Lattmann Tamás: Az Európai Parlamentnek nincs hatása arra, hogy az EU háborúba lép vagy sem
Június 9-én olyan választás lesz Magyarországon, amilyenre még nem volt példa. Az emberek egyszerre dönthetnek arról, hogy melyik párt képviselőit küldik az Európai Parlamentbe és arról, hogy ki legyen a polgármester, valamint a lakóhelyük önkormányzati képviselője a következő öt évben. Utóbbi szavazásnak külön pikantériát ad, hogy a legutóbbi önkormányzati választást 2019 októberében tartották, így az akkor megválasztott polgármesterek és képviselők még akkor is hivatalban maradnak idén őszig, ha esetleg nem sikerül újra elnyerniük a választópolgárok bizalmát. Eközben pedig a vasárnap megválasztott új önkormányzatok vezetőinek már a győzelem tudatában lesz egy hosszabb nyári szünetük.
A legnagyobb ellenzéki esélyessé vált Tisza Párt alelnöke, Magyar Péter rendszeresen úgy beszél a vasárnapi voksolásról, mintha az az Orbán-kormány sorsáról dönthetne, Orbán Viktor pedig már szinte élet-halál kérdésnek állítja be a szavazást, amin eldőlhet, háború vagy béke lesz Európa és Oroszország között. De mi valójában ennek a választásnak a tétje, miről döntünk, amikor képviselőket küldünk az Európai Parlamentbe? Erről beszélgettünk Lattmann Tamás nemzetközi jogássszal.
– A Fidesz szerint a mostani választás tétje a háború vagy a béke. Az Európai Parlament dönthet arról, hogy az Európai Unió háborúba lépjen bárkivel szemben?
– Nincsenek erre vonatkozó rendelkezések az Európai Unió alapító szerződéseiben, hiszen nem is nagyon lehetnek, mivel az EU nem egy állam, hanem egy nemzetközi szervezet, aminek ráadásul önálló külpolitika képző hatalma vagy képessége nincs is. Ezért van, hogy
Természetesen ez nem zavarja az Európai Parlamentet abban, hogy néha mégiscsak megszólaljon, hiszen állásfoglalásokat elfogadnak, és ezeket szavazás útján fogadja el az EP, de ezeknek kifejezetten jogi, vagy bármilyen egyéb módon kötelező hatása nincsen. Politikai üzenetet ezek jelentenek természetesen, de még az Európai Unió intézményrendszerére nézve sem kötelezőek. Az orosz-ukrán háború kitörése óta minden egyes Oroszországgal szembeni szankcióról szóló uniós döntést a Tanácsban kell meghozni konszenzussal, ahol pedig a miniszterelnök képviseli Magyarországot.
Nincs ilyen hatásköre az Európai Parlamentnek, és várhatóan nem is nagyon lesz.
– Magyarország 21 képviselőt küld majd vasárnap az Európai Parlamentbe. Nekik mekkora hatásuk lehet a következő öt év döntéseire, és egyáltalán mekkora erőt jelent ez a 21 képviselő az EP-ben?
– Az Európai Parlamentben összesen 705 képviselő van.
Az európai parlamenti frakciók jellemzően nem is nemzeti vagy tagállami alapon szerveződnek, hiszen erre egyébként a létező szabályok sem adnak lehetőséget. Az Európai Parlamentnek pont az a lényege, hogy egyfajta tagállamok feletti intézményként az itt dolgozó képviselők az európai ügyeket ténylegesen európai ügyekként lássák és akként is gondolkodjanak rajtuk, akként is kezeljék azokat. Természetesen azért látjuk, hogy az EP-képviselők a saját tagállami érdekeiket is szem előtt tartják, hiszen mégiscsak otthon választják meg őket a választóik. Így politikai értelemben irreális elvárás lenne velük szemben, hogy teljes mértékben figyelmen kívül hagyják, hogy honnan érkeztek. Ráadásul azt gondolom, hogy ez nem is lenne helyes. Mondok egy konkrét példát: a 2000-es évek közepén az egyik legnagyobb jogalkotási vita az úgynevezett szolgáltatási irányelv tervezetén alakult ki az Európai Unióban. Ennek az volt a lényege, hogy az Unió területén a szolgáltatások nyújtására minden államban teljes mértékben azonos szabályok legyenek irányadóak. Ebből következően a magasabb vásárlóerővel bíró nyugat-európai szolgáltatási piacon meg tudtak jelenni az alacsonyabb árakkal dolgozó kelet- és közép-európai szolgáltatók. Ennek kapcsán történt meg, hogy a Franciaországból származó liberális beállítottságú EP-képviselők, akiknek tankönyv szerint támogatniuk kellett volna ezt az irányelvet,inkább abba az irányba mozogtak el, hogy a francia állam kicsit protekcionalista jellegű hozzáállását vitték, és nem tudták lelkesen támogatni az ötletet.
Az Európai Unióban nagyon sok politikai érdek működik egyszerre, amiknek nem is lehet egyszerre megfelelni.
– Egyáltalán milyen hatással van az életünkre az Európai Parlamentnek?
– Az intézménnyel kapcsolatban él egy kép a köztudatban, ami bizonyos mértékig téves. Az EP-nek bár kiemelten komoly politikai jelentősége van, de például az uniós jogalkotásban nem egyedüli szereplő. Az Európai Unió legfontosabb tevékenysége a jogalkotás, ebben pedig az EP-nek együtt kell működnie az Európai Unió Tanácsával, ami a tagállamok kormányzatainak a képviseletét jelenti. Ennek megfelelően a jogalkotásban a fontossága nem is abszolút jellegű, ugyanakkor természetesen az európai politikai színpad felrajzolásához nélkülözhetetlen az Európai Parlament. A tankönyvek szerint a parlamenteknek mindig van egyfajta szórakoztató funkciója, ami az Európai Parlamentre is igaz, jelesül az, hogy
tehát a választópolgárok erre jobban odafigyelnek, és a közvetlen választás miatt maguk az EP-képviselők is érdekeltek abban, hogy elmagyarázzák a választóknak, hogy mi történik, hogy bemutassák az európai uniós politikát. Tehát ebből a szempontból politikai értelemben talán az egyik legfontosabb európai uniós intézményről beszélünk. Ami a tényleges munkát, jogalkotást, egyebet illeti, ott azért nem ez a legfontosabb intézmény, akárhonnan is nézzük.
– Miben különbözik az Európai Parlament és az Európai Tanács munkája, és mi az, amit az Európai Parlament tulajdonképpen csinál?
– A legnagyobb különbség a közvetlen választottság tényében van. Az EP-képviselőket ötévente egy olyan nagy európai választáson választjuk meg, ami most vasárnap is következik. Ehhez képest a Tanács és annak mindkét szintje, vagyis az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa is, a tagállami kormányzatok képviseletét jelenti.
A minisztereket és a miniszterelnököt minden államban a saját választási szabályaik alapján választják meg a helyi választópolgárok, ami Magyarország esetében a parlamentáris modellnek köszönhetően egy közvetett választást jelent. Hiszen nálunk a miniszterelnököt nem közvetlenül választjuk, hanem előbb megválasztjuk az országgyűlési választásokon magát az új országgyűlést, majd ez az országgyűlés dönt a miniszterelnök személyéről. Ez a fajta közvetett legitimáció az, ami megjelenik a Tanács különböző szintjein. Ami pedig az európai politizálást illeti, ez a különbség még látványosabbá válik, hiszen a Tanácsra jellemzően nem nagyon szokott odafigyelni a közvélemény. Ha igen, akkor is jellemzően rosszul, és akkor is általában mindig összekeverik az Európai Tanácsot és az Európai Unió Tanácsát. Nem mindig egyértelmű a választók számára, hogy mikor milyen döntés melyik szinten kell, hogy megszülessen. Ezért aztán alapvetően az Európai Parlamentre figyelnek oda a választók.
1979 óta az alapító szerződések folyamatos módosítgatásaival a tagállamok ezt a fajta növekvő befolyást biztosították az Európai Parlamentnek, hiszen akkoriban még a jogalkotásban sem volt olyan jelentős szerepe a parlamentnek, mint napjainkban. Ma már azonban a jogalkotásban megkerülhetetlen, bár még mindig ott van mellette a Tanács. Most még nem látjuk, hogy ez a folyamat hova fog kifutni a jövőben, ami nagyrészt attól függ, hogy az Európai Unió tagállamai hajlandóak-e az alapító szerződések további módosítására. Vagyis elmondható az EP-ről, hogy van egyfajta politikai befolyásnövekedés, de hogy ez mennyiben lényegülhet át ténylegesen jogalkotói hatalommá a későbbiekben, az a tagállamok döntésén múlik.
– Vasárnap nemcsak az európai parlamenti képviselőkről szavazunk Magyarországon, hanem önkormányzati választás is lesz. Véleménye szerint az átlagszavazó szempontjából az önkormányzati vagy az európai parlamenti választás a fontosabb?
– Azt gondolom, hogy az átlagpolgár mindennapi életét jobban befolyásolja a helyi önkormányzat, és az, hogy ott milyen döntések születnek. Mondom ezt annak ellenére, hogy nekem mind a személyes, mind a szakmai érdeklődésem nyilván sokkal hangsúlyosabb az európai parlamenti választások eredménye miatt. Ugyanakkor azt világosan hozzá kell tenni, hogy a helyi önkormányzatoknak abban a jogszabályi környezetben kell dolgozniuk világszerte, amit az adott állam jogalkotása hoz létre, aminek esetünkben ma már elválaszthatatlan részét képezi az európai uniós intézményrendszer. Szerintem ezeket a rendszereket érdemes egyben látni, azaz itt valójában egy egymásra épülő, hierarchikus, strukturális rendszer van.
Ennek a hatásait még nem is látjuk, fogalmunk nincs arról például ma, hogy mi történik akkor, ha mondjuk egy június 9-én még hivatalban lévő polgármester elveszíti a választást, és úgy kell még hónapokig dolgoznia, hogy tudja: októberben jön majd az utódja. Egyelőre elképzelni sem tudjuk, hogy az ilyen helyzeteknek milyen hatásai lesznek az önkormányzatok belső működésére. Visszatérve a kérdésre: összességében azt gondolom, hogy mindkét választás fontos, ám a mindennapi élet szempontjából az önkormányzati annyiban lehet fontosabb, hogy az általuk hozott döntések közvetlenebb hatást tudnak gyakorolni a polgárok életére.
