Kulja András Kásler Miklósnak: Nem az a kérdés, hogy lehet-e 50 fokban operálni, hanem, hogy túléli-e a beteg

A Tudományos és Technológiai Minisztérium szakértői értékelése szerint szakmailag nem volt indokolt a KinaviX Kft. közel 600 millió forintos állami támogatása, a projektet pedig a „különösen problémás támogatások” közé sorolták. A cégben tulajdonos Merkely Gergő, a Semmelweis Egyetem rektorának fia; korábban maga a rektor, Merkely Béla is a tulajdonosok között volt.

– írta a Telex.

A tárca válasza szerint független szakértők vizsgálták az ügyet. A helyzetet bonyolítja, hogy a cég a felülvizsgálat lezárása előtt már megkapta a megítélt pénzt, így azt a minisztérium visszavonni már nem tudja.

A „Digitális avatárok: A sportorvoslás új eszközei” című projektre másfél éven belül három egyedi miniszteri támogatással összesen 599 369 882 forintot ítélt meg Hankó Balázs, korábbi tudománypolitikáért is felelős miniszter. A támogatásokat 2024 ősze és 2026 tavasza között ítélték meg, először a Semmelweis Egyetemnek, majd az egyetem és a KinaviX konzorciumának, végül pedig már csak a cégnek, a projekt piacra lépésének előkészítésére.

Az ügyben összeférhetetlenség gyanúja is felmerült Merkely Béla rektorral kapcsolatban.

Később Merkely Béla helyét a Semmelweis Egyetem tulajdonában álló Semmelweis TTC Zrt. vette át, amelynek igazgatótanácsi elnöke éppen a rektor.

A konzorciumi támogatást ráadásul akkor nyerték el, amikor Merkely Béla még közvetlenül is tulajdonos volt a cégben. A rektor nemcsak az egyetemet vezeti, de az azt fenntartó alapítvány kuratóriumának is tagja, így rá szigorú összeférhetetlenségi és bejelentési szabályok vonatkoznak.

Merkely Béla korábban élesen bírálta a modellváltó egyetemeket irányító kuratóriumi rendszert, és a mostani támogatásokat jóváhagyó Hankó Balázsról is kritikusan nyilatkozott, mondván, nem ért a kultúrához.

A rektorról ugyanakkor az a kép is él, hogy intézményén belül keményen fellép a szabálytalanságok ellen. Korábban például ő tett feljelentést a Semmelweis Egyetem két vezetője ellen gazdasági visszaélés gyanúja miatt, ami után nyomozás indult, a két munkatársat pedig kirúgták.

A mostani felülvizsgálatot Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter rendelte el júniusban, a választás előtt kiosztott egyedi miniszteri támogatások átvilágítására.

Hadházy Ákos pénteki Facebook-posztjában azt írta, Budai Gyula visszavonta az ellene tett feljelentését. A képviselő részletesen felidézte az ügyet megelőző eseményeket is.

Fontos részlet, hogy ezt csak azért tudtam megtenni, mert az akkori »parlamentben« egy titkos személyi szavazás zajlott a parlament FOLYOSÓJÁN. A szabályok szerint ilyenkor azon a részen kizárólag képviselők tartózkodhatnak, így Orbánnak kint kellett hagynia a testőreit. Ezért fértem csak hozzá, de közben Budai és Szűcs képviselők a testükkel próbálták védeni a Főnököt” – írta Hadházy, hozzátéve, hogy Budai megpróbálta kiütni a kezéből a telefont.

A képviselő ezután kitért Pócs János fideszes politikusra, aki szerinte az ő korábbi videóira hivatkozva követelte, hogy az új parlamentben ő is készíthessen felvételeket. „Pócs képviselőt emlékeztetem arra, hogy időközben volt egy kormányváltás, ami több tekintetben biztosan több volt annál. Pl. korábban a miniszterelnököt a legritkább esetben kérdezhette olyan újságíró, akinek nem engedték azt meg. (...) Most azonban más a helyzet: a miniszterelnök kaphat valódi kérdéseket a valódi sajtótól, kérdezheti a TV2, az Origo és a HírTV is és várhatóan hamarosan lesz valódi közszolgálati hírszolgálat is” – fogalmazott.

„Könnyen lehet, hogy Pócs Jánosnál is egészen hamar lehetne találni olyan ügyeket, ami alapján elég vastag fal és egy rácsos ablak akadályozná meg, hogy videókat készítsen – legalábbis korábban kaptam ilyen életszerű információkat, igaz, sajnos nem volt kapacitásom utánajárni ezeknek” – zárta posztját.

A konfliktus abból a parlamenti folyosón történt esetből fakadt, amikor Hadházy a hatvanpusztai birtokról próbálta kérdezni Orbán Viktort. A kérdésfeltevésre azért nyílt lehetősége, mert egy titkos szavazás miatt a miniszterelnök testőrei nem tartózkodhattak a képviselőknek fenntartott területen. A felvételek tanúsága szerint a kérdezősködést Budai Gyula és Szűcs Lajos fideszes képviselők próbálták megakadályozni.

Év végén leáll a termelés a Nestlé diósgyőri üzemében, ahol egykor a Balaton szelet is útjára indult. Az élelmiszeripari multi a szezonális csokoládéfigurák, mint a mikulások, nyulak és tojások iránti kereslet visszaesésével indokolta a döntést, amelyről a dolgozói érdekképviseleteket már július elején tájékoztatták – írta a HVG a cég közleménye alapján. A vállalat már előrehaladott tárgyalásokat folytat a gyár értékesítéséről.

A cég közölte, hogy a 64 éves üzem a Nestlé Hungária árbevételének kevesebb mint 3 százalékát, a hazai gyártási volumenének pedig csupán 0,4 százalékát adja.

A cég szerint az elsődleges szempont a dolgozók sorsa: „A vállalat célja, hogy a lehető legtöbb munkavállaló számára munkalehetőséget biztosítson” – áll a közleményükben. Hozzátették, hogy az üreges csokifigurák a jövőben egy tőlük független gyártónál készülnek majd, a cég szerencsi és büki gyára pedig továbbra is „dinamikusan fejlődik”.

Fénykorában több mint húsz országba exportáltak innen termékeket, a legyártott mikulások és nyulak száma évente a több tízmilliót is elérte, a termelés mintegy 90 százaléka külföldi piacokra ment. A szezonális édességek iránti kereslet ingadozása azonban már évekkel ezelőtt érezhető volt.

Már 2020 karácsonyán is 15 százalékkal kevesebb figura készült a gyárban, mint az azt megelőző évben. Az 1962-ben, még a Szerencsi Csokoládégyár telephelyeként indult üzem a rendszerváltás után, 1991-ben került a Nestlé tulajdonába, amely fokozatosan ide helyezte át az üreges figurák gyártását. A Nestlé az üzem értékesítéséről tárgyal, a gyártás folytatása új tulajdonosnál dőlhet el.

Versenyeztetés nélkül, a lehetséges ajánlatokhoz képest közel háromszoros áron kaphatja meg Mészáros Lőrinc és Szíjj László cége az M6-os autópálya egy 59 kilométeres szakaszának üzemeltetését – derül ki a G7 birtokába jutott dokumentumokból. Az iratok szerint Lázár János akkori közlekedési miniszter anélkül döntött a NER-milliárdosok érdekeltségébe tartozó MKIF Zrt. megbízásáról, hogy más, jóval olcsóbb ajánlatokat egyáltalán felmért volna.

A dokumentumok alapján az Építési és Közlekedési Minisztérium 2025. május 23-án döntött arról, hogy az M6-os autópálya Érdi-tető és Dunaújváros közötti szakaszát, valamint az M8-as dunaújvárosi hídhoz kapcsolódó részét a jelenlegi szerződés 2026. október 7-i lejárta után az MKIF üzemelteti tovább. Ehhez a minisztérium a cég 35 éves országos koncessziós szerződésében szereplő opciót hívta le.

A lap információi szerint az MKIF 2026-os áron évi nettó 9,8 milliárd forintért végzi majd a munkát.

Lázár János a cikk megjelenése után küldött válaszában azt írta, a döntés illeszkedik a 2022-es kerethez. Szerinte új pályázat kiírására nem volt szükség, mert az MKIF-et már egy nyílt közbeszerzési eljárásban választották ki az országos koncesszió üzemeltetőjének.

Lázár pontosította, szerinte az állam évente mintegy 8,2 milliárd forintos díjat fizet majd az MKIF-nek a szakaszért.

Az M6-os autópálya érintett szakaszát még 2004-ben, a Gyurcsány-kormány idején adták építésre és 22 éves üzemeltetésre osztrák és német cégeknek egy úgynevezett PPP-konstrukcióban. Ez a szerződés 2026. október 7-én jár le, ekkor a sztrádaszakasz visszakerül az állam tulajdonába. Az üzemeltetés jogát azonban a volt kormány a jelek szerint azonnal továbbadta a Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevével fémjelzett MKIF Zrt.-nek, amely 2022-ben nyerte el az országos gyorsforgalmi úthálózat jelentős részének 35 éves koncessziós jogát.

Az egész autópálya-koncessziós rendszer miatt az Európai Bizottság 2024 áprilisában kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. A G7 szerint a testület kifogásolja a túl hosszú, 35 éves időtartamot, és azt is, hogy a szerződés nem hárít valós üzleti kockázatot a magáncégre.

Ezt a kritikát erősítette Vitézy Dávid közlekedési miniszter is, aki nemrég arról beszélt, hogy az egyetlen valódi kockázatot, az építőipari inflációt is átvállalta az állam a koncessziós cégtől. A kormány egyelőre az uniós eljárás végét várja, mielőtt véglegesen döntene a koncesszió sorsáról.