A múlt héten mi is beszámoltunk róla, hogy húsz gyanúsítottja van már a Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is érintő korrupciós botránynak, az érintettek uniós és állami pályázatokkal kapcsolatban követtek el korrupciós bűncselekményeket. Volt olyan tisztviselő is, akinek a páncélszekrényében 180 millió forintot találtak.

Korrupció gyanúja miatt egy olyan miniszterelnökségi vezető is rács mögé került, aki éppen a korrupció miatt visszatartott uniós forrásokkal kapcsolatos munkát végzett – írja a 24.hu.

A Magyar Közlönyben korábban megjelent hivatalos információk szerint a tisztviselőt 2016 elején helyezték a Miniszterelnökség Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárságának állományába. Itt aztán az RRF Terv (Európai Unió helyreállítási alapja) Végrehajtásáért és Fejlesztéspolitikai Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárságára került, Leveleki Zsolt helyettes államtitkár beosztottjaként.

Vagyis korrupció gyanúja miatt most egy olyan kormánytisztviselő került rács mögé, aki épp a korrupció miatt visszatartott uniós forrásokkal kapcsolatos munkát végzett, éppen akkor, amikor a kormány válaszolna az uniónak a korrupcióval kapcsolatos aggályokra.

Azt az április 21-i kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is elismerte, hogy a tárca egyik munkatársa is érintett a büntetőügyben, de ő nem főosztályvezetőről, hanem osztályvezetőről és kisebb csalásokról beszélt. Ugyanakkor a 24.hu arról ír, hogy több száz millió forintos, bizonyos esetekben az egymilliárd forintot is megközelítő vissza nem térítendő támogatásokra benyújtott pályázatokat „olajoztak meg” a gyanúsítottak. Az ügyészség szerint általában a pályázati összeg egy százaléka volt a tarifa, de volt, hogy jóval több.

A vádhatóság szerint a Pénzügyminisztérium munkatársai kenőpénzért cserébe abban segítettek a pályázóknak, hogy támogatási kérelmeik sikeresek legyenek. Ha ez mégsem sikerült, akkor jött képbe a Miniszterelnökség főosztályvezetője. Csúszópénzért cserébe már elutasított pályázatok esetében a felülvizsgálati kérelmeknek mindenképpen helyt adtak, így azok visszakerültek a rendszerbe.

A Miniszterelnökség főosztályvezetője ellen háromrendbeli vezető beosztású hivatali személy által, az előnyért hivatali kötelezettségét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása a gyanú, amiért öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztésre számíthat, ha elítélik.

Orbán Viktor péntek reggel interjút adott a Kossuth Rádiónak, amely során az európai uniós háborús politika és a határvédelem is szóba került.

Az EU nagy része azonban hisz abban, hogy a szankciókkal el lehet érni valamit, a kormány pedig nem akarja megbontani az egységet. Orbán szerint ez vállalhatatlan lenne egy olyan közösségben, amely az együttműködésre, a lojalitásra, az egységességre épül.

- fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy vannak olyan dolgok, amiben nem engednek, például az energetika kérdésében, de ami nem életbevágó Magyarország számára, abban hajlandóak engedni.

Orbán ismét elmondta, hogy ha nincs béke, akkor a gazdaságunk menetel a recesszióba. Éppen ezért nem szankciónkra volna szükség, hanem azonnali tűzszünetre, majd béketárgyalásokra. Kérdésre válaszolva azt mondta, ő az egyetlen európai vezető, aki ezt az álláspontot képviseli, szerinte néha furán is néznek rá emiatt.

- fogalmazott.

A miniszterelnök továbbra is úgy véli, hogy Magyarországnak a béke oldalán kell lennie, mert a háborús inflációt nem lehet másképpen megakadályozni, csak úgy, ha a háborúnak véget vetünk.

A hét eleji parlamenti ülésre is kitért, ahol azt látta, hogy nem mindenki érti még, milyen nehéz a mostani helyzet. Orbán azt próbálja elmagyarázni a képviselőknek, akik részben fejlesztési, részben fizetésemelési igényekkel hozakodnak elő, hogy most háborús helyzet van, mi meg védekezünk, és nem most van az ideje annak, hogy előrelépjünk egyet vagy kettőt.

- jelentette ki.

A kormányfő a határvédelmi egység kiépítéséről is beszélt. Elmondta, hogy Magyarország különleges helyzetben van, mert egyszerre sújt minket a 800 ezer menekült Ukrajnából és több mint 100 ezer illegális határátlépő délről. Szerinte példátlan, hogy egyszerre két ilyen nyomás nehezedjen egy országra. Mint mondta, próbálja jelezni az EU-nak, hogy ez nem csak magyar ügy, hiszen a bevándorlók nagy része továbbmegy nyugat felé, így a "belső nyugalmas Európában élő minden nemzetnek érdeke visszatartani őket". Ehhez jól jönne pénzügyi támogatást, "de azt nem szoktunk kapni". Orbán szerint elvárható lenne az uniótól, hogy Magyarország ezen sajátságos helyzetét elismerje.

A határvédelemre kanyarodva elmondta, hogy tavaly 400 embecsempészt fogtak el a déli határnál, idén már 750-et. Jelezte, hogy a háború gazdasági következményei már Ázsiába és Afrikába is elértek, ahol éhínség, élelmiszerválság fenyeget, ami miatt egyre többen indulnak el Európába. Orbán szerint már nem tudjuk úgy megállítani a bevándorlókat, ahogy eddig képesek voltunk rá. Most ugyanis háború van, és minden perc, amit a katonák nem a felkészüléssel töltenek el, elvesztegetett idő. A kormányfő azt mondta, a katonákat ki kell venni a határvédelemből, de ha a rendőröket vezényelik oda, ők is hiányoznának onnan, ahol egyébként dolgoznának. Ez átmenetileg jó megoldás volt, de erre már nem lehet építeni, ezért kell megszervezni egy határvadász rendszert, egy olyan határőrséget, amely határvadászokból áll.

A fizikai felkészítés mellett a jogszabályokat is meg kell tanítani nekik, Orbán pedig azt szeretné, ha civilizált módon viselkednének a bevándorlókkal. Hozzátette, hogy ehhez persze az kell, hogy ők se erőszakosan lépjenek fel a határvédőkkel szemben.

Orbán terve szerint ezt a határvadász rendszert a belügyminisztériumon belül építik fel, de ha mégsem megy, akkor azon kívül, erre is van terve.

Hogy mit mondott még a miniszterelnök a rádióinterjúban, ebben a cikkben olvashatod el:

Észak-Korea déli szomszédját okolja az országban kitört koronavírus-járvány miatt, írja a The Guardian.

Észak-Koreában a világjárvány kitörésének első két évében hivatalosan egyetlen fertőzöttet sem azonosítottak. Az első beteget május 12-én jelentették, ami komoly közegészségügyi válságot vetített előre az elszegényedett, éhezéssel küzdő országban. Pénteken 4750 embernél jelentkeztek a tünetek, ezzel összesen 4,74 millió fertőzöttről tudnak az országban.

Az észak-koreai egészségügyi hatóságok hivatalosan lázas betegségnek azonosítják a Covid-19-et, ami szakértők szerint a tesztkészletek súlyos hiányára utalhat. Az országban eddig hivatalosan 73 ember halálát ismerték el a járvánnyal összefüggésben.

Az észak-koreai állami hírügynökség (KCNA) pénteken közölte, hogy

A hatóságok közleményéből kiderül, hogy a két fertőzött környezetében meredeken emelkedni kezdett „a lázas megbetegedések” száma. A KCNA egyúttal figyelmeztette az ország lakóit, hogy óvatosan kezeljék a déli határ felett átrepülő léggömböket és tárgyakat.

Észak-koreai disszidensek rendszeresen küldenek leggömbökkel rendszerellenes szórólapokat és humanitárius segélyt a szomszédos országban rekedteknek. Az amerikai járványügy (CDC) szerint nem zárható ki, hogy tárgyak felületén keresztül terjedjen a Covid-19, de ennek kockázata meglehetősen csekély.

Az országban azután kezdett terjedni a koronavírus, hogy a karantént követően újra beindult a kereskedelem Kína és Észak-Korea között. Szakértők szerint ha Kim Dzsongun arra a következtetésre jutott volna, hogy Kínából érkezett a vírus az országába, szigorítani kellett volna a karanténintézkedéseket a határmenti térségben, ami a kereskedelem újabb visszaesését eredményezhetné.

Június 29-én, 57 éves korában meghalt Böszörményi Gyula József Attila-díjas író – vette észre a 24.hu a gyászoló család Facebookon közzétett közleményét.

Mint ismert, az író izomsorvadásos betegségben szenvedett és gyerekkora óta mozgássérült volt. 2002-ben lett országosan ismert Gergő és az álomfogók című meseregényével, amit aztán több kötettel is folytatott. De az ő nevéhez fűződnek olyan sikeres regénysorozatok is, mint az Ambrózy báró esetei.

„Te vagy az, aki fölfelé zuhan

És zuhantában nem követ

Ismert pályát, másik követ”

– búcsúzik a család egy Müller Péter Sziámi-dal szövegével.

Mint ismert, Solymár már hétfő óta küzd vízellátási nehézségekkel, ami most a hőség fokozódásával még fojtogatóbb lehet. Csütörtökön Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere egy ötezer liter vizet tartalmazó lajtos kocsit bocsátott a település rendelkezésére, ezzel egyidőben pedig egy operatív törzset is létrehoztak a helyzet rendezésére. Ám most úgy tűnik, hogy a probléma mégsem oldódott meg teljesen – erről Solymár polgármestere a Telexnek számolt be.

– nyilatkozta Szente Kálmán.

Mostanra legalább 160 köbméter víz került a tározóba, ezért nem tudják, hogy miért nem működnek még mindig a szivattyúk.

A polgármester elmondta: a kerekhegyi területen hajnalban néhány órán át már volt víz, de aztán elapadt. A helyi operatív törzs most is egyeztet a Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) Zrt. szakembereivel, a katasztrófavédelem szakembereivel és Menczer Tamás fideszes országgyűlési képviselővel is.

– tette hozzá Szente.

A helyzet körülbelül ezer háztartást, háromezer embert érint.