Történelmi csúcs: már minden 14. magyar egyetemista külföldön tanul
A tavalyi tanévben 18 ezernél is több magyar diák tanult külföldön, hét éve még alig 14 ezren voltak. Többségük Ausztriában jár egyetemre, de Hollandiában és Németországban is sokan folytatják tanulmányaikat.
A 2024/25-ös tanévben rekordszámú, 18 391 magyar diák tanult külföldi egyetemen, ami azt jelenti, hogy a teljes hazai hallgatói létszám mintegy 7 százaléka, vagyis minden tizennegyedik egyetemista az ország határain túl képzeli el a jövőjét – írta a hvg.hu az Engame Akadémia kutatása alapján. A növekedés mértékét jelzi, hogy hét évvel korábban, 2017-ben még alig 14 ezren voltak.
Egy 2025 elején készült felmérésből, amelyben 504, külföldön tanuló vagy végzett magyar diák vett részt, kiderült, hogy a döntésüket a legtöbb esetben (48,8%) a magyarországi politikai és társadalmi környezet befolyásolta. Ez a motiváció erősebbnek bizonyult, mint a külföldi diploma nyújtotta jobb elhelyezkedési lehetőségek (36,1%) vagy a magasabb színvonalúnak gondolt képzés (33,1%).
A legnépszerűbb célországok listája jelentősen átrendeződött az elmúlt években. Jelenleg Ausztria vezet több mint négyezer magyar diákkal, a második helyen pedig Hollandia áll 3340 fővel, ahol a modern, angol nyelvű képzések vonzerejét beárnyékolja a súlyos lakhatási válság. A harmadik helyezett Németország 3139 diákkal, míg a Brexit következményei miatt az Egyesült Királyság 1500 fővel már csak a negyedik. A listán ötödikként Dánia szerepel 839 magyar hallgatóval.
„A változás mögött több tényező áll: a fogadó országok politikai szabályozásai, szigorodó felvételi követelmények, valamint a természetes telítődés és a helyi sajátosságok” – magyarázta Nádas Rita, az Engame Akadémia oktatási vezetője.
A nemzetközi trendek alapján a következő években további országok kerülhetnek előtérbe a magyar diákokoknál, mint például Írország, Belgium, Svédország, Finnország, Spanyolország és Olaszország, de Svájc is, ahol a közhiedelemmel ellentétben az állami egyetemek megfizethetők.
Egyre népszerűbbek az amerikai egyetemek Európában vagy a Közel-Keleten működő kampuszai, mint a Bard College Berlin vagy a NYU Abu Dhabi. A trendekből egyértelműen látszik, hogy a növekvő verseny miatt a külföldi továbbtanulást tervezőknek érdemes minél korábban elkezdeni a felkészülést, és több lehetséges opciót is számításba venniük.
Az Engame Akadémia az elmúlt 15 évben több mint kétezer diáknak nyújtott segítséget a külföldi felvételihez, a 2024/25-ös tanév végén beadott 348 jelentkezésük 98,5 százaléka sikeres volt.
A 2024/25-ös tanévben rekordszámú, 18 391 magyar diák tanult külföldi egyetemen, ami azt jelenti, hogy a teljes hazai hallgatói létszám mintegy 7 százaléka, vagyis minden tizennegyedik egyetemista az ország határain túl képzeli el a jövőjét – írta a hvg.hu az Engame Akadémia kutatása alapján. A növekedés mértékét jelzi, hogy hét évvel korábban, 2017-ben még alig 14 ezren voltak.
Egy 2025 elején készült felmérésből, amelyben 504, külföldön tanuló vagy végzett magyar diák vett részt, kiderült, hogy a döntésüket a legtöbb esetben (48,8%) a magyarországi politikai és társadalmi környezet befolyásolta. Ez a motiváció erősebbnek bizonyult, mint a külföldi diploma nyújtotta jobb elhelyezkedési lehetőségek (36,1%) vagy a magasabb színvonalúnak gondolt képzés (33,1%).
