Nem akar lemondani a legfőbb ügyész: állítja, sosem érzett politikai nyomást a munkájában
Szeretné folytatni a megkezdett szakmai munkát – így reagált Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész arra, hogy Magyar Péter lemondásra szólította fel. Első tévés interjújában, az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, sosem érzett politikai nyomást a munkájában, és csak a megválasztása óta eltelt időszak ügyeiért tud felelősséget vállalni. A legfőbb ügyész szerint az ő feladata nem a nyilvánosság előtti szereplés, de a „felfokozódott hangulat” miatt most kivételt tett. Úgy véli, az ő dolga egy szakmai munka elvégzése. „Én azt gondolom, hogy a legfőbb ügyésznek nem az a feladata, hogy a nyilvánosság előtt megnyilvánuljon, hanem amolyan szürke eminenciás” – fogalmazott.
Arra a kritikára, hogy az ügyészség az elmúlt évtizedben egyfajta pajzs volt a politika előtt, úgy reagált, hogy őt 2022 júniusában választották meg, így legfőbb ügyészként csak erről az időszakról tud nyilatkozni. „Természetesen nem tehetek úgy, mintha előzmények nélkül lett volna minden” – ismerte el, de hozzátette, hogy
„Nem. Én ilyet egyáltalán nem tapasztaltam” – jelentette ki.
A Völner–Schadl-ügyben elhangzó „Tóni, Barbara és Ádám” nevekre vonatkozó kérdésre azt mondta, hallott róla, kivel hozzák őket összefüggésbe, de konkrétumokat nem tud mondani. Ennek okát azzal magyarázta, hogy megbízik a kollégáiban, akik megvizsgálták az ügyet. „Arra a következtetésre jutottak, hogy ebben a bizonyos ponton túl nem lehet tovább menni. Miért? Mert nincsen, nem volt kellő bizonyíték” – mondta, ugyanakkor hozzátette, hogy új adatok felmerülése esetén ezek a lezárt ügyek újra megnyithatók.
A Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétellel kapcsolatban, amelyen Varga Judit akkori igazságügyi miniszter beszél az ügyről, a legfőbb ügyész azt állította:
Hangsúlyozta, hogy az eljárást megszüntető határozatot a bíróság is jóváhagyta, amikor elutasította az azzal szemben benyújtott felülbírálati indítványt. „Tehát a nyomozási bírói csoportnak az eljáró bírája azt fogadta el, hogy az ügyészségnek adott helyt, adott igazat, pedig megtehette volna, hogy hatályon kívül helyezi ezt a határozatot” – érvelt. Szerinte az ügy nem azon bukott el, hogy azonosítják-e a három személyt.
Az MNB-ügyben a nyomozás ügyészségi hatáskörbe vonását azzal indokolta, hogy annak semmi köze nem volt a választási kampányhoz. Elmondása szerint az ügyészség addig csak törvényességi felügyeletet lát el, amíg nincs gyanúsított, és nem adhat utasítást a nyomozó hatóságnak. A döntést akkor hozták meg, amikor a rendőrségtől kapott jelentéssel már nem voltak elégedettek. Azt ígérte, most, hogy az ügy hozzájuk került, az eljárás fel fog pörögni.
A legfőbb ügyész szerint egy esetleges politikai változás után az ügyészség fel van készülve arra, hogy több ügy is kipattanhat. „Ha megbomlik a rendszer, akkor elindul egy versenyfutás. Nekünk hatóságnak, ügyészségeknek ez egy tökéletes alkalom, ugyanis akkor információkat tudunk szerezni” – mondta. Állítása szerint a korábban bizonyítékhiány miatt lezárt ügyeket is újra elő lehet venni. „Ezeket meg lehet nyitni újra, hogyha a kérdés arra irányul. Természetesen. Hogyne?” – erősítette meg, hozzátéve, hogy már van is olyan ügy, amit újra elővettek.
„Nekem, tehát nem most világosodtam meg, eddig is ez volt az álláspontom, hogy nekünk igenis csatlakoznunk kellene” – fogalmazott. Szerinte ez nem érintené a jogi szuverenitásunkat, és sok problémát, például az uniós pénzekkel kapcsolatos kérdéseket is egyszerűbben lehetett volna kezelni a csatlakozással.
Egyetért a Tisza Párt által javasolt vagyonvisszaszerzési hivatal felállításával is. Úgy látja, egy ilyen szerv azokat a szabálytalanságokat vizsgálhatná, amelyek nem minősülnek bűncselekménynek, de illegális vagyongyarapodáshoz vezettek. Ha pedig bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor az ügyet átadnák a hatóságoknak.
Azzal a felvetéssel viszont nem ért egyet, hogy az ügyészséget az igazságügyi minisztérium alá rendeljék.
A legfőbb ügyész azzal érvelt, hogy az európai tendencia is a függetlenedés irányába mutat. Szerinte ez szembemenne az uniós jogállami elvárásokkal és a Velencei Bizottság ajánlásaival is.
Magyar Péter lemondásra vonatkozó felszólítására úgy reagált, hogy folytatni kívánja a munkáját, amelyet kizárólag szakmai tevékenységnek tekint.
– mondta. Kiemelte, hogy sem neki, sem a családjának soha nem volt köze a politikához. „Nyugodt szívvel tudom kijelenteni, hogy sem a szüleim, sem a felmenőim között politikus nem volt” – tette hozzá.
A teljes beszélgetés: