Kreml: Nem igaz, hogy az orosz titkosszolgálat próbálja lejáratni a nyugati vakcinákat
A Kreml szóvivője szerint nonszensz, hogy ők állnának a bírálatok mögött. Hozzátette: az angolszász sajtóban percenként jelennek meg olyan közlések, amik a Szputnyik V-t bírálják.
Nincs közük az orosz titkosszolgálatoknak azokhoz a támadásokhoz, amelyek egyes tömegtájékoztatási eszközök közöltek a Covid-19 elleni nyugati vakcinákkal szemben - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
"Ez nonszensz. Az orosz különleges szolgálatoknak nincs közük a vakcinák bírálatához" - jelentette ki Peszkov az amerikai The Wall Street Journalnek (WSJ) nyilatkozva.
"Ha minden olyan publikációt, amely a Szputnyik V-t bírálja, az amerikai biztonsági szolgálatok munkája eredményének tekintenénk, rég megőrültünk volna, hiszen ilyen közléseknek minden órában és minden percben tanúi vagyunk az angolszász tömegtájékoztatási eszközökben" - tette hozzá Peszkov az Interfax orosz hírügynökség hétfői beszámolója szerint.
A WSJ cikke szerint az amerikai külügyminisztérium dezinformáció elleni részlegének egyik munkatársa több olyan gyanús publikációra bukkant, amelyek nyugati vakcinákat bíráltak. Az informátor szerint a külföldi közönségek szánt, alacsony látogatottságú portálok közlései mögött az orosz titkosszolgálatok állnak.
Az amerikai diplomáciai tárca szóvivője vasárnap a CNN-nek azt mondta, hogy a hitelrontó híreket a News Front, a New Eastern Outlook és a Oriental Review terjesztik. Mint mondta, ezek a portálok nemzetközi szervezetekkel, katonai konfliktusokkal és tiltakozásokkal kapcsolatban is félrevezető információkat jelentetnek meg.
Nincs közük az orosz titkosszolgálatoknak azokhoz a támadásokhoz, amelyek egyes tömegtájékoztatási eszközök közöltek a Covid-19 elleni nyugati vakcinákkal szemben - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
"Ez nonszensz. Az orosz különleges szolgálatoknak nincs közük a vakcinák bírálatához" - jelentette ki Peszkov az amerikai The Wall Street Journalnek (WSJ) nyilatkozva.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Róna Dániel: A tiszás tömeg lényegesen nagyobb volt, én ezt egész bátran ki merem jelenteni
Róna Dániel elemző a Tisza Párt március 15-i menetét lényegesen nagyobbnak ítélte a Békemenetnél. Ez a percepció a győzelmi várakozásokon keresztül közvetlenül befolyásolhatja a pártnélküliek döntését.
„A tiszás tömeg lényegesen nagyobb volt, én ezt egész bátrán ki merem jelenteni” – a március 15-i menetek után nemcsak a tereken, hanem a fejekben is zajlik a harc: kié a nagyobb, látványosabb tábor, és ez hogyan győzi meg a bizonytalanokat? A legfrissebb politikai eseményeket a Telex „2026” című keddi élő adásában elemezte Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője és Mizsur András, a portál újságírója.
Róna Dániel szerint a Tisza Párt rendezvényén lényegesen többen vettek részt, ezt a tömeg áthaladásának idejére és a terek méretére alapozza.
„Tudom, hogy az elemzők óvatosak szoktak lenni, és Török Gábor is mondta, hogy mindkét tömeg nagy volt, én ebben nem óvatoskodnék” – jelentette ki. Mizsur András szerint „beszédes, hogy bevetik a Turisztikai Ügynökséget, hogy ők akkor majd hivatalosan megmondják, mennyien voltak, és akkor az lesz a szentírás”, utalva arra, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség mobilcella-adatokra hivatkozva közölt számokat. Róna úgy véli, erre azért volt szükség, mert a rendőrség nem vállalta a becslést.
A tömeg méretének azért van jelentősége, mert a Fidesz aktivistái és helyi vezetői akkor teszik oda magukat, ha elhiszik a győzelmet.
„Akkor fognak hinni a győzelemben, ha sok embert látnak, jó közvélemény-kutatási adatot látnak, és azt hiszik, hogy sima ügy, győzni fogunk” – mondta Róna. Szerinte a bizonytalan szavazókra is hatással van a látvány.
„Ha valaki a többséghez tartozónak érzi magát, az hangos, kiteszi a Tisza molinót, posztol, megszólal a kocsmában”
– tette hozzá, megjegyezve, hogy a győzelmi várakozások aránya a Fidesz és a Tisza között már hibahatáron belül van.
A kampányüzenetekről Mizsur András azt mondta, Orbán Viktor március 15-én harciasabb, „ukránozós” beszédet mondott, míg országjárása kaposvári állomásán visszafogottabb volt. „Ez a visszafogottság szólhat azoknak is, akik nem döntötték el, hogy kire húzzák az ikszet” – vélte.
Róna szerint a kormányfő a háborúból való kimaradás üzenetét ismételgeti, de ennek hatékonysága kérdéses.
Egy kutatásukból kiderült, hogy „csak a választók egynegyede hiszi el, hogy ha a Tisza nyerne, az ország belépne a háborúba.”
Orbán Viktor hétfőn országjárásba kezdett. Róna szerint az első állomás jól alakult, mert elegen voltak és nem fütyülték ki. A szakértő szerint a sok helyszín fizikailag megterhelő, ami növeli a hibalehetőséget. „Tényleg nagyon odateszi magát, ez fizikailag is megterhelő, ilyenkor a hibának a kockázata is felmerül.” A miniszterelnök ugyanakkor tudatosan kerüli azokat a nagyvárosokat, mint Szeged, Nyíregyháza vagy Pécs, mert „oda már fölösleges – csak hogy Deák Dániel idézzem –, azok a városok már teljesen elúsztak a Fidesz számára.”
Mizsur András szerint amikor Magyar Péter járt Kaposváron, legfeljebb egy picivel voltak kevesebben, mint Orbán rendezvényén.
Szóba került a Tisza Párt menetén történt incidens is, ahol egy csoport ukrán zászlót próbált a tömegbe vinni. „Az a meglepő ebben az akcióban, hogy mennyire primitív. Ha ennyire fontos volt a Fidelitasnak, hogy csináljanak egy ilyen happeninget, akkor ezt miért nem tudták jobban álcázni?” – mondta Mizsur András.
Az elemzők szerint a tiszások aktivitása és lelkesedése jelenleg felülmúlja a kormánypártiakét.
„A láthatósági versenyben nagyon jól áll a Tisza, ez szerintem, ha semmi más nem történne, a Tisza erősödését vetítené elő” – mondta Róna Dániel, aki szerint a fideszesek kevésbé mozgósítottak. A Tisza-szavazók részvételi hajlandósága rendkívül magas. „Én közvélemény-kutatásokban ilyet még nem láttam, 95 százalék körül van azok aránya, akik azt mondják, hogy biztos elmennek szavazni.”
Orbán Viktor a március 15-i beszédében hárommillió szavazót célzott meg, miközben a Tisza Párt is ennyi támogatót állít magáról.
Róna szerint ez matematikailag kizárt, és meglepné, ha a részvétel 75 százalék fölé menne. Elképzelhetőnek tartja, hogy a Fidesz belföldi szavazatszáma 2,5 millió alá csökken. Mizsur András szerint a hárommilliós szám inkább kommunikációs eszköz, de az, hogy Orbán ilyen magasra tette a lécet, azt mutatja, hogy ő is szoros versenyre számít.
„A tiszás tömeg lényegesen nagyobb volt, én ezt egész bátrán ki merem jelenteni” – a március 15-i menetek után nemcsak a tereken, hanem a fejekben is zajlik a harc: kié a nagyobb, látványosabb tábor, és ez hogyan győzi meg a bizonytalanokat? A legfrissebb politikai eseményeket a Telex „2026” című keddi élő adásában elemezte Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője és Mizsur András, a portál újságírója.
Róna Dániel szerint a Tisza Párt rendezvényén lényegesen többen vettek részt, ezt a tömeg áthaladásának idejére és a terek méretére alapozza.
„Tudom, hogy az elemzők óvatosak szoktak lenni, és Török Gábor is mondta, hogy mindkét tömeg nagy volt, én ebben nem óvatoskodnék” – jelentette ki. Mizsur András szerint „beszédes, hogy bevetik a Turisztikai Ügynökséget, hogy ők akkor majd hivatalosan megmondják, mennyien voltak, és akkor az lesz a szentírás”, utalva arra, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség mobilcella-adatokra hivatkozva közölt számokat. Róna úgy véli, erre azért volt szükség, mert a rendőrség nem vállalta a becslést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Ukrajna azért nem kapcsolta vissza a Barátság vezetéket, hogy támogassa a Tiszát
A miniszterelnök szerint Kijev szándékosan nem engedi az orosz olajat, hogy ezzel Magyar Péter pártját segítse. A kormányfő kemény üzenetet küldött Zelenszkijnek.
Orbán Viktor a Facebook-oldalán arról beszélt, hogy egyeztetett az európai tanácselnökkel és Robert Fico szlovák miniszterelnökkel az általa ukrán olajblokádnak nevezett helyzetről. A miniszterelnök szerint Magyarország álláspontja változatlan.
Szó szerint idézte a feltételt, amit szabott:
„Ha Zelenszkij elnök meg akarja kapni a pénzét Brüsszelből, akkor meg kell nyissa a barátság kőolajvezetéket.”
Azt állítja, az ukránok a múlt héten nem fogadták a magyar szakértőket, nem egyeztetnek, sőt, nyíltan elmondják, hogy nem áll szándékukban átengedni az orosz olajat.
A miniszterelnök szerint az egész olajblokádot arra használják, hogy a Tisza párt oldalán beavatkozzanak a magyar választásokba.
A posztját azzal zárta, hogy a helyzet rendkívül egyszerű, majd megismételte a bejegyzés elején is olvasható mondatot:
„Ha nincs olaj, nincs pénz.”
A Barátság kőolajvezeték Magyarországot és Szlovákiát ellátó déli ága 2026. január 27-én állt le. Az ukrán fél szerint erre azért került sor, mert orosz dróntámadások megrongálták az Ukrajnán áthaladó infrastruktúrát. Volodimir Zelenszkij jelezte, vonakodik olyan javításokat végezni, amelyek az orosz kőolaj Európába jutását segítik, és arra kérte az EU-t, hogy egyetlen vezető se blokkolhassa a 90 milliárd eurós ukrajnai hitelcsomagot. Budapest a hitel jóváhagyását a vezeték újraindításához kötötte.
A vita az EU márciusi csúcsa előtt kiemelt napirendi ponttá vált. A magyar belpolitikai háttérben a Tisza Párt – Magyar Péter vezetésével – Orbán fő kihívója; a kampányban Kijev állítólagos befolyásáról és tiltott finanszírozásról is vita zajlik, amit az ukrán és ellenzéki szereplők visszautasítanak.
Orbán Viktor a Facebook-oldalán arról beszélt, hogy egyeztetett az európai tanácselnökkel és Robert Fico szlovák miniszterelnökkel az általa ukrán olajblokádnak nevezett helyzetről. A miniszterelnök szerint Magyarország álláspontja változatlan.
Szó szerint idézte a feltételt, amit szabott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor szerint „az elmúlt időszak eseményei egyértelműen a Tisza esélyeit növelték”, de az is elképzelhető, hogy alulmérik a Fideszt
Török Gábor politikai elemző friss értékelése szerint a Tisza Párt esélyei nőttek a Fidesszel szemben. A kormányalakítás sorsa a billegő egyéni körzetekben dőlhet el, ahol szoros eredmény várható.
„Érdemi esélye van annak is, hogy nem lesz senkinek egyedül többsége” – írta kedden Török Gábor politikai elemző, aki szerint
a Tisza Párt előnye a független közvélemény-kutatások alapján ugyanakkor „nagyon jelentős, szinte behozhatatlan”.
A politológus a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében az elmúlt hetek történései és nem történései miatt módosította korábbi tippjeit a 2026-os választás lehetséges kimenetelére. Február végén még arról beszélt, hogy ha a Medián 20 százalékpontos Tisza-előnyt mutató mérése nem téved, akkor a választás eldőlt – emlékeztetett a 24.hu.
Török most azzal árnyalta a képet, hogy a kutatások módszertani problémák miatt „alulmérhetik” a Fideszt.
„Elképzelhetőnek tartom, hogy a Fidesz háborús félelemre építő kampánya pontosan azon választók között lehet hatásos, akiknek a politikai preferenciája a legnehezebben feltérképezhető”
– fogalmazott, majd hozzátette: „Ezért látom esélyét annak, hogy az állás a valóságban szorosabb annál, mint amit az adatok mutatnak.”
Az elemző szerint éppen egy ilyen szoros pártlistás verseny esetén „a választás végeredményét az egyéni mandátumok billenthetik el”, ahol a körzetek egy részében néhány száz vagy ezer szavazat dönthet. „Szorosabb országos verseny esetén még a pártlistás végeredmény ismeretében is bizonytalan lehet, hogy ki nyerhet a kormányalakításhoz elegendő egyéni mandátumot” – szögezte le. A kampányidőszak rövidsége miatt ugyanakkor már kevés esélyt lát a dinamika jelentős megfordulására.
Török Gábor a lehetséges kimenetelek valószínűségeit is számszerűsítette:
Fidesz-kétharmad: 1%;
Fidesz, sima többség: 40%;
nincs többség: 12%;
Tisza, sima többség: 44%;
Tisza-kétharmad: 3%.
Összegzésként megállapította: „nem jelenthető ki, hogy bármelyik sokkal esélyesebb lenne, de az elmúlt időszak eseményei a korábbiakhoz képest egyértelműen a Tisza esélyeit növelték”.
A 2026. április 12-i országgyűlési választás előtt, bár a Medián februárban nagy, 20 százalékpontos Tisza-előnyt mért a biztos szavazók körében, más kutatások, mint a Publicus vagy az Iránytű Intézet felmérései is a Tisza Párt vezetését mutatják, de kisebb különbséggel, ami alátámasztja a bizonytalanságról szóló elemzői véleményt. A magyar választási rendszerben a 199 parlamenti képviselőből 106-ot egyéni választókerületben, 93-at pedig országos listán választanak, ezért szoros listás eredmény esetén az egyéni körzetek kimenetele dönt a kormánytöbbségről. Ezt a bizonytalanságot modellezik a nyilvánosan elérhető mandátumkalkulátorok is, amelyek szerint kis elmozdulások is átbillenthetik a többséget. A Fidesz kampányának központi üzenete a „háború vagy béke” kérdése, míg a Tisza Párt programalapú kormányváltást ígér, többek között az euró bevezetésének előkészítésével, a költségvetési hiány leszorításával és a korrupció elleni fellépéssel.
„Érdemi esélye van annak is, hogy nem lesz senkinek egyedül többsége” – írta kedden Török Gábor politikai elemző, aki szerint
a Tisza Párt előnye a független közvélemény-kutatások alapján ugyanakkor „nagyon jelentős, szinte behozhatatlan”.
A politológus a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében az elmúlt hetek történései és nem történései miatt módosította korábbi tippjeit a 2026-os választás lehetséges kimenetelére. Február végén még arról beszélt, hogy ha a Medián 20 százalékpontos Tisza-előnyt mutató mérése nem téved, akkor a választás eldőlt – emlékeztetett a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hazugságnak nevezte az iráni háborút, és lemondott Trump terrorelhárítási főnöke
Joe Kent, a Nemzeti Terrorelhárítási Központ igazgatója kedden nyílt levélben jelentette be távozását. A különleges erők veteránja szerint Izrael és lobbicsoportok nyomására indult a hadművelet.
Lemondott a Trump-kormány terrorelhárítási csúcsvezetője, mert ellenzi az Irán elleni háborút, és felszólította az elnököt, hogy „forduljon meg az iránytól”.
Joe Kent, a Nemzeti Terrorelhárítási Központ leköszönő igazgatója egy kedden az X-en közzétett levelében azt írta, Irán nem jelent közvetlen fenyegetést az Egyesült Államokra – írja a bbc.com.
Szerinte a Trump-kormányzat „Izrael és befolyásos amerikai lobbicsoportja nyomására kezdte ezt a háborút”.
Távozásával ő lett a kormányzat legmagasabb rangú tisztségviselője, aki nyilvánosan bírálja az amerikai-izraeli hadműveletet.
A 45 éves Kent az amerikai különleges erők és a CIA veteránja. Felesége, Shannon Kent, a haditengerészet kriptográfiai technikusa 2019-ben vesztette életét egy szíriai öngyilkos merényletben.
Levelében a katonai múltjára és felesége halálára is hivatkozott.
„Nem támogathatom a következő generáció harcba küldését és halálát egy olyan háborúban, amely semmilyen hasznot nem hoz az amerikai népnek, és nem indokolja az amerikai életek költségeit”
– írta.
Kent azt is állította, hogy „magas rangú izraeli tisztviselők” és befolyásos amerikai újságírók félretájékoztatással ásták alá Trump „Amerika az első” programját.
„Ezt a visszhangot arra használták, hogy elhitessék Önnel, hogy Irán közvetlen fenyegetést jelent az Egyesült Államokra” – folytatta a levél.
„Ez hazugság volt.”
Kent régóta Trump támogatója, kétszer is sikertelenül indult a kongresszusi választásokon. Számos demokrata bírálta a szélsőséges csoportokhoz, köztük a Proud Boys tagjaihoz fűződő kapcsolatai miatt. Megerősítő meghallgatásán arról sem volt hajlandó lemondani, hogy szövetségi ügynökök szították a január 6-i zavargásokat, vagy hogy Trump nyerte a 2020-as választásokat.
Az utóbbi időben több más magas rangú tisztviselő is lemondott a Trump-adminisztrációban, köztük Margaret Ryan, a Biztonsági és Tőzsdefelügyelet végrehajtási igazgatója és Ric Grenell, a Kennedy Center elnöke. Az elnök második ciklusa a forrás szerint ugyanakkor jóval kevesebb személycserével járt, mint a 2017 és 2021 közötti hivatali ideje.
Lemondott a Trump-kormány terrorelhárítási csúcsvezetője, mert ellenzi az Irán elleni háborút, és felszólította az elnököt, hogy „forduljon meg az iránytól”.
Joe Kent, a Nemzeti Terrorelhárítási Központ leköszönő igazgatója egy kedden az X-en közzétett levelében azt írta, Irán nem jelent közvetlen fenyegetést az Egyesült Államokra – írja a bbc.com.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
