HÍREK

Különgéppel repült Orbán Viktor minden harmadik külföldi útjára

Több mint száz napot töltött külföldön 2020 januárja és 2022 augusztusa között a miniszterelnök, bizonyos utak az adatok szerint nagyon sokba kerülhettek.

Link másolása

Majdnem 380 millió forintba kerültek Orbán Viktor külföldi útjai 2020 januárja óta – tudta meg az rtl.hu. A miniszterelnök minden harmadik alkalommal a „nem kormánygépként” használt Airbus A319-es géppel repült. A szállásokra 100 és 200 ezer forint között költöttek fejenként, de a miniszterelnök idei párizsi útján ennek a többszöröse ment el erre.

Hivatalos látogatásai miatt összesen több mint száz napot töltött külföldön 2020 januárja és 2022 augusztusa között Orbán Viktor, összesen több mint 220 millió forintot költöttek a miniszterelnök, valamint az őt kísérők szálláshelyeire, és csaknem 140 millió forint ment el az útiköltségre

- írta meg a lap. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közérdekű adatigénylésre adott tájékoztatása szerint összesen 15 millió forintnyi napidíjat számoltak el a delegációk tagjai a több mint 70 út alatt.

A szállásoknál volt néhány kiugró eset is. Idén januárban29-e és 30-a között Párizsban Nicolas Sarkozy korábbi francia köztársasági elnökkel tárgyalt a kormányfő, az összesen 7 fős delegáció szállására 5,2 millió forintot számoltak el, ami fejenként csaknem 750 ezer forint. A külügyminisztérium tájékoztatásából csak annyi derült ki, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda három munkatársa, valamint három biztonsági őr kísérte el a miniszterelnököt.

Drága volt a májusi brüsszeli út is, ahol 6,2 milliót költöttek a 12 fős delegáció szállására (ez fejenként több mint 500 ezer forint). Ez ráadásul egynapos út volt mindössze, az adatok alapján a kormányfőnek még aznap tovább kellett utaznia Londonba.

Bizonyos utak láthatóan nagyon kevésbe kerültek, ennek az lehet az oka, hogy még nem történt meg a teljes elszámolás, és több tétel később érkezhet be. A kormány szerint az Airbus A319-s repülőt nem „kormánygépként” használja, ám kiderült, hogy Orbán Viktor a külföldi utak mintegy harmadában – összesen 24 alkalommal – ezzel utazott külföldre.

A miniszterelnök kísérete általában 15-20 főből áll, de tavaly novemberben például több mint ötvenen utaztak vele Isztambulba.

Orbán Viktort időnként elkíséri egy meg nem nevezett családtagja is, a lap szerint vélhetően a felesége lehet az. A delegációnak gyakori tagja Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtósa, Rahói Zsuzsanna főtanácsadó, valamint az áprilisi választás óta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai tanácsadója, illetve Máté János, a Miniszterelnöki Programiroda vezetője. A politikusok közül Szijjártó Péter, Gulyás Gergely és Nagy István agrárminiszter kísérte el legtöbbször.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Elveheti a kormány a tanárok közalkalmazotti státuszát
A kormány akár egy új jogállási törvényben is meghatározhatja a pedagógusok bérezését. A szakszervezetek nagyon nem támogatják az ötletet.

Link másolása

Nem reagált érdemben a kormány a pedagógusok sztrájkköveteléseinek egyetlen pontjára sem. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kezdeményezett egy egyeztetést, amelyet végül Maruzsa Zoltán államtitkár hívott össze - írta a Népszava.

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője szerint a szakszervezetek ismét annyit kértek, kapjanak érdemi válaszokat például a 45 százalékos béremeléssel, a munkaterhek csökkentésével, az iskolai sztrájkot korlátozó törvény és a tanárok kirúgását megkönnyítő kormányrendelet visszavonásával kapcsolatos követeléseikre.

Egyelőre incs előrelépés a bérrendezések ügyében, de az elhangzott, hogy a kormány akár egy új jogállási törvényben határozná meg a pedagógusok bérezését. A PSZ alelnöke, Totyik Tamás a lapnak azt mondta, hogy ennek az lehet a következménye, hogy a szakképzésben oktató kollégáikhoz hasonlóan a köznevelésben dolgozó pedagógusok is elveszíthetik közalkalmazotti jogviszonyukat.

Ezt sem a PSZ sem a PDSZ nem támogatja, mert az több munkavállalói jog elvesztésével járna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A raktárban dugdossák az árut a boltokban, ezért van hiány Nagy Márton szerint
A miniszter szerint az egésznek semmi köze az árstophoz.

Link másolása

Ahogy korábban is írtunk róla, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter interjút adott a Mandinernek, amiben azt mondta: februárban akár a 25 százalékot is elérheti az infláció, de szerinte utána zuhanásnak fog indulni, év végére pedig az egyszámjegyű lehet a fogyasztói árak éves növekedési üteme.

Nagy Márton ugyanakkor arról is beszélt, hogy szerinte az infláció legfőbb oka, hogy

a boltok nagy részében szó sincs hiányról, az áru egyszerűen a raktárban marad, nem kerül ki a polcra, nagyrészt mesterséges hiánygerjesztés folyik

– idézi a minisztert a Portfolio.

Arról is beszélt, hogy februárban-márciusban azért állhat meg az áremelkedés gyorsulása az élelmiszereknél is, mert túltermelési válsággal néz szembe az élelmiszeripar, például tej, csirke, sertés, gabona területén is.

Mint mondta: számításaik szerint az üzletek legfeljebb 60-70 százalékban tudják áthárítani az árstopos termékeken kieső profitot. A jegybank elemzésében 100 százalékos áthárítás szerepel, ezzel azonban – az elemzéseinkre és a felméréseinkre alapozva – nem ért egyet a minisztérium.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: „Nem akarnám Magyarországot az EU-ban, csak éppen nincs más választásom“
A miniszterelnök szerint minden rossz dolog, ami az elmúlt 30 évben Európában történt, az Brüsszelre vezethető vissza.

Link másolása

Rod Dreher, az American Conservative című folyóirat felelős szerkesztője is vendég volt a Mathias Corvinus Collegium médiakonferenciáján, ahol Orbán Viktor látta vendégül a konferencián részt vevő 15 újságírót. Erről pedig egy cikket is megjelentetett – közölte a Hvg360.

Rod Dreher érezhetően rajong a magyar miniszterelnökért, akit nagyszerű politikusnak tart, szerinte Orbán „éles elméjű, szórakoztató, briliáns és teljesen magabiztos”, és többet kellene szerepelnie az amerikai médiában.

Orbánt a beszélgetés során megkérdezték arról, szeretné-e, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon. A miniszterelnök erre azt válaszolta:

„Egyértelműen nem”, majd hozzátette: ennek ellenére Magyarországnak nincs más választása, mert exportjának 85 százaléka az az unión belüli kereskedésből származik.

„Nem könnyű nekem odamenni, ahol mindenféle szemétládának elmondanak” – mondta a miniszterelnök, aki Dreher szerint az Európában az elmúlt 30 évben történt rossz dolgokért egyértelműen az Uniót okolja. Orbán Viktor szerint „az EU-nak be kell feketítenie Magyarországot, mert ha az bármiben sikeres, akkor az gyanússá teszi a közösség politikáját és ideológiáját”.

Az orosz-ukrán háború kapcsán Orbán kifejtette: a Nyugatnak meg kellene értenie, hogy Vlagyimir Putyin nem engedheti meg magának, hogy veszítsen, és nem is fog, mert jövőre választások lesznek Oroszországban. Szerinte elmúlt az az idő, amikor Oroszország el tudta volna foglalni Ukrajnát, ezért a céljuk most az, hogy, hogy a leigázott országot egy kormányozhatatlan ronccsá tegyék, hogy a Nyugat ne tarthasson rá igényt. A miniszterelnök szerint ez már sikerült is. „Ez most Afganisztán [...] a senki földje” – fogalmazott. Úgy véli, az idő Oroszország oldalán áll, a történelem során korábban is bebizonyosodott, hogy az ország meg tudta fordítani a vesztesnek induló háborúkat a hatalmas hadserege miatt.

A Nyugat „háborúban áll Oroszországgal. Ez a valóság. Minden nap egyre beljebb sodródunk”

– fogalmazott Orbán Viktor.

Amikor az oroszországi atomfegyverekről kérdezték, úgy fogalmazott: „Nem tudom kizárni, hogy bevetnék”. Pontosította ugyanakkor, hogy taktikai atomfegyverekről beszélt, nem a hatalmas, atomfelhőt hozókról.

Az Európai Unió nyugati országainak társadalmáról megjegyezte: „Az én elemzésem szerint ez a társadalmi struktúra, amely az elmúlt harminc évben épült fel, teljesen ellentétes az emberi természettel. Össze fog omlani, remélhetőleg nem Armageddon-szerűen”. Szerinte „a hagyományokhoz való visszatérés sokkal gyorsabb lesz, mint ahogyan azt el tudjuk képzelni. De előbb politikailag szét kell zúznunk” a genderideológiát és a „progresszív őrületet”.

Az írás egy korábbi verziójában még szerepelt a legizgalmasabb kérdés-válasz Magyarország Európai Uniós tagságáról: „Someone asked the prime minister if he wanted Hungary to stay in the EU. "Definitely not!" he said, adding that Hungary has no choice, because 85 percent of its exports are within the EU”„Valaki megkérdezte a miniszterelnököt, szeretné-e, hogy Magyarország az EU-ban maradjon. "Egyértelműen nem!" mondta, hozzátéve, hogy Magyarországnak nincs más választása, mert exportjának 85 százaléka az EU-n belül történik.” Ez azonban jelenleg már nem található meg a cikkben, amit teljes terjedelemben EZEN A LINKEN lehet elolvasni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hiába a nyugdíjemelés, 22 éve nem éltek ilyen rosszul a nyugdíjasok, őket sújtja a legjobban az infláció
Brutálisan esik a nyugdíjak vásárlóértéke. Idén januárban már csak ötször lehetett az árkosárba tartozó élelmiszereket megvásárolni, még tavaly januárban ez a szám még 6,5 volt.

Link másolása

A kormány idei nyugdíjemelése még annyira sem volt elég, hogy szinten tartsa az időskori ellátások váráslóerejét - erre jutott az mfor.hu és a Privátbankár közös elemzése

A Privátbankár 16 éve hónapról hónapra elkészíti az Árkosár-felmérését, ezzel mutatja be, mennyibe kerül egy családi nagybevásárlás. A kosár a harminc legfontosabb alapvető és tipikus élelmiszert tartalmazza, alkalmas a vásárlóerőt számolására. A szakértők ehhez az átlagos nyugdíj összegét veszik alapul, amely január elsejétől havi 206 ezer forint fölé emelkedett az Orbán-kormány 15 százalékos idei nyugdíjemelése miatt. Az Árkosár adatait a nettó minimálbér is – amely most 154 270 forint – befolyásolta.

Az idősek kevésbé érzik, hogy van még vásárlóértéke a nyugdíjuknak. Most az élelmiszerek és a háztartási energia árának emelkedése növeli az inflációt, a nyugdíjasok és az alacsony keresetűek épp erre költik a pénzük nagy részét.

Az Árkosár értéke idén januárban 35 795 forint volt, ami 2011 első hónapjához képest 125 százalékkal magasabb összeg.

Ezzel párhuzamosan pedig a nettó minimálbér 155, az átlagos nyugdíj pedig 98 százalékkal emelkedett. Tehát a nettó minimálbér növekedése meghaladta a drágulás mértékét a 12 évvel ezelőtti adatokhoz képest, a nyugdíjé viszont alatta marad.

Az elmúlt 22 évben még egyszer sem voltak nehezebb helyzetben azok, akik az átlagnyugdíj környéki ellátást kapják.

Az idei 5,8-es vásárlóerejük (ennyiszer vásárolhatnak be az árkosár tartalmából egy hónapban) ugyan több bevásárlásra elegendő írták, mint a minimálbéreseké, de ennyire alacsony vásárlóerő nem volt a vizsgált időszak alatt. Még tavaly is 6,5-szörös beszerzést biztosított a nyugdíj, a legjobb év pedig 2017-ben volt, akkor 7,2-szeri bevásárlást fedezett.

Havi szinten még jobban látszik a csökkenés, a tavalyi 6,5-ről idén januárra 5,1-re esett a vásárlóerő.

A nettó minimálbér tavaly év elején 5,3 beszerzést tett lehetővé, ami decemberre 3,8-ra csökkent.

Az mfor.hu szerint a helyzet a közeljövőben sem fog változni, mert még nem tetőzött az infláció, amíg nem indul be az áremelkedés csökkenése, addig az árkosár tartalmában sem lesz változás.


Link másolása
KÖVESS MINKET: