Légi parádét tartottak a Parlamentnél









Az eseményről Glacz Norbert készített élő videót, itt tudod megnézni:
prcikk:
„Ne haragudjatok, ki kell mennem a reptérre, mert érkezik a pénz Moszkvából” – Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró Substack-oldalán megjelent könyvrészlete szerint ezek a szavak egy MSZP-s kampányegyeztetésen hangzottak el a Parlamentben, néhány héttel Vlagyimir Putyin 2006. február 28-i budapesti látogatása előtt.
A megbeszélés egyik, név nélkül nyilatkozó résztvevőjének állítása szerint 500-600 millió forintnak megfelelő amerikai dollár érkezését várták készpénzben, bőröndökben. A pénz a moszkvai magyar Kereskedelmi Kirendeltség, a KERKI épületének eladásáért kapott „jutalékként” érkezett. Mindeközben a háttérben Vlagyimir Putyin egy FSZB-vezérőrnagyot, Vjacseszlav Usakovot nevezte ki Magyarország informális „helytartójának”.
A könyvrészlet szerint az MSZP kampányára szánt pénzért az MFB egyik „intézőembere” ment ki a reptérre. A pénz további sorsáról a forrás már nem tudott beszámolni, de azt elmondta, a készpénzes módszerre kipróbált gyakorlatként hivatkoztak. Az ügyről Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt tudatosan nem tájékoztatták, mert a többiek attól tartottak, leállítaná az akciót. A forrás szerint a moszkvai pénz nélkül nem tudták volna legyőzni Orbán Viktort és a Fideszt.
Az ügylet középpontjában álló Vjacseszlav Usakov az FSZB azon részlegének volt a kulcsfigurája, amelyet a „közel-külföld”, vagyis a volt szovjet tagállamok befolyásolására hoztak létre. Ő lett a magyar-orosz kapcsolatok legfontosabb intézőembere, aki a hivatalos protokollon kívül működött. Veres János, a Gyurcsány-kormány későbbi pénzügyminisztere arról számolt be, hogy Putyin külpolitikai főtanácsadója, Szergej Prihogyko irányította őt Usakovhoz, mondván, a tábornok „egészen az elnökig el tud érni”.
A KERKI-ingatlan eladásából az évtized egyik legnagyobb botránya kerekedett. A magyar állam egy luxemburgi offshore cégnek adta el a leromlott állapotú épületet 23,7 millió dollárért, a vevő pedig rövid időn belül közel ötszörös áron, 109 millió dollárért értékesítette tovább egy orosz minisztériumnak. Az ügylet miatt a sajtó és az ellenzék is hűtlen kezelést gyanított.
Székely Árpád, akit 2005 nyarán neveztek ki moszkvai nagykövetnek, a könyvben elmondta, hogy a vevő offshore háttere miatt gyanút fogott, ezért Kiss Péter kancelláriaminiszterhez fordult. A miniszter megszervezett egy találkozót Moszkvában, ahol jelezte, hogy orosz részről Usakov lesz a fő kapcsolat.
A 2005 novemberi, FSZB-irodában tartott megbeszélésen Usakov és helyettese, Viktor Komogorov mellett a vevő, Viktor Vekszelberg oligarcha cégcsoportjának képviselői vettek részt. Székely határozottan tagadta, hogy a találkozón pénzről vagy jutalékról esett volna szó. „Semmi ilyesmi fel sem merült. Egyébként is, először találkoztunk, ilyen helyzetben pedig ez nem is lett volna életszerű” – tette hozzá.
Usakov annyira rejtve mozgott, hogy a kormány több tagja sem volt tisztában a valódi szerepével. Gyurcsány egyik akkori munkatársa egy „sunyi tekintetű oroszként” emlékezett rá, aki a budapesti orosz nagykövetség munkatársának adta ki magát, és tolakodóan próbált vele kapcsolatot kiépíteni.
A 2010-es kormányváltást követően több, az ügyletben érintett személy ellen büntetőeljárás indult, amely a 2010-es évek közepén az összes vádlott jogerős felmentésével zárult. A Gyurcsány-kormány tagadta, hogy az ügyletből bármilyen előleg érkezett volna, noha a sajtóban egy 2,5 millió dolláros – akkori árfolyamon mintegy 530 millió forintos – tétel is felmerült, ami összegében közel áll a kampányegyeztetésen említett 500-600 millióhoz.
A könyvrészlet szerint miközben a szocialisták azt hitték, bizalmi viszonyt ápolnak vele, az FSZB főigazgató-helyettese idővel felvette a kapcsolatot legfőbb politikai riválisukkal, a Fidesszel is.
Nyílt üzengetésbe kezdett a magyar és a lengyel miniszterelnök az X-en, miután a Bloomberg nyilvánosságra hozta Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin egy tavaly októberi telefonbeszélgetésének leiratát.
Donald Tusk lengyel kormányfő egy részletet emelt ki a szövegből, majd feltette a kérdést a Fidesszel szövetséges lengyel Jog és Igazságosság elnökének, Jaroslaw Kaczynskinak és Karol Nawrocki lengyel elnöknek, hogy ők is támogatják-e ebben a magyar miniszterelnököt. (Lengyelország esetében érdemes tudni, hogy a jobboldali populista párt sem oroszbarát).
Orbán Viktor szintén az X-en reagált a felvetésre.
A vita alapját egy kedden nyilvánosságra hozott telefonleirat adja, amely szerint Orbán Viktor a tavaly októberi hívásban felajánlotta, hogy „bármilyen módon” kész segíteni Vlagyimir Putyinnak A beszélgetésben a magyar kormányfő egy budapesti amerikai–orosz csúcstalálkozó megszervezését is felvetette.
A leirat szerint a miniszterelnök egy mesére hivatkozva azt mondta, kész úgy segíteni, mint a „kisegér az oroszlánnak”, amire az orosz elnök a jegyzőkönyv szerint nevetéssel reagált.
A kiszivárgott részletekre a hazai ellenzék is reagált; Dobrev Klára korábban a Facebookon azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy Putyin és Trump is Európa gyengítésére használja őt.
Kettejük vitájának több rétege van. Donald Tusk egyrészt Orbán orosz kapcsolatait használja fel arra, hogy támadja belföldön az ellenzéki Jog és Igazságosságot - mely a Fidesz szövetségese. Másrészt az Európai Unióban eltérő képviselőcsoportok tagjai. Tusk a Fidesz korábbi pártcsaládjának, a konzervatív Európai Néppártnak prominens politikusa, és nem rejti véka alá, hogy párttársát, Magyar Pétert támogatja a vasárnapi országgyűlési választásokon. Orbán pedig a Patrióták Európáért tagja, ami egy Trump-barát, jobboldali képviselőcsoport.
Interjút adott a kormányközeli Blikknek J. D. Vance amerikai alelnök, aki igazi államférfinek tartja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Az alelnök a lapnak elmondta, szimpátiája a magyar kormányfő iránt nemcsak a hasonló személyes életútjukból fakad, hanem abból is, hogy tetszik neki, ahogy Orbán Viktor vezeti az országot.
Személyes kötődéséről szólva J. D. Vance kifejtette, hogy az általa képviselt Ohióban népes magyar közösség él, de ettől függetlenül is kedveli Magyarországot. „A mostani a második alkalom, hogy Budapesten járok: először még egyszerű állampolgárként voltam itt, mielőtt politizálni kezdtem volna” – mondta, hozzátéve, hogy akkor a második gyermekükkel várandós feleségével járt itt, most pedig a negyedik gyermeküket váró „Second Lady”-ként tért vissza vele.
„A magyarok és az amerikaiak két különböző nép, de nagyon hasonló módon látjuk a világot, és mindig is képesek voltunk együttműködni, és szerintem ez a távoli jövőben is így lesz” – fogalmazott.
– jelentette ki.
Vance hozzátette, szokott azzal viccelni, hogy a magyar miniszterelnök „amolyan »filozófus-államférfi«, aki sokat foglalkozik a kormányzással kapcsolatos eszmékkel”.
– mondta Vance, aki szerint a Magyarországon kívül élők ezt talán nem is ismerik fel. Úgy látja, Orbán Viktor az elsők között fogalmazta meg, hogy a politikának a szuverenitásra és a családra kell épülnie. „Pedig ő volt az egyik első ember, aki kiállt, majd azt mondta: »Tudják, a politikánknak a szuverenitásra és a családra kell összpontosítania«” – idézte fel. Vance szerint a határok megvédése és a következő generációba való befektetés eleinte szokatlannak tűnt, de mára az Egyesült Államok mindkét nagy pártja beszél már ezekről.
– részletezte.
– tette hozzá.
A közelgő magyar választások amerikai fontosságát J. D. Vance azzal magyarázta, hogy Magyarország precedenst teremtett. Szerinte ez attól függetlenül igaz, hogy valaki egyetért-e Orbán Viktor politikájával, vagy sem. Azt állította, hogy az Európai Unión belüli „bizonyos bürokraták” megpróbálják befolyásolni a magyar választásokat, amit az amerikai elnökkel együtt igazságtalannak tartanak.
– hangsúlyozta.
Az alelnök szerint éppen az uniós beavatkozási kísérlet miatt van itt a kampány utolsó hetében.
– mondta.
Kijelentette, olyan precedenst szeretne teremteni, ahol a magyarok dönthetik el, ki vezeti az országukat. „Szerintem ez egy nagyon fontos elv, és ezért vagyok itt” – zárta gondolatait a témában.
A jövőbeli elnöki ambícióit firtató kérdésre kitérő választ adott. „Az amerikai nép most ezt az alelnöki feladatot adta nekem. A lehető legjobb munkát fogom végezni ebben a pozícióban, aztán majd meglátjuk, mi vár rám ezután” – nyilatkozta, hozzáfűzve, hogy egyelőre jól érzi magát a pozíciójában, és a megkezdett munkát folytatják.
Vasvári Vivien influenszernek sikerült elcsípnie Orbán Viktort egy közös fotóra a miniszterelnök és JD Vance amerikai alelnök keddi nagygyűlésén.
A találkozóról készült videó tanúsága szerint Vasvári azzal szólította meg a kormányfőt, hogy „majdnem szomszédok vagyunk”, mire Orbán visszakérdezett: „a Cinegében vagy a Kútvölgyin?”. A 24.hu által kiszúrt felvételen látszik, ahogy a miniszterelnök stábjából valaki felajánlja, hogy a szelfi mellett külön fotót is készít róluk.
A videón egy női hang megjegyzi, hogy „nagyon rég próbáljuk már összehozni”, vélhetően a közös képet. Eközben a miniszterelnök azzal tréfálkozott, hogy ha tudta volna, hogy majdnem szomszédok, elment volna locsolkodni.
Vasvári Vivien – akinek Semjén Zsolttal is sikerült fotózkodnia – a videó mellé a következőket írta:
A jelenet a „magyar–amerikai barátság napja” címmel tartott budapesti rendezvényen történt, ahol Orbán Viktor egy európai „rekonkvisztáról” beszélt.
JD Vance a színpadról felhívta telefonon Donald Trumpot, aki a vonalban méltatta a magyar kormányfőt.
A nagygyűlés előtt a közös sajtótájékoztatón történt egy pillanat, amely szintén nagy figyelmet kapott. Miközben az amerikai alelnök Orbán biztos választási győzelméről beszélt, a miniszterelnök egy sokatmondó mozdulatot tett, jelezve, hogy a végeredmény még nem lefutott.
Via 24.hu