HÍREK
A Rovatból

KSH: 433 700 forint volt a bruttó átlagkereset júliusban Magyarországon

A prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 404 600 forintra becsülhető.


Júliusban 7,9 százalékkal magasabb volt a bruttó és a nettó átlagkereset, mint egy évvel korábban. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 433 700, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 288 400 forint volt, a kedvezményeket is figyelembe véve 297 100 forintot ért el - közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 4,6 százalékos júliusi inflációval számolva a reálkeresetek 3,2 százalékkal emelkedtek.

A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 7,5 százalékkal 444 300 forintra nőtt a bruttó átlagkereset.

A bruttó keresetek a vállalkozások körében 6,2, a költségvetésben - az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseinek köszönhetően - 11,8 százalékkal nőttek.

A prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 404 600 forintra becsülhető, 7,3 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

A bruttó kereset mediánértéke 350 000 forint volt, 7,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A feldolgozóiparban egy év alatt 5,0, az építőiparban 4,9 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek 452 500, illetve 354 500 forintra. A szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás területén 5,9 százalékos növekedéssel 264 400 forint volt a bruttó átlagkereset. A pénzügyi, biztosítási szektorban és az infokommunikációban 792 500, illetve 713 900 forint volt a júliusi bruttó átlagkereset, az előbbi 14,4 százalékkal, az utóbbi 8,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

A költségvetési szféra béremelkedését az egészségügyi dolgozók fizetésemelése húzta fel, ahol 35,3 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset és 550 800 forintot ért el. Az oktatásban 403 700 forint volt az átlagos bruttó kereset, 7,9 százalékkal több a tavaly júliusinál.

Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazottak létszáma a legalább öt foglalkoztatottal működő vállalkozásoknál és intézményeknél 10,9 százalékkal 272 ezerrel nőtt a közfoglalkoztatottak nélkül számolva. A feldolgozóiparban 35 ezerrel, az építőiparban 12 ezerrel, a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás területén, valamint a kereskedelemben 19-19 ezerrel, az infokommunikációban 11 ezerrel, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységekben 30 ezerrel dolgoztak többen, mint tavaly júliusban.

Az év első hét hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkeresete egyaránt 8,4, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,0 százalékkal nőtt a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az átlagos bruttó kereset 429 000, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 439 800 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 285 300 forint volt, a kedvezményeket is figyelembe véve 293 800 forintot ért el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor katonai műveletnek nevezte az orosz-ukrán háborút, miközben Putyinnal tárgyalt
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Moszkvában tárgyalnak többek között az energiahordozók kérdéséről, valamint arról, hogy Magyarország nyitott helyszínt biztosítani az orosz-ukrán háború békekötésére.


Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre, ezért Moszkvában tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron” – nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt.

A tárgyalás során Orbán úgy fogalmazott: „Ukrajna Magyarország szomszédja, ezért a háborúnak a hatása Magyarországra erőteljes. Jelentős gazdasági veszteségeket szenvedünk el, mert

a katonai műveletek blokkolják a gazdasági növekedést egész európában, így nálunk is.”

A magyar kormányfő hozzátette: Magyarország érdekelt a békében, és nagyon reméljük, hogy az asztalon fekvő békejavaslatok elvezetnek a fegyverszünethez és a békéhez.”

Orbán Viktor kiemelte azt is:

„A mai találkozónk, elnök úr, lehetőséget ad nekem, hogy megerősítsük, hogy magyarország készen áll a béketárgyalások helyszínéül szolgálni”

– hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Márki-Zay Péter börtönnel és teljes vagyonelkobzással büntetné kastélytolvajokat
Hódmezővásárhely polgármestere a szabadkígyósi kastély körüli milliárdos vitát emelte ki. A politikai szembenállás mögött pénzügyi nézeteltérések is állnak.


„Akinek börtön és teljes vagyonelkobzás jár, annak ezt meg is kell kapnia” – írta májusban Márki-Zay Péter, hozzátéve, hogy a nemzettől elvett vagyont a „tolvajok magánszámláiról, szőlőbirtokaiból, földbirtokaiból és kastélyaiból is” vissza kell venni. A hódmezővásárhelyi polgármester egy Facebook-posztban tette közzé kemény hangvételű elszámoltatási ígéretét. A bejegyzésben Márki-Zay a békés eszközök fontosságát is kiemelte, mondván:

„a kirakatok maradnak, ezek betörése nem a mi eszközünk”.

A polgármester szavai a szabadkígyósi Wenckheim-kastély körüli konfliktus kontextusában nyertek különös jelentőséget. Az ügy februárban kezdődött, amikor Lázár János minisztériuma bejelentette: a kastély-örökbefogadási program első körében Hódmezővásárhely önkormányzata nyerte el a műemlék üzemeltetési jogát. A fordulat március 26-án következett be, amikor az Építési és Közlekedési Minisztérium a helyi Fidesz népszavazási kezdeményezésére hivatkozva a folyamat felfüggesztését kezdeményezte. A helyi Fidesz-KDNP frakcióvezetője, Markó Csaba egy áprilisi közgyűlésen azzal érvelt a városi átvétel ellen, hogy

„a kastélyban nincs kiszolgáló helyszín, nincsenek szállások… és nincsenek pontos tervek, számok az üzemeltetésre”.

A népszavazási kezdeményezést a bíróság végül májusban elutasította, de a kastély sorsa továbbra is a levegőben lógott. Szeptemberben Márki-Zay bejelentette, hogy a város újra pályázik, azzal a céllal, hogy „megóvják az ellopástól” az épületet.

A politikai szembenállás mögött pénzügyi nézeteltérések is állnak.

Márki-Zay tervei szerint a kastély jelenlegi, évi 150 millió forintos bevételét a gyulai Almásy-kastélyéhoz hasonló jegyárakkal és az esküvői díjak racionalizálásával jelentősen növelni lehetne, így a 250 milliós működési kiadás mellett az intézmény nyereségessé tehető.

A város a felújításra tíz év alatt egymilliárd forintot szánna. Ezzel szemben a kormányzati oldalról és a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Zrt. részéről elhangzott becslések szerint a kastély teljes körű fejlesztéséhez „legalább” hétmilliárd forintra lenne szükség, és a törvény az üzemeltetés mellett az elmaradt beruházások pótlását is az új gazda kötelességévé teszi.

Az ügy túlmutat Hódmezővásárhelyen: a kastélyprogram első körében nyolc műemlékre huszonkét pályázat érkezett. A Telex közadatigényléssel derítette ki, hogy erre a nyolc kastélyra korábban közel 22 milliárd forintnyi közpénzt, köztük uniós forrásokat is fordítottak felújításra. Az ügy miatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is érdeklődni kezdett, nyáron pedig egy európai parlamenti küldöttség is vizsgálódott a kastélytörvény következményei miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videó: Lavrov igazi jóbarátként fogadta Szijjártó Pétert a Kremlben
Orbán Viktor épp Vlagyimir Putyinnal tárgyalt az energiaellátásról. De egy folyosói jelenet most többet árul el a magyar-orosz viszonyról, mint bármelyik hivatalos közlemény.


Egy kézfogás, egy mosoly és egy baráti vállveregetés a Kreml folyosóján. Ennyi látszik csupán azon a videón, amelyen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter fogadja Szijjártó Pétert, de a gesztusok beszédesebbek, mint bármilyen hivatalos közlemény – szúrta ki a hvg.hu. Az ukrajnai háború kezdete óta ritkán látni ennyire közvetlen, a diplomáciai protokollt messze meghaladó pillanatot egy uniós tagállam és Oroszország képviselői között.

A videó hátterében Orbán Viktor miniszterelnök november 28-i moszkvai tárgyalása áll Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A magyar delegáció tagjaként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is az orosz fővárosba utazott, a megbeszélések középpontjában pedig Magyarország energiaellátásának biztosítása és az ukrajnai háborúval kapcsolatos békemisszió áll. Orbán Viktor az utazás előtt közölte: „Azért megyek Moszkvába, hogy biztosítsam Magyarország energiaellátását a télre és a jövő évre is.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt nézhető Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója
Több dologról is szó esik: az energiahordozók kérdése, a béketárgyalások esetleges budapesti helyszíne és az orosz-ukrán háború egyaránt terítéken lesz.


Ahogy arról korábban írtunk, pénteken, valamivel dél után találkozik egymással Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre.

„Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron”

– nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt. A magyar kormányfő szerint a feladat a megfizethető árú orosz gáz- és olajszállításokról szóló szerződések véglegesítése.

Putyin a találkozó előtt jelezte, hogy bár vannak tisztázandó kérdések, Moszkva nyitott a helyzetre. „Mi ezt nem ellenezzük” – mondta a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, utalva arra, hogy Oroszország nem gördít akadályt az elé, ha Magyarország amerikai forrásból is szerez be fűtőanyagot a paksi blokkokhoz. A megbeszélések hátterét egy összetett diplomáciai és üzleti játszma adja, amelyben Washington is kulcsszerepet játszik.

A találkozót itt lehet követni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: