HÍREK
A Rovatból

Kullancsrétegről beszélt Cser-Palkovics András, amely megjelent a Fidesz környékén, nevet is mondott

Székesfehérvár fideszes polgármestere szerint a választási eredmény egyik oka ez a kullancsréteg, amely kulcsszerepet játszott abban a társadalmi ellenállásban, ami kialakult velük szemben. Szerinte ezt az okot is vizsgálniuk kell majd.
F. O. - szmo.hu
2026. április 15.



Kullancsrétegről beszélt Cser-Palkovics András, amely megjelent a Fidesz környékén. Székesfehérvár fideszes polgármestere a Partizánnak adott interjújában fogalmazott így. Azt mondta, annak a társadalmi ellenállásnak, ami kialakult velük szemben, ez egy kulcskérdése, bár szerinte nem ez az egyetlen ilyen kérdése.

Amikor Gulyás Márton megkérdezte, hogy a kullancsréteg tagja-e Orbán Győző és Tiborcz István, Cser-Palkovics azt válaszolta, hogy nem szeretne személyről beszélni. Vagy ha valakiről beszélnie kell, akkor Garancsi Istvánról szeretne.

„Ő annak a rétegnek a tagja, akinek a magatartása, hozzáállása, bizonyos értelemben a gazdagodásának körülményei, vagy egy ilyen lépés, ahogy a Videotont otthagyta nekünk, az Székesfehérváron egészen biztos, hogy komoly politikai károkat okozott. És lehet ilyen más is, máshol.”

Gulyás Márton emlékeztett rá, hogy a miniszterelnök "kötélbarátjáról" beszélünk. „És akkor nem mondhatom el?” - kérdezett vissza Cser-Palkovics. „Dehogynem!” - válaszolta a műsorvezető, aki megkérdezte, mit mondott erre Orbán Viktor.

„Fogalmazzunk úgy, hogy egyértelműen látja a politikai eredményt, nemcsak most, hanem az elmúlt időszakban is látja, és biztos vagyok abban, hogy a helyzet megítélésében velem ért egyet.”

Arra a kérdésre viszont Cser-Palkovics nem tudott válaszolni, hogy akkor a miniszterelnök miért nem cselekedett.

Ekkor Gulyás Márton ismét megkérdezte, hogy ki lehet-e mondani, hogy Tiborcz István és Orbán Győző politikai élősködő volt? „Én ezt ebben a pillanatban, így, ebben a formában azért nem szeretném kimondani, mert akkor konkrét személyekről fogunk beszélni. Az értékelés után térjünk erre vissza, és akkor esetleg fogok rá válaszolni” - mondta a politikus.

Azt mondta, ő maga is írt egy értékelést, amit először a pártjának szeretne megmutatni. Ennek témája többek között ez a fajta urizálás, és a korrupciós vágyak kezelése vagy nem kezelése is.

A városvezető arról is beszélt, nehezen élte meg a választás estéjét, de vezetőként az volt a feladata, hogy a lelkeket ápolja és az eredményeket értékelje. Egy személyes dilemmát is felvetett, mondván, a választási eredmények azt jelzik, hogy a lokalitásba és a helyi közösségek munkájába vetett hite nem igazolódott vissza.

„És kérdés számomra, hogy van-e nekem motivációm egy olyan közéletben, ahol ennyire nem számít adott esetben a lokalitás és a helyi közösség közös munkája” – fogalmazott, hozzátéve, hogy bár semmilyen bejelentést nem akar tenni, de át kell gondolnia a jövőbeli közéleti szerepét, elsősorban polgármesterként.

Arra a kérdésre, hogy a Fidesz hogyan nézhette be ennyire a választási eredményt, Cser-Palkovics azt mondta, ezt a párt háttérrendszerének kell majd megmagyaráznia, amely a kutatásokat végezte és folyamatosan vitatta például a Medián eredményeit. Ő maga egyébként nem lepődött meg a vereség tényén, csak annak mértékén.

Kiemelte, hogy Székesfehérváron korábban rendszeresen a Mediánnal mérettek, mert professzionális közegnek tartja őket. Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor korábban „az ország bohócának” nevezte Hann Endrét, a polgármester úgy reagált, eljött az önmérséklet és a gesztusok ideje. „Én azt gondolom, hogy igen” – válaszolta arra, hogy a miniszterelnöknek bocsánatot kellene-e kérnie a közvélemény-kutatótól, majd hozzátette, hogy azoknak is le kellene vonniuk a következtetéseket, akik a téves adatokat adták a miniszterelnöknek. Azt is elismerte, hogy mulasztásnak lehet minősíteni, hogy ő maga nem állt ki Hann mellett, de ezt azzal magyarázta, hogy egy politikai közösség tagjaként egy választási kampányban nem mindig szerencsés megszólalni.

A vereség felelősségét firtató kérdésre azt mondta, ez a „közös kudarcunk”, de a csapatnak van egy kapitánya, Orbán Viktor, aki biztosan alaposan elemezni fogja az eredményeket a hamarosan esedékes választmányi ülésen. Szerinte hiba lenne a vereséget csupán a rosszul sikerült kampányra fogni. „Szerintem ennél sokkal mélyebb és komplexebb problémák vannak” – jelentette ki.

Azt is elmondta, hogy bár nemrég hosszan tudott beszélni a miniszterelnökkel, hasznos lenne, ha sűrűbben lennének ilyen egyeztetések a párt vezetésével.

Cser-Palkovics szerint a Fidesz teljes elnökségének le kell mondania, Orbán Viktorról azonban nem gondolja ugyanezt.

Azt mondta, meg kell várni a választmányi ülést és a Fidesz közelgő tisztújítását. Elismerte, hogy létezik egy ellentmondás: a Fidesz közössége továbbra is Orbán Viktort tekinti legitim vezetőjének, miközben a Tisza Párt éppen az Orbánnal szembeni fellépés miatt tudott megerősödni. Arra a felvetésre, hogy el tud-e képzelni kihívót Orbánnal szemben a párton belül, egyértelmű nemmel felelt.

A kampányról szólva egyetértett Ferenc Orsolya azon kritikájával, hogy a Zelenszkij-plakátok inkább ártottak a Fidesznek. „Ha valakit mozgósítottak, azok nagyobb arányban voltak az ellenzéki szavazók” – állította. Bencsik Gábor Bayer Zsoltot érintő kritikájával kapcsolatban pedig úgy vélekedett:

„Szerintem a kommunikációnk túl agresszív, sok esetben túl arrogáns. Változtatni kell rajta.”

Azt is hibának tartja, hogy Orbán Viktor nem állt ki vitára Magyar Péterrel, és hogy a Fidesz politikusai nem jártak be olyan stúdiókba, mint a Partizán. „Én azt gondolom, hogy ide is be kellett volna jönni Orbán Viktornak. Igen” – mondta. A polgármester szerint a Fidesznek van miért bocsánatot kérnie a magyar néptől.

„Én azt gondolom, hogy például a Budapest-politikánk egy részéért – vagy annak a nekem kicsit ilyen sértődésnek tűnő dologért, ami 2019-ben megjelent a Fidesz Budapest-politikájánál, amikor Karácsony Gergely lett a főpolgármester – mindenképpen bocsánatot kell kérni.”

Az önkormányzatok helyzetéről szólva üdvözölte, hogy a Tisza Párt programjában szerepel a szolidaritási hozzájárulás átalakítása, és arról beszélt, hogy az építésigazgatási hatásköröket vissza kellene adni a helyi szinteknek. A saját jövőjével kapcsolatban Cser-Palkovics többször is hangsúlyozta, hogy a motivációját kell újraértékelnie. Arra a kérdésre, hogy indulna-e a Fidesz elnökségi tisztségéért, így válaszolt:

„Egyelőre az én kérdésem az, hogy maradok-e egyáltalán polgármester.”

Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy nem tölti ki a 2029-ig szóló mandátumát, de ezt nem tartja valószínűnek, mert nem akar megfutamodni. Az interjú végén megerősítette, hogy javasolni fogja Orbán Viktornak, hogy fogadja el a Partizán meghívását.

A teljes beszélgetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter visszaszólt Gulyás Gergelynek: Elfelejtette, hogy én nem szoktam feladni dolgokat
A miniszterelnök szerint a Fidesz frakcióvezetőjével jól ismerik egymást: „Frakcióvezető úr! Ismerjük mi egymást jól. Szoktam én feladni dolgokat? Ön komolyan felteszi ezt a kérdést?” Majd elmondta azt is, hogy mi lehet a gyermekvédelmi törvény sorsa.


Magyar Péter a közösségi oldalán osztott meg egy videót arról, hogy mit válaszolt a Parlamentben Gulyás Gergely felvetéseire, aki azt tudakolta, hogy az uniós forrásokért cserébe milyen ígéreteket tettek.

A miniszterelnök azt írta hozzá: "Gulyás Gergely elfelejtette, hogy én nem szoktam feladni dolgokat. Főleg nem a nemzeti érdeket".

A videóban pedig arról beszélt, hogy a Fidesz frakcióvezetője arról kérdezte, hogy "mit adtunk fel"? Ehhez pedig migrációról, gyermekvédelmi törvényről, adó- és nyugdíjrendszerről kérdezett.

Magyar ezzel folytatta:

"Frakcióvezető úr! Ismerjük mi egymást jól. Szoktam én feladni dolgokat? Ön komolyan felteszi ezt a kérdést?"

Majd meg is válaszolt, hogy szerinte pont az volt vele a gond, hogy nem adta fel és ragaszkodott a polgári Magyarországhoz. "Ragaszkodtam volna ahhoz, hogy a tolvajokat és maffiózokat ez a politikai közösség vesse ki magából" - mondta. Ezzel pedig többmillió ember is így volt.

Nem adtunk fel semmit, ismételte meg. A gyermekvédelmi törvényről elmondta, hogy szóba került, és ő azt mondta erről, hogy "tanulmányozzuk az ítéletet". Ami pedig a gyermekek védelmére vonatkozik, azt megtartják, a "többi sallangot, azt meg kidobjuk" - közölte, hozzátéve: "oda dobjuk, ahová való, a történelem szemétdombjára".

VIDEÓ: Magyar Péter válasza


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Tarr Zoltán a 400 milliós botrány után: az érintett fideszes képviselők hozzák nyilvánosságra, mire költötték a támogatásokat a hozzájuk köthető szervezetek
A kultúráért felelős miniszter felszólította a 24.hu cikkében említett fideszes politikusokat, hogy számoljanak el a hozzájuk köthető szervezeteknek juttatott NKA-támogatásokkal. A minisztérium megyei bontásban bekérte az összes pályázati dokumentumot, miután kiderült, hogy csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe legalább 400 millió forint jutott.


„Az embereknek joguk van tudni, mire ment el az adófizetők pénze” – közölte Tarr Zoltán a Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatban. A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter felszólította a 24.hu cikkében szereplő fideszes képviselőket, hogy hozzák nyilvánosságra, a hozzájuk köthető szervezetek mire költötték az elnyert támogatásokat.

A volt kultuszminiszter, Hankó Balázs idején legalább 400 millió forintot juttattak egyetlen megyébe, Szabolcs-Szatmár-Beregbe olyan egyesületeknek, amelyek erősen kötődtek a Fidesz–KDNP-hez – írta a 24.hu.

Tarr a közösségi oldalán azt írta ezzel kapcsolatban:

"Van olyan egyesület, amelynek önkormányzati fideszes képviselő a vezetője, de olyan alapítvány is kapott milliókat, amely DPK-s rendezvényeket szervezett a kampány alatt".

Azt is bejelentette: "Megyés bontásban kikértük a vonatkozó dokumentumokat, minden pályázatot és döntést az NKA-hoz kötődően".

Majd azt üzente:

„A sajtóértesülésben szereplő fideszes képviselők hozzák nyilvánosságra, mire költötték a támogatásokat a hozzájuk köthető szervezetek. Az embereknek joguk van tudni, mire ment el az adófizetők pénze.”

- írta az új miniszter.

Az NKA tavasszal 17 milliárd forintot osztott szét, ennek nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával nyomozást indított.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Bárándy Péter: Kötelesség leváltani Sulyokot, de nem a jelenlegi Alaptörvény alapján
Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter szerint az új kormánynak kötelessége leváltani Sulyok Tamás államfőt és más közjogi méltóságokat. A jogász szerint a jogi keretet nem a jelenlegi Alaptörvény betűjéhez, hanem az alkotmányosság elveihez kell igazítani.


Miután vasárnap lejárt a miniszterelnök által szabott határidő a lemondására, Sulyok Tamás köztársasági elnök a hivatalában maradt. Az államfő pénteken a Velencei Bizottsághoz fordult állásfoglalásért, miután jelezte, nem tesz eleget a felszólításnak. Erre a helyzetre reagálva fejtette ki véleményét Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter.

Bárándy szerint az új kormánynak egyenesen kötelessége, hogy leváltsa Sulyok Tamást és a többi, politikai alapon kinevezett közjogi méltóságot. A jogász a 24.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy ezek a vezetők a korábbi hatalomhoz való hűségük, nem pedig szakértelmük alapján kerültek pozícióba, így velük a jogállam helyreállítása elképzelhetetlen.

„A miniszterelnök kinyilvánít valamilyen akaratot, de az akarat megfogalmazója és elfogadója, vagy elutasítója az nyilvánvalóan a törvényhozás kell, hogy legyen” – mondta Bárándy, hangsúlyozva a hatalmi ágak szétválasztását a folyamatban.

A volt miniszter szerint a megoldás egy generális, mindenkire alkalmazható szabály megalkotása lehet, amely egységesen rendezi az érintett tisztségviselők helyzetét. Ugyanakkor elismerte, hogy egy ilyen általános szabály „nem biztos, hogy teljesen igazságos lesz”, utalva arra, hogy egyes személyek, például Varga Zs. András, a Kúria elnöke esetében már a kinevezés is alkotmányellenes volt.

A jogi zsinórmértéket szerinte nem a jelenlegi alaptörvény szűk szövegértelmezése, hanem a tágabb alkotmányossági elvek jelentik.

„Nem a szedett-vedett alaptörvényünk szavainak megfelelően, hanem az alkotmányosság betartásával” kell eljárni – fogalmazott a jogász.

Az ügy nemzetközi vonatkozásáról, vagyis hogy Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult, Bárándy úgy látja, a testület csupán véleményt mondhat. Szerinte ők is látni fogják a helyzet tarthatatlanságát, ugyanakkor figyelmeztetnek majd a korlátok fontosságára. „De nem lehet kinyitni teljesen politikai változás esetén a személyi változások korlátlansága fele sem a kaput” – jelentette ki.

A jogász szerint a jövőre nézve egy új alkotmánynak kell meggátolnia a „mindent elsöprő” kétharmados pozíció kialakulását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rogánéknak köszönhetően egy év alatt 12 milliárd forinttal nőtt a Batthyány Lajos Alapítvány vagyona
A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda két év alatt több mint 40 milliárd forintot juttatott a Batthyány Lajos Alapítványnak. A szervezet vagyona így már 37,6 milliárd forintra nőtt, miközben papíron veszteséget termelt.


Egyetlen év alatt csaknem 12 milliárd forinttal nőtt a Batthyány Lajos Alapítvány vagyona, miután két évre több mint 40 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától. A legfrissebb pénzügyi beszámoló szerint a NER egyik központi forráselosztójaként működő alapítvány teljes vagyona ezzel 37,6 milliárd forintra duzzadt.

A vagyonnövekedés hátterében két hatalmas tétel áll: 2025-re egy 20,42 milliárdos, 2026-ra pedig egy 22,38 milliárdos támogatás.

A mostani beszámolóból az is kiderül, hogy a szervezet tavaly 10 milliárd forintot osztott tovább, a kedvezményezettek között pedig a szokásos kormányközeli háttérintézmények szerepelnek, a Drogkutató Intézettől az Oeconomus Alapítványon át az Alapjogokért Központig.

Érdekesség, hogy bár a tőkejuttatások miatt az alapítvány vagyona jelentősen gyarapodott, a szervezet papíron mégis 13 milliárd forintos veszteséggel zárt. Ennek könyveléstechnikai oka van: a minisztériumtól kapott pénzt a hatályos jogszabályok szerint nem lehet egyéb bevételként elkönyvelni.

A hatalmas állami támogatás kiemeli az alapítvány szerepét a kormányzati források párhuzamos elosztásában. A 2026-ra megítélt összeg egybeesik azzal a választás előtti, mintegy 80 milliárd forintos költési hullámmal, amely során a Miniszterelnöki Kabinetiroda jelentős szerződéseket kötött – írta a 24.hu. Ebben a pénzosztásban a Batthyány Lajos Alapítvány a második legnagyobb kedvezményezett volt a Balásy Gyula nevével fémjelzett cégcsoport után.

A szervezet működése szinte teljes egészében az állami dotációkon múlik, saját bevételei eltörpülnek a 14 milliárd forintot is meghaladó kiadásai mellett.

Hivatalosan az alapítvány alapító okiratában rögzített célokat szolgálja a pénz.

A támogatásokat „az alapítvány cél szerinti tevékenységei végrehajtásának elősegítése érdekében” ítélték meg.

Ezzel szemben a kritikusok szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványi forma lényegében a közpénzek kiszervezését és egy párhuzamos, átláthatatlan finanszírozási hálózat működtetését teszi lehetővé, amely a Fidesz politikai céljait szolgálja. A pénzfolyamok iránya is ezt látszik alátámasztani, hiszen a források jelentős része olyan intézményekhez jut, mint a Danube Institute, amely számos külföldi konzervatív értelmiségit és politikust foglalkoztat ösztöndíjprogramokban.

A választásokat megelőző hónapokban a Miniszterelnöki Kabinetiroda közel 80 milliárd forint értékben kötött szerződéseket, amelynek több mint a fele Balásy Gyula kommunikációs cégeinél landolt, míg a Batthyány Lajos Alapítvány két évre több mint 40 milliárd forintot kapott. A sajtóban megjelent elemzések hangsúlyozták, hogy a pénzosztás a távozó kormány utolsó intézkedései közé tartozott, ami megalapozta az új vezetés elszámoltatási törekvéseit is.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk