Megjelent a rendelet: három szombaton is dolgozni kell 2026-ban – mutatjuk a dátumokat
Cserébe viszont több négynapos hosszú hétvégét is kapunk, így érdemes már most tervezni a jövő évi pihenést. Az újévi és a karácsonyi pihenő is hosszabb lesz a munkanap-áthelyezés miatt.
Már most érdemes beírni a naptárba, mikor kell jövőre szombaton is dolgozni, a kormány ugyanis véglegesítette a 2026-os munkarendet. A szabályozás értelmében három szombatunk bánja a munkanap-áthelyezéseket, cserébe viszont több négynapos hosszú hétvégének is örülhetünk majd – írta meg a 24.hu.
A Nemzetgazdasági Minisztérium előírása szerint jövőre január 10-én, augusztus 8-án és december 12-én lesznek a ledolgozós szombatok. Ezekért cserébe január 2-án (péntek), augusztus 21-én (péntek) és december 24-én (csütörtök) pihenhetünk.
Az augusztusi ledolgozós szombat időpontja a tavaszi társadalmi egyeztetés után változott. A minisztérium eredeti tervezetében ugyanis még augusztus 15. szerepelt szombati munkanapként. Ezt a dátumot a Kereszténydemokrata Néppárt javaslatára, valamint több állampolgári észrevételt is figyelembe véve módosították egy héttel korábbra, augusztus 8-ára. Az indoklás szerint a párt „felhívta a minisztérium figyelmét, hogy augusztus 15. Nagyboldogasszony napja, ami a katolikusok kiemelkedő ünnepe”. A kormány végül elfogadta a kezdeményezést, így rögzült a végleges időpont.
A rendelet az általános munkarendben, tehát jellemzően hétfőtől péntekig dolgozókra vonatkozik. A megszakítás nélküli, többműszakos vagy készenléti jellegű munkakörökben – például a kereskedelemben, a vendéglátásban vagy az egészségügyben – a munkáltató saját beosztása az irányadó, így esetükben a munkarend eltérhet az előírástól. A munkanap-áthelyezések a cégek számára is előre tervezést igényelnek.
A szombati munkáért cserébe több alkalommal is a szokásosnál hosszabb pihenőidő jár. A munkanap-áthelyezéseknek köszönhetően 2026-ban négy darab négynapos hosszú hétvége lesz: az újévi (január 1–4.), a húsvéti (április 3–6.), az augusztus 20-i (augusztus 20–23.), valamint a karácsonyi (december 24–27.). Emellett három háromnapos hétvége is lesz: május 1-je, a pünkösd és október 23. is péntekre, illetve hétfőre esik majd.
Már most érdemes beírni a naptárba, mikor kell jövőre szombaton is dolgozni, a kormány ugyanis véglegesítette a 2026-os munkarendet. A szabályozás értelmében három szombatunk bánja a munkanap-áthelyezéseket, cserébe viszont több négynapos hosszú hétvégének is örülhetünk majd – írta meg a 24.hu.
A Nemzetgazdasági Minisztérium előírása szerint jövőre január 10-én, augusztus 8-án és december 12-én lesznek a ledolgozós szombatok. Ezekért cserébe január 2-án (péntek), augusztus 21-én (péntek) és december 24-én (csütörtök) pihenhetünk.
Az augusztusi ledolgozós szombat időpontja a tavaszi társadalmi egyeztetés után változott. A minisztérium eredeti tervezetében ugyanis még augusztus 15. szerepelt szombati munkanapként. Ezt a dátumot a Kereszténydemokrata Néppárt javaslatára, valamint több állampolgári észrevételt is figyelembe véve módosították egy héttel korábbra, augusztus 8-ára. Az indoklás szerint a párt „felhívta a minisztérium figyelmét, hogy augusztus 15. Nagyboldogasszony napja, ami a katolikusok kiemelkedő ünnepe”. A kormány végül elfogadta a kezdeményezést, így rögzült a végleges időpont.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ők kaphatják meg egyben a 13. és 14. havi nyugdíjat, a februári ellátásukkal együtt
A Magyar Államkincstár február 12-én és 13-án utalja a 13. havi és a 14. havi nyugdíj első részletét. Az extra juttatásra csak a tavaly már ellátásban részesülők jogosultak, az idén nyugdíjazottak nem.
Februárban a rendes havi ellátásuk mellé megérkezik a teljes 13. havi juttatás, valamint a 14. havi ellátás első, egyheti részlete is a nyugdíjasoknak és a nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek. Ez összességében kettő és egynegyed havi nyugdíjnak megfelelő összeget jelent.
A 13. és 14. havi ellátásra azok jogosultak, akik már tavaly is kaptak nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást, és a folyósítás számukra februárban is él.
Ez azt jelenti, hogy aki idén ment nyugdíjba, vagy januárban hunyt el, az nem kapja meg a többletjuttatást.
akik bankszámlára kapják a nyugdíjukat, két részletben számíthatnak a pénzre. Február 12-én, csütörtökön a rendes havi nyugdíj érkezik, már a januártól érvényes 3,6 százalékos emeléssel. Másnap, február 13-án, pénteken pedig a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi első részletét utalja a kincstár, ami együttesen a februári nyugdíj 125 százaléka.
Eltérő a helyzet azoknál, akik készpénzben, postai úton kapják meg a járandóságukat. A Magyar Posta ugyanis a teljes összeget egyben kézbesíti. Nekik tehát egyszerre érkezik a februári nyugdíj, a 13. havi ellátás és a 14. havi esedékes része. A kézbesítés a posta előre meghatározott nyugdíjkifizetési naptára szerint zajlik, legkésőbb az abban rögzített napon.
A 14. havi nyugdíjat fokozatosan vezetik be, idén a havi ellátás 25 százalékát fizetik ki.
A juttatásról szóló, Semjén Zsolt által benyújtott törvényjavaslatot tavaly decemberben fogadta el az Országgyűlés. A kormányzat azzal indokolta a banki utalások két napra bontását, hogy annak technikai és terhelhetőségi okai vannak.
A kormányzati kommunikáció a nyugdíjak értékének megőrzését és a többletjuttatások biztosítását hangsúlyozza. Ezzel szemben kritikus vélemények arra hívják fel a figyelmet, hogy idén csak a 14. havi ellátás negyede garantált, a teljes összegig tartó ütemezés pedig politikailag rugalmas, mivel a törvény nem rögzíti a következő évek menetrendjét.
Februárban a rendes havi ellátásuk mellé megérkezik a teljes 13. havi juttatás, valamint a 14. havi ellátás első, egyheti részlete is a nyugdíjasoknak és a nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek. Ez összességében kettő és egynegyed havi nyugdíjnak megfelelő összeget jelent.
A 13. és 14. havi ellátásra azok jogosultak, akik már tavaly is kaptak nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást, és a folyósítás számukra februárban is él.
Ez azt jelenti, hogy aki idén ment nyugdíjba, vagy januárban hunyt el, az nem kapja meg a többletjuttatást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: Aki azt mondja, hogy az orosz gáz nélkül folytatni tudja a rezsicsökkentést, az hazudik
A kormány a januári hidegre hivatkozva 30%-kal csökkenti minden háztartás rezsiköltségét. Az intézkedés az orosz gáz körüli uniós vita része, melynek tétje a teljes magyar rezsicsökkentés.
Minden háztartás januári rezsiszámlájából harminc százalékot jóváír a kormány. Orbán Viktor szerint a rendkívüli hideg miatt ennyivel nőttek volna a családok kiadásai, rezsicsökkentés nélkül pedig százezrek kerültek volna bajba. A miniszterelnök a Kossuth Rádióban péntek reggel arról beszélt,
a kormány azért döntött a mindenkit érintő tehercsökkentés mellett, mert a számlázási rendszer annyira bonyolult, hogy máskülönben sokan igazságtalannak érezték volna a végeredményt.
Orbán szerint Magyarországon egy olyan rendszer működik, amely az energiacégeknél keletkező profit egy részét támogatásként osztja vissza, de ezt az „egyedi, szokatlan” megoldást az Unióban „ki is akarják nyírni”.
A kormányfő szerint az olcsó energiát Oroszországtól lehet venni, anélkül pedig nincs rezsicsökkentés.
Úgy látja, a Tisza Párt le akar válni az orosz gázról, ami komoly fenyegetés a családoknak.
„Aki azt mondja, hogy az orosz gáz nélkül folytatni tudja a rezsicsökkentést, az hazudik”
– jelentette ki Orbán, hozzátéve, hogy az orosz gáz tiltásáról szóló brüsszeli rendeletet meg kell semmisíteni, különben „2027-re a magyar családok fejre állnak”.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy
a rezsicsökkentés fenntartásához három súlyos tárgyalást kellett lefolytatnia.
„Meg kellett győznöm az amerikai elnököt, - aki szintén híve annak, hogy Európa váljon le az orosz gázról, - hogy Magyarország legyen kivétel, mert ide nem lehet tankerhajókkal olajat hozni. Meg kellett győznöm az orosz elnököt, hogy annak ellenére, hogy az ukránok ezt akadályozzák, mégis vállalják az energia további szállítását. Meg kellett győznöm a törökök elnökét, hogy biztosítsa a rajtuk keresztülmenő másik útvonalat” – mondta.
Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament tavaly decemberben állapodott meg az orosz gázimport fokozatos kivezetéséről.
A tervek szerint a vezetékes gáz importját 2027 őszétől tiltanák meg, bár a szabályozás átmeneti kivételeket és védzáradékokat is tartalmazna az ellátásbiztonság érdekében. Orbán Viktor szerint Brüsszel azért nevezi a tiltást kereskedelempolitikai döntésnek és nem szankciónak, hogy megkerülje a tagállami vétót, amihez nem kell egyhangú egyetértés.
A miniszterelnök szerint Kijevnek a következő tíz évre 800 milliárd euróra, katonai eszközökre pedig további 700 milliárd euróra van szüksége. Úgy véli, Brüsszel ezt a pénzt hitelből vagy a tagállamoktól begyűjtött több pénzből akarja előteremteni, ami a magyar családoknak 5652,9 milliárd forint, családonként 1,4 millió forint terhet jelentene.
Az EU hivatalos, 2024 és 2027 közötti időszakra szóló, Ukrajnát támogató kerete összesen 50 milliárd euró, amely hiteleket és vissza nem térítendő támogatásokat is tartalmaz.
Orbán szerint az áprilisi választás tétje is az orosz gáz kérdése.
A miniszterelnök a biztonságpolitikai helyzetről is szót ejtett, mondván, Európának fejlesztenie kell a haderejét, és tárgyalásokkal ütközőzónát kell létrehozni Európa és Oroszország között. Ezzel párhuzamosan a fegyveres erők állománya ezekben a napokban kapja meg az egyszeri, hathavi illetménynek megfelelő juttatást, az úgynevezett fegyverpénzt.
A januári harminc százalékos rezsikedvezményt a gáz- és távhőszámláknál a szolgáltatók automatikusan érvényesítik a következő elszámolószámlákban. Azok a háztartások, amelyek villamos energiával fűtenek, április 30-ig nyilatkozatban kérhetik a jóváírást a szolgáltatójuktól.
Minden háztartás januári rezsiszámlájából harminc százalékot jóváír a kormány. Orbán Viktor szerint a rendkívüli hideg miatt ennyivel nőttek volna a családok kiadásai, rezsicsökkentés nélkül pedig százezrek kerültek volna bajba. A miniszterelnök a Kossuth Rádióban péntek reggel arról beszélt,
a kormány azért döntött a mindenkit érintő tehercsökkentés mellett, mert a számlázási rendszer annyira bonyolult, hogy máskülönben sokan igazságtalannak érezték volna a végeredményt.
Orbán szerint Magyarországon egy olyan rendszer működik, amely az energiacégeknél keletkező profit egy részét támogatásként osztja vissza, de ezt az „egyedi, szokatlan” megoldást az Unióban „ki is akarják nyírni”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Új admin érkezett, és fideszes kampányposztok lepték el a 32 ezres pécsi Facebook-csoportot
Kolozsi Patrik, a Gamer Digitális Polgári Kör alapítója vette át a Pécsen Hallottam csoportot. Lapinformációk szerint a váltás után Cziráki Attila jelölt posztjai jelentek meg, a hozzászólásokat pedig letiltották.
Pár nap leforgása alatt politikai kampányfelületté alakult át az egyik legnagyobb, 32 ezer tagot számláló pécsi Facebook-csoport, miután új adminisztrátor vette át az irányítását. A váltás után nem sokkal több fideszes politikus is megjelent a tagok között, a párt helyi jelöltje pedig menetrendszerűen posztolni kezdett a korábban alapvetően politikamentes felületen – írta a Telex.
A Pécsen Hallottam nevű csoport élére január 16-án került új adminisztrátorként Kolozsi Patrik. Három nappal később a tagok között megjelent Cziráki Attila, a Fidesz pécsi országgyűlési képviselőjelöltje és Őri László, a választókerület elnöke is. Ezt követően Cziráki ütemesen, naponta legalább kétszer posztolni kezdett.
A csoport tagjai közül többen furcsállták, hogy a fideszes politikus egyáltalán nem odaillő bejegyzései mit keresnek az apróhirdetések, állatok örökbeadásáról szóló felhívások és helyi segítségkérések között.
A jelölt bejegyzései láthatóan nem hoztak átütő sikert, többet azóta töröltek is, a hozzászólásokat pedig letiltották alattuk.
megosztott képernyőképek szerint a csoport nem sokkal korábban eladó volt.
Mivel a képernyőképeket nehéz bizonyítékként kezelni, a Facebook-csoportoknál pedig nem lehet visszanézni az adminisztrátori előzményeket, a lap a jelenlegi állapotra koncentrált. A feltételezett korábbi tulajdonos tagadta, hogy admin lett volna a csoportban, szerinte tévedésről van szó.
Az új adminisztrátor, Kolozsi Patrik a Gamer Digitális Polgári Kör egyik alapítója.
Nevéhez olyan, a gamer szcénához köthető civil szervezetek fűződnek, mint az Országos Gamer Szövetség és a Magyar Gamer Szövetség Egyesület, amelyek többmilliós támogatásokat kaptak állami alapokból, így a Városi Civil Alapból és a Nemzeti Együttűködési Alapból. A lap kérdésekkel kereste meg Kolozsi Patrikot, de egyelőre nem kapott választ.
Mindez egy szélesebb jelenség része. Tavaly nyár óta több közösségi médiás tartalomgyártó és mémoldal-kezelő is kapott több millió forintos ajánlatot a felületeik átvételére. Ezzel párhuzamosan népszerű oldalak váratlanul a korábbitól jelentősen eltérő profilra váltottak, és a Fidesznek kedves narratívák, mémek terjesztésére álltak át.
Pár nap leforgása alatt politikai kampányfelületté alakult át az egyik legnagyobb, 32 ezer tagot számláló pécsi Facebook-csoport, miután új adminisztrátor vette át az irányítását. A váltás után nem sokkal több fideszes politikus is megjelent a tagok között, a párt helyi jelöltje pedig menetrendszerűen posztolni kezdett a korábban alapvetően politikamentes felületen – írta a Telex.
A Pécsen Hallottam nevű csoport élére január 16-án került új adminisztrátorként Kolozsi Patrik. Három nappal később a tagok között megjelent Cziráki Attila, a Fidesz pécsi országgyűlési képviselőjelöltje és Őri László, a választókerület elnöke is. Ezt követően Cziráki ütemesen, naponta legalább kétszer posztolni kezdett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Facebook-poszt boncolgat egy Századvég-kutatást: A magyarok többsége a Fidesz kampánya ellenére támogatja Ukrajna EU-tagságát
A Vox Populi nevű oldal szerint hiába a kormányzati kommunikáció, a számok mást mutatnak. A poszt szerint a kutatásból az is kiderül, hogy a magyarok álláspontja közelebb áll az ellenzékéhez.
A Vox Populi választási kalauz nevű Facebook-oldal egy posztban elemezte a Századvég egyik kutatását Ukrajna EU-tagságának magyarországi támogatottságáról. A bejegyzés szerint a Fidesz szempontjából különösen érdekes eredmények jelentek meg, a poszt írója szó szerint azt állítja:
„Ukrajna EU-tagságát 56:43 arányban támogatják a magyarok (1% nem tudja).
A Századvég azt emelte ki, hogy a gyorsított eljárásban való felvételt csak hat százalék támogatja a 40% mindenképpen ellenzővel szemben, de ez csekély vigasz akkor, amikor az abszolút többség (kerek 50%) álláspontja a legnagyobb ellenzéki pártéhoz áll közelebb a Fidesz talán legfontosabb kampánytémájában.” A poszt szerzője szerint
annak sincs nyoma, hogy a „kormánypárti propagandamasina” eredményes lenne, mivel szerinte „egyáltalán nem kiemelkedő a tagságot ellenzők aránya Magyarországon a szomszédos, Ukrajna támogatása kapcsán szintén jellemzően tartózkodóbb álláspontot valló országokhoz képest.”
A bejegyzésben a kutatás hátteréről és finanszírozásáról is írnak. A Vox Populi választási kalauz szerint „a vizsgálat tavaly késő ősszel készült több tucat európai országban, így első blikkre mintegy egymilliárd forintos költséggel, amit a magát ismeretlen megrendelőnek álcázó magyar pártállam fizetett ki, gondolom azért, hogy legyen mivel győzködnie Orbán Viktornak európai kollégáit arról, hogy ideje lenne Kreml-barátabb húrokat pengetni.” A poszt írója hozzáteszi, lehetségesnek tartja, hogy a kutatás „csak úgy passzióból” készült, „mert szeretnek ilyen táblákat böngészni, amit egyébként ingyen megkapnának az EU Bizottság által (a tagállamok befizetéseiből származó költségvetése terhére) évente többször elvégzett Eurobarometer vizsgálatokból is.”
A témában több, egymásnak részben ellentmondó mérés is született, ami nagyrészt attól függ, hogy a kérdés az azonnali, gyorsított felvételre vagy a rendes eljárás szerinti, későbbi tagságra vonatkozik.
A Századvég 2025. márciusi, kifejezetten a magyar lakosságra vonatkozó kutatása azt mérte, hogy 71 százalék ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását és 25 százalék támogatja. Ezzel szemben a független Republikon Intézet 2025. március 26. és április 1. között készült felmérése szerint a teljes népességben 47 százalék támogatta és 46 százalék ellenezte Ukrajna EU-tagságát, ahol a támogatók többsége a többéves eljárást pártolta. Más kormányközeli intézetek, mint a Nézőpont, 2025 tavaszán kétharmados elutasítást mértek. A Policy Solutions már 2024-es felmérése is azt jelezte, hogy a magyarok 61 százaléka elutasítja Ukrajna tagságát, ami a háború elhúzódásának és a hazai kampányoknak tudható be.
A magyar kormányfő többször egyértelművé tette, Magyarország nem támogatja Ukrajna EU-tagságát, helyette „stratégiai partnerséget” javasol.
A 2025. márciusi brüsszeli csúcson Magyarország egyedüliként nem írta alá az Ukrajnát támogató közös nyilatkozatot. A közvélemény-kutatási adatok pártpreferencia szerint erősen megosztottak: a Századvég 2025. márciusi mérése szerint a DK tábora volt a leginkább támogató, míg a kormánypárti és a Mi Hazánk szavazói különösen elutasítók. Uniós szinten a 2025 tavaszi Eurobarometer még mindig jelentős, bár csökkenő szimpátiát mutatott Ukrajna felé, miközben a fegyverszállítások és a gyorsított felvétel kérdésében sok tagállamban többségi fenntartás látszik.
A Vox Populi választási kalauz nevű Facebook-oldal egy posztban elemezte a Századvég egyik kutatását Ukrajna EU-tagságának magyarországi támogatottságáról. A bejegyzés szerint a Fidesz szempontjából különösen érdekes eredmények jelentek meg, a poszt írója szó szerint azt állítja:
„Ukrajna EU-tagságát 56:43 arányban támogatják a magyarok (1% nem tudja).
A Századvég azt emelte ki, hogy a gyorsított eljárásban való felvételt csak hat százalék támogatja a 40% mindenképpen ellenzővel szemben, de ez csekély vigasz akkor, amikor az abszolút többség (kerek 50%) álláspontja a legnagyobb ellenzéki pártéhoz áll közelebb a Fidesz talán legfontosabb kampánytémájában.” A poszt szerzője szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
