L. Ritók Nóra: „Az iskolaőr az adott ügyet kezelheti, de az okokat nem”
Mi is beszámoltunk róla, hogy közzétették azon iskolák listáját, ahol a következő tanévtől iskolaőröktől várják a fegyelem fenntartását.
Feltűnő, hogy a közel ötszáz intézményből majdnem 300 általános iskola, ami elfogadhatatlan L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány szakmai vezetője szerint. Mint lapunknak elmondta, a listán szereplő középiskolák között biztosan van számos komoly problémával küzdő, adott esetben olyan is, ahol akár a kábítószer kérdéskörével kell megküzdeni a tanároknak, de hangsúlyozta, hogy
az általános iskolában nem lenne helye a rendőri fegyelmezési eszközöknek. Ott pedagógiai módszerekkel kellene dolgozni, és elérni azt, hogy ezek olyan jól működjenek, hogy a középiskolákba már olyan gyerekek kerüljenek fel, akiknek stabil alapkészségeik vannak.
Sajnos nem látni a törvényben olyan differenciálást, ami különbséget tenne az iskolaőrök általános iskolai és szakiskolai feladatköre között, azaz
előfordulhat, hogy 12-14 éves gyerekek esetében is élhetnek az igazoltatás, a testi kényszer vagy akár a bilincs eszközével.
L. Ritók szerint általános iskolás korú gyerekeknél arra kellene összpontosítani, hogy megfelelő segítséget kapjanak a pedagógusok ahhoz, hogy a halmozottan hátrányos helyzettel bekerülő gyerekek fejlesztését, stabilizálását meg tudják oldani. Ahogy fogalmazott
„6-14 éves gyerekekhez nem rendőri, hanem pedagógiai eszközökkel kell nyúlni”.
Kifejtette azt is, hogy alsó tagozatban kellene elsajátítania a gyerekeknek az alapkészségeket, mert később ennek hiányában behozhatatlan hátrányba kerülhetnek. Ez pedig vezethet olyan deviáns viselkedéshez, amiben a gyerek már nem a tanulással akar kitűnni, hanem mással akarja felhívni magára a figyelmet, elcsúsznak a fókuszok, és a tanár is azt érzi,, hogy az ezáltal kialakult problémát a rendelkezésére álló eszközökkel nem tudja megoldani.
Beszélt arról is:
alapvető probléma, hogy ismerete szerint a feltüntetett általános iskolák zöme szegregálódó vagy szegregált intézmény, ahol a már meglévő szegregációt csak tovább erősíti, ha az iskolaőrség erodálja az intézmény hírét.
Szerinte ugyanis az iskolaőrség egyfajta bélyegként fog szerepelni az adott iskolákon, azaz azt fogják jelezni, hogy ez egy olyan hely, ahol a gyerek veszélyben van, ahol csak rendőrrel tudják fenntartani a rendet. Félő, hogy a szülőknél iskolaválasztáskor döntő szempont lesz, hogy nem akarják olyan intézménybe íratni a gyereket, ahová rendőr szükséges.
Hozzátette ugyanakkor, nem pontosan érti, hogy egyes szegregált iskolák miért kerültek be a programba, míg mások nem. Mint elmondta a tapasztalata nem mutatja azt, hogy az egyik helyen annyival súlyosabb lenne a helyzet, mint máshol.
L. Ritók Nóra arról is beszélt, hogy a most deviáns viselkedésűnek számító diákok nagy részének szülei sem kaptak elég segítséget sem az iskolában, sem a saját családjuktól arra, hogy szakmát tanuljanak, és jobb életminőségük legyen.
A probléma tehát sok helyütt minimum egy generáció óta húzódik, a megoldás pedig sokkal bonyolultabb, mint amit az iskolaőr jelenléte meg tudna oldani.