel és tömegesen történik?”
A levélíró azt is kifogásolta, hogy az anyagokat „egyeztetésre, magyarul cenzúrára” hivatkozva késleltetik, és hogy nemzetközi szervezeteket, például az Amnesty Internationalt vagy a Greenpeace-t tiltólistára tettek.
Szerinte nem kell új médiatörvény ahhoz, hogy a jelenlegi, jogszabályokat sértő gyakorlatot megszüntessék, és „álljon vissza a nemzeti hírügynökség szerkesztőségi autonómiája: ismét mi dönthessünk arról, hogy mely eseményeket tudósítjuk, és mi határozhassuk meg a tudósítások felépítését, saját szakmai alapelveink alapján”.
Válaszolt a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója a független működést követelő MTI-seknek: a munkatársaknak küldött levelében azt kérte, hogy a jogszabályokat és a munkaszerződésüket betartva mindenki dolgozzon tovább.
A feszültség azután hágott a tetőfokára, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerda reggel a közmédiában adott interjúiban bejelentette, kormányalakítás után felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter találkozik Hernádi Zsolttal: Elvárom, hogy a MOL ne fizesse ki a 25 milliárdos osztalékot az MCC-nek
A Tisza Párt elnöke a Facebookon közölte, hogy találkozik a Mol-vezér Hernádi Zsolttal, akitől tájékoztatást kér az üzemanyagellátásról. Egyúttal egy elvárást is megfogalmazott a cég felé.
„Ma fogadom Hernádi Zsoltot. Tájékoztatást kérek tőle hazánk üzemanyagellátás-biztonsága kapcsán” – közölte Facebook-oldalán Magyar Péter.
Azt is egyértelművé tette: „elvárom, hogy a MOL ne fizesse ki a 25 milliárdos osztalékot az MCC-nek.”
Ahogy mi is megírtuk, mindössze két nappal a vasárnapi országgyűlési választások előtt tartotta meg éves közgyűlését a Mol, ahol 241 milliárd forintos osztalékkifizetésről döntöttek. A pénz jelentős része, mintegy 75 milliárd forint, három, a Fideszhez szorosan köthető vagyonkezelő alapítványhoz kerül, köztük a Mathias Corvinus Collegium, amely megközelítőleg 24,6 milliárd forintot kap. A Tisza Párt elnöke, aki meglehetősen kritikus az MCC-vel szemben, ezt akarja megakadályozni.
Az üzemanyag-ellátásról azért fontos egyeztetnie, mert drámai mértékben, lényegében a teljes kiürülés szélére zuhant a magyar stratégiai üzemanyag-tartalék márciusban a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség adatai szerint. A G7 írt arról, hogy a friss statisztikák alapján egyetlen hónap alatt a biztonsági benzin-tartalék 80, a gázolaj-tartalék pedig 75 százaléka fogyott el. Holoda Attila a Szeretlek Magyarországnak adott interjújában azt mondta, ellátásbiztonsági zavartól nem kell tartani, de ha az új Tisza-kormány nem nyúl hozzá az adókhoz, akkor áremelésre kell számítani.
„Ma fogadom Hernádi Zsoltot. Tájékoztatást kérek tőle hazánk üzemanyagellátás-biztonsága kapcsán” – közölte Facebook-oldalán Magyar Péter.
Azt is egyértelművé tette: „elvárom, hogy a MOL ne fizesse ki a 25 milliárdos osztalékot az MCC-nek.”
Ahogy mi is megírtuk, mindössze két nappal a vasárnapi országgyűlési választások előtt tartotta meg éves közgyűlését a Mol, ahol 241 milliárd forintos osztalékkifizetésről döntöttek. A pénz jelentős része, mintegy 75 milliárd forint, három, a Fideszhez szorosan köthető vagyonkezelő alapítványhoz kerül, köztük a Mathias Corvinus Collegium, amely megközelítőleg 24,6 milliárd forintot kap. A Tisza Párt elnöke, aki meglehetősen kritikus az MCC-vel szemben, ezt akarja megakadályozni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
