Leállították a Holavonat.hu-t, miután Lázár János betámadta a készítőket: Semmilyen politikai motivációnk nem volt, magunkat hobbivasutas informatikusoknak tartjuk

„Ha valaha bármire szükséged lenne személyesen, csak szólj nekem!” – ezzel a mondattal ajánlott segítséget Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter orosz kollégájának, Szergej Lavrovnak 2023. június 24-én délután, a Wagner-csoport fegyveres lázadásának legfeszültebb óráiban.

A telefonbeszélgetés leiratát Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró hozta nyilvánosságra Substack-oldalán. A dokumentumot a VSquare közép-európai oknyomozó portál és több nemzetközi partnere szerezte meg a „Kreml Forródrót” elnevezésű projekt keretében.

A leirat szerint a magyar külügyminiszter aggódva érdeklődött az oroszországi helyzet és Lavrov személyes hogyléte felől. „Helló. Csak azt akartam tudni, hogy urai vagytok-e a helyzetnek, és hogy te jól vagy-e?” – kezdte a hívást Szijjártó. Rákérdezett arra is, hogy sikerült-e megállítani a Wagner-zsoldosok Moszkva felé tartó előrenyomulását, és hogy igazak-e a hírek, melyek szerint Vlagyimir Putyin elnök és Mihail Misusztyin miniszterelnök elhagyták a fővárost.

Közölte, hogy a hadsereg pontosan tudja, mit kell tennie, és a vezetők távozásáról szóló híreket órákkal korábban cáfolták. Amikor Szijjártó ismét a személyes biztonságáról kérdezte, Lavrov annyit mondott: „Teljesen. Több mint rendben.”

A beszélgetést a magyar külügyminiszter személyes segítségnyújtási ajánlata zárta, amire az orosz diplomácia vezetője nevetve válaszolt.

A telefonhívásra abban az időszakban került sor, amikor a közösségi médiában olyan hírek terjedtek, hogy Putyin egyik elnöki gépe felszállt Moszkvából. Ezt a Kreml szóvivője később cáfolta, ahogy a miniszterelnök távozásáról szóló pletykákat is. A Wagner-lázadás még aznap este véget ért, miután Aljakszandr Lukasenko belarusz elnök közvetítésével alku született. Jevgenyij Prigozsin zsoldosvezér és a Wagner-csoport több vezetője két hónappal később egy repülőgép-szerencsétlenségben életét vesztette.

Újabb százmilliókat fizettek vissza a Nemzeti Kulturális Alap vitatott támogatásaiból, így a 17 milliárd forintos keretből már 2,16 milliárd forint került vissza az államkasszába. A legfrissebb listán olyan nevek is feltűnnek, mint Muri Enikő énekesnő és a Nemzeti Innovációs Ügynökség. Egyébként az önkéntes visszafizetések már májusban megkezdődtek, az első nyilvánosságra került listán szerepelt többek között Kis Grófo is.

Az Index közérdekű adatigénylésére kapott válaszból derült ki, hogy az eddig ismert 48 tételhez képest újabb 30 visszafizetés történt.

Az énekesnő a kampányban nyíltan a Fidesz mellett állt ki.

A listán szerepel a Tolnaikum Értékvédő és Turisztikai Egyesület is, amely két pályázaton nyert összesen 45 millió forintot, és most a teljes összeget visszafizette. Egyik pályázatuk „kulturális programok megvalósítására a helyi identitás és közösségi élet gazdagodásának megerősítéséhez” szólt 20 millió forint értékben, míg a másik egy 25 milliós „karácsonyváró program megvalósítására Szekszárdon”. Az egyesület fő tevékenysége a cégadatok szerint „konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése”.

A legnagyobb, frissen visszafizetett tétel a Nemzeti Innovációs Ügynökségé, amely 145,8 millió forintot utalt vissza egy „kulturális és tudományos expó megvalósítására” kapott támogatásból. Az ügynökség vezérigazgatója Bódis László, aki 2022-ben a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára lett.

A visszafizetési hullámot megelőzte Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter június 5-én arra szólította fel azokat a nyerteseket, akik bizonytalannak érzik a pályázatukat, hogy késedelmi kamat nélkül utalják vissza a felvett támogatást.

A botrány kirobbanása után a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást. Az új kulturális vezetés azonnali lépéseket tett: Tarr Zoltán miniszter előbb leállította az NKA összes támogatásának kifizetését, majd felfüggesztette az NKA főigazgatóját. Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó ügyben visszavonták a Mága Zoltánhoz köthető cég közel félmilliárdos támogatását, amelyet a Fidesz kampányát segítő koncertsorozatra kértek.

A NAV ma bejelentette, hogy hűtlen kezelés gyanújával őrizetbe vették Bús Balázst, és további öt olyan embert, akik a minisztérium és a támogatáskezelő volt vagy jelenlegi munkatársai.

Via 24.hu

Megtört a korábbi kormánypárt kommunikációs egysége: Lázár János szerint „nem ördögtől való” a 12 éves képviselői mandátumkorlátozásról szóló vita, Gulyás Gergely viszont „elfogadhatatlannak” tartja a Tisza Párt javaslatát. A jobboldali pártoknál forr a levegő, miután Magyar Péter bedobta, hogy legfeljebb három cikluson át lehetne valaki parlamenti képviselő.

Lázár János volt miniszter a 24.hu-nak arról beszélt, társadalmi konszenzus esetén akár megfontolható is lenne az ötlet, de szerinte a javaslat mögött személyes üzenet húzódik.

„Várom az elszámoltatást, amikor személyesen rám kerül a sor” – tette hozzá.

Ezzel szemben Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a politikai ellenfél alkotmányos eszközökkel való ellehetetlenítését látja a tervben. Szerinte a mandátumkorlátozás európai viszonylatban is példátlan lépés lenne. Még élesebben fogalmazott Pócs János és Balla György: mindketten diktatúrát és a népakarat sárba tiprását emlegették. Balla közröhejnek tartja, hogy „van egy párt Magyarországon, amelyik okosabbnak gondolja magát az embereknél.”

A KDNP-frakcióban még nincs egységes álláspont a kérdésről. Simicskó István volt honvédelmi miniszter szerint a tapasztalt politikusok munkájára szükség van, és az intézkedéssel „kiöntenénk a gyereket a fürdővízzel”.

A Mi Hazánk képviselői közül Novák Előd és Apáti István is arról beszélt, hogy a javaslat ellehetetleníti a hosszú távú politikai építkezést. Novák szerint a korlátozás csak akkor lenne tisztességes, ha nem visszamenőleg, hanem a törvény hatályba lépésétől számítana a 12 év.

A javaslat a jelenlegi Fidesz-frakció 44 tagjából 24 képviselőt érintene, akiknek 2030-tól távozniuk kellene. Ezzel szemben a Tisza Pártot a jelenlegi állás szerint legkorábban 2038-ban (vagy egy esetleges 8 éves limitnél 2034-ben) érintené a szabályozás.

A veterán politikusok közül többen már elgondolkodtak a folytatáson: Gulyás Gergely visszatérhet ügyvédi hivatásához, Simicskó István a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanítana, Balla György pedig a nyugdíjas éveket élvezné.

Az Országgyűlés június 15-én megszavazta a miniszterelnöki tisztség nyolcéves korlátját. A Tisza Párt ezt követően hétfőn a képviselői mandátumok 12 éves plafonját jelentette be, kedden pedig felmerült a nyolcéves opció is.

„Őszintén remélem, hogy idővel a Tisza Párt megteremti ennek a lehetőségét, és megvalósítja ezt a régóta várt változást” – írta kedden közzétett, korlátozott ideig elérhető Instagram-történetében Ráthonyi-Palácsik Tímea, aki a meddőségi kezelések szabályozásának megváltoztatását sürgeti. Posztjában egyenesen Magyar Péter miniszterelnököt és a Tisza Pártot jelölte meg címzettként.

A Fertility Fórum – Ha nem jön a baba című podcastben folytatott beszélgetés után tette közzé gondolatait. Javaslata a preimplantációs genetikai vizsgálatok (PGT) szélesebb körű elérhetővé tétele, amihez szerinte a jelenlegi jogszabályi környezet felülvizsgálatára van szükség.

Azt is hozzátette, hogy a modern eljárással a beültetés előtt kiszűrhetők lennének a súlyos kromoszóma-rendellenességek, ami időt takaríthatna meg a pároknak, javíthatná a kezelések eredményességét és hozzájárulhatna a születések számának növekedéséhez – írta a 24.hu.

Ráthonyi-Palácsik Tímea már áprilisban, a Friderikusz Talkshow vendégeként jelezte, hogy minden erejével a szabályozás megváltoztatásán fog dolgozni.

Akkor a jelenlegi gyakorlat kockázataira hívta fel a figyelmet, amely szerinte felesleges fizikai és lelki terheket ró a nőkre.

A meddőségi központok államosítása után a terület szakértői is megfogalmaztak kritikákat. Kaáli Nagy Géza professzor korábban arról beszélt, hogy bár az állam tízmilliárdokkal többet költött a meddőségi kezelésekre, a születések száma nem nőtt. A kormányzat 2023-ban már hozzányúlt a szabályokhoz, amikor eltörölte a beavatkozások közötti kötelező három hónapos várakozási időt, a demográfiai helyzet javítását remélve a lépéstől.