HÍREK
A Rovatból

KSH: 433 700 forint volt a bruttó átlagkereset júliusban Magyarországon

A prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 404 600 forintra becsülhető.


Júliusban 7,9 százalékkal magasabb volt a bruttó és a nettó átlagkereset, mint egy évvel korábban. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 433 700, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 288 400 forint volt, a kedvezményeket is figyelembe véve 297 100 forintot ért el - közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 4,6 százalékos júliusi inflációval számolva a reálkeresetek 3,2 százalékkal emelkedtek.

A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 7,5 százalékkal 444 300 forintra nőtt a bruttó átlagkereset.

A bruttó keresetek a vállalkozások körében 6,2, a költségvetésben - az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseinek köszönhetően - 11,8 százalékkal nőttek.

A prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 404 600 forintra becsülhető, 7,3 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

A bruttó kereset mediánértéke 350 000 forint volt, 7,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A feldolgozóiparban egy év alatt 5,0, az építőiparban 4,9 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek 452 500, illetve 354 500 forintra. A szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás területén 5,9 százalékos növekedéssel 264 400 forint volt a bruttó átlagkereset. A pénzügyi, biztosítási szektorban és az infokommunikációban 792 500, illetve 713 900 forint volt a júliusi bruttó átlagkereset, az előbbi 14,4 százalékkal, az utóbbi 8,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

A költségvetési szféra béremelkedését az egészségügyi dolgozók fizetésemelése húzta fel, ahol 35,3 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset és 550 800 forintot ért el. Az oktatásban 403 700 forint volt az átlagos bruttó kereset, 7,9 százalékkal több a tavaly júliusinál.

Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazottak létszáma a legalább öt foglalkoztatottal működő vállalkozásoknál és intézményeknél 10,9 százalékkal 272 ezerrel nőtt a közfoglalkoztatottak nélkül számolva. A feldolgozóiparban 35 ezerrel, az építőiparban 12 ezerrel, a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás területén, valamint a kereskedelemben 19-19 ezerrel, az infokommunikációban 11 ezerrel, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységekben 30 ezerrel dolgoztak többen, mint tavaly júliusban.

Az év első hét hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkeresete egyaránt 8,4, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,0 százalékkal nőtt a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az átlagos bruttó kereset 429 000, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 439 800 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 285 300 forint volt, a kedvezményeket is figyelembe véve 293 800 forintot ért el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Egy korszak vége: Kósa Lajos nem indul egyéniben Debrecenben, már meg is van az utódja
A Fidesz alelnöke Barcsa Lajos alpolgármesternek adja át a stafétát a Hajdú-Bihar 1-es körzetben. Aggódnia azonban nem kell, a párt listájáról valószínűleg bejut a parlamentbe.


Egy korszak ér véget Debrecenben: Kósa Lajos a rendszerváltás óta először nem indul egyéni jelöltként a 2026-os országgyűlési választáson – ezt az Ultrahang legfrissebb adásában jelentette be, amit a 444.hu szúrt ki.

A Fidesz alelnöke helyett Barcsa Lajos alpolgármester lesz a párt jelöltje a Hajdú-Bihar 1-es választókerületben. A döntés történelmi jelentőségű, Kósa Lajos ugyanis 1990 óta tagja a parlamentnek, és 1998 óta folyamatosan megnyerte az egyéni választókerületét Debrecenben.

A Fidesz alapítói közül Orbán Viktorral, Kövér Lászlóval és Németh Zsolttal együtt ők négyen képviselik a pártot megszakítás nélkül az Országgyűlésben a rendszerváltás óta. Kósa vélhetően 2026 után is képviselő marad, mivel a pártja listán indítja.

A politikus a döntést fideszes alelnökségével és a párt jelöltállítási logikájával magyarázta.

Kósa 2022-ben szintén a Fidesz alelnökeként nyert egyéniben, míg párttársa, Németh Szilárd alelnökként két egyéni választást is elveszített.

A Hajdú-Bihar 1-es választókerületben a TISZA Pártnál még zajlik a jelöltállítás. Az előválasztás második fordulójába Tárkányi Zsolt, a párt sajtókapcsolati vezetője, volt RTL-es újságíró és Gál András rendszergazda jutott be.

Korábbi sajtóértesülések szerint a Fidesz a választókerületek legalább harmadában tervez jelöltcserét 2026-ra, a régebbi politikusokat pedig helyi erős emberek, például polgármesterek válthatják. Kósa alelnöki mandátuma egyébként a napokban hosszabbodott meg, miután a Fidesz a november 22-ére tervezett tisztújító kongresszusát a tavaszi országgyűlési választás utánra halasztotta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Egy leállított vizsgálat után napok alatt nevezték ki Juhász Péter Pált: egy régi vallomásból derült ki, hogyan lett a Szőlő utcai intézet igazgatója
A Budapesti Javítóintézet volt igazgatóját Soltész Miklós államtitkár kérte fel egy vizsgálatra 2010 végén. A szabálytalan eljárás után aztán ő kapta meg a vezetői széket. Mindez egy korábbi büntetőügyben tett vallomásából derült ki.


Egy korábbi büntetőügy iratai tárták fel, milyen szerepet játszott a jelenleg is előzetesben ülő Juhász Péter Pál a Szőlő utcai javítóintézet előző igazgatójának leváltásában. A Kontroll birtokába jutott dokumentumok szerint Juhászt 2010 végén egy vizsgálatra kérték fel az intézményben, amelyet Soltész Miklós államtitkár kezdeményezett.

A vizsgálatot több ponton szabálytalanul folytatták le, majd mindössze néhány nap alatt a vizsgálóbiztosból lett Juhász az igazgató.

A folyamat rendkívüli sebességét Juhász Péter Pál tanúvallomása is alátámasztja: „2010 év végén mint szakértő, vettem részt az intézet átvilágításában. Januárban már engem neveztek ki igazgatónak.”

Az események 2011. január 12-én gyorsultak fel, amikor Soltész Miklós, az akkori szociális és családügyekért felelős államtitkár levelet írt Juhásznak, hogy fiatalkorúak bántalmazásáról kaptak információkat, ezért vegyen részt egy vizsgálatban. A vizsgálat másnap, január 13-án azonnal meg is kezdődött.

A vizsgálatnak azonban több aggályos része is volt. Juhász akkori munkahelyének, a Szociálpolitikai Intézetnek nem tartozott a feladatai közé intézményi vizsgálatok lefolytatása. Emellett a vizsgálatot végzők súlyos szakmai hibát követtek el: a fiatalkorúakat jogi képviselőjük vagy kijelölt gyámjuk nélkül, négyszemközt kezdték kihallgatni.

„Amikor a gyerekekkel akartunk beszélni, megszakították azt, így a vizsgálatot nem lehetett végezni, ezt jeleztük az államtitkárnak. Kifogásolták, hogy a gyerekekkel négyszemközt beszéljünk”

– mondta Juhász.

A beszélgetésekről ráadásul írásos jegyzőkönyv sem készült. A szabálytalanságok miatt a felügyeleti ügyész pár nap alatt le is állíttatta a vizsgálatot.

Ennek ellenére a háttérben már zajlott a vezetőváltás előkészítése. Január 26-án Dudás Zoltán, a minisztérium főosztályvezetője rendkívüli értekezletet hívott össze január 28-ra, ahol az addigi igazgatót felmentették, és Juhász Péter Pált nevezték ki megbízott igazgatónak. Juhász már egy nappal korábban tudott a döntésről.

„A kinevezést az az előtti napon tudtam meg. Akkor még nem tudtuk lezárni a vizsgálatot, mivel megszakadt a vizsgálat, és ezért döntöttek úgy, hogy vezetőváltásra kerül sor. Gyakorlatilag párhuzamosan zajlott a két dolog. Nekünk le kellett zárnunk a vizsgálatot, és közben a minisztériumban döntöttek a vezetőváltásról” – vallotta a dokumentum szerint.

Juhász jólinformáltságát magyarázhatja a Dudás Zoltánnal való korábbi kapcsolata, akivel még a 90-es években együtt dolgoztak a gyermekvédelemben. A kinevezésről Juhász így beszélt: „Voltak bizonyos keretek, amiket lefektettünk az irodában és abban maradtunk, hogy megbízottként elvállalom az igazgatói megbízást, majd utána meglátjuk a továbbiakat. Egy délután alatt beszéltük ezt át.” Dudás később egy Facebook-bejegyzésben azt állította, hogy egy nyílt pályázat keretében, egy bizottság javaslatára nevezték ki Juhászt.

A minisztérium bizalma azért is meglepő, mert Juhászt 2009-ben egy fegyelmi vétség miatt már elmarasztalták, és el is bocsátották az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságtól. Kinevezése után Juhász belső vizsgálatokba kezdett, gyerekektől kért írásos beszámolókat a korábbi vélt bántalmazásokról, és több dolgozótól is megvált. „Amikor megbízott igazgatóként odakerültem, az addigiakról összefoglalás készült, azt terjesztettük be az államtitkár felé” – mondta.

A Kontroll megkeresésére a Belügyminisztérium azt közölte, az eljárás lezárásáig az ügyet érintő egyetlen kérdésben sem adnak tájékoztatást. Dudás Zoltán telefonon és később írásban sem akart válaszolni a lap kérdéseire.

Juhász Péter Pált jelenleg hat bűncselekménnyel gyanúsítják, köztük emberkereskedelemmel, kényszermunkával, hűtlen kezeléssel és közfeladati helyzettel való visszaéléssel. Az ügyészség novemberben indítványozta előzetes letartóztatásának meghosszabbítását.

A botrány kirobbanása után a kinevezésben kulcsszerepet játszó Dudás Zoltánnak is következményekkel kellett szembenéznie: a Fidesz későbbi csepeli polgármesterjelöltjének júniusban a Külgazdasági és Külügyminisztérium visszavonta a bukaresti diplomata-kinevezését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Feljelentette Hadházy Ákost Zalaegerszeg fideszes polgármestere
Balaicz Zoltán szerint a képviselő hazugságokkal próbálja beszennyezni a közéletet. Hadházy viszont a hatóságok hallgatását kifogásolja, és nem hátrál.


Rágalmazás és becsületsértés miatt feljelentette Hadházy Ákost Zalaegerszeg fideszes polgármestere, Balaicz Zoltán. A polgármester az ugytudjuk.hu-nak azt írta, a független országgyűlési képviselő

„nemrég újra hazug sejtetéssel és rágalmazásra, becsületsértésre alkalmas igaztalan vádakkal próbálta beszennyezni a zalaegerszegi közéletet”.

Az ügy még október elején kezdődött, amikor Hadházy arról írt, hogy egy helyi kábítószer-razzia után indult büntetőügyben egy vezető fideszes politikus és egy sok közbeszerzést elnyerő vállalkozó is érintett lehet. A képviselő nemrég már arról számolt be, hogy a városban az a hír járja: „a polgármester is érintett abban a drogügyben, amelyik egy, a polgármesterrel jó kapcsolatot ápoló vállalkozó drogpartiján kezdődött és aztán nagy mennyiségű kábítószer megtalálásával folytatódott”.

Balaicz Zoltán ezzel kapcsolatban közölte, sem kormánypárti, sem ellenzéki zalaegerszegi politikus vagy közszereplő ellen nem volt és jelenleg sincs folyamatban semmilyen rendőrségi vagy ügyészségi eljárás sem drogügyben, sem más ügyben, és „senki nem vett részt semmilyen drogpartin”.

Hadházy Ákos külön posztban reagált a feljelentésre. Azt írta: „nagyon boldog leszek (tényleg!), ha kiderül, hogy az a sok ember mind tévedett, aki megkeresett ezzel a hírrel és az ügyészség és a rendőrség csak kommunikációs ügyetlenség miatt nem cáfolta a dolgot”. Hozzátette: az, hogy a polgármester feljelentéssel fenyegetőzik,

„önmagában nem megnyugtató: ezt szokták mindig csinálni a fideszesek, amikor valamilyen nyílt, pofátlan lopáson kapom őket”.

A képviselő szerint a polgármesternek nem rá, hanem a rendőrségre és az ügyészségre kellene haragudnia, amiért a hatóságok nem cáfolták az értesüléseit.

Hadházy októberi adatkérésére a Legfőbb Ügyészség azt válaszolta, hogy Zalaegerszegen valóban folyamatban van kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos büntetőeljárás helyi vállalkozók ellen, az ügyben három gyanúsítottat le is tartóztattak. Azt azonban nem erősítették meg, hogy politikus is lenne az érintettek között.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nem engedte leszállni Szijjártó Péter repülőgépét a bosnyák honvédelmi miniszter
A védelmi miniszter szerint nem volt egyértelmű, miért katonai géppel érkezne a magyar politikus. Szijjártó Péter egy díszdoktori címet vett volna át csütörtökön Banja Lukában.


Megtiltotta a bosznia-hercegovinai védelmi miniszter, hogy Szijjártó Péter katonai géppel szálljon le Banja Lukában, írja a Telex bosnyák források alapján. Zukan Helez döntése értelmében

a magyar külgazdasági és külügyminisztert szállító repülőgép csütörtökön nem landolhat a boszniai Szerb Köztársaság de facto fővárosában.

A politikus a döntést azzal indokolta, hogy a magyar fél nem adott egyértelmű magyarázatot a katonai gép használatára. Helez szerint „Orbán Viktor és Szijjártó Péter évek óta nyíltan támogatják a Bosznia-Hercegovinához tartozó Szerb Köztársaság volt elnökének, Milorad Dodiknak a Bosznia-Hercegovina szuverenitásának és területi integritásának aláásását célzó tevékenységét.”

Boszniai lapértesülések szerint a magyar kormány tagjai tudatosan kerülik a szarajevói kapcsolatfelvételt, és jellemzően csak az ország szerb többségű részével kommunikálnak, így Banja Lukát látogatják. Orbán Viktor egyébként 2023-ban szintén katonai géppel érkezett a városba. A helyi sajtó megjegyzi, szerencsésebb lett volna, ha a bosnyák védelmi vagy külügyminiszter diplomáciai jegyzékben közli a magyar külügyminisztériummal a kifogásait.

Szijjártó Péter szerdán még Belgrádban tárgyalt, csütörtökön pedig a tervek szerint Banja Lukába utazott volna, ahol Milorad Dodik közlése szerint a helyi egyetem díszdoktori címet adományozott volna neki.

A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium egyelőre nem reagált a bosnyákok döntésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk