Magyar Péter: A roma és nem roma magyarok többsége egyetért abban, hogy Lázár Jánosnak nincs helye a közéletben

Augusztus óta küzd egy 52 éves, többszörösen veszélyeztetett várandós édesanya azért, hogy születendő fiának a Giora nevet adhassa, ám a küzdelmét egy kormányzati átszervezés nehezíti, amely gyakorlatilag befagyasztotta az utónév-engedélyezési eljárásokat. A nőnek másfél hónapja van a szülésig, a sorsáról és több mint 240 másik névkérelemről január 26-án ülhet össze az Utónév-engedélyezési Bizottság.

Azóta a döntési folyamat lelassult, a Nyelvtudományi Kutatóközpont szakvéleményt ad ugyan, de a végső szót a miniszter bizottsága mondja ki, a törvény szerint ráadásul nincs meghatározott határidő a döntésre.

Kósa Lajos, az Utónév-engedélyezési Bizottság fideszes elnöke a 24.hu-nak elmondta, hogy a korábban ígért november helyett végül január 26-án üléseznek. Az ülésen Hankó Balázs miniszter is részt vesz, így az ott született döntések véglegesnek tekinthetők, az új utónévkincs pedig várhatóan februárban vagy márciusban jelenik meg a Magyar Közlönyben.

A bizottság elé azonban nem jut el minden kérelem.

„Az új javaslatok döntő többsége inkább megmosolyogtató, mintsem komolyan veendő. A neveknek pedig a magyar civilizációs hagyományokhoz kellene kapcsolódniuk” – jelentette ki Kósa, aki szerint a szülők amúgy is „gyönyörű és gazdag utónévkincsből tudnak választani”. A bizottság a statisztikailag senki által nem viselt nevek törléséről is dönteni fog.

Mivel semmilyen visszajelzést nem kapott, levélben kereste meg Kósa Lajost is. „Ő nem lehet és nem is lesz más, mint Giora, azaz erős, mint a szikla” – írta a politikusnak, akitől nem kapott választ. Végül január 9-én közérdekű adatigénylést nyújtott be a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz, hogy információt kapjon a bizottság működéséről és a kérelmek állapotáról.

Felhívta a figyelmet a korábbi rendszer gyorsaságára is. „Arról nem is beszélve, hogy tavaly július 31-e előtt a kérelmezők 30 napon belül kaptak választ a beadványaikra” – mondta. Hozzátette, a jövőben az is bizonytalan, hogy a kérelmezők kapnak-e majd indoklást az elutasításokról. Azoknak, akiknek a kérelmét elutasítják, Raátz Judit szerint egy lehetőségük marad: bírósághoz fordulhatnak.

Magyar Péter nem a hatalom bebetonozására, hanem a rendszer átalakítására kérne kétharmados felhatalmazást. A Tisza Párt elnökének célja az intézményi fékek és ellensúlyok helyreállítása és szigorú működtetése. Arról, hogy mit értene kormányzás alatt, a Válasz Online választási műsorában beszélt, ahol azt is közölte, a pártján belüli esetleges visszaéléseknek a saját közösségük szabna gátat.

– fogalmazott.

A rendszer átalakításának részeként a következő választás előtt kompromisszumos alapon a választási törvényhez is hozzányúlnának. Olyan olcsóbb és arányosabb rendszert képzel el, amely jobban tükrözi a pártok társadalmi támogatottságát. A pártfinanszírozás is átalakulna: az állam a lakossági felajánlások többszörösével egészíthetné ki a pártok kasszáját.

– jelentette ki Magyar Péter.

A belpolitikai terveket pragmatikus külpolitikai fordulat kísérné.

Szükségesnek tartja több nagy állami projekt, köztük a szerinte túlárazott Paks II. beruházás és a Budapest–Belgrád vasútvonal újratárgyalását.

Az energiapolitikában

Kritikája szerint sok háztartás a rezsicsökkentési limit felett a világpiaci árnál is drágábban fizet, miközben a vállalatok semmilyen kedvezményt nem kapnak. A Tisza Párt ezért energiahatékonysági programokat és „valódi rezsicsökkentést” ígér.

A kormány ezzel szemben Paks II.-t az energiabiztonság felgyorsuló pilléreként mutatja be, a Budapest–Belgrád vasútvonalat pedig stratégiai beruházásnak tekinti. Rezsipolitikájukat azzal védik, hogy a magyar családok európai összevetésben is alacsony árat fizetnek. Ezzel szemben

Gazdaságpolitikai téren a legfontosabb, rövid távú cél az uniós források felszabadítása.

A lépés szerinte kulcsfontosságú a költségvetési egyensúly helyreállításához, a beruházások újraindításához és a gazdaság növekedési pályára állításához. A helyreállítási és kohéziós pénzek lehívásának szoros az ütemezése, amihez több mérföldkő teljesítése és a jogállamisági viták rendezése is szükséges.

Török Gábor politológus a Facebookon elemezte a Tisza Párt új szakértőinek hátterét. Szerinte mostanra egyértelművé vált, hogy a párt új arcai sokkal inkább a régi Fideszhez és a hazai jobbközéphez kötődnek, mint a baloldalhoz. Török azt állítja, hogy

A politológus példaként hozza fel a szombaton bemutatott Orbán Anitát, majd szó szerint így folytatja:

„A ma bemutatott Orbán Anitát a Fidesz orosz-fordulata előtt mindenki a párthoz (elsősorban Martonyi János volt külügyminiszter köréhez) sorolta, annyira oda tartozott, hogy még parlamenti képviselőjelöltként is indult 2010-ben.”

Török Gábor szerint a fejleményekből az is következik, hogy a következő választás más lesz, mint az eddigiek:

(akik persze egymást, hasonlóan hozzánk, »szélsőjobbnak« és »baloldalinak« nevezték).”

A Tisza Párt szombaton jelentette be, hogy Orbán Anita lesz a külügyi és diplomáciai vezetőjük. A Vodafone-tól érkező közgazdász korábban a Külügyminisztérium energiabiztonságért felelős utazó nagykövete volt, a Heti Válasz külpolitikai rovatát vezette, 2008-as könyvében pedig bírálta az orosz imperializmust. Első nyilatkozataiban egy „klasszikusabb”, a hangerőversenyt kerülő diplomáciát vázolt fel, konstruktív uniós viszonyt és átlátható, háttéralkuktól mentes orosz kapcsolatokat ígért.

Miközben a Föld egyik felén az elviselhetetlenség határát súrolta a hőség, a másikon szinte megfagyott a levegő: a bolygó két pontja közötti hőmérséklet-különbség szombaton megközelítette a bűvös 100 Celsius-fokot, összegezte a kialakult helyzetet az Időkép.

A hónap második felében több ausztrál államban napokig tartó, rendkívüli hőhullámot jegyeztek fel, Nyugat-Ausztráliában, Shark Bay térségében 49,2 °C-ot mértek, ami januári helyi rekordnak számít. A hatóságok szélsőséges tűzveszélyre és egészségügyi kockázatokra hívták fel a figyelmet.

A dermesztő hideg Észak-Amerikát sem kímélte, ahol szintén fagyos, téli időszak köszöntött be. A szombati minimumok között több helyen mértek -40 fok alatti értéket, a legalacsonyabb pedig elérte a -48 fokot is.

A „Winter Storm Fern” névre keresztelt vihar miatt a sajtó nagyszámú járattörlésről, áramkimaradásokról és több államban kihirdetett rendkívüli állapotról számolt be.

Míg a világban ilyen szélsőségek tombolnak, Magyarországra egyre enyhébb légtömegek érkeznek. Hazánkban a következő napok már az olvadásról szólnak, a télimádók azonban eddig sem panaszkodhattak, hiszen a legtöbb helyen már szilveszter óta tart a havas idő, és rég volt ennyi hóval borított nap januárban.