A legnépszerűbb célországok listája jelentősen átrendeződött az elmúlt években. Jelenleg Ausztria vezet több mint négyezer magyar diákkal, a második helyen pedig Hollandia áll 3340 fővel, ahol a modern, angol nyelvű képzések vonzerejét beárnyékolja a súlyos lakhatási válság. A harmadik helyezett Németország 3139 diákkal, míg a Brexit következményei miatt az Egyesült Királyság 1500 fővel már csak a negyedik. A listán ötödikként Dánia szerepel 839 magyar hallgatóval.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Már nemcsak a jelöltjeinket zaklatják telefonon, hanem a családtagjaikat is
A TISZA Párt elnöke arról számolt be, hogy egyik jelöltjük 87 éves édesanyját telefonon keresték meg, egy másik jelölt 15 éves gyerekét pedig a házuknál kérdezgették. A politikus azt üzente Orbán Viktornak, ne küldje a „csahosait” a tiszás jelöltekre és családtagjaikra.
Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke egy Facebook-posztban arról írt, hogy már nemcsak a jelöltjeiket, hanem a családtagjaikat is zaklatják telefonon.
Mint írja, a „megafonos közpénznyelő janicsárok” többek között
felhívták az egyik jelöltjük 87 éves édesanyját, akit Ukrajnáról és Brüsszelről kérdeztek. Hozzátette, a hölgy eddig Fidesz-szavazó volt.
Magyar Péter szerint Orbán Viktor „janicsárjai” a tiszás jelöltek házánál is „ólálkodnak”, és
állítása szerint kedden az egyikük 15 éves gyerekét kérdezgették arról, hogy mikor jön haza az édesanyja.
A posztjában ezután közvetlenül a miniszterelnökhöz fordult a következő szavakkal: „Ide figyelj, Orbán Viktor! Ne a csahosaidat küldd rá a TISZA jelöltjeire és a családtagjaikra! Légy férfi, és állj ki nyílt vitára! Ne Bohárok mögé bújj! Állj ki a magyar nép elé! Légy férfi, tiszteld meg a magyarokat! Legalább húszévente egyszer.”
Ahogy megírtuk, a TISZA Párt hétfőn este hozta nyilvánosságra nyilvánosságra hozta a lehetséges képviselőjelöltjeit minden egyéni választókerületben. A legtöbb körzetben három jelöltet neveztek meg, a végső induló személyéről pedig egy kétfordulós előválasztás dönt: először a párt belső közösségei, a Tisza Szigetek tagjai szavaznak, majd egy nyílt online voksolás következik. A végleges jelöltek listáját november 30-án hozzák nyilvánosságra.
Magyar Péter kedden egy Facebook-bejegyzésében azt írta, várható, hogy a Fidesz folyamatosan támadni fogja a 315 jelöltet, de ők „tudják, hogy mi vár rájuk”, ő pedig ismeri ezeket az embereket, és tudja, hogy „ők már nem félnek.” A pártelnök szerint „Orbánék láthatóan totálisan lefagytak. Annyit tudtak kinyögni magukból, hogy Gyurcsány és Brüsszel”.
Buszmegállóba vágódott egy gerenda a Budafoki úton, azonnal leállították az életveszélyes bontást
Sem a járda, sem a buszmegálló védelmét nem oldották meg, a törmelék pedig a járda közelében hullott le. A beruházó cég azt közölte, csak helyszíni ellenőrzés után engedélyezik újra a munkálatokat.
Azonnali hatállyal felfüggesztette a Budafoki út 70. szám alatti épület utcafronti bontását a beruházó Biggeorge cégcsoport, miután kedden a szabálytalanul végzett munkálatok során egy nagyméretű fagerenda csapódott a közeli buszmegállóba – írja a Telex.
A lap megosztott egy videót, amelyen látszik, hogy
az egykori Kisbig Kifőzde épületének bontásakor sem a járda, sem a buszmegálló védelmét nem oldották meg, a törmelék pedig a járda közelében hullott le.
A Biggeorge a Telexnek azt állította, csak tőlük értesültek a bontás körülményeiről, ugyanis hozzájuk korábban nem érkezett bejelentés a munkálatokkal kapcsolatban. Szerencsére senki nem sérült meg, de az eset rávilágított a munkavédelmi hiányosságokra.
„A videófelvétel alapján megállapítható, hogy a kivitelezést végző vállalkozó nem a szerződésünk szerint járt el, a munkavédelmi előírásokat sem tartotta be teljeskörűen, valamint a kiporzás elleni védelmet sem biztosította megfelelően”
– ismerte el a cég. Megjegyezték azt is, hogy a felvétel végén látható gerenda valóban kifordult a járdára, de más építési törmelék nem hullott ki a bontási területről, ami az épület és a porfogó hálóval ellátott kerítés közötti megfelelő a védőtávolságnak köszönhető.
A Biggeorge közölte, a bejelentés alapján az utcával határos épületek bontását leállították a szükséges intézkedések elvégzéséig, a munka folytatását pedig csak helyszíni ellenőrzés után engedélyezik.
Jelezték azt is, hogy felszólították az alvállalkozót a hiányosságok pótlására. Azt ígérték, a jövőben a gépi bontás idejére lezárják a járdát, folyamatos személyi felügyeletet biztosítanak, és intenzívebb locsolással, valamint rendszeres takarítással védekeznek a porszennyezés ellen.
Azonnali hatállyal felfüggesztette a Budafoki út 70. szám alatti épület utcafronti bontását a beruházó Biggeorge cégcsoport, miután kedden a szabálytalanul végzett munkálatok során egy nagyméretű fagerenda csapódott a közeli buszmegállóba – írja a Telex.
A lap megosztott egy videót, amelyen látszik, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vasúti szabotázs utáni válaszcsapás: Lengyelország bezárja az utolsó orosz konzulátust
Varsó szerint két Moszkvának dolgozó ukrán követte el a merényletet, akik Belaruszba menekültek. A cél egy Ukrajnának segélyt szállító vonat felrobbantása lehetett.
A hétvégi robbantásos vasúti szabotázsakció után Lengyelország bezárja az utolsó, Gdańskban működő orosz konzulátust, és az orosz diplomaták schengeni mozgásának korlátozását sürgeti az Európai Uniónál. A lengyel kormány a Varsó–Lublin vasútvonalon történt merényletre reagálva döntött a kemény diplomáciai lépésekről – írja a 444.hu.
„Ez nemcsak szabotázsakció volt, hanem állami terrorcselekmény is”
– jelentette ki Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy a történtekre nemcsak diplomáciai válasz érkezik.
Varsó állítása szerint a robbantást két, Moszkvával együttműködő ukrán állampolgár követte el, akik azóta a szomszédos, Oroszországgal szövetséges Belaruszba menekültek.
Jacek Dobrzynski, a lengyel hírszerző szolgálatokért felelős miniszter szóvivője megerősítette, hogy a két gyanúsított mellett több embert is őrizetbe vettek az üggyel kapcsolatban, de további részleteket nem árult el.
Moszkva tagadja a vádakat, a lengyel lépéseket „oroszfóbiának” minősítette, és közölte, hogy viszonossági alapon korlátozni fogja Lengyelország diplomáciai és konzuli jelenlétét Oroszországban. A Kreml sajnálatát fejezte ki a döntés miatt, amelyet „józan ésszel össze nem egyeztethetőnek” nevezett.
A szabotázsakció a múlt hétvégén történt a Varsót az ukrán határral összekötő vasútvonalon, Mika település közelében, mintegy 100 kilométerre délkeletre a fővárostól. A robbanás megrongálta a síneket, de személyi sérülés nem történt.
Donald Tusk miniszterelnök szerint a merénylet célpontja egy vonat felrobbantása lehetett. Az érintett szakasz az Ukrajnának szánt segélyszállítmányok egyik legfontosabb útvonala.
Ugyanezen a hétvégén a közeli Puławy térségében nagyfeszültségű vezetékeket is megrongáltak.
A gdański konzulátus bezárásával Oroszországnak már csak a varsói nagykövetsége marad nyitva Lengyelországban, miután a krakkói és a poznańi képviseleteket már korábban bezáratták. A mostani lépés illeszkedik abba a sorba, ahogyan Varsó és más európai országok reagálnak az elmúlt években megszaporodott, Oroszországnak tulajdonított szabotázs- és kémkedési akciókra.
A hétvégi robbantásos vasúti szabotázsakció után Lengyelország bezárja az utolsó, Gdańskban működő orosz konzulátust, és az orosz diplomaták schengeni mozgásának korlátozását sürgeti az Európai Uniónál. A lengyel kormány a Varsó–Lublin vasútvonalon történt merényletre reagálva döntött a kemény diplomáciai lépésekről – írja a 444.hu.
„Ez nemcsak szabotázsakció volt, hanem állami terrorcselekmény is”
– jelentette ki Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy a történtekre nemcsak diplomáciai válasz érkezik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Der Standard: Tiborcz István megvenné az orosz Raiffeisent, Orbán Viktor állítólag már Donald Trumpnál is lobbizott az ügyben
Az osztrák sajtó szerint a miniszterelnök veje 60 százalékos részt szerezne a bankban. A BDPST Zrt. ugyanakkor cáfolja, hogy bármilyen vételi szándékuk lenne.
Az osztrák Der Standard információi szerintTiborcz István és köre venné meg a Raiffeisen orosz leánybankjának 60 százalékos többségi tulajdonrészét. A lap úgy tudja, az üzlet Orbán Viktor és Donald Trump amerikai elnök novemberi találkozóján is szóba került, ahol a magyar miniszterelnök felvetette a kérdést, Trump pedig azt jelezte, megvizsgálják az ügyet.
A tranzakciót orosz szereplők támogatnák, de a véglegesítéshez amerikai jóváhagyás is kell.
A Telexnek egy névtelenséget kérő banki forrás arról beszélt, hogy
a Raiffeisennél tényként kezelik egy 60 százalékos részesedést megcélzó vevőjelölt létezését. Ez a felállás megfelelne a pénzintézetnek, amely megtartaná a kisebbségi tulajdonrészt,
a forrás azonban a vevő személyét nem erősítette meg.
A Raiffeisen hivatalosan nem kommentálta az értesülést, Tiborcz István érdekeltsége, a BDPST Zrt. viszont közleményben tagadott.
„Sem Tiborcz Istvánnak, sem a BDPST-csoportnak nem áll szándékában a Raiffeisen Russia felvásárlása” – írták.
A Raiffeisen az orosz-ukrán háború kirobbanása óta próbálja eladni oroszországi leányvállalatát, amely a legnagyobb nyugati tulajdonú bank maradt az országban. A kivonulást azonban jogi akadályok nehezítik: egy orosz bírósági ítélet megtiltotta a leánybank értékesítését, a pénzintézet fellebbezését pedig idén júniusban elutasították. Az osztrák bankcsoport korábban más konstrukciókkal is próbálkozott a pénz kimentésére, például a Strabag építőipari cég részesedésén keresztül, de ezek az amerikai szankciós aggályok miatt meghiúsultak. Az ügyletet tovább bonyolítja, hogy egy orosz bíróság később több mint kétmilliárd eurós kártérítésre is kötelezte a bankot egy másik ügyben.
Az osztrák Der Standard információi szerintTiborcz István és köre venné meg a Raiffeisen orosz leánybankjának 60 százalékos többségi tulajdonrészét. A lap úgy tudja, az üzlet Orbán Viktor és Donald Trump amerikai elnök novemberi találkozóján is szóba került, ahol a magyar miniszterelnök felvetette a kérdést, Trump pedig azt jelezte, megvizsgálják az ügyet.
A tranzakciót orosz szereplők támogatnák, de a véglegesítéshez amerikai jóváhagyás is kell.
A Telexnek egy névtelenséget kérő banki forrás arról beszélt, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!