HÍREK
A Rovatból

Lázár János szerint 2030-ra utolérjük Ausztriát

Négy éve még kampányvideójában a bécsi utcai állapotokkal riogatott a most ismét miniszterré kinevezett politikus.


Csütörtökön az Országgyűlés gazdasági bizottsága meghallgatta Lázár Jánost, aki az építési és beruházási tárca miniszterjelöltje – írja a Telex.

A politikus magáról azt mondta, húsz éve parlamenti képviselő, ez alatt az idő alatt rengeteg ország- és városépítő munkát végzett,

a következő időszakra pedig a célja az, hogy létrejöjjön egy olyan országépítő struktúra, amelynek segítségével Magyarország Európa egyik legjobb országa lesz 2030-ra.

Az elmúlt évtizedben az állami beruházások (összértékben 23,5 ezer milliárd forint) 80 százaléka infrastrukturális volt, az EU-ban Magyarország költi a legtöbb pénzt GDP-arányosan ilyen célokra, mondta a miniszter, aki hozzátette:

most van itt a lehetőség, hogy végre felzárkózzunk, utolérjük Ausztriát.

Elmondta azt is, célja, hogy tíz év múlva már ne lehessen észrevenni, ha Hegyeshalomnál átkelünk a határon, és például ne egy romos épület fogadja az arra utazókat.

„Azon fogok dolgozni, hogy az országban mindent magyar építészek tervezzenek, és mindent magyar építőipari cégek építsenek, mert engem Orbán Viktor egy magyar világ építésére kért fel”

– tette hozzá Lázár János, kiemelve, hogy ez azonban nem fog a verseny rovására menni.

Szerinte a sajtó képviselői korábban mindent elkövettek, hogy őt patás ördögként tüntessék fel a budapestiek szemében, azt a látszatot keltették, hogy ő jönni fog egy kamionnal, felszedi a köveket az Andrássy úton, és elviszi egy csongrádi faluba. Közölte, hogy ezzel szemben ő Budapestnek nagy híve, „nem a főváros fog kevesebbet kapni, hanem a vidék az eddigieknél többet” a működése alatt. Ugyanakkor – mint fogalmazott – ő azért a vidékben látja az ország aranytartalékát.

Lázár János célja, hogy növelje a hatékonyságot, a kiszámíthatóságot, átalakítaná az állami beruházások rendszerét, és mindenben az átláthatóságot hirdeti. Számba kell venni például szerinte, hány állami beruházás van folyamatban. Ezek keretösszege 10 ezer milliárd forint, és gondoskodni arról, hogy rendben lezáruljanak.

Állítása szerint jelenleg cégekbe (mint pl. a NIF Zrt.) van szétszórva minden, Lázár ehelyett azt szeretné, ha a minisztériumában képeződne le ez a struktúra, mert csak erre van ráhatásuk a választott képviselőknek.

Konkrét kérdésekre válaszolva Lázár elmondta, hogy nem volt az előző ciklusban önálló építészeti államtitkárság, most azonban lesz. Ez azért nagyon fontos szerinte, mert így az örökségvédelem, az építészet, építésgazdaság kiemelt szerepet kaphat, javulni fog a minőség, jobban érvényesülnek majd a lokális szempontok. Ugyanakkor nem szeretné, ha egyes építkezések politikai kérdésekké válnának, mint ahogy például szerinte a főpolgármester bizonyos beruházási kérdéseket politikai síkra akar terelni.

Példaként a Városligetet említette, aminél a tiltakozók szerinte elfelejtik, hogy nem pusztán a ligetről van szó, hanem a teljes területről, a Nyugati pályaudvar mögötti rozsdaövezet, az állatkert és a liget összekötése lehetne egy jó cél továbbra is. A fővárosiak tiltakozását ugyanakkor nem teljesen érti, a Városliget szerinte „nem egy Hyde park minőségű valami volt, hanem egy olyan hely, ahová az ember nem engedi el a gyerekét este, egy gaztenger, nem olyasvalami, amit védeni kell”.

A Biodóm jó döntés volt, érdemes fejleszteni az állatkertet, amelynek évi félmillió látogatója van. Ha rajta múlik, ez a projekt be lesz fejezve, mondta Lázár.

A Fertő tó és a Városliget példájára felhúzva közölte, hogy ha a helyiek valamit szeretnének, akkor kompromisszumot kell kötni velük, ráerőszakolni semmit nem szabad a lokális közösségre.

A felkért miniszter szerint már most túl van építve az ország, a következő időszakban nagyon fel fog értékelődni annak a szerepe, hogy megtartsuk az ökológiai egyensúlyt az országépítés mellett. A jobbikos Z. Kárpát Dániellel egyetértve fontos, végiggondolandó területnek nevezte az üres lakások témáját, Mellár Tamásnak (Párbeszéd) a szuperkórház kapcsán pedig azt mondta, arról nem ő dönt, hogy lesz-e ilyen, de ha megszületik a döntés, akkor arról gondoskodik, hogy jó minőségben készüljön el.

„Nem áll távol tőlem az a gondolat, hogy ahol csak egy pályázó van, az nem érvényes pályázat, legalábbis első körben biztosan nem” – mondta Lázár az állam és az építési piac viszonyáról. „Jusson az építési vállalkozónak, de maradjon az államkasszának is” – tette hozzá.

Négy éve a 2018-as választási kampányban (egyik utolsó, országos politikában tett gesztusaként) Lázár János nagy port kavart felvételt tett közzé, amin a bécsi utcán néhány, muszlim viseletet hordó embert videózva az osztrák főváros borzalmas közbiztonságáról értekezett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Rés a pajzson: Nagy Márton bejelentése után megindult a lejtőn a forint, az OTP árfolyama is bezuhant
A bankadó emelése és az elszálló hiánycél verte ki a biztosítékot a piacokon. Az euró árfolyama azonnal az egekbe szökött.


Nagy eséssel indította a forint a napot, miután Nagy Márton bejelentette, hogy

a kormány 5 százalékosra emeli a költségvetési hiány célját, és megemelik a bankadót.

A reggel 8 órai 383,4 forintos euróárfolyam a hírekre azonnal esni kezdett, fél kilenckor már 384,9-nél járt, a napi mélypontja pedig 386,2 volt. A dollár árfolyama a kora reggeli 331,7 forintról 333,6-ra ugrott. Az OTP részvényeinek árfolyama is megszenvedte a bejelentést, a délelőtt folyamán 3,2 százalékos esésnél is tartott – írta a hvg.hu. A nagy tőzsdei papírok közül a Richter árfolyama viszont 1,7 százalékot erősödött, a gyógyszeripari cég ugyanis hagyományosan sokat nyer a gyenge forinton.

A helyzetet különösen ellentmondásossá teszi, hogy az NGM hétfőn délelőtt még azt ígérte: „Csökkenni fog a költségvetési hiány tavalyhoz képest”, majd este már a hiánycél emelését közölték. A bejelentés szerint a kormány a 2025-ös és a 2026-os évre is 5 százalékos hiánnyal számol, a banki különadót pedig a tervek szerint 2026-ban a duplájára, 360 milliárd forintra emelik. A bejelentés egybeesett a friss inflációs adattal is, amely szerint sorozatban negyedik hónapja 4,3 százalékos volt az éves áremelkedés üteme.

A bankadó emelésének híre előtt a miniszter a Facebookon bírálta az OTP-t, amiért az Alkotmánybírósághoz fordult a kistelepülési ATM-szabály miatt. A forint gyengülése egy erősödő időszakot tört meg: áprilisban még 410 forintot közelítő árfolyamról indult a javulás, a hétfőn elért 383,1-es szint pedig utoljára 2024 januárjában volt látható.

Nemzetközi szervezetek már korábban jelezték a magyar költségvetési pálya kockázatait. Az IMF júniusi közleményében arra figyelmeztetett, hogy a kormány által meghirdetett politikák önmagukban nem elegendőek a korábbi, alacsonyabb hiánycélok eléréséhez, és már akkor 4,8 százalék körüli hiányt vetítettek előre 2025-re.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vox Populi: Orbán Viktor kínos helyzetbe hozta saját közvélemény-kutatóit: ha neki igaza van, akkor a Nézőpont és a Századvég hazudott a nyilvánosságnak
A kormányfő szerint 2021-ben az ellenzék vezetett, de a saját intézetei akkor mást mondtak. Most azt találgatják, hogy valójában kinek a számaival van a baj.


A Vox Populi blogon Tóka Gábor bejegyzés szerint

Orbán Viktor ismét "lehazugozta" a kormánypárti közvélemény-kutatókat, a Nézőpont Intézetet és a Századvéget.

Tóka felidézi, hogy a miniszterelnök áprilisban Hont Andrásnak azt állította, hogy 2021 őszén az ellenzéki összefogás mind párt-, mind miniszterelnök-jelölti szinten a Fidesz előtt volt. Ezzel szemben a washingtoni repülőgépen nemrég úgy nyilatkozott, hogy 2006 óta csak 2021 őszén látott olyan kutatást, amiben nem a Fidesz vezetett, és soha nem tettek elé hazug kutatást.

A bejegyzés írója a helyzet értelmezéséhez hozzáteszi, hogy a kormánypárti megrendelésre dolgozó intézetek 2021 őszén rendre komoly Fidesz-előnyt mutattak ki. A poszt írója szerint ekkoriban az összes többi közvélemény-kutató az ellenzéki közös lista szerény előnyét vagy döntetlen-közeli állást talált. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy

Orbán Viktor a kormányközeli intézetek adatait kapta meg, vagy legalábbis azokat tartotta „nem hazugnak”.

A poszt írója ezután azt írta:

„Hát én tényleg nem értem, hogy miért nem tiltakozik Mráz Ágoston és a Századvég összes igazgatója ez ellen a masszív hitelrontás ellen! Hiszen ők folyamatosan támadják a nem kormánypárti kutatókat azért, hogy 2021 őszén az IDEA, a Medián és a Závecz tényleg »egy hangyányi«, a Publicus meg a Republikon pedig annál azért jócskán nagyobb ellenzéki előnyt mértek, miközben 2022 áprilisában lám-lám mekkorát nyert a Fidesz

(2021 ősze és 2022 áprilisa között a Századvég, a Nézőpont és a Real-PR 93 méréseiben jelentősen CSÖKKENT a Fidesz előnye, míg ugyanakkor a kormánytól független kutatóknál NŐTT – a közbeszédben én még nem találkoztam olyannal, hogy valaki ne az utóbbit gondolta volna igaznak)"

A bejegyzéshez fűzött kommentben pedig még hozzáteszi:

"Persze a csoda tudja, mennyire kell komolyan venni Orbán szavait, hiszen az áprilisi interjúban azt is belengette, hogy fél éven belül jöhet valami magyarkompenzáció az USA-ból a magyar gazdaságnak is lekevert vámpofonokért, aztán meg látjuk, még a novemberi fehérházi ebédért is csak Orbán fizetett egy sokszáz milliárdos ígérettel, pedig azóta sincs jele annak a Fehér Ház közleményeiben, hogy kapott volna valamit. Pedig legalább azt a kettős adóztatást megelőző egyezményt megköthetnék már!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Tabuk nélkül” – Orbán Viktor interjút ad Rónai Egonnak az ATV Mérleg című műsorában
A miniszterelnök azt ígéri, hogy szó lesz az amerikai útjáról és minden másról is. A csatorna szerint a beszélgetés során a nézők személyesebb és árnyaltabb képet kapnak a hazai közélet alakítóiról.


Orbán Viktor a közösségi oldalán jelentette be, hogy kedden interjút ad az ATV-ben Rónai Egonnak. Azt írta:

"Mérlegen a washingtoni út. És persze minden más. Tabuk nélkül, Rónai Egonnal".

A hírt az ATV is bejelentette a közösségi oldalán. A csatorna a műsorhoz még annyit hozzátett: "Rónai Egon a közélet meghatározó szereplőivel ül le hosszabb mélyinterjúkra. A beszélgetések célja, hogy a nézők a napi politikai eseményeken túlmutató, személyesebb és árnyaltabb képet kapjanak a hazai közélet alakítóiról".

Az interjút kedden 17 órától lehet megnézni az ATV YouTube-csatornáján.

A kommentelők mindkét bejegyzés után hasonló gondolatokat fogalmaztak meg:

"Előre elküldték a kérdéseket? Nem kell fáradni a válasszal, nyilván így volt."

"Kiderül, hogy az ATV és Rónai Egon mennyire feküdt le a fidesznek. Itt dől el, hogy a továbbiakban hiteles forrásként tekinthetnek-e rájuk az emberek vagy se. Bízom benne, hogy újságíróként fog viselkedni, és nem valami lagymatag előre betanult, megírt propaganda szar lesz, amivel az ellenzékiek sorában akarnak csak kételyeket szülni…. Nagy csalódás lesz, ha Egon is csak felnyal… Orbán hazugságot halmoz hazugságra, az első válaszánál már keresztkérdést lehet feltenni neki. Hát kíváncsian várom."

"Az a durva, hogy közel sem a miniszterelnök miatt fog ez nagyot menni. Hanem inkább azért, hogy az Egon vajon mennyire fog tudni helyt állni, és lesznek-e tőle értelmes kérdések. Vergődés és a folyamatos kitérés válaszok esetében garantált."

"De jó! Akkor lehet, hogy lesz nyilvános fórum is, ahol lehet kérdezni és végre leül az ellenzék vezetőivel is vitázni, hogy az emberek ne csak steril laboratóriumi környezetből kapjanak képet az ország vezetőjének elképzeléseiről, felkészültségéről, valóságérzékeléséről és szellemi állapotáról. Ez mindenképpen támogatandó. Hajrá, miniszterelnök úr, bátran álljon bele a nyilvános vitákba! Aki Trump elnök úr mellett is megállja a helyét, az biztosan nem futamodik meg az előre nem egyeztetett nyilvános kérdésektől. Még egyszer is hajrá! Nagyon várom!"

"Komoly baj lehet, ha Vityó idejön! Ha lehet ötletet adni, akkor egy guruló dolláros kérdés legyen!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Aki ezt csinálta, azt mind börtönbe kéne rakni” – a volt állami kibervezető szerint dupla büntetés járhat a tiszások adatainak nyilvánosságra hozataláért
Bárki, aki csak kíváncsiságból megnézte a térképet, akaratlanul is a gépére mentette a teljes, 200 ezres névsort. Az adatok a Google-keresőben is felbukkanhatnak Frész Ferenc szerint.


Új szintre lépett a TISZA Párt körüli adatbotrány, miután a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) jogellenesnek minősítette a kiszivárgott adatok térképes közzétételét, és elrendelte annak törlését. A Helyzet van! című műsorban Frész Ferenc, az állami kibervédelmi központ korábbi vezetője arról beszélt, hogy a történtek hátterében szerinte nem egy klasszikus hekkelés áll – írta a 444.hu.

A szakértő úgy véli, az elkövetők több, különböző forrásból származó adatbázist „ragaszthattak össze”, erre utal az is, hogy a korábban kikerült 20 ezres és a mostani, közel 200 ezres lista között nagyon kevés az átfedés.

Az ügy súlyosságát jelzi, hogy a Have I Been Pwned nevű, adatszivárgásokat figyelő nemzetközi oldal „érzékeny szivárgásként” vette fel a listájára a TISZA Párt adatbázisát, mintegy 198.500 érintettel.

Az ügyben a kormányzat és a TISZA Párt álláspontja élesen eltér. Orbán Viktor miniszterelnök súlyos nemzetbiztonsági kockázatról beszélt, és azonnali vizsgálatot rendelt el, miután a kormányzati kommunikáció szerint 200 ezer magyar adatai kerültek „ukrán kézbe”. A kormányközeli média, köztük a Mandiner és a Magyar Nemzet, a kiszivárgott adatokat a Tisza Világ applikációhoz kötötte, sőt, egyes lapok elkezdték név szerint listázni az érintett közszereplőket.

Ezzel szemben a TISZA Párthoz közeli források szerint nem hekkelés, hanem adatlopás történt, és egy folytatólagos, ártó szándékú támadásról van szó. Magyar Péter, a párt elnöke korábban arra buzdította az érintetteket, hogy tegyenek feljelentést a rendőrségen és bejelentést a NAIH-nál.

Frész Ferenc szerint az ügy jogi következményei rendkívül súlyosak lehetnek. Mivel az adatbázisból nemcsak a személyes adatok, hanem az érintettek párthovatartozása is egyértelműen beazonosítható, az adatok különleges adatnak minősülnek. Ezért

az elkövetőkre a GDPR alapján kiszabható bírság mellett a Büntető törvénykönyv szerint is dupla büntetés várhat, ami akár két évig terjedő börtönbüntetést is jelenthet. „Aki ezt csinálta, azt mind börtönbe kéne rakni, mert ez nagyon súlyos”

– fogalmazott a szakértő. Különösen problémásnak nevezte azt a technikai megoldást, amellyel az adatokat térképre tették, mivel az oldal megnyitásakor minden látogató böngészőjébe letöltődött a teljes adatbázis, így annak terjedése gyakorlatilag megállíthatatlan.

Az ügy október elején robbant ki, amikor egy körülbelül 20 ezer nevet tartalmazó lista került nyilvánosságra. Ezt követte november elején egy jóval nagyobb, közel 200 ezer fős adatcsomag megjelenése különböző online fórumokon, ami után a kormányfő elrendelte a vizsgálatot. A Mandiner ezt követően kezdte el listázni a neveket, majd felkerült az internetre az az interaktív térkép, amelyet a NAIH azóta jogellenesnek minősített. A szakértő azt javasolja az érintetteknek, hogy azonnal változtassák meg az összes jelszavukat, állítsanak be mindenhol kétfaktoros azonosítást, és tegyenek feljelentést ismeretlen tettes ellen a rendőrségen, valamint bejelentést az adatvédelmi hatóságnál, a bizonyítékokat pedig (például képernyőmentéseket) őrizzék meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk