SZEMPONT
A Rovatból

„Lázár János kezd rájönni arra, hogy csúnya dolgok éghetnek rá” – Dorner Lajos a vasútfelújításról

Ne okoskodjanak, csinálják! - üzente Lázár János a MÁV vezetésének a Budapest-Hegyeshalom-Rajka közötti vasútvonal felújítása kapcsán. A VEKE elnöke szerint a miniszter azért használhatott kemény szavakat, hogy letolja a felelősséget magáról.


„Ne okoskodjanak, hanem csinálják azt, amire utasítottam őket, garantálják az emberek biztonságát, azonnal kezdjék meg a vasúti pálya újjáépítését” – üzent a MÁV vezetésének Lázár János építési és közlekedési miniszter, válaszul arra, hogy pénzt kértek tőle a Budapest-Hegyeshalom-Rajka közötti vasútvonal egy szakaszának felújítására. Ez az a vonal, ahol nemrég Biatorbágy és Szárliget között 120-ról 100 kilométer/órára vették vissza a tempót, ami miatt járatok soránál nőtt meg a menetidő. A MÁV szerint pluszforrások nélkül a munka csak a 2024-re tervezett összes felújítás kárára kivitelezhető. A miniszter azt mondta, tulajdonosként a pénzügyi fedezetet biztosítani fogja, de csak utólag. Ez viszont nem lehet probléma. „Aki egy 800 milliárd forintos tömegközlekedési kasszában nem találja meg a 32 milliárd forintot most, amivel majd később elszámolunk, az tegye le a lantot” – fogalmazott Lázár János.

Mindennek meg is lett a hatása, csütörtök este a MÁV azt közölte, hogy pályabejárást tartottak, és a munkát már szeptemberben megkezdik, decemberre pedig be is fejezik. Arról nem írtak, erre honnan lesz pénz.

Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke szerint a Budapest-Hegyeshalom-Rajka közötti vasútvonal Magyarország legfontosabb vasútvonala, amiről évek óta tudni lehet, hogy „meg fogja adni magát”. Akkor miért most robbant az ügy? Erről beszélgettünk.

(Az interjú elkészültekor még nem lehetett tudni, hogy a MÁV azonnal belevág a felújításba.)

– Milyen előzményei vannak ennek a némiképp szokatlan hangvételű miniszeri üzenetnek?

– A mávosok bejelentették, hogy egy szakaszon le kell venni a tempót 120-ról 100 kilométer/órára, és egy évben belül 40 km/órára kell csökkenteni, ha nem nyúlnak a vasútvonalhoz. Bemondták azt is, hogy a javítás 32 milliárd forintba kerül, ami nyilvánvalóan egy gépláncos felépítménycserét akar jelenteni, de nem biztos, hogy a problémára csak egyféle megoldás létezik. A miniszter azonban már több aknára is rálépett a MÁV-val kapcsolatban. Ilyen volt nemrég a mellékvonalak bezárása, ami rá is égett Lázár Jánosra.

Valószínűleg most elszakadt nála a cérna, amikor a vasúttársaság vezetése kicsit szemtelen módon közölte, hogy a miniszter feladata lenne a felújításhoz szükséges összeg előteremtése.

Idén a költségvetés 50 milliárd forintot már elvett a MÁV-tól. Ha így nézzük, akkor a 800 milliárdból meg lehetett találni 50-et, meg még most 32-t, meg még ezt, meg még azt. Persze önmagában igaz, hogy mindig lehet forrást találni egy ekkora rendszerben. Nehéz eldönteni, kinek van igaza ebben a helyzetben. Ugyanakkor Lázár János tavaly december óta felel miniszterként ezért az ágazatért, és feltűnő, hogy azóta most először szembesül a MÁV-nál tapasztalható járműoldali és infrastrukturális problémákkal. Felmerül a kérdés: mit is csinált december óta, és hogyhogy ezek az információk nem jutottak el hozzá? Valami nagyon nem kerek ebben az egész történetben.

– Akkor vajon mi állhat a mostani, nyilvánosság előtti üzengetés hátterében?

– Vannak olyan vélemények, hogy ez egyfajta felelősségvállalás előli menekülés, amivel Lázár visszatolja a mávosokra az ügyet úgy, hogy pénzt nem kapnak hozzá, de oldják meg. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy teljes mértékben meg lehet bízni azokban az adatokban, amit a MÁV vezetése mutat fel.

A szakmában dolgozók előtt közismert, hogy hosszú évtizedek óta létezik egy játék, melyet zsaroló lassújeleknek hívnak. Mivel a politika soha nem akart pénzt adni erre az ágazatra, ezért a szereplők kifejlesztettek egy vészmechanizmust.

Ennek lényege, hogy valamilyen haváriára hivatkozással próbálnak pénzt szerezni erre vagy arra. Bizonyos esetekben ez bejött, máskor pedig nem. Például Homolya Róbert, a MÁV előző elnöke ki tudott lobbizni egy húszmilliárdos pluszsegélyt korábban a 100a vasútvonal Budapesten belüli szakaszának rendbetételére. Talán valami hasonlóban bízhattak a vasúttársaság mostani vezetői is. Nem tudjuk biztosan, de elképzelhető, hogy az akkori helyzettel szemben mostanra elfogyott a pénz a költségvetésből, és hiába futott egy kört Lázár János, a Pénzügyminisztériumból elhajtották.

– Mi történhetett most, amitől a MÁV hirtelen ilyen sürgetőnek tartja a Budapest-Hegyeshalom-Rajka vonal felújítását?

– Ez Magyarország legfontosabb vasútvonala, ami eszi a pénzt. Erre megy a legtöbb tehervonat, amik egyszerűen tönkreteszik a pályát, emiatt sokkal gyorsabb az elhasználódása, mint a többi pályának. Valószínűleg a vasúti vezetők ezt már régen jelezték, hiszen pontosan tisztában vannak azzal, hogy mikorra várható a pályaállapot olyan szintű romlása, ami már sebességcsökkentést tesz szükségessé. Feltehetően a politika erre nem volt fogékony.

Előbb jött Vitézy Dávid, aki sok tíz és sok száz milliárdos elképzelésekkel nyomult, de az üzemfenntartás már nem érte el az ingerküszöbét. Utána pedig színre lépett Lázár János, akinek az a feladata, hogy állítson meg minden beruházást, mert elfogyott a pénz.

Ezek után külön pikantériát ad az ügynek, hogy épp hozzá fordultak pénzért. Ilyenkor merül fel az, hogy ha a miniszter nem tud érdemben tenni semmit azért az ágazatért, amelyért felelős, akkor megpróbálja a felelősséget magáról letolni. Nagyjából ezt láthatjuk most.

– Hozzávetőleg mennyi ideig tarthat a felújítás, ha el tudják kezdeni?

– Körülbelül mindez két hónap alatt lebonyolítható tavasszal. De ez azt feltételezi, hogy minden anyag és géplánc rendelkezésre áll, valamint a menetrendet is megfelelően átalakították. Nagyjából ötszáz méternyi pályát képesek egy éjszakai műszak alatt kicserélni. De a legnagyobb logisztikai probléma a rengeteg anyag odaszállítása, ráadásul meglehetősen kevés szakember áll rendelkezésre.

Az egész országban az egyetlen olyan géplánc, ami képes a munka elvégzésre, Mészáros Lőrinc tulajdonában van,

az egyszereplős közbeszerzéseket pedig nem igazán szeretik. A MÁV pedig az elmúlt évek ki- és átszervezéseinek köszönhetően ma már nem képes a saját pályáinak a karbantartására.

– Mióta lehetnek tisztában azzal, hogy a vonal felújítása nem halogatható tovább?

– Évek óta. De nagyon sok ilyen vasútvonal van. A következő majd a 30-as számú vasútvonal Szabadbattyán és Lepsény között szakasza lesz 80 kilométer/órás sebességre visszavágva. Ennek a bekövetkezése legalább három, négy éve nem titok,

pontosan lehet látni, hogyan dől szét a pálya. Ha ezt nem csinálják meg májusig, akkor jövőre nem lesz a Balaton partján olyan vasúti közlekedés, mint most.

Az a baj, hogy ha itthon sikerül egy vasútvonal rendbetételére kilobbizni pénzt, akkor ott minden van, de utána harminc évig nem nyúlunk hozzá. Azonban a fizika nem így működik. A kis hercegből tudnék idézni: „felelős lettél azért, amit megszelídítettél”. Ha létrehozunk egy infrastruktúrát, képesnek kell lenni a fenntartására is, különben kidobott pénz volt.

– Ha már pénz: mennyire feszített a MÁV költségvetése? Meg lehet találni ebben a 800 milliárdban ezt a bizony 32 milliárdot a felújításra?

– Talán az első Orbán-kormány idején volt egy vasútért sokáig felelős helyettes államtitkár, aki a legenda szerint úgy ment nyugdíjba, hogy azt mondta: egyetlen dolgot sajnál az életében, méghozzá azt, hogy sosem tudta meg, mennyi pénzből működik a MÁV. Na most ez azóta is így van. Ez egy teljesen átláthatatlan és kezelhetetlen halmaz.

– Mi lehet a mostani, látszólag patthelyzet megoldása?

– A MÁV nyilván nem mehet csődbe, így a költségvetés módosításával innen-onnan összeszedik a pénzt. Az élet majd megoldja. És az sem biztos, hogy akkor még Lázár János lesz a miniszter, mert a hírek szerint állítólag szívesen megszabadulna ettől a portfóliótól, ugyanis

kezd rájönni arra, hogy csúnya dolgok éghetnek rá, ami nem tenne jót az ő politikusi karrierjének.

Minden probléma abból fakad, hogy a közösségi közlekedést és benne a vasutat a magyar állam képviselői nem tekintik finanszírozandó ügynek, csak valami fölösleges, nemszeretem dolognak. Hiába az ország működésének egyik gerincéről van szó, az ő életüket ez személyesen nem érinti, mert ők mind autóval, ráadásul szolgálati autóval járnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Kibasznám a válogatottból az összes mentálisan alkalmatlan sztárt” – Csernus Imre ezzel a feltétellel vállalná el a válogatott felkészítését
A lélekbúvár szerint a sztárjaink mentalitásával van a legnagyobb baj. A nagyképűségük a hajrában kishitűségbe és kapkodásba csapott át, fájó vereség lett a vége.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Csernus Imre pszichiáter egyetlen, kőkemény feltétellel vállalná el a magyar labdarúgó-válogatott mentális felkészítését, miután a csapat drámai körülmények között bukta el a világbajnoki pótselejtezőt Írország ellen. A szakember az Indexnek adott interjújában nem rejtette véka alá a véleményét.

„Egy feltétellel: ha kib*szhatnám a válogatottból a mentálisan alkalmatlan sztárokat. Ha erre ön azt mondja, hogy ezzel lefejeznénk a csapatot, én azt felelem, meglehet, de máskülönben nem vállalnám el.”

Csernus szerint a magyar válogatott nem a 96. percben, hanem már a 40. perc környékén elvesztette a sorsdöntő vb-selejtezőt, amikor 2-1-es vezetésnél Szoboszlai Dominik vezérletével a csapat elkezdett alibifutballt játszani. „Ahelyett, hogy 2–1-es vezetésünk után kinyírtuk volna a padlóra került ellenfelet” – fogalmazott a pszichiáter, aki szerint

a csapat nem győzelemre, hanem a vereség elkerülésére játszott, amivel lényegében feltámasztotta az íreket.

A szakember a játékosok mentális hozzáállását is élesen kritizálta. „Sajnos az a benyomásom, hogy a sztárjainkra jellemző a nagyképűség. És ha szorul a hurok, a nagyképűség egy pillanat alatt átcsap önmaga ellentétébe: kapkodásba, kishitűségbe, kudarckerülésbe.”

Úgy látja, a csapatra ólomsúlyként nehezedett a négy évtizedes sikertelenség terhe és a közvélemény elvárása.

„A játékosokban a megfelelési kényszer görcsösségbe csapott át. Ahelyett, hogy folytatták volna a futballt, amit remekül kezdtek el a meccs elején, inkább már a tizedik, majd a negyvenedik percben hozzáfogtak a visszaszámláláshoz.”

A vasárnapi, Puskás Arénában rendezett mérkőzésen a magyar csapat Lukács Dániel és Varga Barnabás góljaival kétszer is vezetett, mégis Írország nyert 3–2-re Troy Parrott mesterhármasával, aki a győztes gólt a 96. percben szerezte. A vereséggel Magyarország sorozatban tizedik alkalommal maradt le a világbajnokságról, míg Írország pótselejtezőt játszhat.

Csernus a győztes mentalitás hiányát „magyar betegségnek” nevezte, párhuzamot vonva a 2000-es sydney-i olimpia női kézilabda-döntőjével,

ahol a válogatott hatgólos előnyről szenvedett vereséget. Ellenpéldaként hozta fel a portugálokat, akik aznap este 9–1-re kiütötték Örményországot, és a norvégokat, akik 4–1-re verték Olaszországot, jelezve, hogy más nemzetek nem bízzák a véletlenre a sorsdöntő meccseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Schultz Nóra: Eddig Magyar Pétert képzelték a választók minden "ismeretlen induló" helyére, most meg kell barátkozniuk a valódi jelöltekkel
Az a nagy kérdés, ez hogyan sikerül – mondja az elemző, aki szerint az előválasztás hasznos tapasztalatokat jelent azoknak is, akik alulmaradnak, miközben egy győzelem az ismertebb tiszásoknak is magabiztosságot adhat.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. november 18.



Nyilvánosságra került a névsor: kiderült, ki az a több mint 300 ember, akik közül a következő hetekben a szavazók kiválaszthatják, kik induljanak 2026-ban egyéniben a Tisza Párt színeiben. Mindenhol legalább egy (de sok helyen kettő is) nő a jelöltek közül. Valóban civilek, az eddigi politikától érintetlen embereket ismerhettünk meg, van közöttük orvos, közgazdász, a legtöbben magasan képzettek és nincsenek híján a nemzetközi tapasztalatoknak sem.

Az mindenképpen elmondható, hogy képzettség és tapasztalat terén magasra tette a lécet a Tisza. Az már más kérdés, hogy hogyan lesznek a kiváló értelmiségiek politikusokká. Ezt majd a következő hónapokban látjuk meg. A jelöltállításról, annak tanulságairól és a feladatokról Schultz Nóra politológussal beszélgettünk.

— Az eredeti tervekhez képest heteket csúszott a jelöltek bemutatása. Miért volt ilyen nehézkes ez a folyamat?

— Ez relatív, hogy nehézkesnek tekintjük‑e: a magyar politikában nincs kőbe vésett időpont, amikor be kell jelenteni a képviselőjelölteket. Hivatalosan a kampány indulását, a jelöltállítás törvényi keretét az ajánlóívek felvétele jelöli ki. Ezt az időpontot tehát a TISZA maga tűzte ki, és én úgy látom, most az a koncepció, hogy a november 30‑át mindenképp tartani akarják, és minél szűkebb időtartam alatt próbálják megrendezni az előválasztást. Amit erről mondtak, az elsősorban arról szól, hogy nem szeretnék, ha a közösség túlzott támadásoknak és feszültségeknek lenne kitéve.

— Ruszin‑Szendi Romulusz, Rost Andrea, Nagy Ervin is elindul. Az olyan helyeken, ahol „nagy nevek” lépnek pályára, van‑e értelme velük szemben még másokat is indítani?

— Szerintem nem csak az számít, hogy ne tegyék ki a párt vezetőit egy esetleges előválasztási vereségnek. Arról is szó van, hogy ki kell nevelniük egy új politikusi generációt: olyan embereket, akik most kezdenek politizálni.

Az éles kampányhelyzet a legjobb iskola: aláírásgyűjtés, meggyőzés, mozgósítás.

Most túljelentkezés van: 315 embert mutatnak be a 105 helyre. Így sokakról kiderül, alkalmasak‑e közéleti, politikai szerepre akár országgyűlési, akár más szinteken, vagy a kampányokban; kormányra kerülve is sok pozíciót kell majd feltölteni. Ez tehát plusz funkció: nem mindenkinél a győzelem a végcél, hanem a tanulás és belépés a tiszás politikai világba. Emellett az ismert jelölteknek is hasznos az előválasztás: győztesek lehetnek. Rost Andrea még soha nem volt politikus, Ruszin‑Szendi Romulusz sem választott politikusként dolgozott korábban. Egy előválasztási győzelem magabiztosságot és ismertséget ad, erre a híresebb tiszásoknak is szükségük van.

— Sejthetően Hadházy Ákos körzetében mégsem indítanák Bódis Krisztát, a korábbi hírekkel ellentétben. Hadházy Ákosnak érdekes a viszonya a TISZÁ‑val: más utat járnak, mégis jól kiegészítik egymást, elismerik egymás munkáját. Azon sem lepődnék meg, ha a legeslegutolsó pillanatban a tiszás jelölt visszalépne Hadházy javára.

— Én is ilyesmit olvasok ki abból, ha végül nem egy annyira erős jelölt lesz itt a TISZA részéről, mint Bódis Kriszta, aki a korábbi ellenzéki szavazók értékrendjével, munkájával, hangulatával, szóhasználatával, ügyeivel nagyon illik a portfóliójukba – erős jelölt lett volna Hadházyval szemben. Meglátjuk. Lehet hivatkozni olyan mérésre a 21 Kutatóközponttól, ahol egy ismeretlen tiszás is legyőzte volna Hadházyt. Hadházy hozott olyan mérést amelyben ő nyert volna, és most a Republikon Intézet friss népszerűségi kutatásában a top 3 politikus: Hadházy Ákos, Karácsony Gergely, Magyar Péter, ebben a sorrendben. Valószínű, hogy a TISZA időt hagy erre, és Bódis Krisztát nem teszik ki annak, hogy később vissza kelljen lépnie.

— Kéri László mondta többször, több helyen, hogy amikor megjelennek a jelöltek, akkor kezdődhetnek a párton belüli nagy konfliktusok is. És persze, ahogy már láthattuk, abban a pillanatban, hogy kikerülnek a nevek, támadhat a Fidesz. Emlékszem, Forsthoffer Ágnes jóformán haza sem ért Kötcséről, már megindult ellene a sajtóhadjárat. Mindkét fronton, belül is, és kívül is viharokra kell készülni. Vajon felkészültek erre?

— Igen. Amit tudok, részben háttérbeszélgetésekből, hogy

a TISZA arra kéri a jelölt-jelölteket, ne folytassanak negatív kampányt.

Ezt megerősíti, amit Magyar Péter nyilvánosan is kért: a közösségétől, a TISZA‑szigetek közösségeitől, hogy szeressék és támogassák a jelölteket akkor is, ha az első körös belső szavazás után a számukra legkedvesebb nem jut tovább, maradjanak elkötelezettek. Csalódás biztosan lesz egyes jelöltek részéről, de kifelé sokkal inkább baráti versengést kommunikálnak. Ezen keresztül tudás és „nevelődés” történik, nem pedig a teljes választási kampányt idéző véres küzdelem.

— És a külső támadások?

— Emiatt is fontos, amit Magyar Péter állít: olyan emberek is vállalnak szerepet, akikről korábban azt gondolhattuk, hogy a munkájuk vagy egzisztenciájuk miatt nem tennék. Ez az ország hangulatában fontos váltás lehet, és sokaknak reményt, bizodalmat adhat az ellenzéki oldalon.

— Példát is mutathatnak? Lehet, hogy ezután olyanok is mernek megszólalni, akik eddig nem?

— Igen.

— Én például sokszor tapasztaltam a TISZA rendezvényein is, hogy meg akartam kérdezni valakit, de azt mondta: sajnálja, olyan helyen dolgozik, hogy nem mondhat semmit, nem mutatkozhat kamera előtt. Ez megváltozhat?

— Úgy gondolom, igen. Magyar Péter személye és üzenete már ez volt: „Ne féljetek.” A saját példájával is megmutatta, hogy a Fideszt elhagyva bizonyos szempontból lehet sikeresebbé válni, nagyobb pályát befutni a politikában, ezzel sokaknak részben feloldozást, részben példát adott, akár a Fidesz elhagyására, akár a politikai szimpátia megváltoztatására. Ha pedig tényleg azt a hangulatot tudják mutatni, hogy hétköznapi emberek, akikkel a boltban, a piacon, az orvosnál találkozunk, sőt maga az orvos vagy a tanárnő is felvállal politikai szerepet, az a pártpolitikai részletektől függetlenül, alapjaiban változtathatja meg a magyar társadalom politikai bevonódottságát.

A politizálás sokáig tabu volt. Ha a TISZA alulról jövő, új arcokat hoz be, mélyebb közösségi szinten élhetik át az emberek, hogy a politika róluk is szól, és ez önmagában izgalmas fejlemény.

— Térjünk vissza az előválasztásra. Két forduló lesz, egy belső kör, majd a másodikban mindenki szavazhat, aki regisztrál. Az adatlopási ügyek után fenyegeti‑e veszély az előválasztást? Tarthatunk-e attól, hogy káosz lesz?

— Nem szeretnék előre spekulálni vagy hangulatot kelteni. Az biztos, hogy Magyar Péteréknek nagyon fontos lesz kommunikálni a magas részvételt, mert ez önmagában legitimációt épít a jelöltjeik mögé.

Nem csak az a cél, hogy ellenzékibb központokban nagy számokat érjenek el, hanem hogy minden választókerületben elmondható legyen: valós, sok ember részvételével született döntés.

Kérdés, sikerül‑e online elég embert aktivizálni. Az, hogy pusztán online lesz az előválasztás, újdonság: négy éve sátraknál is lehetett szavazni, zajlott utcai kampány is. Fontos a módszertan: az első körben rangsorolás lesz. A nagyon megosztó jelölteknek nehezebb lesz így jól szerepelni; azok jutnak előnyhöz, akiknek nincs nagy ellenzőtáboruk.

— A Tisza applikációjából kikerültek 200 ezer ember adatai. Mi a biztosíték, hogy rendben lezajlik az online szavazás?

— A szavazás a Nemzet Hangja felületén lesz. Eddig ezzel nem volt gond. A Nemzet Hangja szavazás problémamentesen lezajlott. Most persze beárnyékolja a TISZA applikáció körüli felfordulás, de a Nemzet Hangja korábbi folyamatai rendben voltak, bízom benne, hogy most sem lesz visszaélés vagy hiba.

— Kormánypárti és független elemzők is mondták, hogy a TISZA első lendülete csillapodni látszott az utóbbi időben. Egy ilyen „mozgalmi” dömping, ahol egyszerre zajlik az előválasztás első és második fordulóval, miközben az országjárás sem áll le, képes lehet újra turbófokozatra kapcsolni a pártot?

— Az országjárás önmagában, például amit Győrben láttunk, ugyanazt a közösségi erőt és mozgósítási potenciált mutatta, mint amit az elmúlt másfél évben megszoktunk. Közben a sajtó némileg érzéketlenné válik az ilyen eseményekre, mert sok van belőlük, de ezekben óriási munka van: önkéntesek mozgósítása, szervezés, technika, promóció. Minél tovább dolgoznak, annál nagyobb eredmény egy‑egy esemény. Nagy kérdés lesz, hogy amikor lesznek jelöltek, a közvélemény‑kutatások, amelyek eddig is készültek, és nagyon erősnek mérték az ismeretlen tiszás jelöltet is, így maradnak‑e.

Az volt a benyomásom, hogy amikor egy ismeretlen tiszás és egy ismert fideszes között kellett választani, sok ellenzéki válaszadó kicsit odaképzelte Magyar Pétert az ismeretlen helyére. Most viszont meg kell barátkozniuk a valódi helyi jelölttel.

Erre érdemes figyelni, nem csak az országos, hanem az esetleg kikerülő helyi mérésekben is, hogyan alakul ez a tendencia.


Link másolása
KÖVESS MINKET: