HÍREK
A Rovatból

„Várom az elszámoltatást” – Lázár János szerint a Fidesz vezérkarát akarják kiiktatni a mandátumkorlátozással

Lázár János a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatára reagált. A politikus hozzátette, nincs takargatnivalója, és áll a beígért elszámoltatás elébe.


Megtört a korábbi kormánypárt kommunikációs egysége: Lázár János szerint „nem ördögtől való” a 12 éves képviselői mandátumkorlátozásról szóló vita, Gulyás Gergely viszont „elfogadhatatlannak” tartja a Tisza Párt javaslatát. A jobboldali pártoknál forr a levegő, miután Magyar Péter bedobta, hogy legfeljebb három cikluson át lehetne valaki parlamenti képviselő.

Lázár János volt miniszter a 24.hu-nak arról beszélt, társadalmi konszenzus esetén akár megfontolható is lenne az ötlet, de szerinte a javaslat mögött személyes üzenet húzódik.

„Nagyon olyan íze van a dolognak, hogy ez tulajdonképpen személyesen néhányunknak szól, azokat akarják kizárni a közhatalom gyakorlásának lehetőségéből, akik 2010 és 2026 között a Fideszt vezették” – mondta a politikus, aki a beígért elszámoltatásra is reagált.

„Várom az elszámoltatást, amikor személyesen rám kerül a sor” – tette hozzá.

Ezzel szemben Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a politikai ellenfél alkotmányos eszközökkel való ellehetetlenítését látja a tervben. Szerinte a mandátumkorlátozás európai viszonylatban is példátlan lépés lenne. Még élesebben fogalmazott Pócs János és Balla György: mindketten diktatúrát és a népakarat sárba tiprását emlegették. Balla közröhejnek tartja, hogy „van egy párt Magyarországon, amelyik okosabbnak gondolja magát az embereknél.”

Pócs János pedig jelezte: „Parlamenti eszközökkel, foggal-körömmel fogok küzdeni azért, hogy a legközelebbi választáson kétharmaddal nyerjünk, és visszaadjuk a népakaratot az emberek kezébe.”

A KDNP-frakcióban még nincs egységes álláspont a kérdésről. Simicskó István volt honvédelmi miniszter szerint a tapasztalt politikusok munkájára szükség van, és az intézkedéssel „kiöntenénk a gyereket a fürdővízzel”.

A Mi Hazánk képviselői közül Novák Előd és Apáti István is arról beszélt, hogy a javaslat ellehetetleníti a hosszú távú politikai építkezést. Novák szerint a korlátozás csak akkor lenne tisztességes, ha nem visszamenőleg, hanem a törvény hatályba lépésétől számítana a 12 év.

A javaslat a jelenlegi Fidesz-frakció 44 tagjából 24 képviselőt érintene, akiknek 2030-tól távozniuk kellene. Ezzel szemben a Tisza Pártot a jelenlegi állás szerint legkorábban 2038-ban (vagy egy esetleges 8 éves limitnél 2034-ben) érintené a szabályozás.

A veterán politikusok közül többen már elgondolkodtak a folytatáson: Gulyás Gergely visszatérhet ügyvédi hivatásához, Simicskó István a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanítana, Balla György pedig a nyugdíjas éveket élvezné.

Az Országgyűlés június 15-én megszavazta a miniszterelnöki tisztség nyolcéves korlátját. A Tisza Párt ezt követően hétfőn a képviselői mandátumok 12 éves plafonját jelentette be, kedden pedig felmerült a nyolcéves opció is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint Orbán Viktor olyan volt, mint egy apa, aki elissza, vagy a szeretőjére költi a gyereke taníttatására szánt pénzt
A miniszterelnök ezzel a hasonlattal szemléltette, hogy szerinte Orbán Viktor kormánya hogyan kezelte a magyar emberek pénzét. Leszögezte, hogy a Tisza-kormány alatt nem lesz ilyen, nem történhet meg az, amit a volt kormányfő csinált.


Magyar Péter egy pénteki sajtótájékoztatón egy elképzelt családi helyzettel szemléltette, mit tett szerinte Orbán Viktor a magyar emberekkel az elmúlt években. A kormányfő egy olyan apáról beszélt, aki a gyereke taníttatására félretett pénzt „elissza a kocsmában, eljátékgépezi, vagy éppen a szeretőjére költi”.

A hasonlatot egyértelművé téve úgy fogalmazott:

„Ezt csinálta Orbán Viktor, ellopta a magyar emberek pénzét. Különböző felesleges, túlárazott, vagy presztízs beruházásokra költötte. Ha kellett, elinflált valamit, ha kellett, szándékosan leértékelt valamit, eltüntetett valamit a költségvetésből, kihagyott valamit. Átverte a magyar embereket, a befektetőket, mindenkit – mint egy piti csaló”.

A miniszterelnök az euró bevezetésének előnyeit ecsetelve arról beszélt, hogy az eurózónához való csatlakozás megakadályozná a hasonló költségvetési visszaéléseket.

Leszögezte, hogy az új kormány alatt „nem lesz olyan, mint amit az előző kormány csinált velük. Nem történhet meg az, amit Orbán Viktor csinált”. Álláspontja szerint az euró egyfajta beépített védelmet jelentene, amely gazdasági növekedést és stabilitást hozna a magyar emberek életébe, a korábban említett problémák pedig minimálisra csökkennének.

„Az Orbán-kormány, mint anno a gyurcsányi szociálliberális kormány átverte a magyar embereket. Belehazudott sok mindenben, de a költségvetés kapcsán is a magyar emberek szemében. Hamis adatokat, számokat közölt. Több olyan pont van a költségvetésben, ahol csak forrás nem terveztek be, vagy elmismásolták a dolgokat. (...)

Orbán Viktorék átverték a magyar ebereket, és ez nagyon sokba kerül a magyar embereknek, mert nyilván ezeket a hibákat utána ki kell javítani, vissza kell szerezni a bizalmat, meg kell hozni döntéseket. Úgyhogy azt tudom mondani az előző kormánynak, hogy szégyelljék magukat, és hogy Orbán Viktor az új Gyurcsány Ferenc. De hát ezzel nem árulok el nagy titkot”

– mondta.

A sajtótájékoztatón Magyar Péter mellett részt vett Kármán András pénzügyminiszter és Kiriákosz Pierrakákisz, az Eurócsoport elnöke is.

A kormányfő szerint az euró bevezetéséhez nem lesznek megszorítások, Kármán András pedig a fegyelmezett fiskális gazdálkodás fontosságát hangsúlyozta.

Az új kormányzati irány éles váltást jelent az előző kabinet álláspontjához képest, amely a szuverenitási és alkalmazkodási kockázatokra hivatkozva következetesen „túl korainak” nevezte az euró bevezetését.

A csatlakozásnak szigorú feltételei vannak: az országnak teljesítenie kell a maastrichti kritériumokat, és legalább két évet sikeresen el kell töltenie az ERM II árfolyamrendszerben, amelynek Magyarország jelenleg nem tagja.

A miniszterelnök a tájékoztatón arról is beszélt, a felelőtlen költekezésnek, hitelfelvételnek vége, valamint, hogy az amberek pont a „lombkorona nélküli lombkorona sétány” elutasítására szavaztak. A sajtótájékoztató lényegi részleteit itt találjátok:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Anita 37 nagykövetet rendelt haza egyszerre
A külügyminiszter bejelentette a külképviselet-vezetői kar megújítását, amelynek keretében 37 misszióvezetőt hívnak vissza. Orbán a döntést részben lejáró megbízatásokkal, részben pedig az új külpolitikai prioritásokkal indokolta.


Orbán Anita külügyminiszter 37 nagykövetet rendelt haza. A tárcavezető pénteken egy Facebookon közzétett közölte, hogy megkezdik a külképviselet-vezetői kar megújítását.

A miniszter elmondása szerint két különböző okból rendelnek haza misszióvezetőket: néhányuknak lejár a megbízatásuk, más esetekben pedig az a cél, hogy az új külpolitikai prioritásokat hatékonyan képviselő diplomaták vegyék át a vezetést.

A személyi változások egy szélesebb körű szakmai megújulás részét is képezik.

„A Külügyminisztérium célja egy professzionális, magas szakmai színvonalon működő diplomáciai kar felépítése. Olyan nagykövetekre és diplomatákra van szükség, akik aktívan hozzájárulnak Magyarország külpolitikai céljaink megvalósításához, valamint hazánk nemzetközi érdekérvényesítő képességének megerősítéséhez”

– közölte Orbán Anita.

A külügyminiszter májusban a varsói magyar nagykövet rendelte haza, ezzel jelezve, hogy a kormány a magyar–lengyel kapcsolatokban új korszakot kíván nyitni, miután az Orbán-kormányok idején megromlott a kapcsolat a két ország diplomatái között is. Ezt követően június elején már egyszerre három magyar nagykövet felmentését tették közzé a Magyar Közlönyben, ebből kettőt már Orbán Anita javaslatára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter az euró bevezetéséről: Nincs ingyen ebéd
A miniszterelnök és a pénzügyminiszter az Eurócsoport elnökével tárgyalt. Felvázolták, milyen fiskális politikával futnak neki az euró bevezetéséhez szükséges kritériumok teljesítésének - ennek egyik eleme valószínűleg az államadósság visszaszorítása lesz. Magyar Péter szerint az eurózóna-csatlakozásnak vannak előnyei, de hátrányai is.


Péntek délelőtt Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter az Eurócsoport elnökével, Kiriákosz Pierrakákisszal (aki egyben a görög pénzügyminiszter) egyeztetett, majd közösen beszámoltak a tárgyalások részleteiről.

Magyar Péter saját blokkjában arról beszélt, hogy nagyon magasan (70 százalék felett) van az euró bevezetésének támogatottsága Magyarországon, a nem eurózóna tagok közül itt a legmagasabb.

Szerinte azért, mert a magyarok az utóbbi években azt tapasztalták az előző kormány alatt, hogy nem eurózóna tagnak lenni egyenlő az instabilitással, alacsony munkabérekkel, külföldi befektetések elűzésével - mindenféle negatív dologgal jár.

Szerinte Görögország mintaország. A pénzügyi válság nehézégeit leküzdötte, immár stabil a költségvetés, csökken az államadósság. Magyar úgy véli, ha egy ország tudomásul veszi, hogy „nincs ingyen ebéd”, addig nyújtózkodik, míg takarója ér, nem vesz fel felelőtlenül hiteleket, akkor hosszú távon az ott élő polgárok élete is jobb lesz.

Kifejtette, a 16 milliárdos uniós támogatást hosszú távú befektetésekre, például munkahelyteremtésekre kell fordítani. Nem úgy mint az előző kormány: „a magyarok erre mondtak nemet, hogy kilopják a szemüket. (...) Nem akarnak lombkorona nélküli lombkorona sétányt” - fogalmazott a kormányfő.

A miniszterelnök elmondta, főképp arról beszéltek az Eurócsoport elnökével, mit hozhat a magyaroknak az euró bevezetése. Ami persze nem most lesz, mert Magyarország nem felel meg a valuta átvételének kritériumainak. A kormány 2030-at tűzte ki céldátumként.

„Szomorú azt látni, hogy amikor 22 évvel ezelőtt csatlakoztunk az EU-hoz, közelebb voltunk az eurózóna-csatlakozáshoz, mint most”.

Úgy véli, hogy pár év alatt odaérhetünk, ebben segítség, hogy magyar társadalomban végre konszenzus jött létre arról, hogy kell az euró.

Magyar úgy gondolja, az Orbán-kormány rendeleti kormányzásának végével, az új kormány beiktatásával a gazdasági kilátások javultak. A befektetők szívesebben hozzák a pénzt, és a forinterősödésen is látszik a magyar jogállamiságba vetett növekvő bizalom.

Az eurózóna-csatlakozásnak vannak előnyei, de vannak hátrányai is, például jobban megköti egy kormány lehetőségeit. „De kiindulva az elmúlt 16 év kormányzásából, ez talán nem is baj” - vázolta fel a magyarok vélt gondolatmenetét a kérdésről a kormányfő.

A beszámolója végén a következőket ígérte: kiszámíthatóságot, őszinteséget, és hogy Magyarországon elindul a maastrichti kritériumok teljesítése felé.

Az Eurózóna elnöke, Kiriákosz Pierrakákisszal arról beszélt, hogy meghatározó, termékeny beszélgetést folytatott a magyar miniszterelnökkel. „Magyarország az ön vezetése alatt megváltoztatja az útját. Az európai marginalizációból az európai döntéshozatal közepe felé indul el” - méltatta a kormányfőt.

Elmondta, hogy az eurozónához való csatlakozás nagyobb biztonságot, stabilitást, erőt fog jelenteni Magyarországnak. Ehhez a lehetőséghez pedig intézményi stabilitást kell felépitenie Budapestnek.

Majd azt mondta, hogy az Eurócsoport készen áll arra, hogy támogassa Magyarországot a csatlakozásban, üdvözli a korrupcióellenes intézkedéseket. Emellett az uniós pénzek hazahozatalának kritériumainak teljesítésére irányuló új magyar intézkedéseket is támogatja a blokk. Majd megköszönte a szívélyes fogadtatást a magyaroknak.

Kármán András pénzügyminiszter ismertette, hogy az Eurocsoport vezetője rendkívül felkészült személy, méltatta intézkedéseit, amivel értelmezése szerint stabilizálta a görög költségvetési politikát. Majd röviden összefoglalta, miről beszéltek:

  • A tárgyaláson szóba került, hogy a kormány még ebben az évben benyújtja a felülvizsgált költségvetési pályát, ami az euró bevezetéséhez szükséges kritériumok teljesítéséhez vezető utat is fel fogja vázolni.
  • A befagyasztott források feloldásához szükséges intézkedések.
  • Az Európai Bankunióhoz való csatlakozás.
  • Szélesebb befektetési lehetőségek biztosítása a megtakarítóknak, hogy a hazai készpénzállomány csökkenjen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A sárgarépa-kóddal legót lopó terpesi polgármestert gyorsított eljárásban állítják bíróság elé
Lezárta a nyomozást az Egri Járási Ügyészség Bujáki Ferenc ügyében, és gyorsított eljárást javasolt. A polgármestert folytatólagosan elkövetett, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalással vádolják, korábban már elismerte a dolgot, és bocsánatot kért.


Gyorsított eljárásban állítja bíróság elé az Egri Járási Ügyészség Bujáki Ferencet, Terpes polgármesterét, aki május elején egy sárgarépa kódjával próbált meg legót és más termékeket kivinni az egri Tescóból – tudta meg a 24.hu.

Május 3-án az egri áruház biztonsági őrei észlelték, amint a független polgármester a sárgarépa kódját használva próbált meg legót és kozmetikai cikkeket ellopni. A kihallgatása során kiderült, hogy a lebukást megelőző héten már kétszer sikerrel alkalmazta a „banántrükk” néven ismert módszert, a harmadik alkalommal okozott kár megközelítette az ötvenezer forintot.

A polgármester a májusi lebukása után elismerte a történteket és bocsánatot kért.

Az ügyészség álláspontja szerint Bujáki Ferenc folytatólagosan követett el információs rendszer felhasználásával csalást.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az önkiszolgáló kasszánál többször is egy olcsóbb termék vonalkódjával fizetett a drágább árukért.

A nyomozás csütörtökön zárult le, ami után az ügyészség az iratokat bíróság elé állítási javaslattal továbbította az Egri Járásbíróság felé.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk