Kreml: Nem igaz, hogy az orosz titkosszolgálat próbálja lejáratni a nyugati vakcinákat
A Kreml szóvivője szerint nonszensz, hogy ők állnának a bírálatok mögött. Hozzátette: az angolszász sajtóban percenként jelennek meg olyan közlések, amik a Szputnyik V-t bírálják.
Nincs közük az orosz titkosszolgálatoknak azokhoz a támadásokhoz, amelyek egyes tömegtájékoztatási eszközök közöltek a Covid-19 elleni nyugati vakcinákkal szemben - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
"Ez nonszensz. Az orosz különleges szolgálatoknak nincs közük a vakcinák bírálatához" - jelentette ki Peszkov az amerikai The Wall Street Journalnek (WSJ) nyilatkozva.
"Ha minden olyan publikációt, amely a Szputnyik V-t bírálja, az amerikai biztonsági szolgálatok munkája eredményének tekintenénk, rég megőrültünk volna, hiszen ilyen közléseknek minden órában és minden percben tanúi vagyunk az angolszász tömegtájékoztatási eszközökben" - tette hozzá Peszkov az Interfax orosz hírügynökség hétfői beszámolója szerint.
A WSJ cikke szerint az amerikai külügyminisztérium dezinformáció elleni részlegének egyik munkatársa több olyan gyanús publikációra bukkant, amelyek nyugati vakcinákat bíráltak. Az informátor szerint a külföldi közönségek szánt, alacsony látogatottságú portálok közlései mögött az orosz titkosszolgálatok állnak.
Az amerikai diplomáciai tárca szóvivője vasárnap a CNN-nek azt mondta, hogy a hitelrontó híreket a News Front, a New Eastern Outlook és a Oriental Review terjesztik. Mint mondta, ezek a portálok nemzetközi szervezetekkel, katonai konfliktusokkal és tiltakozásokkal kapcsolatban is félrevezető információkat jelentetnek meg.
Nincs közük az orosz titkosszolgálatoknak azokhoz a támadásokhoz, amelyek egyes tömegtájékoztatási eszközök közöltek a Covid-19 elleni nyugati vakcinákkal szemben - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
"Ez nonszensz. Az orosz különleges szolgálatoknak nincs közük a vakcinák bírálatához" - jelentette ki Peszkov az amerikai The Wall Street Journalnek (WSJ) nyilatkozva.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az életemet tették tönkre” – 40 milliót kap vissza a pert nyert gyulai devizahiteles
Egy gyulai gazdálkodó család jogerősen pert nyert az UniCredit Bank ellen a Fővárosi Ítélőtáblán. A felvett 20,5 millió forintra több mint 61 milliót fizettek vissza, a túlfizetés most visszajár.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint az UniCredit Banknak több mint 40 millió forintot kell visszafizetnie egy gyulai családnak, mert a devizahitel-szerződésükben nem tájékoztatták őket megfelelően az árfolyamkockázatról. A csütörtöki döntés alapjaiban rengetheti meg a devizahiteles ügyek eddigi gyakorlatát, mivel a bíróság a bankot kötelezte a fizetésre annak ellenére, hogy a pénzintézet már korábban eladta a követelést egy faktorcégnek – írta a 24.hu.
A jogi győzelem egy családi tragédia végére tehet pontot. A korábban gazdálkodóként dolgozó családfő, Alb Illés könnyeivel küszködve beszélt arról, hogy a törlesztés és a végrehajtás miatt szinte mindenüket elvesztették. El kellett adniuk 80 hektár szántóföldet, mezőgazdasági gépeket, két házat és egy kisbuszt is, gyakran áron alul.
„Az életemet tették tönkre” – mondta a férfi az ítélethirdetés után. Hozzátette, hogy a megélhetésük azóta bizonytalan. „70 ezer forint a nyugdíjam, abból élünk” – fogalmazott.
Az ítélet egy tavaly tavaszi, az Európai Unió Bíróságán született döntésen alapul, amely kimondta, hogy az árfolyamkockázatról szóló elégtelen tájékoztatás a teljes szerződés érvénytelenségét okozza. Ilyen esetben az adósnak csak a felvett tőkeösszeggel kell elszámolnia, minden ezen felüli befizetés visszajár neki. A perben a banknak kellett volna bizonyítania, hogy a tájékoztatás megfelelő volt, de ezt nem tudta megtenni. A bíróságon meghallgatott hitelügyintézők már nem emlékeztek a konkrét szerződéskötés körülményeire. A hazai gyakorlatot a Kúria jogegységi határozata is ehhez igazította, amely szerint érvénytelenség esetén a bíróság nem teheti érvényessé a szerződést, kivéve, ha azt a fogyasztó – a teljes körű tájékoztatást követően – kifejezetten kéri.
A döntés legfontosabb eleme, hogy a bíróság az eredeti hitelező bankot, és nem a követelést később megvásárló EOS Faktor Zrt.-t kötelezte a 40 713 319 forint és annak késedelmi kamatainak megfizetésére.
A család ügyvédje, Bihari Krisztina szerint ez földindulást okozhat a követeléseladások piacán, mivel a bankok így már nem tudnak megszabadulni a hibás szerződésekből fakadó felelősségüktől. Az ügyvéd szerint már látszanak jelei annak, hogy egyes pénzintézetek elkezdték visszavásárolni a korábban eladott követeléseiket.
A gyulai család 2007-ben 20,5 millió forint kölcsönt vett fel, amire a végrehajtással együtt összesen 61 219 319 forintot fizetett vissza. Alb Illés elmondta, hogy korábban megpróbált egyezséget kötni a bankkal, és felajánlott 25 millió forintot a tartozás lezárására, de a pénzintézet ezt elutasította, és inkább eladta a követelést.
Az ügyvéd szerint a bank jobban járt volna az egyezséggel, mert így a 25 milliós nyereség helyett most több mint 40 milliót kell visszafizetnie.
A család ügyvédje elmondta, a mostani ítélet ugyan siker, de ügyfelei elvesztették a megélhetésüket biztosító eszközeiket. Ezért megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy kártérítési pert indítsanak a végrehajtást elindító EOS Faktor Zrt. ellen.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint az UniCredit Banknak több mint 40 millió forintot kell visszafizetnie egy gyulai családnak, mert a devizahitel-szerződésükben nem tájékoztatták őket megfelelően az árfolyamkockázatról. A csütörtöki döntés alapjaiban rengetheti meg a devizahiteles ügyek eddigi gyakorlatát, mivel a bíróság a bankot kötelezte a fizetésre annak ellenére, hogy a pénzintézet már korábban eladta a követelést egy faktorcégnek – írta a 24.hu.
A jogi győzelem egy családi tragédia végére tehet pontot. A korábban gazdálkodóként dolgozó családfő, Alb Illés könnyeivel küszködve beszélt arról, hogy a törlesztés és a végrehajtás miatt szinte mindenüket elvesztették. El kellett adniuk 80 hektár szántóföldet, mezőgazdasági gépeket, két házat és egy kisbuszt is, gyakran áron alul.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
"Természetesen raktunk bele önmegsemmisítőt" - nagyon büszke volt Henry a Tisza Párthoz becsempészett kémtollra
A Direkt36 birtokába került üzenetváltások szerint a magát Henrynek nevező személy ismerte el a felelősséget a kémtoll-akcióért. Az üzenetet a párt egykori informatikusának, Hrabóczki Dánielnek küldte, akit a csoport megpróbált beszervezni a párt ellen.
A Tisza Párt ellen dolgozó, magát Henrynek nevező személy csapata helyezhette el azt a kémtollat, amelyet Magyar Péter még 2024 novemberében mutatott be egy sajtótájékoztatón – írja a Direkt36 a birtokába került új üzenetváltások alapján. A dokumentumok szerint Henry még a lehallgatóeszköz visszaszerzését is szorgalmazta, amiért bőséges jutalmat ígért a párt egyik korábbi informatikusának, a Gundalf néven elhíresült Hrabóczki Dánielnek.
A beszélgetésre tavaly, március 31-re virradó éjszaka került sor. Henry először megjegyezte, hogy már nem olyan egyszerű eszközöket bejuttatni a párt irodájába, mint korábban, majd rákérdezett: „Erről jut eszembe: a kémtoll még nálad van, vagy Péternél maradt végül?” Amikor Hrabóczki jelezte, hogy ismeri az ügyet, de nincs nála a toll, Henry eldicsekedett a szerkezet bonyolultságával és az akció céljaival.
„Tudod, mi általában egy akcióval több célt is megpróbálunk elérni. Ez a cucc például akkor került oda, miután Péter elkezdte túlmisztifikálni a lehallgatásos sztorit”
– írta.
Henry szerint épp kapóra jött, hogy Hrabóczki ment átnézni az irodát, mert „kíváncsiak voltunk, mennyire vagy alapos”. Hozzátette, abban is reménykedtek, hogy Magyar Péter a sajtóban „Tóni szuperfegyvereként” mutatja majd be a tollat. A szerkezetről azt állította, önmegsemmisítőt is építettek bele, hogy „még jobban megkeverjük a vezetőséget”. Amikor Hrabóczki megjegyezte, hogy a tollban nem volt SD-kártya, Henry így felelt:
„hát persze, hogy nem volt benne. Ez a típus élőben is tökéletesen működik. Pont ezért választottuk.”
még Magyar Péter 2024. november 18-án egy sajtótájékoztatón mutatta be a fekete tollat, amelyet elmondása szerint egyik IT-biztonságért felelős munkatársa talált meg egy tárgyalóban, az internetkábel-csatornában. Akkor a pártelnök még egy online is beszerezhető, amatőr eszközről beszélt. A mostani üzenetváltásokból úgy tűnik, a megtaláló éppen Hrabóczki Dániel lehetett.
A kémtoll-ügy a Tisza bedöntését célzó titkos művelet része lehetett, amelynek fő célja a párt informatikai infrastruktúrájának megbénítása volt a választások előtt. Miután Hrabóczki és egy másik, Buddha becenevű informatikus elhatározták, hogy lebuktatják Henryt, a Nemzeti Nyomozó Iroda házkutatást tartott náluk egy névtelen bejelentés alapján, gyermekpornográf tartalmakat keresve. Ilyesmit nem találtak, a Henryvel folytatott üzenetváltásokról készült képernyőképeket azonban igen. A Direkt36 szerint a nyomozásba beavatkozott az Alkotmányvédelmi Hivatal, amely a két informatikus meggyanúsítását szorgalmazta, miközben a nyomozók nem vizsgálhatták Henry kilétét.
A kormány a nyilvánosságban egy másik történetet vázolt fel, amely szerint a két informatikus valójában ukrán kém, és az Alkotmányvédelmi Hivatal egy kémelhárító akciót hajtott végre. Ezt az állítást Orbán Viktor is megismételte, Hrabóczki Dániel azonban egy interjúban tagadta, hogy bármilyen külföldi titkosszolgálattal kapcsolatban állt volna.
A Tisza Párt és Hrabóczki Dániel a Direkt36 friss megkeresésére nem reagált.
A Tisza Párt ellen dolgozó, magát Henrynek nevező személy csapata helyezhette el azt a kémtollat, amelyet Magyar Péter még 2024 novemberében mutatott be egy sajtótájékoztatón – írja a Direkt36 a birtokába került új üzenetváltások alapján. A dokumentumok szerint Henry még a lehallgatóeszköz visszaszerzését is szorgalmazta, amiért bőséges jutalmat ígért a párt egyik korábbi informatikusának, a Gundalf néven elhíresült Hrabóczki Dánielnek.
A beszélgetésre tavaly, március 31-re virradó éjszaka került sor. Henry először megjegyezte, hogy már nem olyan egyszerű eszközöket bejuttatni a párt irodájába, mint korábban, majd rákérdezett: „Erről jut eszembe: a kémtoll még nálad van, vagy Péternél maradt végül?” Amikor Hrabóczki jelezte, hogy ismeri az ügyet, de nincs nála a toll, Henry eldicsekedett a szerkezet bonyolultságával és az akció céljaival.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagyot ugrott a külképviseleten szavazók száma: négy éve 65 ezren voltak, most majdnem 91 ezren
A választók csütörtökön 16 óráig kérhették, hogy külföldön vagy másik magyarországi településen szavazhassanak az április 12-i választáson. Az átjelentkezők száma végül mintegy 14 ezerrel emelkedett egyetlen nap alatt.
A határidő lejártának napján még csaknem 3700-an kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, és mintegy 14 ezren jelentkeztek át egy másik magyarországi településre az április 12-i országgyűlési választásra - írja az MTI a Nemzeti Választási Iroda (NVI) péntek reggeli adatai alapján.
Azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak Magyarországon, az ország nagykövetségein és konzulátusain szavazhatnak. A külképviseleten szavazóknak csütörtökön 16 óráig kellett felvetetniük magukat a külképviseleti névjegyzékbe.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint csütörtök reggel még 87 302-en szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben, de a péntek reggeli adatok szerint a választási irodák csaknem 3700, az utolsó napon benyújtott kérelmet rögzítettek,
így most 90 978-an szerepelnek a külképviseleti névjegyzékben. Négy éve az országgyűlési választáson 65 480 embert vettek fel ebbe a névjegyzékbe.
A legtöbben, 9511-en Londonban szavaznának, míg Hágában 6327, Münchenben 5557, Bernben 4170, Stuttgartban 4168, Bécsben pedig 2955 választópolgár kívánja leadni a szavazatát. Az utolsó napon a legtöbben Londonban vetették fel magukat a külképviseleti névjegyzékbe, itt egy nap alatt csaknem 680-nal nőtt a választópolgárok száma, de mintegy 500-zal nőtt a Münchenben és 380-nal a Stuttgartban szavazók száma is.
Mindössze két szavazót várnak Dakkában, hármat pedig Ramallah-ban. Öten szeretnének szavazni Jekatyerinburgban, 6-6 szavazó pedig Kigalit, Dar-es-Salaamot és Lusakát jelölte meg. Tíznél kevesebb választót várnak még Kinshasába, Kazanyba és Kampalába (7-7), illetve Montevideóba (8).
A külképviseleten a választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és a pártlistás vagy - nemzetiségiként regisztrált választópolgár esetében - nemzetiségi listás szavazólapon voksolhat.
A külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnákat ott nem bontják fel, hanem Magyarországra szállítják, és a voksokat bekeverik a szavazópolgár választókerületében az erre kijelölt szavazókör szavazatai közé. Ugyanebben a szavazókörben kerülnek megszámlálásra az átjelentkezők szavazatai is.
Azok, akik jövő vasárnap nem a lakóhelyükön szeretnének voksolni, ugyancsak csütörtökön 16 óráig jelentkezhettek át egy másik magyarországi település névjegyzékébe.
Az NVI adatai szerint csütörtök reggel még 210 891 volt az átjelentkezők száma, ez péntek reggelre mintegy 14 ezerrel nőtt és összesen 224 657-en jelentkeztek át szavazni a lakóhelyüktől eltérő településre.
A legtöbb átjelentkező a fővárosi 12. számú egyéni választókerületben (XIII. kerületi székhelyű) van, ide 9167-en jelentkeztek át, de sokan szavaznának a 11. számú oevk-ban is (III. kerületi székhelyű), ahol 5546 átjelentkezőt várnak. A 7. számú oevk-ba (X. kerületi székhely) 4527-en jelentkeztek át, a 4. számú oevk-ba pedig (II. kerületi székhely) 4077-en. A legkevesebb átjelentkezéssel szavazó választópolgárt a fővárosban a 16. számú (XXIII. kerületi székhelyű) választókerületben várják, mindössze 651-et.
Vidéken Szegeden szavaznának átjelentkezéssel a legtöbben, 5224-en, míg Győrben 4666, Debrecenben 4393, Pécsen pedig 4086 átjelentkező van a péntek reggeli adatok szerint.
A határidő lejártának napján még csaknem 3700-an kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, és mintegy 14 ezren jelentkeztek át egy másik magyarországi településre az április 12-i országgyűlési választásra - írja az MTI a Nemzeti Választási Iroda (NVI) péntek reggeli adatai alapján.
Azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak Magyarországon, az ország nagykövetségein és konzulátusain szavazhatnak. A külképviseleten szavazóknak csütörtökön 16 óráig kellett felvetetniük magukat a külképviseleti névjegyzékbe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Váratlanul, azonnali hatállyal menesztették az amerikai hadsereg vezérkari főnökét
A Pentagon bejelentette, hogy Randy A. George tábornok nem tölti ki 2027-ig tartó megbízatását a hadsereg élén. Helyét ideiglenesen Christopher LaNeve tábornok, a védelmi miniszter korábbi katonai asszisztense veszi át.
Háború közepén, mindenféle hivatalos indoklás nélkül menesztették az amerikai hadsereg legfelsőbb egyenruhás vezetőjét. A Pentagon csütörtökön szólította fel azonnali távozásra Randy A. George tábornokot, a hadsereg vezérkari főnökét.
A döntést Pete Hegseth védelmi miniszter hozta, miközben az Egyesült Államok fegyveres konfliktust vív Irán ellen. A helyzetet tovább élezi, hogy Donald Trump elnök nemrégiben újabb kemény katonai fellépést helyezett kilátásba. „Az elkövetkező két-három hétben rendkívül keményen le fogunk csapni rájuk” – jelentette ki Trump. George menesztése nem egyedi eset volt aznap este: a védelmi miniszter két másik magas rangú tábornoknak is megköszönte a munkáját, David Hodne vezérezredesnek és William Green vezérőrnagynak.
A hadsereg vezetését ideiglenesen Christopher LaNeve tábornok, a nemrég kinevezett vezérkari főnökhelyettes veszi át, aki korábban Hegseth katonai asszisztenseként szolgált. A Pentagon szűkszavú közleményben reagált a történtekre. „Jó egészséget kívánunk neki a nyugdíjazásához” – közölte Sean Parnell szóvivő. Egy neve elhallgatását kérő magas rangú védelmi tisztviselő ennél valamivel többet árult el. „Hálásak vagyunk a szolgálatáért, de itt volt az ideje a vezetőváltásnak a hadseregben” – mondta a CBS Newsnak.
A lépés azért is keltett meglepetést, mert a vezérkari főnökök megbízatása általában négy évre szól. George-ot 2023-ban még Joe Biden elnök jelölte, és a szenátus is megerősítette a posztján, így mandátuma 2027-ig tartott volna. Távozása egy hosszabb ideje tartó személycseresorozat legújabb állomása.
Hegseth az elmúlt egy évben több mint egy tucat tábornokot és admirálist távolított el vagy küldött korai nyugdíjba. A kormányzati álláspont szerint a cserékre azért van szükség, hogy a hadsereg vezetésében olyanok üljenek, akik „megingás nélkül” hajtják végre az elnök és a védelmi miniszter elképzeléseit.
A kritikusok szerint azonban a lépések politikai tisztogatásnak minősülnek. Volt védelmi miniszterek egy korábbi nyílt levélben arra figyelmeztettek, hogy az indoklás nélküli elbocsátások „arra késztetnek, hogy arra a következtetésre jussunk: ezeket a vezetőket pusztán pártpolitikai okokból menesztik” – írták a Breaking Defense szerint. A vezetői bizonytalanság különösen érzékeny időszakban éri a hadsereget, mivel éppen zajlik a 82. Légiszállítású hadosztály egyes elemeinek és tengerészgyalogos erőknek a Közel-Keletre telepítése.
Háború közepén, mindenféle hivatalos indoklás nélkül menesztették az amerikai hadsereg legfelsőbb egyenruhás vezetőjét. A Pentagon csütörtökön szólította fel azonnali távozásra Randy A. George tábornokot, a hadsereg vezérkari főnökét.
A döntést Pete Hegseth védelmi miniszter hozta, miközben az Egyesült Államok fegyveres konfliktust vív Irán ellen. A helyzetet tovább élezi, hogy Donald Trump elnök nemrégiben újabb kemény katonai fellépést helyezett kilátásba. „Az elkövetkező két-három hétben rendkívül keményen le fogunk csapni rájuk” – jelentette ki Trump. George menesztése nem egyedi eset volt aznap este: a védelmi miniszter két másik magas rangú tábornoknak is megköszönte a munkáját, David Hodne vezérezredesnek és William Green vezérőrnagynak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
