SZEMPONT
A Rovatból

Lattmann Tamás: Ursula von der Leyen nem vállal semmiféle közösséget azzal, amit Orbán Viktor politikája jelent

A nemzetközi jogász szerint kemény következő ciklusra kell berendezkedni, ami az Orbán-kormány és az Európai Bizottság viszonyát illeti. És ezen a várva-várt Trump elnökség sem változtat majd, mert Európában ez olyan, mint Piszkos Fred barátjának lenni.


Régi-új elnöke van az Európai Bizottságnak. Ursula von der Leyent annak ellenére választották újra, hogy Orbán Viktor – egyedüli európai vezetőként – ellene szavazott. Az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament előtt elmondott beszédében pedig külön utalt Orbán Viktor moszkvai útjára, amit „megbékéltetési” kísérletnek nevezett, ugyanazt a szót használva, amivel a Hitler megbékítésére tett, második világháború előtti brit kísérleteket írták le. Von der Leyen arról is beszélt, soha nem fogja hagyni, hogy szélsőségesek és demagógok tönkretegyék az európai demokráciát.

Közben Orbán Viktor új frakciója, a Patrióták Európáért karanténba került az Európai Parlamentben, vagyis egyetlen vezető tisztségre sem választották meg a képviselőit. Milyen lesz a következő öt év ilyen előzmények után az Európai Unióban? Erről beszélgettünk Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal.

– Von der Leyen a szavazás előtt mondott egy beszédet, amiben értelmetlennek nevezte az Orbán útját, és nagyon nagy tapsot kapott. Ennek a fényében mit várhatunk? Hogy hat ez majd Magyarország Unión belüli pozíciójára?

– Eddig is feszült volt a viszony, és ebben várhatóan nem lesz változás.

Kortesbeszédében Ursula von der Leyen kijelölte magának azt a vonalat ezzel, hogy nem vállal semmiféle közösséget azzal, amit Orbán Viktor politikája jelent.

Az Európai Parlamentben és az elmúlt hónapokban Orbán Viktor rettenetesen népszerűtlen volt. Ezekkel a kijelentésekkel biztosra ment von der Leyen, kalkulálható volt, hogy ez így fog hatni az EP-képviselőknél is.

– Emlékezzünk rá, hogy hirtelen csak lepottyant 10 milliárd euró, amikor nagyon nagy szükség volt Orbán szavazatára. Ennek a fényében azért von der Leyen is tud nagyon pragmatikus lenni, ha erre van szükség.

– Az a tízmilliárd euró nem hirtelen pottyant le. Az egy dolog, hogy a magyar sajtóban ez annak idején így jelent meg, de ez nem igaz. Ennek a pénznek egy meghatározott részében volt egy vita nagyon régóta a magyar állam és a von der Leyen-féle Bizottság között, amiben, miközben hazafele a magyar kormány azt magyarázta, hogy harcolunk, nem engedünk semmiből, mégis átnyomtak egy igazságszolgáltatási reformcsomagot többek között. Amikor átment, Orbánék elkezdték csuklóztatni a Bizottságot, hogy már nincs jogalapja annak, hogy ezt a pénzt visszatartsák. Ezek után egyetlen egy esély lett volna, hogy ezt a pénzt ne kelljen odaadni, ha a Tanács, tehát az Európai Unió tagállamai úgy döntenek, hogy ezeket a pénzeket, amiket a Bizottság függesztett fel, a kondicionalitási eljárás keretében ők is felfüggesztik.

Didier Reynders biztos egy sajtótájékoztatón kibökte, hogy azért adták oda a 10 milliárd eurót, mert attól tartottak, hogy esetleg Orbán Viktor bepereli őket.

És az Európai Bizottság, mint minden végrehajtó szerv a világon, úgy fél a bíróságtól, mint ördög a tömjénfüsttől. Láthattuk is, hogy most pár napja kijött az ítélet a vakcinabeszerzések kapcsán. A bizottságnak pedig minden oka és alapja megvan arra, hogy tartson a bíróságtól, mert az Európai Unió Bírósága tényleg hajlamos olyan ítéleteket hozni, ahol nem veszik figyelembe a Bizottság számára kedves politikai érdekeket. Ráadásul az Európai Bizottság nem kapott cserébe semmit Orbán Viktortól ezért a pénzért. Tudom, hogy mondják egy páran, hogy Orbán Viktor nem vétózott például Ukrajna ügyében, de nem is vétózhatott az ukrajnai csatlakozási tárgyalások megkezdésében. Ellenben az Ukrajnának szánt pénzügyi alap tekintetében már rögtön volt vétó, csak a sajtó arról nem számolt részletesen be, mert mindenki azon rugózott, hogy Orbán kiment kávézni. Pedig a pénzügyi segély, az bizony meg lett vétózva. Tehát a Bizottséf nem kapott semmit cserébe ezért a pénzért.

– Von der Leyen újraválasztásával végképp elúszhatnak az EU által visszatartott források? Egyáltalán: csapataink harcban állnak még?

– Ennek nem sok köze van von der Leyen újraválasztásához, mert ezeket a Bizottság, mint testület javasolta a Tanácsnak a kondicionalitási eljárásban, és a Tanács dönt a visszaengedésről.

Tehát a Bizottságban történő bármilyen változás ebből a szempontból teljesen irreleváns.

Az egy másik dolog, hogy mivel a felfüggesztés elengedését a Bizottságnak kell javasolnia a Tanácsnak, természetesen a Bizottságot is meg kell győzni adott esetben, de ez független az elnök személyétől. Ezek a felfüggesztések a magyar kormányzati teljesítményhez kötődnek, illetve annak hiányához.

– Az újraválasztott bizottsági elnök egyértelműsítette, hogy a jövőben is szerepet fog játszani a jogállamisági teljesítmény a források kiosztásában. Ez igazából az elmúlt ciklusban vált gyakorlattá, eddig ilyen nem volt. Ez például konfliktusos éveket vetít előre.

– Ez egyértelmű üzenet, hogy a már megalkotott és létező kondicionalitási eljáráshoz várhatóan az Európai Bizottság, ha kell, akkor gátlástalanul hozzá fog nyúlni a következő években is. Von der Leyen azt az üzenetet tette le az asztalra, hogy

nem érdemes abban reménykedni, hogy ez a kondicionalitási eljárás csak a mostani hétéves ciklusra, a mostani hétéves költségvetés kereteire fog kihatni, hanem ez megmarad.

Érdemes lehet hozzátenni, hogy előbb-utóbb elfogynak azok a témák, ahol a Bizottság tud felfüggeszteni. Akkor csak a kondicionalitás marad, de ezzel a Bizottság elnöke azt tette egyértelművé, hogy a kondicionalitási eljárás az viszont biztos, hogy marad. Azt is érdemes lehet ehhez hozzátenni, hogy a háttérben sok olyan elképzelés van, ami még nem jelent meg a tényleges jogalkotásban, de előbb-utóbb simán lehet, hogy megjelenik, hogy bármilyen, az európai uniós költségvetésekből érkező pénzek tekintetében valamilyen jogállamisági pótlólagos feltételek beállíthatók lesznek a rendszerbe. Ezekből az egyik legvadabb elképzelés, hogy például uniós pályázatok ne legyenek nyitva olyan államok számára, amelyek az uniós ügyészségnek nem részesei.

– Amíg az Európai Ügyészséghez való csatlakozás opcionális, ezt könnyen bíróság elé vihetné a magyar kormány.

– Én is azt gondolom, hogy azért nem lépték meg ezt, mert ez politikai jogi kockázatokat rejt magában. Ahogy említettem, az Európai Bizottság rettenetesen fél attól, hogy az Európai Bíróság egy perben megfektesse.

Ráadásul az politikai értelemben különösen fájna, ha egy olyan eljárásban fektetné meg őt az Európai Bíróság, amit mondjuk Orbán Viktor kezdeményez.

Gondolom, hogy ez a politikai no-go kategória a bizottságnál, ilyen nem lehet.

– Egy új Bizottság esetében, ismerve az erőviszonyokat, várható elmozdulás az Unió álláspontjában, vagy ugyanúgy megy minden tovább, mint eddig?

– Az európai uniós intézmények, amelyek ebben érintettek, a Bizottság, a Tanács, világossá tették, hogy mi az elvárás, min kell változtatni.

Amíg ebben nem lesz változás, addig nincs oka annak, hogy ezek az intézmények változtassanak álláspontjukon.

Ha holnap hirtelen az Európai Tanácsban a tagok nagy többsége Orbán Viktor szövetségesévé válna, minden tagállamban az országgyűlési parlamenti választásokat megnyernék az Orbán Viktorral szövetségben lévő politikai pártok, és ennek megfelelően kormányra kerülnének, így ők ülnének az Európai Tanácsban, illetve az Európai Unió Tanácsában, akkor nyilván változna a dolog, mert akkor a politika szabályai alapján a dolgok változnak. De hát erre finoman szólva nincs esély.

– Orbán a Kossuth Rádióban péntek reggel azt mondta, hogy nem a Leyden az ellenfél, mert ő csak egy alkalmazott. Ezt hogyan értelmezzük? Kitáncol abból a pozícióból, hogy most Ursula von der Leydennel erős konfliktust vállaljon?

– Igen, szerintem erről van szó. Egyszerűen nem éri meg neki hosszú távon egy tényleges konfliktust fenntartani. Az fog történni, mint annak idején Junckerrel, plakátháború. De érdemi nagy konfliktusokat szerintem nem akar fenntartani von der Leyennel, nincs értelme.

A legtöbb kérdésben ugyanis nincsen óriási véleménykülönbség Orbán meg von der Leyen között. Soha nem is volt. Mind a kép politikus az európai politika jobboldalára pozícionálja magát.

Itt ráadásul Orbán Viktor saját magát is meghatározza, ami nyilván a magyar politizáló közönség felé szól, hogy ő magasabbra helyezi magát von der Leyennél. Ő az én alkalmazottam. Amiben egyébként Orbán Viktornak tökéletesen igaza van, hiszen Von der Leyen mindannyiunk, minden európai adófizető alkalmazottja, ahogy egyébként Orbán Viktor is minden magyar adófizető alkalmazottja.

– Mintha lennének közös pontok is von der Leyennel. A bizottsági elnök mondott olyasmit is, ami viszont Orbán Viktornak kedvenc vesszőparipája, és ebben egyet is értenek egymással, ez az európai védelmi képességek növelése. Ez az a terület, ahol Orbán és a Von der Leyen akár még szövetségesekké is válhatnak?

– Az a baj, hogy miközben az összes szuverenista politikus az Európai Unióban imádja a közös védelem meg a közös hadsereg gondolatát,

de ha valaki kitalálná, hogy legyen ilyen, akkor pont ezek a szuverenitásvédő politikusok vernék ki a hisztit, hogy az Európai Unió már megint hatáskört akar bővíteni.

Tehát nagyon jó, hogy egyetértenek, szerintem az európai gondolat szempontjából ez egy jó gondolat, hogy legyen közös védelem, de jelenleg ennek nincsenek meg például jogszabályi alapjai, ami viszont azt jelenti, hogy a felhatalmazás hiányzik hozzá. Tehát az Európai Bizottság ebben a kérdésben nagyon óvatosan fog mozogni. Innentől kezdve ez a politikai kommunikációban egy értelmezhető együttállás és hasznos, de ebből még tényleges politikák meg döntések nem fognak születni.

– Trump a legutóbbi beszédében ismét megemlítette Orbán Viktort. Határozott, nagyon kemény politikusnak nevezte, és őt idézve bizonygatta, hogy az előző elnöksége idején tőle Oroszország és Kína is félt. Ha Trump nyeri meg a választást, akkor Orbán Viktor pozíciói megerősödhetnek az Európai Unión belül?

– Trump már megnyert egy választást, és az alatt a négy év alatt Orbán Viktort még a V4-es államok közül is utolsóként hívta meg a Fehér Házba.

– Na de azóta már a legnagyobb példaképének és barátjának nevezi Orbánt...

– ...Törökország vezetőjeként. Azért ez beárazza Orbán Viktort is. Nyilván politikai szempontból egy hasznos szövetségesként tekint rá. Ez viszont nem biztos, hogy Orbán Viktornak segít.

Európában ez olyan, mint Piszkos Fred barátjának lenni.

Az Európai Unióban Donald Trumpról bizonyos körökben nagyon rossz a vélemény. Én ezeket a véleményeket nem teljes mértékben osztom. Nagyon kevés dologgal értek egyet azzal, amit Donald Trump csinál, de alapvetően a külkapcsolatokban, a külpolitikában szerintem egy viszonylag realista álláspontot képviselt mindig, és igyekezett magát egyébként olyan emberekkel körülvenni, akik nem buta emberek. Trump külpolitikáját lehet vitatni, sokat is vitatom, de nem bolondság, nem irreális az, amit külpolitikában az emberei csináltak. Nincs okom feltételezni, hogy ha esetleg ő megint elnök lesz, akkor a külpolitikájában nem megint egy ilyen realista vonal fog megjelenni, ami viszont rossz hír Orbán Viktornak, mert

realista szempontból Orbán Viktor nem egy jelentős tényező.

Tehát egy esetleges Trump elnökség sem biztos, hogy Orbán Viktort valamiféle komoly tényezővé fogja tenni.

– Orbán Viktornak az Európai Parlamentben sikerült összehozni egy frakciót, de a frakció körül karantén bontakozik ki. Ez mennyiben szokatlan? Arra emlékszem még nagyon régen, a 90-es években, amikor Ausztriában a Szabadságpárt kormányba került, akkor hasonló bojkott volt érvényben jó darabig.

– Ez létező gyakorlat az Európai Parlamentben, hogy a különböző szélsőséges politikai pártokat egyszerűen karantén alá helyezik. A magyar hírekbe eddig azért nem jutott el soha erről szóló tudósítás, mert

még nem volt olyan magyar politikai párt, amelyik szélsőjobbos frakcióban ült volna.

Az Identitás és Demokrácia megszűnésével jött létre a Patrióták csoport. Az ID mindig is egy ilyenfajta karantén alatt volt. Ha szabad csúnyán fogalmaznom, ez úgy megy tovább, ahogy eddig is volt. Eddig ezt nem láttuk, mert magyar politikai párt nem volt ebben érintett. Most vált számunkra érzékelhetővé, hogy a Fidesznek sikerült az ID utódját megcsinálnia, jelentős részben ugyanazokkal a pártokkal, mint amikkel az ID működött korábban.

– Mennyiben megszokott, hogy egy kormánypárt egy szélsőjobboldalinak tartott frakcióba ül be?

– Azon gondolkodom, hogy kimondhatom-e, hogy ilyen soha nem volt. A lengyel Jog és Igazságosság, amikor kormányon volt, akkor jött létre az Európai Konzervatívok és Reformisták, és ők is ebbe a frakcióba léptek be. Jelenleg az ECR-ben a Jog és Igazságosság a második helyen van, erő szempontjából az első Meloni pártja. Bár a lengyelek gondolkodtak azon, hogy átlépnek a patrióta csoportba, de igazából semmit nem javult volna a helyzetük, mert ebben a frakcióban sem lettek volna a legerősebbek. Ellenben Orbán Viktorból nagyon csúnyán kiszerettek a magyar miniszterelnök oroszpártisága miatt, és ha az ECR nem esik szét, márpedig nem esik szét, akkor a Jog és Igazságosságnak nem ambíciója, hogy mozogjon, tehát ők megmaradtak ott.

– Eddig a Fidesz-képviselők nem voltak frakcióban, most meg egy olyan frakcióban ülnek, amely karanténba került. Mennyiben lett a Fidesz pozíciója jobb az Európai Parlamentben?

– Annyiban igen, hogy bár bizonyos vezető posztokat nem kapnak meg, de bizottsági tagságokat igen. Elvileg az általános szabályok alapján minden EP képviselőnek joga van arra, hogy valami bizottságban is üljön. Ami azért nagyon fontos, mert

az alapfizetésre rengeteget rak rá egy bizottsági tagság.

Ez akkor is igaz, ha egy politikai csoportot kartanénban tartanak, és vezető posztokra nem választják meg őket az Európai Parlamentben. Akkor is pozíciónyerést jelent, ha egy frakció létezik, és abba tartozik egy európai parlamenti képviselő.

– Tehát politikailag nem lettek jobb pozícióban, csak éppen több pénz lesz a zsebükben?

– Én úgy gondolom, hogy így van. Egy ilyen politikai csoport, ami az ID is volt, a Parlament jobb széle, eddig sem volt jelentős, ezt eddig is kordon mögött tartották. Ez nyilván benne volt a pakliban, várható volt, hogy ugyanígy fog történni.

Igazából ez nem jelent összességében nagyon komoly befolyásnövekedést.

Legalábbis, ahogy most kinéz az Európai Parlament, úgy biztosan nem.

– Orbán Viktor többször elmondta, hogy ebben a speciális háborús helyzetben nem lehet elugrani a feladat elől, hogy ne próbáljon esélyt adni a békének. Ezzel magyarázta azt a diplomáciai offenzívát, amit ő békemissziónak nevez. Az EU részéről ez erős nemtetszést váltott ki. Lett volna arra esély, hogy a magyar miniszterelnök legalább közvetítsen ebben az ügyben?

– Ez a békemisszió című történet igazából nem más, mint egy belpolitikai kommunikációs púder. Mutatni kell, hogy Orbán Viktor világpolitikai tényező, még akkor is, ha nem az. Ráadásul abból a szempontból komolyanvehetetlennek tűnik ez az egész békemisszió, hogy

nem igazán világos az, hogy mi a terv. Nincs terv.

Orbán Viktor elment Kínába, és ott lelkesen dicsérte a kínai tervet. Elment Kijevbe, ahol nagyjából nem mondott semmit. Azt se mondta az ukrán elnöknek, hogy másnap Moszkvába megy, majd elment Moszkvába, ahol ugyancsak nem mondott semmit, viszont lelkesen állt és végighallgatta, ahogy Vlagyimir Putyin elmondja, hogy Orbán az Európai Uniót képviseli, ami nem volt igaz. Azonban igazából nem tudjuk, hogy van-e olyan, hogy Orbán-terv.

– Mert az a szokás, ha valaki békemissziót indít, egy tervet képvisel, amivel végigházalja a feleket?

– A legelső dolog, hogy mi az a terv, amit el akarsz adni az összeütköző feleknek. Abból a szempontból szerintem

nem volt rossz pozícióban az Orbán-kormány, hogy azzal, hogy folyamatosan nyitva tartotta a bilaterális csatornákat Putyin felé, bőven megvolt a lehetősége annak, hogy ha legalább egy tervet csinált volna, azt megpróbálhatta volna eladni.

Ha Orbán Viktornak lett volna egy terve, és minden sajtótájékoztatója arról szólt volna, hogy Putyin mit szól az ő tervéhez, Kína mit szól az ő tervéhez, Zelenszkij mit szól az ő tervéhez, az azt jelentette volna, hogy ő egy világpolitikai tényező. De az, hogy mindenhova elmegy, és lelkesen bólogat annak, amit a házigazda elmond, attól nem lesz világpolitikai tényező. Ezért még önmagában nem lett volna dühös senki az Európai Unióban.

Ha ezt a belpolitikai kommunikációban hasznosítani tudja, azaz az otthoni választói elhiszik neki, hogy ő világpolitikai tényező, akkor erre mindenki azt mondja, hogy jól van, akkor csináld.

Mindenki, aki a politikából él, az tudja, hogy ez így működik, akkor ez rendben van. A probléma ott kezdődött, hogy egyrészt van egy európai kialakított pozíció az ukrán-orosz konfliktusban, ami élesen szemben áll Orbán pozíciójával. Orbán Viktor nem az európai uniós pozíciót képviselte. Egyrészt nem is mondott semmit, másrészt meg, ez a „minél hamarabb tűzszünet, aztán béketárgyalások” című történet, anélkül, hogy tudnánk, hogy mi a terv, nem mutat sehova. Másrészt pedig

ott állt Orbán Viktor Putyin mellett, aki elmondta, hogy majd akkor lesz béke, ha minden megtörténik, amit ő akar. Tehát, ha teljesül az ő összes igénye majd akkor, és itt áll mellettem az EU soros elnöke is.

Az Európai Unió álláspontja viszont nagyon nem ez, hanem az, hogy Ukrajnát a nemzetközileg elismert határai között kell elismerni, és ez már helyből gyökeres ellentétben áll azzal, amit Putyin mondott. Az európai uniós tényezők azt látták, hogy Orbán Viktor messze nem az Európai Unió álláspontját képviseli, viszont az ő megjelenése, és az, hogy asszisztál ahhoz, hogy őt EU elnöknek hívja Putyin, azzal igazából magát az Európai Uniót diszkreditálta. Ezért voltak ezek a nagyon intenzív reakciók erre a dologra. Önmagában Orbán Viktornak, mint Magyarország miniszterelnökének minden joga megvan akárhova elutazni, és akárkivel, akármiről tárgyalni, csak ugye ezt ne az Európai Uniós soros elnökség zászlaja alatt tegye.

– Von der Leyen a beszédében arra utalt, Orbán Viktor ugyanazt csinálja, amit Chamberlain csinált annak idején Hitlerrel, amikor Münchenben engedett a náci vezér követeléseinek, és odadobta Csehszlovákia egy részét Hitlernek a békéért.

– Orbán Viktor kommunikációjában mindig nagyon egyszerű ráció van, tisztán belpolitikai kommunikáció. A háború rossz, akkor én teremtek békét. Ez belpolitikai használatra szánt termék, és különösen most, amikor a magyar belpolitikában úgy tűnik, hogy van egy feljövő, potens ellenzéki szereplő. Ilyenkor ki kell emelni azokat a vélt saját pozitív tulajdonságokat, amiknek már meg van ágyazva a választóimnál. Tehát az, hogy

én világpolitikai tényező vagyok, szemben ezzel a senkivel, aki a diszkókban, csajok között dobatja ki magát. Tehát ez a ráció ebben a történetben, a politikai súlyozása saját magának és az ellenlábasának.

Aztán, hogy utána ebből nem lesz semmi, az egy másik dolog, mert a rajongók nagy része, akiket meg kell tartani, jellemzően úgyis elfogadnak mindent, amit a kormánypropaganda előad. Mindenki tudja, Orbán Viktor is nagyon jól tudja, hogy valamilyen módon ezt a konfliktust előbb-utóbb le kell csavarni, és le fog csendesedni. Nem biztos, hogy egyből kitör a világbéke holnap, sőt biztos, hogy nem, valószínűleg egy befagyott konfliktus lehet belőle, elhallgatnak a fegyverek, de a feszültség megmarad. Azt meg már lehet majd úgy kommunikálni, hogy „tessék, béke van, és én csináltam”. És a támogatók majd elhiszik.

– Az Európai Bizottság elnöke arról is beszélt, hogy miután Orbán Viktor elment Moszkvába, 24 óra sem telt el, és az oroszok lebombáztak egy kijevi gyerekkórházat. Miért csinálhatta ezt Putyin? Nem számolt vele, hogy ezzel hitelteleníti az egyetlen EU-s vezetőt, aki szóba áll vele?

– Orbán Viktor nem tényező Putyinnál, ő nem foglalkozik azzal, hogy Orbán Viktornak mi jó, mi nem jó. Valószínűleg előre kidolgozott műveleti tervek voltak. Ezt a fegyveres erők végrehajtották. Az, hogy közben Orbán Viktor ott van, senkit nem érdekelt, az elnöki hivatal meg nem szólt le a vezérkarnak, hogy toljuk meg ezeket a támadásokat három nappal. Annyira nem volt fontos Orbán nekik se.

Tehát láthatóan még az oroszok sem foglalkoznak azzal, hogy Orbán látogatásának valami eredményt próbáljanak hazudni.

Azt gondolom, hogy ebből világosan látszik, hogy ezek a látogatások teljesen hatástalanok a béketeremtés szempontjából. Az, hogy az oroszoknak mennyire fontos Orbán, egy nagyon érdekes kérdés, mert azt azért tudjuk, hogy az orosz pénz az európai politikában számos ponton ott van. Putyin nagyon sok európai politikai pártot támogat. Nem mondom, hogy pórázra vette azokat, de a pénze ott van. Emlékezetes, hogy pár hónappal ezelőtt Magyarországon is kibukott, hogy a Le Pen-féle pártok az MBH Bankon keresztül kaptak orosz pénzeket. Putyinnak nem Orbán Viktor az egyetlen eszköze az Európai Unión belül, bár tény, hogy

mint miniszterelnök kellemesen magas pozícióban van, aki egy egész állami apparátust adott esetben rá tud állítani a putyini érdek kiszolgálására.

De nem ő az egyetlen szereplő, és nem azt mondom, hogy viszonylag gyorsan ki lehetne pótolni, ha történne vele valami, de azért van jelentkező. Ott van mondjuk Fico, és még lehetne sorolni olyan politikai szereplőket, akik nem biztos, hogy teljesen elzárkóznának a Putyinnal való együttműködéstől. Ezeket nem biztos, hogy látjuk, mert nem dugják ki a fejüket, mert most Orbánra figyel mindenki. A másik része pedig, hogy ez a kapcsolat Orbán Viktornak is előnyös taktikai szinten, például most ezért tudja magát világpolitikai tényezőként eladni a saját követői, rajongói számára, más meg úgysem nagyon számít.

– Mi lett volna a helyes lépés Orbán Viktortól a kijevi gyerekkórház elleni támadás után az oroszokkal kapcsolatban?

– Az a kérdés, hogy tudna-e visszakozni. Nem tudom, hogy Orbán Viktor hogyan gondolkodik ezekről a dolgokról, de azt világosan lehet látni, hogy az ő attitűdje alapvetően olyan, hogy csak előre, nem hátra. Nagyon nehéz a pályakorrekció egy ilyen szereplő esetében, de nem tudom, hogy ezen a zsigeri hozzáálláson túl van-e valami tudatos, racionálisan végiggondolt oka. Biztosan nehéz lenne most hirtelen a magyarországi támogatói körben korrigálni ezt a dolgot.

Nincs az a propagandamédia mennyiség, ami hirtelen meg tudná magyarázni,

miután éveken át kondicionálták a rajongókat az oroszimádatra, mindenféle orosz propagandaoldalak jelentős támogatásokat kaptak, megtűrik őket a magyar médiatérben, egyre jobban terjednek. Tehát nem biztos, hogy jó ötlet lenne Orbán Viktor részéről a pályakorrekció a saját támogatói körben esetleges népszerűségvesztés miatt. De én is csak találgatok ebben a kérdésben.

– Elkövetkezhet-e egy olyan pillanat, amikor Orbán Viktor pozíciója tarthatatlanná válik?

– Bármelyik pillanatban bekövetkezhet.

Szerintem egyébként ez már bekövetkezett.

Abban a pillanatban, amikor 2022-ben nyílt agresszióhoz folyamodott Oroszország, ez a pillanat eljött. Szerintem azóta ez a pozíció recseg-ropog, inog, már nem működik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Ennél nagyobb politikai bukás kevés volt Orbán Viktor pályafutásában, mintha már nem lenne ura az államnak
A miniszterelnök szándékosan akart egy olyan szituációt előidézni, amelyben a népakarat ellenében az ő akarata érvényesül, erre válaszoltak a tömegek - mondja a politikai elemző. Óriási a bizalomvesztés a hatalommal szemben.


A szervezők szerint 200 ezer ember is lehetett a betiltott Pride-on. Bár nehéz megbecsülni, igazuk van-e, de az biztos, hogy nemcsak minden idők legnagyobb Pride-ja volt szombaton Budapesten, de az utóbbi évek egyik legnagyobb politikai demonstrációja is. Karácsony Gergely szerint a résztvevők „egy jó nagy fityiszt mutattok a pöffeszkedő és gyűlölködő hatalomnak.”

A hatalom által betiltott, de a budapesti önkormányzat által mégis megszervezett vonuláson ott voltak európai polgármesterek, képviselők, sőt, a spanyol miniszterelnök-helyettes is. A tiltó határozatot meghozó rendőrség pedig biztosította a rendezvényt, és megakadályozta, hogy bármi bajt okozzon a maroknyi szélsőjobboldali ellentüntető. Ezután a Mi Hazánk feljelentette a rendőrséget, mert szerintük nem tartották be a törvényeket. Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk a nap tanulságairól.

– Orbán Viktor az évértékelőjének egyik leghangsúlyosabb üzenete volt, hogy szerinte idén nem kell bajlódni a Pride megszervezésével, majd az alaptörvényt és a kétharmados gyülekezési törvényt megváltoztatva el is érték, hogy a rendőrség betiltsa a demonstrációt. Idézek egy klasszikust: „de sikerült?”

– Nem sikerült. Nagyon nehéz szavakat találni arra, ami történt, mert ennél nyilvánvalóbb kudarc kevés volt Orbán Viktor számára. Az elmúlt hónapokban voltak más olyan ígéretei, amelyeket nem tudott betartani, de ez, hogy miniszterelnökként kijelenti, kétharmados többség birtokában, rendeleti kormányzás mellett, hogy senki ne készüljön a Pride-ra, mert az be lesz tiltva, és ehhez meg is teszik a megfelelő lépéseket, betiltják, majd mégis létrejön Magyarország történetének talán legnagyobb tüntetése, vagy vonulása, ahol emberek azért mennek el, hogy világossá tegyék: a miniszterelnök nem mondhatja meg nekik, mit tehetnek és mit nem. Ez a tömeg azt bizonyította, hogy a miniszterelnök szava már nem bír akkora súllyal, hogy amit kijelent, azt valóban végre is tudja hajtani.

Ennél nagyobb politikai bukás kevés volt Orbán Viktor pályafutásában.

– Mi történik akkor, amikor egy rezsim eljut oda, hogy az akaratát semmibe veszik a polgárok?

– Felmerül a kérdés: milyen hatalmi viszonyok között élünk, ha a rendőrség egy betiltott tüntetést professzionálisan, dicséretre méltó módon, felelősségteljesen úgy vezényel le, hogy közben hivatalosan azt kommunikálja: a tüntetés illegális, be lett tiltva. A rend fenntartói tudatában vannak annak, hogy hiába a politikai akarat, mely szerint a tüntetésnek nem lenne szabad létrejönnie, százezer feletti embertömeg biztonságát szavatolniuk kell, ez a feladatuk, ezért tartjuk fenn az adóinkból. És

a rendőrség kiváló munkát is végzett, miközben Orbán Viktor rákényszerítette őket, hogy hivatalos közleményeikben hazudozzanak, az állam békés polgáraival szemben fenyegetőleg lépjenek fel.

Ez a kettősség a politikai akarat és az államigazgatási gyakorlat között nagyon beszédes, rámutat az állami irányítás viszonylagos szétesésére. Ma már nem csak az állami szolgáltatás minősége okoz problémát az embereknek, hanem az a látvány is, hogy

mintha a megválasztott vezetőjük, a kormányfő nem lenne ura annak az államnak,

amelyet elméletileg nap mint nap kezelnie kellene.

– Mennyi szerepe lehetett ebben annak, hogy sok európai polgármester, EP-képviselő, sőt még egy miniszterelnök-helyettes is ott volt? Így azért nagyobb tétje lett volna a rendőri fellépésnek...

– Nyilván volt szerepe. Bár felvetem: Orbán Viktort ez mikor érdekelte? De azt is gondolom, hogy a jelen lévő diplomaták nélkül is egy ország rendőrségének így kellene működnie. Nem tudom a pontos számot, hányan voltak a tüntetésen. De sokan. Ha százezer ember együtt mozog a fővárosban, egységes akarattal, teljes nyugalomban, és kiáll valamiért, akkor a diplomaták jelenléte nélkül is csak egy megoldás marad a rend fenntartására: az, amit a rendőrség most is tett. Nem volt igazoltatás, végigvitték a rendezvényt,

felismerték, hogy létezik a népszuverenitás, tehát hogy a nép dönteni akar a saját sorsáról, ezt pedig ki is fejezik.

És ha a nép így döntött, akkor a rendőrség dolga, hogy biztosítsa a rendet. Ez is történt. Csakhogy a rend biztosítása most szembement a politikai akarattal és a politikusok által megteremtett törvényi, jogszabályi háttérrel. Ez a feszültség eddig nem volt része a demokráciánknak. Ez szerintem független volt a diplomaták jelenlététől. Ki kell mondani: Orbán Viktor felelőssége, hogy előállt ez a helyzet.Mert nem lehe t mást feltételezni, mint hogy

a miniszterelnök szándékosan akart egy olyan szituációt előidézni, amelyben a népakarat ellenében az ő akarata érvényesül,

vagyis hogy betiltja a Pride-ot, mert neki ez politikailag így tetszik. Erre válaszoltak a tömegek: vállalták a fenyegetéseket, az esetleges bírságokat, amelyek nem lesznek.

– Nekem végig volt egy „light-os 56-os" érzésem: október 23-án délelőtt is ment a huzavona, hogy be van-e tiltva a délutáni felvonulás vagy sem. Aztán szerencsére az analógia itt véget is ért, mert nyugodtan zajlott le minden.

– Nekem inkább az 1988-as Bős–Nagymaros párhuzam jutott eszembe. Ott is volt egy ügy, amiről azt gondolta a hatalom, hogy senkit nem fog érdekelni, mégis egyre nagyobb tüntetések lettek belőle, amelyek elindították a rendszerváltást. Most is valami hasonló történik:

óriási a bizalomvesztés a hatalommal szemben. Az emberek nem hisznek a miniszterelnöknek és a kormányának. Azt mondják: ha te, Orbán Viktor azt mondod, hogy nem tehetek meg valamit, akkor én csakis ezért már meg fogom tenni.

A kérdés az, hogy ez az attitűd milyen más területekre fog még kihatni. Ez a tegnapi esemény ugyanis nem pusztán csak egy Pride volt. A kormány részéről a következő hetekben nyilván megpróbálják elérni, hogy mindez csak egy Pride-ként maradjon meg az emlékezetben. De ez nem csak az volt. Ott volt természetesen a hagyományos Pride-közönség is, de mellettük megjelent a magyar polgárság tízszeres erővel, sokan közülük életükben először. Nem azért jöttek, mert Pride-on akartak részt venni, hanem mert úgy gondolták: ha valaki Pride-ot akar szervezni, akkor azt nyugodtan megtehesse az Európai Unió egyik fővárosában.

Megvédeni jöttek a Pride-osokat, és ezt igen felemelő volt látni.

Miközben ez a jelenség messze nem független attól, hogy ők Orbán Viktort hibáztatják ezen helyzet fennállásáért, és persze számos más dologért is, amelyet ezzel a tüntetéssel, mert ez az volt, ki tudtak békésen és vidáman fejezni.

– Állított-e ez elő olyan kollektív társadalmi tapasztalatot, ami meggyorsíthat bizonyos folyamatokat? Az emberek e Pride után felvérteződtek a tapasztalással, hogy igenis meg tudjuk csinálni azt, amit akarunk, és ez talán a még apátiában lévőket is felrázhatja?

– Ami biztosan kijelenthető, hogy Budapest hosszú távra elveszett a Fidesz számára. Az viszont továbbra sem látható, hogy mi történik Budapesten kívül. Egyelőre nem lehet ebből a nagy Pride-eseményből országos következtetéseket levonni. Az látszik, hogy országos szinten a Fidesz már elveszítette a többségét. A Medián és az Závecz kutatásai számomra többet jelentenek, mint a Nézőpont Intézeté, amely túlságosan sok kormányzati megrendelést kap, nem is létezne ezek nélkül. Korábban is voltak jelek arra, hogy Budapesten elindult Hankiss Elemér szavaival, egy második polgárosodás, vagy második társadalom kialakulása.

A NER alatt is épül egy tudatos polgárság, amely képes ilyen tettekre, mint amit tegnap láttunk. Azt azonban ettől még nem tudjuk pontosan, mi van a vidéki Magyarországon.

A kutatások azt mutatják, mintha a városok szintjén is elindult volna az átbillenés, a Fidesz elvesztette a bizalmat ezeken a helyeken is. Ha ez igaz, akkor nagyon nehéz lesz megnyernie a következő választást.

– Sokan mondják, hogy a Fidesznek még van egy nagy eszköz a tarsolyában: a választási törvény módosítása. Nem nőtt meg ennek a kockázata Orbán Viktor számára a mai tömeget látva?

– A választási törvényt még lehet módosítani, és én is számítok rá, hogy lesz ilyen próbálkozás. Az a változtatás meg fogja mutatni, hogy Orbán Viktor hogyan is gondolkodik, a 2026-os választásokról, illetve hogy milyen politikai berendezkedésre készül. De ezzel még várnunk kell. Ne felejtsük el azonban azt, hogy

ma újra megerősödött egy politikus: Karácsony Gergely. Ráadásul érdekes módon Karácsony és Magyar Péter most egymást akaratlanul is erősítették.

Magyar Péternek jó volt, hogy nem neki kellett felvállalni ezt a tematikát, hanem megtette helyette egy másik politikus, Karácsony Gergely, ő áll ugyanis Pride-ügyben vitában a kormánnyal. A kormány pedig így nem tudott közvetlenül Magyar Péterrel konfrontálódni Pride-ügyben, pedig ez lett volna az eredeti szándéka. Karácsony nagyon jó pozícióba került azzal, hogy kockáztatott és élére állt ennek az eseménynek. Karácsony győzött. Ez nagy politikai siker neki. Így most az ellenzéki oldalon Magyar Péter mögött már van minimum egy olyan szereplő, aki adott esetben a helyébe tud lépni, ha valami miatt Magyar meggyengülne. Ha az ellenzéki tábor egyben tud maradni, mert felismeri, hogy Orbán Viktort csak egységben lehet legyőzni, akkor mindig lesz olyan politikai vezető, aki képes lesz vezetni ezt a tábort a Fidesszel szemben.

– Még mindig elképzelhető, hogy megpróbálják levenni a tábláról Magyar Pétert?

– Ebben az országban, ismerve a történelmét akár több száz évre visszamenőleg is, sok mindent elképzelhetőnek tartok. Jelenleg csak abból tudunk kiindulni, amit látunk:

Magyar Péter jól csinálja, Karácsony Gergely jól csinálta, és Orbán Viktor pedig egy újabb politikai kudarcot könyvelhet el. 2025 nem az ő éve eddig. ahogy 2024 sem volt az. Az a fajta tévedhetetlenség, ami eddig körüllengte őt, megszűnt.

Szerintem már a saját táborán belül is érzik, hogy a főnök mintha stratégiai homályba került volna.

– Kíváncsiak lehetünk, mit mutatnak majd a következő mérések a Pride után?

– Persze, nagyon is kíváncsiak vagyunk rá, mit fogunk látni. És nem csak arra, hogy a számok mit mutatnak, hanem hogy ez az esemény a lelkekben milyen folyamatokat indít el. Ha csak a közösségi médiát nézzük: már a tüntetés előtt is az emberek az arcukkal vállalták, hogy részt vesznek rajta. A tüntetés alatt is, és utána is kommunikálták, hogy ott voltak. Minimum százezer ember, nyilván családtagjaik, barátaik is vannak, közöttük a politika beszédtéma. Ez óriási erő, főleg úgy, hogy közben

ott volt a fenyegetettség, hogy akár több százezer forintra is megbüntethetik a résztvevőket. És ez sem érdekelte őket.

Orbán Viktornak keresnie kellene, hogyan tudná megfordítani ezeket a rá nézve negatív folyamatokat. Ő ugyanis súlyos stratégiai hibát követett el: kivezényelte magát a politikai centrumból. Végigsétáltam a tüntetésen, és azt láttam, hogy kulturált, középosztálybeli emberek vonulnak, miközben a másik oldalon, elkülönítve, ott állt 15 ember fekete ruhában, akik a Pride ellen tüntettek, olyan üzenetekkel például, hogy „mi vagyunk Spárta, nem Athén”, meg hasonlók. Szomorú volt látni, hogy Orbán Viktor most ezeknek az embereknek az oldalán áll. Velük szemben, vele szemben pedig ott álltak a tömegek.

– Az korábbi Pride-okon alig volt kevesebb ellentüntető, mint most, miközben most erős bátorítást kaptak a kormányzattól.

– Ráadásul hatalmas kampány előzte meg az egészet. Én is azt gondoltam, hogy erős ellentüntető mag lesz. De nem volt. Semmi nem volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Kuncze Gábor a Pride-ról: A rendőrség meg sem próbál büntetni, akik ezt kitalálták, vereséget szenvedtek
A volt belügyminiszter szerint súlyos tévedés volt Orbán Viktor részéről, hogy egy egyébként problémamentes demonstrációt betiltatott, a rendőrség pedig a jogszabályoknak és feladatkörének megfelelően járt el.


A rendőrség már napok óta hallgat arról, számíthatnak-e büntetésre azok, akik részt vettek a Pride-on, pedig korábban a kormány még a gyülekezési törvényt is megváltoztatta, hogy lehetővé tegye arcfelismerő kamerák bevetését a betiltott rendezvényeken, Tuzson Bence igazságügyi miniszter kijelentette, szabálysértésnek minősül, ha valaki részt vesz a felvonuláson.

Kuncze Gábor 1994 és 1998 között volt Magyarország belügyminisztere. Őt kérdeztük arról, szerinte kell-e bárkinek is büntetéstől tartania, és hogyan értékeli a rendőrség szombati fellépését.

– Miközben a rendőrség folyamatosan azt kommunikálta, hogy a szombati rendezvényt betiltotta, meg sem próbálta feloszlatni a tömeget, ehelyett biztosította az útvonalat. Mi történhetett?

– Ennek a hátterét természetesen nem ismerjük pontosan, de a rendőrség a törvényben foglalt feladatainak megfelelően járt el. Ha elolvassuk a vitában megszólaló jogászokat (nem politikusokat), nekik egyöntetűen az a véleményük, hogy a főváros, vagy bármely önkormányzat a saját területén nem köteles engedélyt kérni rendezvény megtartására. Természetesen, ha közterületet vesznek igénybe, akkor a rendőrségnek jelen kell lennie a rend fenntartása érdekében. Ezen túlmenően a rendőrségnek jelen esetben nem voltak további feladatai.

A rend fenntartását viszont kiválóan ellátták: elterelték a tömeget, és így megelőztek egy spontán összetűzést a szélsőjobboldali tüntetők és a demonstrálók között.

Ez a döntés a rendőrség részéről dicséretes és szakszerű volt.

– Számomra úgy tűnik, mintha a rendőrségnek lenne egy politikai „énje”, amelyik azt kommunikálta, hogy ez egy betiltott rendezvény, miközben engedélyt adott a szélsőjobboldalnak szinte ugyanarra a területre, és van egy szakmai énje, amelyik közben rendben végzi a dolgát.

– Inkább az ön szavaival élve, a rendőrségnek van egy „énje”, és van egy „felettes énje”. Az „énje” az, amelyik ismeri a jogszabályokat és azok szerint cselekszik. Felettesei pedig törvényes felügyeletet gyakorolnak felette, és a dolgok így mennek a maguk útján. Természetesen előfordulnak túlkapások is, láttunk ilyeneket az elmúlt 30 évben bőven, de jelen esetben a rendőrség a jogszabályoknak és feladatkörének megfelelően járt el.

Hogy a korábbi napokban és hetekben milyen politikai handabandák kísérték ezt az egészet, az egy más kérdés.

Valószínűleg a rendőrség az utasításoknak megfelelően kommunikált, de a rendezvény során a törvények szerint végezte a dolgát.

– Akkor nézzük ezt a „felettes ént”, amely most akár ismét előtérbe kerülhet, és azt mondhatja: nosza, kezdjünk el büntetni. Az arcfelismerő rendszer használata kapcsán ez egyáltalán lehetséges? Van rá jogszabály, ezt tudjuk, de technikailag kivitelezhető-e, hogy több tízezer emberrel szemben indítsanak eljárást? Van erre elegendő emberi erőforrás, papír, infrastruktúra?

– A rendőrség jelenleg nem akar büntetni. Természetesen lehet büntetni felvételek alapján, például ha valaki közterületen súlyosan megszegi a közlekedési szabályokat, a rendőrség büntethet, és az meg is áll jogilag. De jelen esetben nincs olyan felvétel. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy ha valakinek az volt az ötlete, hogy Budapestet Peking mintájára kamerákkal figyelje meg, az is problémás lenne. Ráadásul maga a rendőrség terelte más útvonalra az embereket. Ha például az Erzsébet hídra terelés ott helyben született döntés volt, akkor utólag nehezen lehetett volna oda kamerákat felszerelni. De ezt nem tudom biztosan.

Viszont, ha a rendőrség mégis ezzel próbálkozna, akkor újra életbe lép a jogállam.

Az ügyek eljutnak a bíróságra, és ott azt vizsgálják majd, hogy a demonstráció törvényes volt-e. Véleményem szerint a bíróság azt fogja megállapítani, hogy az volt, így nincs alapja bírság kiszabásának. Egyébként is, engedély nélküli demonstráción való részvétel miatt büntetni a fővárosi rendezvény résztvevőit, ez teljesen kizárt. Ha a rendőrség önállóan jár el, ebbe bele sem kezd.

– A feljelentéseiről elhíresült Tényi István ezúttal azt javasolta, hogy gyakoroljanak közkegyelmet a Pride-on résztvevőkkel szemben.

– Ez a javaslat körülbelül olyan, mint amikor azt mondták, hogy „Orbán Viktor mesterterve valósult meg”, miszerint ő szándékosan idézte elő ezt a helyzetet, hogy az ellenzéket egy ernyő alá sodorja, ami egyszerűen nevetséges. A közkegyelemre való hivatkozás is hasonló. Ha közkegyelem alapján mindenkit mentesítenének, azzal úgy tüntetnék fel magukat, mint nagyvonalú, megértő szereplők, miközben

valójában elkerülnék azt a vitát, hogy egyáltalán joguk volt-e szankcionálni.

Egyébként közkegyelmet már gyakoroltak korábban. A taxisblokád idején is, majd a 2006-os zavargások résztvevőit részesítette a Fidesz 2010 után, közkegyelemben. De mekkora különbség van a két korábbi eset és a mostani között! A szombati rendezvényen semmilyen atrocitás nem történt, rendben lezajlott, míg 2006-ban súlyos összecsapások voltak. A közkegyelem mostani emlegetése egyszerű kimenekülési kísérlet. A Fidesz így próbálja menteni a menthetőt.

– Van-e annak jogi lehetősége, hogy valaki azt mondja: „én nem kérek közkegyelmet”, és jogi útra tereli az ügyet?

– Ahhoz, hogy jogi útra lehessen terelni az ügyet, előbb valakit konkrétan fel kell jelenteni a részvételéért, névvel, címmel. A trükk éppen az, hogy a közkegyelemre hivatkozva nem indítanak eljárást senki ellen.

– Orbán Viktor eleinte kijelentette, hogy nem lesz Pride, kár is készülni rá. Aztán, ahogy haladtak az események, előálltak azzal, hogy nem fognak beavatkozni, mert „nem szokás Magyarországon bántani egymást”. Majd szombaton minden eddiginél nagyobb Pride-ot rendeztek. Hogyan lehet definiálni egy olyan államhatalmat, amely képtelen érvényt szerezni a saját akaratának?

– Én ezt kissé másként látom. Az állam képes cselekedni, és képes nagyokat hibázni is. Ha hibázik, a legszerencsésebb, ha ezt belátja, és visszavonul. Most ez történt. Súlyos tévedés volt a miniszterelnök részéről, hogy egy egyébként problémamentes demonstrációt betiltatott.

Ez egyértelműen politikai haszonszerzési kísérlet volt, semmilyen más célja nem volt.

Amikor kiderült, hogy ez nem fog működni, nem visszavonultak, hanem fenyegetőzéssel és törvénykezéssel próbálták érvényt szerezni az akaratuknak. Mikor ez sem vált be, kommunikációs trükkökkel próbálják visszavonulásukat győzelemként beállítani. De a valóság az, hogy egy nagyon rossz elképzelés megbukott. Akik ezt kitalálták, vereséget szenvedtek. Ami ennél is fontosabb: a civil társadalom és a jogállam viszont győzött.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Lengyel Tamás a Pride-ról: Zászló, zászló, szív - Ezt még Kapu Tibor is látja
A színész posztja alapján szintén ott sétált a 200 ezresre becsült tömegben. A rövid bejegyzésben kétszer is odaszúrt Orbán Viktornak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. június 28.



Szombat délutáni bejegyzése alapján Lengyel Tamás is a 200 ezresre becsült tömegben sétált a Pride-on. A színész fotója alapján akkor járhatott a Ferenciek tere magasságában, amikor az emberek már teljesen megtöltötték az Erzsébet hidat.

Lengyel két szivárványos zászló mellé egy piros szívet tett a poszt elején, utalva az Orbán Viktor által életre hívott Harcosok Klubja elhíresült sorvezetőjére.

Ezután ugyancsak a miniszterelnök egyik korábbi, választási győzelem után elmondott győzelmi beszédéhez hasonlóan írta le a tömeg méretét:

„Ezt még Kapu Tibor is látja”

- olvasható a színész bejegyzésében, aki a héten a Nemzetközi Űrállomásra első magyarként eljutó árhajósra célzott.

Lengyel Tamás ezzel Orbán 2022 áprilisában mondott beszédére utalt. Akkor a miniszterelnök a negyedik kétharmados választási győzelem után úgy fogalmazott: „Akkora győzelmet arattunk, hogy még a Holdról is látszik, de Brüsszelből egészen biztosan”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Havas Henrik: Orbán Viktornál tetten érhető a zavart gondolkodás, a hallucinációk és téveszmék gyors térnyerése
Az újságíró szerint vannak olyan emberek, akik a képzelet és a valóság határán állnak, és nem mindig tudják megkülönböztetni, hogy amit látnak, esetleg hallanak, az valós vagy sem.
F. O. - szmo.hu
2025. június 28.



Havas Henrik Orbán Viktor szerda reggeli, brüsszeli rögtönzött sajtótájékoztatójáról fejtette ki véleményét a közösségi oldalán. A miniszterelnök az Ukrajna uniós csatlakozása ellen indított kormányzati szavazás eredményéről azt mondta: a leadott szavazatok 95 százaléka, vagyis 2 168 431 szavazat nem támogatta Ukrajna európai uniós csatlakozását.

„Vastagabb lett, férfiasabb lett a hangom, végül is több mint kétmillió magyar ember hangján fogom ma azt mondani a tárgyaláskor, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását. Ezek a szikár tények” – mondta Orbán Brüsszelben.

„Engem egyetlen egy dolog érdekel ebben a pillanatban: ki volt az az idióta, aki azt mondta a magyar miniszterelnöknek, hogy vastagabb, férfiasabb lett a hangja?

Nem tudok másra gondolni, mint hogy Orbán hormonkezelésen esett át, és már arra készül, hogy egy újabb Voks25-tel megalapozza a halálbüntetés visszaállítását,

és akkor még vastagabb lesz a hangja” – fogalmazott az újságíró a Facebookon, ezután pedig arról írt, hogy megpróbált utánajárni, „mivel magyarázható, hogy Orbán Viktor valóban azt gondolja, hogy nem 26 EU-s tagországnak van igaza, hanem egyedül neki”.

„A szakirodalom szerint vannak olyan emberek, akik a képzelet és a valóság határán állnak, és nem mindig tudják megkülönböztetni, hogy amit látnak, esetleg hallanak, az valós vagy sem.

Miután annak idején 8 hónapig a Lipóton dolgoztam, pontosan tudom, hogy ezek a tünetek hatalmas megterhelést jelentenek a betegek számára, ezért Orbán Viktornál tetten érhető a zavart gondolkodás, a hallucinációk és téveszmék gyors térnyerése.

Ha valaki a fentiek alapján bipoláris zavarra tippel, az téved. Én annak idején a pszichiátrián elég sok skizofréniában szenvedő emberrel találkoztam… Egyáltalán nem tartom lehetetlennek, hogy lesz még nemzeti konzultáció a halálbüntetés visszaállításáról. Ez olyan biztos, mint Orbán Viktornak az az álláspontja, hogy ha nem is értünk mindig egyet egymással, nem szoktuk bántani egymást. 2006-ban sem ostromolta senki a tévészékházat, az csak egy közönségtalálkozó volt” – írta Havas.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: