Legalább olyan rossz lett a költségvetési helyzet, mint a Gyurcsány-korszakban Zsiday Viktor szerint
A költségvetési helyzet az évtized első éveiben legalább olyan rossz lett, mint 2006-ban, a Gyurcsány-korszak mélypontján - írta elemzésében Zsiday Viktor. A Citadella Befektetési Alap portfóliókezelője szerint a kormánynak két lehetősége van, de ő tart attól, hogy azt választják majd, aminek a végső eredménye több év átlagában stagflációhoz vezet.
A KSH szerdán tette közzé a kormányzati szektor GDP-arányos hiányának tavalyi adatait. Ezek alapján a harmadik negyedév végén már sokkal magasabb volt a hiány, mint amit a kormány az egész évre tervezett. Sokkal több pénz ment el nyugdíjakra és az államadósság finanszírozására.
– írja jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez borzasztó rossz adat, a költségvetés eredeti hiánycélja az egész évre a GDP 3,9 százaléka volt. Ezt a Pénzügyminisztérium ősszel emelte 5,2 százalékra. A tárca december végén közzétett prognózisa szerint a hiány 5,9 százalékra várható.
A friss adatok kapcsán Zsiday arról írt, hogy a magyar gazdaság immáron negyedik éve ijesztően nagy költségvetési hiánnyal küzd, és ennek előbb vagy utóbb meg kell fizetni az árát.
Az elemző szerint 2016-ig a költségvetés viszonylag fegyelmezett volt, 2017-19-re már elveszett a korábbi óvatosság, és nőtt a hiány, azonban az „igazi ütést az elmúlt 4 év vitte be”.
„2020-23 között borzasztóan megugrott a deficit, az általam számolt (még egyszer jelezném, hogy elnagyolt, nem pontos) mutató alapján visszajutottunk a 2006-os szintekre – sőt inkább alá. 2023-ban a kormányzat kénytelen volt igen jelentősen megszorítani, bár nem akart, pedig ez már jóval előtte látszott, hogy elkerülhetetlen, ami (egyéb tényezők mellett) az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb recesszióját/fogyasztáscsökkenését okozta 2023-ban.”
Zsiday úgy látja, hogy 2023-ban már javult a költségvetés helyzete, de még mindig fenntarthatatlan, és további kiigazításokra lesz szükség valamikor. Szerinte a magyar kormánynak két lehetősége van:
- zárta elemzését Zsiday Viktor.
(Forrás: MTI, 444)